A Fővárosi Törvényszék P.21414/2012/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 178. §, 179. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 2. §, 3. §, 26. §, 27. §, 28. §, 29. §, 30. §, 31. §, 55. §, 58. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Pataki Árpád

Fővárosi Törvényszék

...P..../2012/4.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gáli Csaba Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve. (felperes címe.) felperesnek

a kormánytisztviselő neve kormánytisztviselő által képviselt

Külügyminsztérium (1027 Budapest, Bem rkp. 47.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton szolgáltassa ki a felperes részére a Külügyminsztérium állományába tartozó kormánytisztviselőknek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. §-ában meghatározott adatait.

Az eljárás illetékmentessége folytán a le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS

A felperes 2012. március 9-én elektronikus levélben adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy az alperes küldje meg részére a Külügyminsztérium állományába tartozó foglalkoztatottaknak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. §-ában meghatározott adatait. Az alperes 2012. március 19-én kelt levelében az adatközlést megtagadta. A válasz azt tartalmazta, hogy a kért adatokat az alperes nem tudja rendelkezésre bocsátani, azzal diplomáciai, illetve nemzetbiztonsági sérelmet okozna. A felperes a választ nem fogadta el, és keresetet nyújtott be a bírósághoz. A kereset 2012. április 9-én érkezett meg a bírósághoz. A felperes keresetében azt kérte, hogy az alperes elektronikus úton adja ki a Külügyminsztérium kormánytisztviselőinek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. §-ában meghatározott adatait. A felperes előadta, hogy ezek jogszabály alapján közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes igénye elmossa a különbséget egyfelől a közfeladatot ellátó szerv teljes személyi állományára vonatkozó összesített adatok, másfelől valamely közfeladatot ellátó szerv konkrét feladat- és hatáskörében, konkrét ügyben eljáró munkatársára vonatkozó - közérdekből nyilvános - adat között. Az alperes álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés ugyanis kizárólag konkrét feladat- és hatáskörben, konkrét ügyben eljáró munkatársára vonatkozó adatként értelmezhető. Az alperes előadta, hogy a jogszabályi rendelkezés nem jelenti azt, hogy a meghatározott adatokat összesített módon, adatállományként kellene nyilvánosságra hozni. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a Kttv. 178-180. § pontosan meghatározzák, hogy a közszolgálati alapnyilvántartásból összesített adatok kinek, milyen feltételek mellett és milyen célból adhatók át, és a jogszabály ebben az esetben is előírja, hogy személyazonosításra alkalmatlan módon történhet az átadás. A jogszabály tehát azt is meghatározza, hogy a kormánytisztviselők érintett adatait a közszolgálati alapnyilvántartásnak kell és lehet összesíteni, nyilvántartani és továbbítani. Az alperes álláspontja szerint új adatbázisban történő rendezésről a törvény nem beszél. Az alperes részéről azt is előadták, hogy ilyen adatbázissal törvényesen nem rendelkeznek, annak létrehozására sem kötelezhetőek. Az alperes részéről előadták azt is, hogy a közérdekből nyilvános adat valamely konkrét ügyhöz, a közfeladatot ellátó szerv nevében eljáró személy valamely konkrét tevékenységéhez kötődik. Az alperes részéről előadták azt is, hogy a kért adatok összesítése új adatminőséget hozna létre, ennek nyilvánosságra kerülése diplomáciai és nemzetbiztonsági érdekeket sértene. Ebben a körben az alperes megjegyezte, hogy az ország diplomáciai szolgálatának személyi állománya ellenérdekű külföldi titkosszolgálati tevékenység célpontját képezi, az összesített adatokat a külföldi titkosszolgálatok szűrő-, kutató munkájuk során offenzív és defenzív célokra egyaránt felhasználnák. Az alperes részéről megjegyezték azt is, ha a felperes kereseti követelése nem a jog rendeltetésszerű gyakorlására irányul. Az alperes előadta, hogy a törvény alkalmazásának nem lehet olyan következménye, hogy ezáltal diplomáciai, nemzetbiztonsági, illetve az egyes alkalmazottak magánérdekei sérüljenek, vagy akár ennek a lehetősége megteremtődjék.