BH 2022.1.11 Ha az aktualizált vagyonbiztosítási szerződésben a felek a biztosító előzetes szemléje alapján egymással egyetértve rögzítik a biztosított vagyontárgy adott évi értékének meghatározásához szükséges valamennyi adatot és a biztosítási összeget is, a szerződés tartalma, az aktualizálás módja az alulbiztosítást kizárja. Ha a biztosítási szolgáltatás iránti perben jogerős közbenső ítélet megállapította a biztosító szolgáltatási kötelezettségét, akkor az összegszerűségre folytatott eljárásban a biztosítási szerződés létrejötte, érvényessége és - aktualizált -tartalma már nem vitatható. A jogerős közbenső ítéletet követően az sem vizsgálható, hogy a felperes jogosultja-e a biztosítási összegnek [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 553. § (1)-(2) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 213. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint szerződő fél és biztosított, valamint az alperes mint biztosító között 2008. május 30-tól határozatlan időtartamú vagyonbiztosítási szerződés jött létre (a továbbiakban: biztosítási szerződés). Ezt gazdasági évenként aktualizálták, meghatározva a biztosított ültetvény adatait, a biztosítási összeget és a biztosítási díjat. 2010-ben a kialakult gyakorlatnak megfelelően az alperes előzetes szemléje alapján, a növénybiztosítási adatközlő lapot (a továbbiakban: adatközlő lap) közösen kitöltve meggy- (16 hektár), körte- (7 hektár) és barackültetvényekre (3 hektár) határozták meg a biztosított területet, a hektáronkénti hozamot, az összes hozamot és az egységárat, valamint ezek alapján a biztosítási összeget és a biztosítási díjat. A meggyre vonatkozóan az adatközlő lapon nem tüntették fel a tábla megjelölését, ugyanakkor rögzítették, hogy a kárrendezésnél két osztályt vesznek figyelembe (ép és sérült), amelyek százalékos elkülönítése után azok értékkülönbözete lesz a kárrendezés alapja. Ez az eltérő feltétel a 2010. június 15-én kiállított biztosítási kötvény függelékében is szerepelt. A felperes - részben integrátori szerződés alapján - a biztosítottnál nagyobb területen folytatott meggy-, barack- és körtetermelést.

[2] 2010. június 18. és 20. között a meggyben jégkár keletkezett. Az alperes 2010. július 5-én kárfelmérést végzett, amelynek során 7 láda meggyből mintát képeztek, és az így megállapított 40% ép és 60% sérült gyümölcs figyelembevételével 5 184 000 forint biztosítási összeget kalkuláltak.

[3] 2010. augusztus 16-án a barackot és a körtét is jégverés érte. A felperes 2010. augusztus 17-én a kárt bejelentette. Az alperes kárszakértője 2010. augusztus 19-én a barackot megvizsgálta, de a körtét nem. A szemléről jegyzőkönyvet nem vett fel, hanem egy fa mintázása alapján feljegyzést készített, amelyben rögzítette, hogy a károsodás a teljes 3 hektárt érintette. A kárfelmérés azért maradt el, mert az alperes álláspontja szerint a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt megszűnt, így nincs szolgáltatási kötelezettsége. A felperes ezért 2010. szeptember 27-én közjegyzőnél kezdeményezett előzetes bizonyítást, amelynek során dr. Sz. B. szakértőt (a továbbiakban: előzetes szakértő) rendelték ki, aki az ültetvények szemléjét követően készített szakértői véleményében a térítendő biztosítási összeget a meggyre 8 640 000 forintban, a körtére 4 712 904 forintban, a barackra 940 030 forintban határozta meg. Szakértői véleményében rögzítette, hogy a körte ápoltsága jó, növényvédelmi probléma nincs, valamint az ültetvényekben korszerű, lelkiismeretes, a legújabb technikai, kémiai és biológiai módszerek alkalmazását észlelte.

[4] Az alperes által alkalmazott Általános vagyonbiztosítási feltételek (a továbbiakban: ÁVF) szerint a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke; a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz, a biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy utánpótlási értékét (túlbiztosítás). Az utánpótlási értéket a különös feltételek határozzák meg; ha a biztosítási összeg alacsonyabb az utánpótlási értéknél (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg (V.1-3. és 6.). Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról azzal, hogy a vagyontárgyakat további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlően bizonyítható dokumentumokat a biztosító kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátania; a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

[5] Az alperes által alkalmazott Jégkárbiztosítás különös feltételei (a továbbiakban: JKF) szerint ezt a biztosítási módozatot igénybe vehetik mindazok, akik az adott földterületen tulajdonosi, bérlői és egyéb minőségben gazdálkodnak, továbbá azok is, akiknek a biztosítás megkötéséhez egyéb jogi érdeke fűződik. A jégkárbiztosítás a hektáronként meghatározott hozammal tételesen biztosított, lábon álló növényekben, jégverés által okozott károk 90%-os térítésére terjed ki. Jégkárbiztosítási eseménynek minősül a növények termésében jégverés következtében keletkezett súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség (súlycsökkenési kár), valamint az a minőségi értékcsökkenés, amelyet a jégverés okoz. A jégkárbiztosítás keretében nem térülnek azok a károk, amelyek a korábban jégvert termény értékesítéséből, illetve annak meghiúsulásából adódnak. A súlycsökkenési és minőségi értékcsökkenési károsodás esetén a szolgáltatás mértékét a következő szempontok alapján határozzák meg: a károsodott terület nagysága, a növények kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam, a becsléssel megállapított kárszázalék (minőségi értékcsökkenés esetén az értékcsökkenési kulcsok alkalmazásával), az adatközlő íven feltüntetett biztosítási egységár figyelembevétele. Minőségi értékcsökkenés esetén, ha a termés egy részét már a jégverés előtt betakarították, akkor le kell vonni a jégverés előtt betakarított területre jutó arányos részt. Az 5%-ot meg nem haladó jégkárt nem térítik. Nem térülnek azok a károk, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel mint természeti jelenséggel (ún. következménykárok, pl. kórokozók és kártevők, illetve ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség). Az azonos növénykultúrának a teljes területét biztosítani kell. A biztosítani kívánt termésmennyiség táblánkénti részletezéssel vagy egy tételben tetszés szerint, de reálisan várható hektáronkénti hozammal határozható meg. Ha a jégverésen kívüli egyéb károsító tényezők (pl. kórokozók, kártevők) behatásából adódóan a hozam nem éri el a biztosított hozamot, akkor az alperes a túlbiztosítás szabályai szerint jár el. A biztosítási egységárakat közös megegyezéssel kell megállapítani, amelyek utólag nem módosíthatók. A valóságosnál kisebb terület biztosítása esetén a biztosító jogosult aránylagos (proráta) kártérítést alkalmazni.