A Kúria Pfv.20196/2021/6. számú precedensképes határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. § (3) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 553. § (1) bek.] Bírók: Harter Mária, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

Ha az aktualizált vagyonbiztosítási szerződésben a felek a biztosító előzetes szemléje alapján egymással egyetértve rögzítik a biztosított vagyontárgy adott évi értékének meghatározásához szükséges valamennyi adatot és a biztosítási összeget is, a szerződés tartalma, az aktualizálás módja az alulbiztosítást kizárja.

Ha a biztosítási szolgáltatás iránti perben jogerős közbenső ítélet megállapította a biztosító szolgáltatási kötelezettségét, akkor az összegszerűségre folytatott eljárásban a biztosítási szerződés létrejötte, érvényessége és - aktualizált - tartalma már nem vitatható. A jogerős közbenső ítéletet követően az sem vizsgálható, hogy a felperes jogosultja-e a biztosítási összegnek.

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék G.20108/2020/10., Debreceni Ítélőtábla Gf.30241/2020/4., *Kúria Pfv.20196/2021/6.* (BH 2022.1.11)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.I.20.196/2021/6.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró

A felperes: Felperes1

A felperes képviselője: ügyintéző: dr. Sebestyén Emil ügyvéd)

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: dr. Bátori Imre Attila kamarai jogtanácsos

A per tárgya: biztosítási összeg

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Debreceni Ítélőtábla Gf.I.30.241/2020/4.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Egri Törvényszék 3.G.20.108/2020/10.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 136.500 (százharminchatezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint szerződő fél és biztosított, valamint az alperes mint biztosító között 2008. május 30-tól határozatlan időtartamú vagyonbiztosítási szerződés jött létre (a továbbiakban: biztosítási szerződés). Ezt gazdasági évenként aktualizálták meghatározva a biztosított ültetvény adatait, a biztosítási összeget és a biztosítási díjat. 2010-ben a kialakult gyakorlatnak megfelelően az alperes előzetes szemléje alapján, a növénybiztosítási adatközlő lapot (a továbbiakban: adatközlő lap) közösen kitöltve meggy (16 hektár), körte (7 hektár) és barack (3 hektár) ültetvényekre határozták meg a biztosított területet, a hektáronkénti hozamot, az összes hozamot és az egységárat, valamint ezek alapján a biztosítási összeget és a biztosítási díjat. A meggyre vonatkozóan az adatközlő lapon nem tüntették fel a tábla megjelölését, ugyanakkor rögzítették, hogy a kárrendezésnél két osztályt vesznek figyelembe (ép és sérült), amelyek százalékos elkülönítése után azok értékkülönbözete lesz a kárrendezés alapja. Ez az eltérő feltétel a 2010. június 15-én kiállított biztosítási kötvény függelékében is szerepelt. A felperes - részben integrátori szerződés alapján - a biztosítottnál nagyobb területen folytatott meggy, barack és körte termelést.

[2] 2010. június 18-a és 20-a között a meggyben jégkár keletkezett. Az alperes 2010. július 5-én kárfelmérést végzett, amelynek során 7 láda meggyből mintát képeztek, és az így megállapított 40% ép és 60% sérült gyümölcs figyelembevételével 5.184.000 forint biztosítási összeget kalkuláltak.

[3] 2010. augusztus 16-án a barackot és a körtét is jégverés érte. A felperes 2010. augusztus 17-én a kárt bejelentette. Az alperes kárszakértője 2010. augusztus 19-én a barackot megvizsgálta, de a körtét nem. A szemléről jegyzőkönyvet nem vett fel, hanem egy fa mintázása alapján feljegyzést készített, amelyben rögzítette, hogy a károsodás a teljes 3 hektárt érintette. A kárfelmérés azért maradt el, mert az alperes álláspontja szerint a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt megszűnt, így nincs szolgáltatási kötelezettsége. A felperes ezért 2010. szeptember 27-én közjegyzőnél kezdeményezett előzetes bizonyítást, amelynek során dr. Sz.B. szakértőt (a továbbiakban: előzetes szakértő) rendelték ki, aki az ültetvények szemléjét követően készített szakértői véleményében a térítendő biztosítási összeget a meggyre 8.640.000 forintban, a körtére 4.712.904 forintban, a barackra 940.030 forintban határozta meg. Szakértői véleményében rögzítette, hogy a körte ápoltsága jó, növényvédelmi probléma nincs, valamint az ültetvényekben korszerű, lelkiismeretes, a legújabb technikai, kémiai és biológiai módszerek alkalmazását észlelte.