3/2014. (VIII. 1.) KKM utasítás

a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról[1]

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára - a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával -a következő utasítást adom ki:

1. § A Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 8.) KüM utasítás.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

Jóváhagyom:

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 3/2014. (VIII. 1.) KKM utasításhoz

"A Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Külgazdasági és Külügyminisztérium jogállása és alapvető adatai

1. § (1) A Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) alapadatai a következők:

a) megnevezése: Külgazdasági és Külügyminisztérium,

b) rövidítése: KKM,

c) angol megnevezése: Ministry of Foreign Affairs and Trade,

d) német megnevezése: Ministerium für Auswärtiges und Außenhandel,

e) francia megnevezése: Ministère des Affaires étrangères et du Commerce extérieur,

g) postacíme: 1027 Budapest, Bem rakpart 47.,

h) postafiók címe: 1394 Budapest 62., Pf. 423,

i) a minisztérium és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője: külgazdasági és külügyminiszter,

j) alapítója: Országgyűlés,

k) megalakulásának időpontja jogfolytonosság alapján: 1918. december 13.,

l) létrehozó jogszabály: az önálló magyar külügyi igazgatásról szóló 1918. évi V. néptörvény,

m) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

n) gazdálkodás megszervezésének módja: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv,

o) előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező,

p) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

q) előirányzat-felhasználási keretszámla száma:

KKM Központi Igazgatás: 10032000-01410608-00000000

Külképviseletek Igazgatása: 10023002-01397291-00000000

KKM Fejezeti Kezelésű Előirányzat, Célelőirányzat Felhasználási Keretszámla:

10032000-01220108-50000005, r) adóigazgatási azonosító száma:

Külgazdasági és Külügyminisztérium Központi Igazgatás: 15311344-1-41

Külképviseletek Igazgatása: 15311351-1-41

Külgazdasági és Külügyminisztérium Fejezeti Kezelésű Előirányzatok: 15313401-1-41, s) PIR törzsszáma:

Külgazdasági és Külügyminisztérium Központi Igazgatás: 311344 Külképviseletek Igazgatása: 311355

Külgazdasági és Külügyminisztérium Fejezeti Kezelésű Előirányzatok: 313403,

t) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,

u) alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011120 Kormányzati igazgatási tevékenység

011310 Külügyek igazgatása

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016030 Állampolgársági ügyek

041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása.

(2) A minisztérium kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységet nem végez.

(3) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. mellékletének XVIII. Fejezete.

(4) A Szabályzat alkalmazásában

a) Központ: a minisztérium belföldön működő szervezeti egységei,

b) külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve - nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján - harmadik államban működő kereskedelmi képviselet, hivatal és iroda, a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselete, külföldi magyar intézet.

A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: az általános nemzetközi kapcsolatok fenntartásával foglalkozó főosztály (a továbbiakban: területi főosztály), a nemzetközi kapcsolatok valamely szakmai részterületével foglalkozó főosztály (a továbbiakban: szakmai főosztály), a minisztérium működési feltételeinek biztosításával, szervezésével és összehangolásával foglalkozó főosztály (a továbbiakban: funkcionális főosztály), valamint a külképviselet.

(2) A Kabinet és az állami vezetők titkársága főosztályként működő önálló szervezeti egység.

(3) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A minisztérium szervezeti egységeit a 3. függelék tartalmazza.

(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését a 4. függelék határozza meg.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, így különösen:

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,

b) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,

c) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

d) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,

e) dönt a Kormányhoz, valamint a köztársasági elnökhöz címzett előterjesztések tervezeteiről,

f) kinevezi, illetve felmenti a főkonzulokat,

g) kinevezi a tiszteletbeli konzuli képviselet vezetőjét és dönt a kinevezés visszavonásáról, továbbá kinevezi és felmenti a diplomáciai és konzuli személyzetet,

h) dönt a kitüntetési javaslatok jóváhagyásáról és az általa alapított kitüntetések adományozásáról,

i) dönt a Kormány által a minisztérium rendelkezésére bocsátott humanitárius segélyezési keret felhasználásáról, j) dönt a diplomata útlevelek és a külügyi szolgálati útlevelek kiadásáról.

(2) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.

(3) A miniszter a tulajdonosi jogainak gyakorlása körében eljárva kinevezi és felmenti a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. igazgatóságainak elnökét és tagjait, vezérigazgatóit.[2]

(4) A miniszter gyakorolja a Demokrácia Központ Közalapítvány és a Teleki László Alapítvány feletti alapítói jogokat.[3]

5. § (1) A miniszter irányítja[4]

a) a közigazgatási államtitkár,

b) a parlamenti államtitkár,

c) az európai uniós ügyekért felelős államtitkár,

d) a külgazdasági és külügyi államtitkár,

e) a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár,

f) a kulturális diplomáciáért felelős államtitkár,

g) a kabinetfőnök, valamint

h) a miniszteri biztos tevékenységét.

(2) A miniszter irányítja a Külügyi és Külgazdasági Intézetet.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén - a központi államigazgatási szervekről, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 37. §-ában meghatározottaknak megfelelően -a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva miniszterhelyettesként a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(2) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén - a Ksztv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök kivételével - a külgazdasági és külügyi államtitkár látja el.

(3) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében - az (1) bekezdéstől eltérően - egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

(4) Az Általános Ügyek Tanácsa ülésein a minisztert az európai uniós ügyekért felelős államtitkár helyettesíti.

A közigazgatási államtitkár

8. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, biztosítja annak összehangolt működését,

b) miniszter által átruházott hatáskörben irányítja és felügyeli a minisztérium működésének belső ellenőrzését,

c) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

d) figyelemmel kíséri a Kormány jogalkotási tervét,

e) koordinálja a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatait, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,

f) koordinálja a minisztériumon belül a több helyettes államtitkár területét érintő, projekt jellegű feladatok végrehajtását,

g) felügyeli a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben meghatározott, a külföldön leadott szavazatokkal összefüggő, számára előírt feladatok végrehajtását,

h) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, és annak miniszter által történő elfogadását követően gondoskodik az abban foglaltak teljesülésének nyomon követéséről,

i) ellenőrzi és nyilvántartja a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatokat és azok végrehajtását,

j) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős műveleteket, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

k) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

l) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi a véleményezési határidők meghatározását és megtartását,

m) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,

n) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

o) gondoskodik a Balassi Intézet Szakmai Tanácsadó Testületébe delegálható tag kijelöléséről,

p) megbízza a minisztérium biztonsági vezetőjét.

(4) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,

d) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos műveleteket és feladatokat, valamint a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,[5]

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,

h) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos műveletek ellátását,

i) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszert, és ezen belül működteti a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) rendszerét,

j) kialakítja, működteti és irányítja a belső ellenőrzést, jóváhagyja a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési tervét és éves ellenőrzési jelentését, valamint a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét és éves összefoglaló jelentését,

k) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritás irányítási rendszerét, kijelöli az integritás tanácsadót és közvetlenül irányítja tevékenységét,

l) gondoskodik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának, alapító okiratának, illetve módosításainak a miniszter részére történő felterjesztéséről,

m) felügyeli a minisztérium ügyeleti rendjét, ennek keretében gondoskodik a minisztérium helyettes államtitkári besorolású állami vezetőinek ügyeleti beosztásáról,[6]

n) jóváhagyja a minisztérium éves utazási és fogadási tervét, és dönt az abban nem szereplő kiutazások indokoltságáról,[7]

o) a miniszter által átruházott hatáskörben beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről,[8]

p) a miniszter által átruházott hatáskörben, a minisztérium igazgatási költségvetése tekintetében írásban felhatalmazza a minisztérium nevében kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személyeket a kötelezettségvállalási, utalványozási jogosultság terjedelmének, különösen annak értékhatárhoz, feladathoz kötöttségének meghatározásával, továbbá ezen felhatalmazó rendelkezés alapján az igazgatási költségvetés tekintetében, értékhatár nélkül, eltérő rendelkezés hiányában a teljesítésigazolásra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget vállalhat.[9]

q)[10]

(5) A közigazgatási államtitkár

a) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

b) figyelemmel kíséri a területi és szakmai főosztályok működését,

c) tájékoztatást kérhet a területi és szakmai főosztályok tevékenysége kapcsán,

d) előkészíti a minisztérium éves diplomáciai tervét,

e) gondoskodik az információáramlás zavartalanságáról a minisztérium területi és szakmai főosztályai között, valamint ezen főosztályok és más minisztériumok nemzetközi területei között,

f) figyelemmel kíséri a minisztériumok nemzetközi kapcsolatainak koordinációját,

g) felügyeli a szakdiplomaták utasítását.

(6) A közigazgatási államtitkár dönt különösen

a) a diplomáciai vagy konzuli rang adományozására és a rangemelésre vonatkozó javaslatokról,

b) a külszolgálatra történő kihelyezésre, illetve külszolgálatról történő hazarendelésre, a kihelyezés visszavonására vonatkozó javaslatokról,

c) a minisztériumon belüli átirányításra, illetve a külszolgálaton lévők egyes állomáshelyek közötti áthelyezéseire vonatkozó javaslatokról,

d) a futárok kiválasztásáról az illetékes helyettes államtitkár javaslata alapján.

(7) A közigazgatási államtitkár irányítja

a) a jogi és igazgatási helyettes államtitkár,

b) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

c) a személyügyi helyettes államtitkár tevékenységét.

(8) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja

a) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,

b) a Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét.

9. § A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

10. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén a jogi és igazgatási helyettes államtitkár helyettesíti.

Az államtitkárok

11. § A minisztériumban

a) parlamenti államtitkár,

b) európai uniós ügyekért felelős államtitkár,

c) külgazdasági és külügyi államtitkár,

d) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár,

e) kulturális diplomáciáért felelős államtitkár

működik.

12. § Az államtitkár

a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok tekintetében irányítási feladatkörében eljárva gyakorolja a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket,

b) intézi a miniszter által számára meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki, kialakítja és képviseli a minisztériumi álláspontot,

c) a miniszter utasításainak megfelelően ellátja a minisztérium sajtóképviseletét, e feladatkörében szorosan együttműködik a miniszteri kabinettel, mely keretében haladéktalanul jelzi a miniszteri kabinet felé az államtitkárságra érkező sajtómegkeresést, illetve ha kiemelt ügy kapcsán sajtóreagálás szükséges,

d) közreműködik a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

e) koordinálja a miniszternek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben szereplő feladataival, összkormányzati, valamint ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai feladatok ellátását, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őt megbízza.

A parlamenti államtitkár

13. § A parlamenti államtitkár

a) közreműködik a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításában,

b) részt vesz a kormányzati szervek és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti egyeztetések megszervezésében és lefolytatásában,

c) részt vesz a pártokkal való egyeztetések megszervezésében és lefolytatásában,

d) gondoskodik a miniszter által részére megküldött közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálásáról,

e) kapcsolatot tart a minisztériumok parlamenti államtitkáraival, melynek során koordinálja az Országgyűlés működésével kapcsolatos kormányzati műveleteket,

f) közreműködik a Kormánynak és a minisztereknek az Országgyűléssel összefüggő feladatainak ellátásában,

g) a magyar-kínai, valamint a magyar-orosz kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosi minőségében koordinálja és felügyeli a kínai és az orosz külügyi és külgazdasági kapcsolatokkal összefüggő feladatokat is ellátó területi főosztályok - így különösen a Kína Főosztály és az Oroszország Főosztály - munkáját. E feladatkörében eljárva közvetlen utasítást adhat a Kína Főosztály és az Oroszország Főosztály vezetőjének.

h) a miniszter által átruházott hatáskörben - a 4. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - gyakorolja a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogokat,[11]

i) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. feletti tulajdonosi jogokat,[12]

j) a miniszter által átruházott hatáskörben irányítja a Nemzeti Befektetési Ügynökséget.[13]

14. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

15. § A parlamenti államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása esetén a kabinetfőnöke helyettesíti.

Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár

16. § (1) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár

a) gondoskodik a Kormány Európa-politikájának előkészítéséről, koordinációjáról és végrehajtásának nyomon követéséről,

b) ellátja az európai uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység általános koordinációját,

c) felelős a Kormány Európa-politikájáért, az európai uniós tagsággal összefüggő feladatokért, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításáért, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) működtetéséért, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó uniós politikákkal kapcsolatos ügyekért, a kül- és biztonságpolitikai, valamint a külgazdasági kérdések kivételével,

d) irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet tekintetében, a brüsszeli EU Állandó Képviselet Közös Kül- és Biztonságpolitikai Hivatala (PSC) kivételével,

e) előkészíti a brüsszeli EU Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályokat. (2) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítja

a) az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

17. § (1) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítja a kabinet vezetőjének tevékenységét.

18. § Az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el -akadályoztatása esetén az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[14]

A külgazdasági és külügyi államtitkár

19. § (1) A külgazdasági és külügyi államtitkár

a) javaslatot tesz a Kormány külgazdasági és külügyi politikájára és stratégiájára,

b) irányítja a Kormány külügyi és külgazdasági stratégiájából eredő feladatok előkészítését, ellenőrzi azok végrehajtását, különös tekintettel a Keleti Nyitás stratégiai cél végrehajtására és a közép-európai együttműködésre,

c) koordinálja az amerikai földrésszel, az EGT tagállamaival, Svájccal, a Szentszékkel, Monacóval, San Marinóval, az Andorrai Hercegséggel, a Szuverén Máltai Lovagrenddel, az Oroszországi Föderációval, a Kínai Népköztársasággal, a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országokkal, a Nyugat-Balkán országaival, a Közel-Kelet országaival, Afrika országaival, valamint Ázsia és a Csendes-óceáni térség országaival folytatott kétoldalú kapcsolatokból eredő feladatok végrehajtását,

d) javaslatot tesz a c) pontban felsorolt országok, illetve országcsoportok és az Európai Unió közötti intézményes együttműködés keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakítására és képviseletére,

e) közreműködik külügyi, külgazdasági, regionális és területi együttműködésben megvalósítandó érdekeink megfelelő érvényre juttatásában,

f) előkészíti a külügyi, külgazdasági vonatkozású, regionális és területi együttműködésre irányuló nemzetközi tárgyalásokat és egyezményeket, koordinálja és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

g) részt vesz a határokon átnyúló gazdasági együttműködésekre irányuló miniszterelnöki szintű nemzetközi tárgyalásokat és egyezményeket, részt vesz azok végrehajtásának koordinálásában,

h) figyelemmel kíséri a szomszédos országokkal folytatott területi együttműködéseket, az európai területi együttműködési programok koordinálását,

i) figyelemmel kíséri a Duna Régió Stratégia megvalósítását,

j) figyelemmel kíséri a gazdasági vegyes bizottságok munkáját, és szükség esetén összehangolja azok üléseinek előkészítéséhez, lebonyolításához, utógondozásához szükséges tárcaközi tevékenységet,

k) összehangolja a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró, külföldi érdekeltségű magyarországi beruházások megvalósulásához szükséges tárcaközi tevékenységet, gondoskodik a szükséges megállapodások előkészítéséről,

l) irányítja a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások működőtőke-exportjának elősegítésére kidolgozott stratégia végrehajtását,

m) irányítást gyakorol a befektetésösztönzést és a határmenti együttműködést szolgáló hazai intézményrendszer felett.

(2) A külgazdasági és külügyi államtitkár irányítja

a) a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár,

b) az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

c) a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár tevékenységét.

(3) A külgazdasági és külügyi államtitkár gyakorolja a miniszter által átruházott hatáskörben a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. feletti tulajdonosi jogokat.[15]

20. § (1) A külgazdasági és külügyi államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A külgazdasági és külügyi államtitkár irányítja a kabinet vezetőjének tevékenységét.

21. § A külgazdasági és külügyi államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása esetén gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár helyettesíti.

A biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár

22. § (1) A biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár

a) felelős az általános kül- és biztonságpolitikai kérdésekért, ezen belül kiemelten az Európai Uniót érintő közös kül- és biztonságpolitikai ügyekért és a biztonságpolitikáért, a globális nemzetközi szervezetekért, az emberi jogi kérdésekért,

b) felel Magyarországnak az ENSZ-ben képviselt álláspontjának kialakításáért, annak kormányzati egyeztetéséért és képviseletéért,

c) gondoskodik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (a továbbiakban: OECD) való kapcsolattartásból adódó feladatok végrehajtásáról,

d) irányítja a New York-i Állandó ENSZ Képviseletet, valamint az ENSZ genfi és bécsi képviselete melletti és a párizsi UNESCO melletti magyar képviseleteket,

e) felel a Duna Bizottságban képviselt magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért,

f) felel a nemzetközi közjogi ügyekért, amely feladatkörében felelős a külpolitikai döntéshozatal nemzetközi jogi megalapozottságának biztosításáért, különösen a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény szerint a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért,

g) felel a nemzetközi fejlesztési együttműködésért és humanitárius segítségnyújtásért,

h) ellátja a fenntartható fejlődéssel, az energiabiztonsággal, a klímaváltozással és egyéb globális kihívásokkal kapcsolatos külpolitikai feladatokat és azok kormányzati koordinációját,

i) közreműködik kereskedelempolitikai együttműködésben megvalósítandó érdekeink megfelelő érvényre juttatásában,

j) irányítást gyakorol a kereskedelemfejlesztést szolgáló hazai intézményrendszer, a WTO mellett működő Állandó Képviselet, valamint a brüsszeli EU Állandó Képviselet kereskedelmi csoportja felett.

k) gondoskodik a nemzetközi nem-kormányzati szervezetekkel való kapcsolattartásból adódó feladatok végrehajtásáról,[16]

l) figyelemmel kíséri a vallási közösségekkel kapcsolatos külügyi feladatok ellátását,[17]

m) részt vesz a holokauszt-emlékezettel és az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos külpolitikai feladatok ellátásában, és felel a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetséggel (a továbbiakban: IHRA) kapcsolatos feladatok ellátásáért.[18]

(2) A biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár irányítja

a) a biztonságpolitikai helyettes államtitkár,

b) a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

23. § A biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

24. § A biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása esetén a biztonságpolitikai helyettes államtitkár helyettesíti.

A kulturális diplomáciáért felelős államtitkár

25. § (1) A kulturális diplomáciáért felelős államtitkár

a) kulturális diplomácia vonatkozásában szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió és az EGT tagállamokba akkreditált külképviseletek tekintetében,

b) ellátja a kulturális diplomáciával, valamint tudománydiplomáciával kapcsolatos feladatokat,

c) képviseli és érvényesíti a külgazdasági és külpolitikai stratégiai szempontokat az országképpel és a kulturális diplomáciával kapcsolatosan,

d) a miniszter által átruházott hatáskörben irányítja a Balassi Intézetet,[19]

e) koordinálja a műtárgy-restitúcióval kapcsolatos diplomáciai tevékenységet,

f) közreműködik az interkulturális párbeszéddel kapcsolatos feladatok ellátásában,

g) kidolgozza a kulturális diplomácia külügyi irányelveit és irányítja azok megvalósítását, az érintett minisztériumokkal és más intézményekkel együttműködve részt vesz a Magyarország-kép alakításában külföldön,

h) közreműködik a nemzeti évfordulók és a magyar évadok külképviseletek közreműködésével megvalósuló programjainak hazai koordinálásában, és irányítja a külképviseletek ezzel kapcsolatos tevékenységét,

i) részt vesz - a kutatás-fejlesztésért felelős kormányszervekkel együttműködve - a két- és többoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodások előkészítésében, a nemzetközi egyeztető tárgyalások lebonyolításában,

j) irányítja a magyar külképviseletek tudományos és technológiai együttműködési munkáját, részt vesz az e területeket érintő hazai együttműködési és koordinációs feladatokban,

k) részt vesz a kulturális és oktatási, valamint a tudományos és technológiai szakdiplomaták kiválasztásában, szakmai felkészítésében és a kihelyezésük alatt végzi külügyi irányításukat; a hálózatok működéséért felelős kormányzati intézményekkel együtt előkészíti és végrehajtja évenkénti szakmai beszámoltatásukat,

l) kialakítja az országkép-stratégiát, valamint ezzel összefüggésben koordinálja az országmárka képet alakító intézmények tevékenységét, ösztönzi és elősegíti az országmárka kreatív alkotóelemei kialakítását, alkalmazását és fejlesztését, ennek keretében meghatározza a kulturális diplomácia területéhez kötődő kommunikációs stratégiát,

m) irányítja a Balassi Intézet szakmai koncepciójának kidolgozását,[20]

(2) A kulturális diplomáciáért felelős államtitkár irányítja a kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

26. § A kulturális diplomáciáért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

27. § A kulturális diplomáciáért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása esetén a kabinetfőnöke helyettesíti.

A miniszter kabinetfőnöke

28. § (1) A miniszter kabinetfőnöke

a) ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat,

b) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőcsoportokkal és a független képviselőkkel,

c) gondoskodik a miniszter személye körüli teendők ellátásáról,

d) gondoskodik a miniszterhez felterjesztett iratok véleményezéséről,

e) irányítja a miniszteri titkárság vezetőjének a tevékenységét,

f) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében,

g) gondoskodik a miniszterhez érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásáról,

h) szervezi a miniszter személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,

i) ellátja a minisztérium média- és sajtókapcsolati tevékenységét,

j) gondoskodik a miniszter felkészítéséről a közszereplésekre, parlamenti és szakmai hazai és nemzetközi programokra,

k) figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,

l) kapcsolat tart a minisztérium önálló szervezeti egységeivel, feladatai hatékony végrehajtása érdekében - az illetékes állami vezető útján - intézkedéseket kérhet a minisztérium önálló szervezeti egységeinek vezetőitől.

(2) A miniszter kabinetfőnöke munkájának és feladatai ellátása érdekében osztályként működő titkárság működik.

(3) A miniszter kabinetfőnöke irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

29. § A miniszter kabinetfőnökét akadályoztatása esetén kabinetfőnök-helyettes helyettesíti.

A helyettes államtitkárok

30. § A minisztériumban

a) jogi és igazgatási helyettes államtitkár,

b) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

c) személyügyi helyettes államtitkár,

d) európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató),

e) európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár,

f) keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár,

g) európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

h) gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár,

i) biztonságpolitikai helyettes államtitkár (politikai igazgató),

j) nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár,

k) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár

működik.

31. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve -gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörében

a) képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban -gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörével összefüggésben utasítási és irányítási jogot gyakorol,

d) véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,

e) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

f) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

g) gondoskodik a feladatkörébe tartozó miniszteri rendeletek kihirdetésre való megküldéséről,

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a minisztérium többi vezetőjével, valamint a miniszteri biztosokkal.

(5) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörében felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét, ellátja szakmai irányításukat, és felel a külképviseletek tájékoztatásáért.

A jogi és igazgatási helyettes államtitkár

32. § (1) A jogi és igazgatási helyettes államtitkár

a) elősegíti a közigazgatási államtitkár feladatainak ellátását,

b) közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső szabályzatok előkészítésében,

c) felelős a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának, továbbá alapító okiratának és módosításának előkészítéséért,

d) közreműködik a kormányzati és a minisztériumi döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének biztosításában, ennek során gondoskodik a Kormány programjában és döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről,

e) előkészíti a Kormány programozási-munkaszervezési döntéseire vonatkozó javaslatokat,

f) ellátja a közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos műveleteket,

g) közreműködik a közigazgatási államtitkári értekezletek és a kormányülések anyagainak előkészítésében,

h) koordinálja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, azokról nyilvántartást vezet,

i) figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban és a miniszterelnök határozataiban a miniszterre háruló határidős feladatok teljesítését,

j) koordinálja a minisztérium jogalkotási munkatervének előkészítését,

k) érvényesíti és ellenőrzi a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működése, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében koordinálja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkárral együttműködve,

l) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja

az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit, m) gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai, biztonsági és távközlési feladatok ellátásáról, n) gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó konzuli tevékenységek ellátásáról,

o) ellátja a minisztérium által kezelt közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveleteket,

p) összehangolja, valamint ellátja a minisztérium közérdekű adatszolgáltatásával összefüggő feladatokat.

(2) A jogi és igazgatási helyettes államtitkár irányítja

a) a Konzuli és Állampolgársági Főosztály,

b) a Jogi Főosztály,

c) a Biztonsági és Távközlési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

33. § (1) A jogi és igazgatási helyettes államtitkár munkájának és feladatai ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A jogi és igazgatási helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

34. § A jogi és igazgatási helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén titkárságvezetője helyettesíti.

A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

35. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) felelős a költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatás, valamint a betervezett és realizált intézményi bevétel, továbbá a be nem tervezett, eseti bevétel optimális felhasználásával a minisztérium működtetéséért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért,

b) ellátja a gazdasági vezetői feladatokat,

c) közvetlenül irányítja és felügyeli - a létszámgazdálkodás kivételével - a gazdasági szervezetet, gazdálkodási ügyekben ügyviteli szabályzatot adhat ki,

d) irányítja a minisztériumnak az állami vagyonról szóló törvényből adódó feladatainak ellátását,

e) a miniszter által átruházott hatáskörében megállapítja, illetve jóváhagyja a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát,

f) jóváhagyja a minisztérium intézményi költségvetését érintő, előirányzat és pénzeszköz átadás-átvételre vonatkozó megállapodásokat,

g) jóváhagyja a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodást,

h) jóváhagyja a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikáját és számlarendjét,

i) iránymutatást ad a szervezeti egységek esetleges gazdálkodási munkájához, valamint a FEUVE keretében ellenőrzi is azt,

j) koordinálja a minisztériumon belül több helyettes államtitkár által felügyelt területet érintő igazgatási, gazdálkodási, valamint kormányzati válságkezelést érintő feladatok végrehajtását,

k) felügyeli az illetmény-számfejtési és bérszámfejtési, valamint a kapcsolódó technikai feladatok ellátását,

l) a minisztérium kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének kezdeményezése alapján gondoskodik a minisztérium közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról, továbbá a minisztérium polgári jogi szerződéseinek elkészítéséről és ellenjegyzéséről,

m) ellátja a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által el nem látott, üzemeltetési, működtetési, ellátási, beruházási, valamint fenntartással kapcsolatos feladatokat,

n) felelős - az érintett szervezeti egységekkel együttműködve - az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott, a minisztérium működéséhez kapcsolódó belső szabályzatok előkészítéséért.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Igazgatási Főosztály,

b) a Költségvetési Főosztály,

c) a Vagyongazdálkodási Főosztály,

d) az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály vezetőjének tevékenységét.

(3) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(4) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

36. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.

A személyügyi helyettes államtitkár

37. § (1) A személyügyi helyettes államtitkár

a) kialakítja a minisztérium személyügyi politikáját, és gondoskodik annak megvalósításáról,

b) ellátja a létszám-gazdálkodási feladatokat,

c) irányítja a minisztérium működésével összefüggő személyügyi, oktatási és szociális műveletek ellátását,

d) közreműködik a miniszter irányítása alatt működő intézmények közalkalmazottainak jogviszonyát érintő jogszabályok előkészítésében és koordinációjában,

e) véleményt nyilvánít a külképviseletek személyi állományával, létesítésével és bezárásával kapcsolatban,

f) véleményezi a minisztérium állományában foglalkoztatottak jogviszonyát érintő jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

g) előkészíti a minisztérium állományába tartozók foglalkoztatását érintő, a miniszter feladatkörébe utalt egyes jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

h) előkészíti a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályokat, ellátja az elismerések adományozásával összefüggő feladatokat,

i) ellátja minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,

j) előkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó személyzeti döntéseket, biztosítja az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,

k) intézi a minisztérium által foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő kérdéseket,

l) gondoskodik a kormánytisztviselők és vezetők továbbképzéséről, a külszolgálati felkészítésről,

m) kapcsolatot tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE), felügyeli a diplomataképzést,

n) irányítja a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását,

o) irányítja a minisztérium könyvtári és dokumentációs tevékenységét.

(2) A személyügyi helyettes államtitkár irányítja

a) a Személyügyi Főosztály,

b) a Képzési és Továbbképzési Főosztály,

c) a Dokumentációs Főosztály,

d) a Diplomáciai Személyügyi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

38. § (1) A személyügyi helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A személyügyi helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

39. § A személyügyi helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a titkárságvezető helyettesíti.

Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

40. § (1) Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) ellátja az Európai Unióban az európai igazgatókhoz delegált képviseleti feladatokat,

b) a felügyelete és irányítása alá tartozó főosztályok feladatai tekintetében képviseli a Kormányt az Európai Unió intézményei előtt, a tagállamok és harmadik országok irányában,

c) a felügyelete és irányítása alá tartozó főosztályok feladatai tekintetében koordinálja a Kormány Európa-politikájának előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

d) ellátja az EKTB titkári teendőit.

(2) Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály,

b) az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály,

c) az EU Gazdaságpolitikai Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

41. § (1) Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

42. § Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén titkárságvezetője helyettesíti.

Az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár

43. § (1) Az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár

a) a felügyelete és irányítása alá tartozó főosztályok feladatai tekintetében képviseli a Kormányt az Európai Unió intézményei előtt, a tagállamok és harmadik országok irányában,

b) a felügyelete és irányítása alá tartozó főosztályok feladatai tekintetében koordinálja a Kormány Európa-politikájának előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az EU Ágazati Politikák Főosztálya,

b) az EU Belső Piaci és Jogi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

44. § (1) Az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkárságvezetője tevékenységét.

45. § Az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén titkárságvezetője helyettesíti.

A keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár

46. § (1) A keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár

a) felelős az Oroszországi Föderációval és a Kínai Népköztársasággal, a kelet-európai és közép-ázsiai országokkal, a Nyugat-Balkán országaival, a Közel-Kelet országaival, Afrika országaival, valamint Ázsia és a Csendes-óceáni térség országaival folytatott kapcsolatokért,

b) felelős az a) pontban felsorolt területeket érintő kérdésekben az egységes kormányzati álláspont kialakításáért,

c) kezdeményezi és ellátja az a) pontban felsorolt területekre vonatkozóan kialakítandó magyar álláspontra, illetve cselekvésre javaslatokat megfogalmazó koordinációs tevékenységet, közvetlenül bevonva ebbe a minisztérium, illetve más kormányzati szervek érintett főosztályainak illetékes vezetőit, illetve munkatársait,

d) szakmai irányítást gyakorol az a) pontban felsorolt területek országaiba akkreditált külképviseletek tevékenysége felett, illetve feladat- és hatáskörében felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét és felel a külképviseletek tájékoztatásáért,

e) közreműködik az európai uniós döntéshozatali fórumok felelősségi körébe tartozó, az a) pontban felsorolt területek országait érintő külkapcsolati napirend pontjainak tartalmi előkészítésében, az azokkal kapcsolatos cselekvési javaslatok kidolgozásában, a feladatok végrehajtásában,

f) előkészíti a keleti nyitással összefüggő kormány-előterjesztéseket.

(2) A keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Kína Főosztály,

b) az Oroszország Főosztály,

c) az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály,

d) a Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály,

e) a Nyugat-Balkán Főosztály,

f) a Közel-Kelet és Észak-Afrika Főosztály,

g) az Afrikai Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

47. § (1) A keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

48. § A keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén titkárságvezetője helyettesíti.

Az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

49. § (1) Az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

a) felel az amerikai földrésszel, az EGT tagállamaival, Svájccal, a Szentszékkel, Monacóval, San Marinóval, az Andorrai Hercegséggel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel fenntartott kétoldalú kapcsolatokért,

b) felel a kormányzat regionális együttműködési politikájának kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért,

c) kezdeményezi és ellátja a felelősségi körébe tartozó területeken kialakítandó magyar álláspontra, illetve cselekvésre javaslatokat megfogalmazó koordinációt, közvetlenül bevonva ebbe a minisztérium, illetve más kormányzati szervek érintett főosztályainak vezetőit, illetve munkatársait,

d) koordinálja az a) pontban meghatározott országok, illetve országcsoportok és az Európai Unió közötti intézményes együttműködés keretében képviselendő magyar álláspont kidolgozását, valamint az együttműködésekben való magyar részvételt,

e) szakmai irányítást gyakorol az a) pontban meghatározott országokba akkreditált külképviseletek tekintetében, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét.

(2) Az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Európai Kapcsolatokért Felelős Főosztály,

b) a Közép-Európai Főosztály,

c) az Észak-Amerikai Főosztály,

d) a Latin-Amerikai Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

50. § (1) Az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

51. § Az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a titkárságvezető helyettesíti.

A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár

52. § (1) A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár a gazdasági vegyes bizottságokért való felelőssége körében

a) irányítja a minisztérium feladatkörébe tartozó gazdasági vegyes bizottsági ülések, illetve az azokhoz kapcsolódó társelnöki találkozók előkészítését,

b) koordinálja a gazdasági vegyes bizottságok jegyzőkönyveibe foglalt intézkedések megvalósulásának nyomon követését.

(2) A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár a határmenti gazdaságfejlesztésért való felelőssége körében

a) felel a területi együttműködések előmozdításáért a szomszédos országokkal,

b) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,

c) részt vesz az európai területi együttműködési programok tervezésében és megvalósításában,

d) koordinálja a magyar oldali álláspont kialakítását a határon átnyúló infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel kapcsolatosan, és képviseli ezt az európai területi együttműködési programok és egyéb európai uniós programok tervezésében és megvalósításában,

e) részt vesz a szomszédos országokkal való gazdasági együttműködés elmélyítése és kibővítése érdekében szükséges fejlesztéseket és intézkedéseket,

f) felel a Duna Régió Stratégia megvalósításáért.

(3) A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár a külgazdaságért való felelőssége körében

a) javaslatot tesz a Kormány külgazdasági politikájára,

b) a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások működőtőke-exportjának elősegítésére kidolgozott stratégiát végrehajtja,

c) irányítja, értékeli és ellenőrzi a befektetésösztönzést szolgáló hazai intézményrendszert,

d) felügyeli és ellenőrzi a külgazdasági szakdiplomata hálózat személyi állományának kiválasztásával és értékelésével, valamint a szakdiplomaták szakmai tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

e) elősegíti az új két- és többoldalú együttműködési lehetőségek feltárását, a szakmai és civil partnerkapcsolatok létrejöttét, valamint figyelemmel kíséri alakulásukat,

f) közreműködik a minisztérium vezetőinek tárgyalásait előkészítő külgazdasági anyagok és tárgyalási javaslatok összeállításában.

53. § A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár irányítja

a) a Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztály,

b) a Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály,

c) a Külgazdasági Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

54. § (1) A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

55. § A gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Külgazdasági Főosztály vezetője helyettesíti.

A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár

56. § (1) A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) felel a felelősségi körébe tartozó európai uniós közös kül- és biztonságpolitikai döntés-előkészítő fórumok napirendi pontjainak tartalmi előkészítéséért, az azokkal kapcsolatos cselekvési javaslatok kidolgozásáért, a feladatok végrehajtásáért,

b) javaslatot tesz az európai uniós döntéshozatali fórumok felelősségi körébe tartozó külkapcsolati napirendi pontjaival kapcsolatos tárgyalási álláspontra,

c) elkészíti a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő kormány-előterjesztéseket,

d) felelős az általános kül- és biztonságpolitikai kérdésekért, ezen belül kiemelten az európai uniós közös kül- és biztonságpolitikai ügyekért, valamint a hagyományos és nem hagyományos biztonságpolitikáért,

e) felelős az általános biztonságpolitikai kérdésekben az egységes kormányzati álláspont kialakításáért,

f) kezdeményezi és végzi a magyar biztonságpolitika számára fontos kérdésekben kialakítandó magyar álláspontot, illetve cselekvésre javaslatokat megfogalmazó koordinációt, közvetlenül bevonva ebbe a minisztérium, illetve más kormányzati szervek érintett főosztályainak illetékes vezetőit/munkatársait,

g) a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár felügyelete mellett szakmai irányítást gyakorol a NATO mellett működő Állandó Képviselet tekintetében,

h) felel az Európai Unió külkapcsolatai, különösen a közös kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben az egységes kormányzati álláspont kialakításáért,

i) kezdeményezi az Európai Unió külkapcsolatai, különösen a közös kül- és biztonságpolitikájával, valamint annak alakításával kapcsolatos kérdésekben kialakítandó magyar álláspontot, illetve cselekvésre javaslatokat megfogalmazó koordinációt,

j) a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár felügyelete mellett szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő brüsszeli EU Állandó Képviselet Közös Kül- és Biztonságpolitikai Hivatala (PSC) tekintetében, továbbá a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben felügyeli a külképviseletek utasítási és jelentési rendjét.

(2) A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály,

b) a Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály,

c) az Energiabiztonsági Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

57. § (1) A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

(3) A biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó titkárságvezető helyettesíti.

A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár

58. § (1) A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár felelős

a) a minisztérium nemzetközi és kisebbségi jogi feladatainak ellátásért,

b) a külpolitikai döntések nemzetközi jogi érvanyagának, valamint a hosszabb távra szóló koncepciók, kétoldalú, regionális vagy ennél tágabb dimenziójú külkapcsolati elképzelések kidolgozásáért,

c) a globális nemzetközi szervezeteket érintő magyar külpolitikai irányelvek kidolgozásáért, az ENSZ, az OECD és más nemzetközi szervezetek napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontok kialakításáért, valamint a magyar érdekek megfelelő képviseletének biztosításáért,

d) az emberi jogi kérdések minisztériumon belüli és tárcaközi koordinációjának irányításáért és az emberi jogi fórumokon zajló magyar tevékenység és bilaterális érdekeink összhangjának biztosításáért, ezen kérdések tekintetében ellátja a külképviseletek szakmai irányítását,

e) a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási politika kidolgozásáért, kormányzati koordinációért, valamint végrehajtásáért, és ezen kérdések tekintetében ellátja a külképviseletek szakmai irányítását.

(2) A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes a kereskedelempolitikáért való felelőssége körében

a) felel az Európai Unió közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos kormányzati álláspont kialakításáért és annak képviseletéért az Európai Unió illetékes szervei, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) és más nemzetközi gazdasági szervezetek fórumain,

b) gondoskodik a multilaterális és kétoldalú külgazdasági kapcsolatok fejlesztését érintő nemzetközi kereskedelempolitikai kötelezettségek és hazai jogi szabályozás összhangjáról,

c) irányítja a beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló EU szintű megállapodások létrehozásával és működtetésével kapcsolatos tevékenységet,

d) irányítja és ellenőrzi a WTO mellett működő Állandó Képviselet, valamint a brüsszeli EU Állandó Képviselet kereskedelempolitikai csoportja tevékenységét,

e) irányítja, értékeli és ellenőrzi a kereskedelemfejlesztést szolgáló hazai intézményrendszert.

(3) A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzetközi Jogi Főosztály,

b) a Nemzetközi Szervezetek Főosztály,

c) a Nemzetközi Fejlesztési Főosztály,

d) a Kereskedelempolitikai Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

59. § (1) A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

60. § A nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Nemzetközi Jogi Főosztály vezetője helyettesíti.

A kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár

61. § (1) A kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár

a) ellátja a minisztérium országkép-alakítással és a kulturális külpolitikával, valamint tudománydiplomáciával kapcsolatos feladatait,

b) képviseli a külügyi és külpolitikai stratégiai szempontokat az országképpel és a kulturális külpolitikával kapcsolatos tárcaközi egyeztetéseken.

(2) A kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály,

b) a Kulturális Kapcsolatokért és Rendezvény-előkészítéséért Felelős Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

62. § (1) A kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

63. § A kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a kulturális diplomáciáért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

A miniszteri biztos

64. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét - a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően - a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos - megbízatásának keretei között - felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységének az ellátása érdekében - ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik - titkárság működik.

Az állami vezető titkársága vezetője

65. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerinti állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását - ha e Szabályzat így rendelkezik - az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét - ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.

(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét és a munkaköri leírásokat a (2) bekezdésben meghatározott, irányítási jogot gyakorló állami vezető hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben - akadályoztatása esetén - a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az önálló szervezeti egység

66. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a Szabályzatban, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító állami vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát - a Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül - az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.

A szervezeti egységek vezetői

67. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a minisztertől, az államtitkártól, illetőleg az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján -vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője - az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben - előkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője felelős az önálló szervezeti egység feladatkörébe tartozó javaslatok, előterjesztések kidolgozásáért.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetője javaslatot tesz az éves szabadságolási terv elkészítése céljából a szabadság kiadásának időpontjára vonatkozóan, a kormánytisztviselők igényeinek megismerését követően.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár jóváhagyásával - szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával - értékeli a külképviselet munkáját, ahhoz irányelveket adhat ki, továbbá előkészíti az irányítása alá tartozó külképviseletek vezetőinek alaputasításait, szükség esetén azok módosítását és jóváhagyásra előterjeszti a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárnak.

68. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint helyettesíti az önálló szervezeti egység vezetőjét,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettesét távolléte vagy akadályoztatása esetén

a) az osztályvezető,

b) ha a szervezeti egységen belül több osztályvezető működik, úgy az általa kijelölt osztályvezető,

c) ha a szervezeti egységen belül nem működik osztályvezető, úgy az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

69. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

Miniszteri Értekezlet

70. § (1) A Miniszteri Értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A Miniszteri Értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(3) A Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.

(4) A Miniszteri Értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(5) A Miniszteri Értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a közigazgatási államtitkár feladata.

(6) A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, az államtitkárok kabinetfőnökei és a helyettes államtitkárok. A Miniszteri Értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(7) A Miniszteri Értekezletre benyújtott, döntést igénylő előterjesztésnek határozati javaslatot kell tartalmaznia, a felelős és a javasolt határidő megjelölésével. Az értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(8) A Miniszteri Értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát. Az emlékeztetőben rögzített állásfoglalás vagy feladatmeghatározás miniszteri döntésnek minősül. Az emlékeztető tartalmazza a végrehajtásért felelős szervezeti egység(ek)et és a végrehajtás határidejét.

Az államtitkári vezetői értekezlet

71. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári vezetői értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,

b) az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

Szakmai vezetői értekezlet

72. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a minisztérium működtetésével összefüggő feladatok ellátását.

(2) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő.

(3) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.

(4) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(5) A közigazgatási államtitkár titkársága gondoskodik arról, hogy a szakmai vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

A helyettes államtitkári vezetői értekezlet

73. § (1) A helyettes államtitkár - szükség szerint - helyettes államtitkári vezetői értekezlet keretében áttekinti a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

(2) A helyettes államtitkári vezetői értekezlet résztvevői a helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek vezetői. A helyettes államtitkári értekezletre más személyeket a helyettes államtitkár hív meg.

(3) A helyettes államtitkári vezetői értekezletet a helyettes államtitkár titkársága készíti elő.

A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

74. § (1) A kormányülést, valamint a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerülhet sor vezetői felkészítő és tájékoztató értekezletre a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető vezetésével.

(2) A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezleten a résztvevők felkészítik az adott állami vezetőt a kormányülésen, illetve a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő munkaanyagok és előterjesztések tartalmi elemeiről és várható hatásairól, szakmai kockázatairól.

(3) A felkészítő értekezlet résztvevőit a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár határozza meg.

Külképviselet-vezetői Értekezlet

75. § (1) A miniszter időszakonként plenáris, valamint regionális, illetve tematikus értekezletre hívja össze a külképviseletek vezetőit.

(2) A plenáris értekezlettel kapcsolatos szervezési feladatokat a Miniszteri Kabinet, a Parlamenti Államtitkári Kabinet, valamint a Közigazgatási Államtitkár Titkársága hangolja össze, a regionális értekezlet szervezési feladatait az érintett terület felügyeletét ellátó helyettes államtitkár látja el.

A munkacsoport

76. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

Kiadmányozás

77. § (1) A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) - ha a Szabályzat így rendelkezik - a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy

c) a feladat ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

(2) A miniszter kiadmányozza

a) a Kormány részére benyújtásra kerülő kormány-előterjesztést és jelentést,

b) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

c) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az alapvető jogok biztosának címzett ügyiratot,

d) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,

e) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben - az (1) bekezdés c) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével - a feladatkörrel rendelkező államtitkár, a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

78. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője - a felette irányítási jogot gyakorló állami vezető utasítása vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - kiadmányoz minden, a minisztérium állami vezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.

(3) A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza

a) a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot,

b) a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet részére benyújtásra kerülő kormány-előterjesztést és jelentést.

79. § A parlamenti államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) szerint kezdeményezheti az alábbiakat: a) törvényjavaslat benyújtása,

b) a Házszabály 46. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatok megtétele,

c) a Házszabály 46. § (10) bekezdése szerinti egységes javaslattervezet benyújtása,

d) a Házszabály 48. § (3) bekezdése szerinti átdolgozott egységes javaslat benyújtása,

e) a Házszabály 48. § (7) bekezdése szerinti második egységes javaslat benyújtása,

f) a Házszabály 49. § (4) bekezdése szerinti átdolgozo tt második egységes javaslat benyújtása,

g) a Házszabály 52. § (1) bekezdése szerinti zárószavazást előkészítő módosító javaslat kezdeményezése,

h) a Házszabály 52. §-a szerint, az elfogadott törvény szövegének házelnök részére való megküldése.

80. § A miniszter - ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult - a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva határidőben hozza meg.

A munkavégzés általános szabályai

81.§ (1) A miniszter és a közigazgatási államtitkár kivételével vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. Az államtitkár, a kabinetfőnök és a helyettes államtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak - a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett - a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását - ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik -a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.

(4) Hatásköri vita esetén az intézkedésre jogosult szervezeti egységet a hatásköri vitában érintett szervezeti egységeket irányító helyettes államtitkár jelöli ki, ennek hiányában a közigazgatási államtitkár dönt.

A hivatali egyeztetés rendje

82. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok, önálló szabályozó szervek előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a jogi és igazgatási helyettes államtitkár elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító helyettes államtitkárnak.

(3) A véleményező helyettes államtitkár az észrevételeit a számára megadott határidőn belül megküldi a jogi és igazgatási helyettes államtitkárnak.

(4) A jogi és igazgatási helyettes államtitkár a véleményező szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény tervezetét.

(5) Ha a helyettes államtitkárok észrevételei között többszöri egyeztetés során sem feloldható véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart. A közigazgatási államtitkár döntése alapján, szükség esetén a miniszteri értekezlet javaslatot tesz a miniszternek a minisztérium egységes álláspontjára.

(6) Amennyiben az előterjesztést, jogszabálytervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium, illetve önálló szabályozó szerv a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt kormánytisztviselő képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő a szervezeti egység vezetőjét szóban, valamint a véleményezésben részt vevő helyettes államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárt írásban tájékoztatja.

83. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a minisztérium munkatervében a feladat elvégzéséért az elsőhelyi felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles - a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával - előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(2) A tervezet pénzügyi tartalmi megalapozottságáért, valamint a más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért az előkészítésért felelős szervezeti egység viseli a felelősséget.

(3) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály - az előkészítésért felelős főosztály vezetője tevékenységét irányító állami vezető útján - végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a közigazgatási államtitkárt és a minisztériumnak e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárait kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, ennek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

(4) A minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, külön indokolás mellett lehet.

(5) A tervezet közigazgatási egyeztetését és a kormány-előterjesztések benyújtásának előkészítését a közigazgatási államtitkár az előkészítésért felelős főosztállyal egyeztetve végzi. A tervezeteknek a Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetésre bocsátásáról, valamint közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról a közigazgatási államtitkár gondoskodik. A beérkező véleményeket a közigazgatási államtitkár - a feladatkörrel rendelkező állami vezető egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős főosztálynak.

(6) A minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése és minisztériumon belüli egyeztetése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. Az egyeztetés során az előkészítésért felelős szervezeti egység a tervezetről a közigazgatási államtitkár, valamint a feladatkörük szerint érintett helyettes államtitkár véleményét kikéri.

84. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a különböző fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, előterjesztéseket csak a közigazgatási államtitkár útján küldhetnek.

(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő ésszerű határidőn belül - a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(4) A közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, valamint a felterjesztő helyettes államtitkár.

Ügyintézési határidő

85. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) A feladatok ütemezése során úgy kell eljárni, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

86. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni.

Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

Az alapvető jogok biztosával való kapcsolattartás

87. § (1) Az alapvető jogok biztosa által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) A minisztériumi szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, az alapvető jogok biztosa megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően - a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel.

(3) A miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek az alapvető jogok biztosa kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, félévente tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.

A minisztérium képviselete

88. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók; az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint - a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján -az erre írásban felhatalmazott vezető képviseli. A felhatalmazás egy eredeti példányát nyilvántartás céljából meg kell küldeni a Jogi Főosztálynak.

(3) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi képviseletért felelős szervezeti egysége feladattal megbízott kormánytisztviselői látják el. Az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a minisztérium perbeli képviseletére ügyvédi irodának is adhat megbízást.

(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető képviseli.

(6) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Osztály vezetőjét legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig, reggel 8 és 9 óra között kezdődő ülés esetén az előző munkanapon legkésőbb 16 óráig kell tájékoztatni.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

89. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi egységek bevonásával a miniszter kabinetfőnöke végzi. A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke adhat. Indokolt esetben más, elsősorban helyettes államtitkári vezető is kijelölhető.

(2) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút - a miniszter vagy a parlamenti államtitkár eltérő döntése hiányában - csak a miniszteri kabinet szervezésében lehet adni. Kivételt képeznek ezek alól a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok.

(3) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a miniszteri kabinet gondoskodik.

VI. Fejezet

A KÜLKÉPVISELETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

90. § (1) A Szabályzat rendelkezéseit a külképviseleteken az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A külképviseletek jogállását, feladat- és hatáskörét általános jelleggel a nemzetközi jog és belső jog normái, nemzetközi szerződések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök határozzák meg.

(3) A külképviseletek a minisztérium önálló szervezeti egységei. A külképviseletek tevékenységét a képviselet-vezető irányítja. A képviselet-vezető feladatait osztályvezetői munkakörben látja el.

(4) Az egyes külképviseletek különös feladat- és hatáskörét, szervezeti felépítését - a külképviseletet irányító területi főosztály vezetőjének írásbeli javaslatára - a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár határozza meg.

(5) A külképviseletek irányítását a területet felügyelő helyettes államtitkár a külképviselet általános irányítását és felügyeletét gyakorló területi főosztály vezetője útján látja el.

(6) A külképviseletek hivatalos, magyar, illetve idegen nyelvű megnevezésében ország elnevezésként Magyarország szerepel.

A külképviselet tagjai

91. § A külképviselet tagjai:

a) a külképviselet vezetője,

b) a diplomáciai, illetve hivatásos konzuli személyzet tagjai,

c) szakdiplomáciai személyzet tagjai,

d) az igazgatási-műszaki személyzet tagjai, a konzuli alkalmazottak,

e) a kisegítő személyzet tagjai [az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kirendeltek] és

f) a helyi alkalmazottak.

A külképviselet vezetője

92. § (1) A külképviselet vezetője:

a) a nagykövet vagy követ,

b) a kereskedelmi képviselet-vezető, a hivatalvezető, az irodavezető,

c) az állandó ügyvivő,

d) a főkonzul, valamint

e) a külföldi magyar intézet igazgatója.

(2) A külképviselet vezetője a külképviselet vezetésére szóló megbízás, továbbá a minisztériumtól kapott utasítások alapján vezeti a külképviseletet.

(3) A külképviselet vezetője:

a) gondoskodik az egységes külképviseleti rendszer működését szabályozó, a minisztérium és az egyes szaktárcák között létrehozott együttes utasítások végrehajtásáról,

b) gondoskodik arról, hogy a külképviselet személyzete megtartsa a nemzetközi jog normáit, a fogadó ország törvényeit, a hazai jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket, valamint az egyéb rendelkezéseket, és azok megsértése esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket,

c) a jogszabályok és a miniszteri utasítások keretein belül és azokkal összhangban írásban meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés szabályait,

d) a minisztérium által meghatározott körben dönt a külképviselet valamennyi ügyében,

e) közvetlenül irányítja, felügyeli és ellenőrzi a külképviselet eszközeivel való gazdálkodást,

f) feladat- és hatáskörében az elé terjesztett minősítési javaslat alapján dönt az adat minősítéséről a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerint,

g) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a minisztérium hatáskörrel rendelkező főosztályai vezetőinek,

h) közvetlen munkáltatói utasítást ad az irányítása és felügyelete alá tartozó külképviselet kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak,

i) munkaköri leírást készít az irányítása és felügyelete alá tartozó külképviselet kormánytisztviselői és munkavállalói számára; a munkakör változása esetén módosítja a munkaköri leírást,

j) a teljesítménykövetelmények alapján évente értékeli az irányítása és felügyelete alá tartozó külképviselet kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak munkateljesítményét, minősíti az irányítása és felügyelete alá tartozó külképviselet kormánytisztviselőit és munkavállalóit,

k) a felügyelete alá tartozó külképviselet kormánytisztviselői és munkavállalói szabadsága kiadásának időpontjára vonatkozóan, a kormánytisztviselők, illetve munkavállalók igényeinek megismerése után az éves szabadságolási tervet elkészíti és jóváhagyja, a jóváhagyott szabadságolási tervet felterjeszti a Személyügyi Főosztálynak,

l) engedélyezi az éves szabadságolási tervtől eltérő, tíz munkanapot meg nem haladó szabadságot.

(4) A külképviselet vezetője felelős a külképviselet gazdálkodásának jogszabályban, illetve belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelő megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért, folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzéséért, valamint a költségvetési előirányzatokkal, a külképviselet eszközeivel való szabályszerű gazdálkodásért.

(5) Feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában a takarékossági intézkedések megtétele, azok következetes végrehajtása, az irányítása és felügyelete alá tartozó külképviselet kormánytisztviselői és munkavállalói tevékenységének folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok esetén intézkedik azok haladéktalan megszüntetése iránt, és erről a Költségvetési Főosztály vezetőjét írásban értesíti. Egyéb szabálytalanságok esetén a minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett azok jellegének és súlyának megfelelően eljárást kezdeményez.

(6) A külképviseletek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, utasítások és egyéb belső szabályzatok megismerését a külképviselet vezetője kiutazása előtt a Költségvetési Főosztályon tett szóbeli vizsgával igazolja.

(7) A külképviselet vezetője feladatai ellátása érdekében a minisztérium bármely vezetőjétől tájékoztatást kérhet.

(8) A külképviselet vezetőjét - amennyiben feladata ellátásában akadályoztatva van, vagy nem tartózkodik a fogadó állam területén, illetőleg ha állása átmenetileg nincs betöltve - az ideiglenes ügyvivő helyettesíti. Az ideiglenes ügyvivőre a külképviselet vezetőjére vonatkozó szabályok irányadók.

Az elsőbeosztott

93. § (1) A külképviselet elsőbeosztottja a külképviselet vezetőjét rangban elsőként követő diplomata vagy konzuli rangú kirendelt. Több azonos rangú kirendelt közül az elsőbeosztottat - a külképviselet vezetőjével egyeztetve - a miniszter jelöli ki.

(2) A külképviselet vezetője a döntési jogkörébe tartozó ügyekre nézve az elsőbeosztottat döntési jogkörrel ruházhatja fel.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjogi szabály, jogszabály és a közjogi szervezetszabályozó eszköz, protokolláris norma vagy a fogadó állam joga a külképviselet vezetőjének személyes eljárását írja elő.

A munkavégzés

94. § (1) A kirendeltek munkakörét a kirendelő okirat és a külképviselet-vezető által készített munkaköri leírás határozza meg.

A munkakör csak a kirendelt egyetértésével és az illetékes területi főosztály, valamint az adott munkakör szakmai irányítását ellátó funkcionális főosztály vezetőjének egyetértésével, a munkáltatói jogkört gyakorló helyettes államtitkár jóváhagyásával változtatható meg.

(2) A helyi alkalmazottak munkakörét a munkaszerződésben kell rögzíteni. Az ilyen szerződések megkötésére külön miniszteri utasítás irányadó.

A diplomataértekezlet

95. § A diplomataértekezlet a külképviselet vezetőjének tanácsadó testülete. Állandó tagjai a külképviseleten diplomáciai képviselőként vagy konzuli tisztviselőként szolgálatot teljesítő kirendeltek. Az értekezletre a tevékenységi körüket érintő kérdések megtárgyalásakor meghívhatók a fogadó országban működő magyar képviseletek vezetői és munkatársai is.

A diplomáciai és konzuli képviseletek vezetőinek együttműködése

96. § (1) A diplomáciai képviselet vezetője összehangolja a fogadó államban működő konzuli képviseleteknek a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokra kiható tevékenységét.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatáskör megfelelő gyakorlása érdekében, ha a konzuli képviseletnél olyan ügy merül fel, mely a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokat lényegesen érinti, a konzuli képviselet vezetője a diplomáciai képviselet vezetőjével egyeztet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a konzuli képviselet vezetője a konzuli kerületen belül önállóan jár el a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és baráti kapcsolatok fejlesztésével összefüggő, valamint a minisztérium által közvetlenül rá bízott egyéb feladatok teljesítése, és az ezekkel kapcsolatos jelentőmunka során.

(4) A diplomáciai és konzuli képviselet közötti hatásköri összeütközés esetén - ha az egyeztetés nem vezet eredményre -az eljáró külképviseletet a minisztérium 24 órán belül kijelöli.

A külképviseletek irányítása

97. § (1) A miniszter jogszabályban, valamint az egységes külképviseleti rendszer működését szabályozó, a minisztérium és az egyes szaktárcák között létrehozott együttes utasításokban meghatározott irányítási és felügyeleti jogát közvetlenül vagy a minisztérium vezetői, valamint a Központ szervezeti egységei útján gyakorolja.

(2) A külképviseletek általános irányítását és felügyeletét a szervezeti egységek hatásköri megosztás szerint végzik.

(3) Az illetékes szervezeti egységek feladat- és hatáskörükben végzik a külképviseletek egyes tevékenységeinek szakmai irányítását és felügyeletét. A külképviseletek az ilyen szakmai feladatok ellátásáról a szakmai irányítást és felügyeletet gyakorló szervezeti egységnek jelentenek, egyidejűleg tájékoztatva az általános irányítást és felügyeletet gyakorló szervezeti egységet.

(4) Feladat- és hatáskörében a minisztérium bármely szervezeti egysége - a külképviselet általános irányítását és felügyeletét ellátó szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatásával, valamint a koordinációt igénylő kiemelt ügyekben a területet felügyelő helyettes államtitkár jóváhagyásával - utasítást adhat a külképviseleteknek.

(5) A külképviseletek munkavégzését az általános irányítást és felügyeletet gyakorló szervezeti egység rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal (a külképviselet-vezetői értekezlethez kapcsolódóan) írásban értékeli és a továbbiakra nézve a szakmai irányítást és felügyeletet gyakorló szervezeti egységekkel egyeztetett iránymutatást ad.

(6) A brüsszeli EU Állandó Képviselet felügyeletét és szakmai irányítását az európai uniós ügyekért felelős államtitkár és a biztonságpolitikai helyettes államtitkár az e Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörök figyelembevételével látják el.

(7) A képviselet-vezető személyes eljárására - a jogszabályban meghatározott eseteken túl - a miniszter, az államtitkár és a helyettes államtitkárok adhatnak utasítást.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98. § (1) A közigazgatási államtitkár a Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja

a) a minisztérium házirendjét,

b) a közszolgálati szabályzatot,

c) az iratkezelési szabályzatot,

d) a gazdálkodási keretszabályzatot,

e) a belső ellenőrzési kézikönyvet,

f) az informatikai szabályzatot, valamint

g) az informatikai biztonsági szabályzatot.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.

99. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője jelen utasítás végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító állami vezető írja alá, majd az ügyrendet jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár elé terjeszti."

1. függelék a KKM Szervezeti és Működési Szabályzatához[21]

A minisztérium szervezeti felépítése

2. függelék a KKM Szervezeti és Működési Szabályzatához

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezeti egységeinek feladatai

1.0.1. A MINISZTER KABINETFŐNÖKÉNEK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.0.1.1. Miniszteri Kabinet

A Miniszteri Kabinet feladatai körében

a) kapcsolatot tart a Külügyi és Külgazdasági Intézettel, előkészíti a miniszter jogköréből adódó döntéseket;

b) javaslatot tesz a miniszter nemzetközi programjaira;

c) előkészíti a miniszter külföldi látogatásait, valamint a miniszterhez érkező külföldi partnerek magyarországi látogatásait, gondoskodik azok tartalmi és szakmai előkészítéséről;

d) javaslatot tesz a miniszter nemzetközi tárgyalásain képviselendő álláspontokra;

e) előkészíti, figyelemmel kíséri és koordinálja a miniszterelnök és a miniszter külügyi és külgazdasági tárgyalásain megkötött megállapodásokat és azok végrehajtását;

f) gondoskodik a miniszter felkészítéséről a közszereplésekre, parlamenti és szakmai hazai és nemzetközi programokra;

g) jóváhagyja a miniszterhez benyújtott interpellációkra, kérdésekre és azonnali kérdésekre adandó válaszokat;

h) gondoskodik a miniszterhez felterjesztett iratok véleményezéséről;

i) kezeli a minisztériumhoz beérkező állampolgári megkereséseket, továbbá jóváhagyja az állampolgári megkeresésekre adott, a miniszter általi kiadmányozásra előkészített válaszokat;

j) gondoskodik a miniszter egyes programjaihoz kapcsolódó háttéranyagok elkészítéséről; k) koordinálja és ellenőrzi a média- és sajtó összefoglalók készítését, sajtófigyelést végez; l) gondoskodik a miniszter személyéhez kapcsolódó kommunikáció megszervezéséről és végzéséről, mely tevékenysége körében különösen

la) előkészíti a miniszter személyéhez kötődő kommunikációs stratégiát, lb) ellátja a miniszter személyéhez kötődő kommunikációs feladatokat,

lc) szervezi a miniszter sajtónyilvános eseményeit, gondoskodik azok lebonyolításáról és fogadja a sajtómegkereséseket,

ld) gondoskodik a minisztérium sajtónyilvános eseményeinek, megjelenéseinek előkészítéséről, rögzítéséről és utánkövetéséről,

le) kapcsolatot tart a minisztérium háttérintézményeivel, külképviseleteivel, követi azok sajtónyilvános eseményeit;

m) felügyeli a minisztérium, a háttérintézmények és a külképviseletek online felületeit;

n) kapcsolatot tart a sajtó képviselőivel;

o) szervezi a minisztérium és a minisztérium vezetése tevékenységének bemutatását, a sajtó munkatársainak tájékoztatását a magyar és a nemzetközi sajtóban, sajtókonferenciákat, háttérbeszélgetéseket tart, közreműködik lebonyolításukban, megszervezi a miniszter és a minisztérium nevében történő nyilatkozattételt, interjúk adását, újságírói kérdésekre szóban vagy írásban válaszol;

p) közleményeket ad ki, azokat az MTI-hez, valamint bel- és külföldi szerkesztőségekhez eljuttatja, felméri a sajtó érdeklődésére számot tartó kérdéseket és a szakmai főosztályok bevonásával javaslatot tesz a témával kapcsolatos kommunikációra, továbbájavaslatot tesz a minisztérium vezetésének a társadalom egyes csoportjai érdeklődésére számot tartó külpolitikai kérdések nyilvánosság előtti kezelésének különböző formáira;

q) felügyeli és irányítja a magyar külképviseletek sajtótevékenységét, koordinálja a minisztérium egységes arculatával kapcsolatos feladatokat;

r) irányítja a Honlap Szerkesztőség munkáját, szerkeszti és a szervezeti egységek javaslatára tartalommal tölti fel a kormany.hu minisztériumi oldalát és az intranet oldalt, valamint a társtárcák EU-kommunikációjáért felelős szervezeti egységeivel együttműködve szerkeszti és tartalommal tölti fel az eu.kormany.hu oldalt, továbbá felügyeli az EU vonal honlapot;

s) az illetékes szakmai főosztállyal együttműködve közreműködik a külképviseleti honlapok szerkesztésében és rendszeres frissítésében, segíti és összehangolja a társszerkesztők tevékenységét, megszervezi szakmai oktatásukat és továbbképzésüket;

t) kommunikációs kérdésekben szükség szerint koordinál a Miniszterelnökségen a Kormányszóvivői és a Nemzetközi Kommunikációs Irodával; azok kérésének megfelelően információkat ad, anyagokat, háttéranyagokat készít;

u) további sajtóval kapcsolatos funkcionális feladatai körében:

ua) eljuttatja a Kormány kommunikációs üzeneteit a külügyi munka sajátosságainak figyelembevételével a külképviseleteknek,

ub) javaslatot tesz a minisztérium vezetésének a társadalom egyes csoportjainak érdeklődésére számot tartó külpolitikai kérdések nyilvánosság előtti kezelésének különböző formáira,

uc) a külföldi és a magyar sajtó figyelésével és feldolgozásával kapcsolatos feladatokat, tematikus összefoglalókat készít, szükség esetén harmadik személyek bevonásával,

ud) felel a Magyarországot indokolatlanul kedvezőtlen színben feltüntető, tárgyi tévedéseket tartalmazó külföldi megjelenésekre történő reagálásokra,

ue) intézi a Budapesten dolgozó külföldi tudósítók akkreditálását, hivatalos ügyeikben (tartózkodási engedély, vámügyek stb.) szükség esetén segítséget nyújt, előkészíti a külföldre kiküldött magyar állandó tudósítók akkreditálását,

uf) ellátja a minisztérium közkapcsolati és "public diplomacy" feladatait, megtervezi a minisztérium közkapcsolati és civil stratégiáját és gondoskodik annak végrehajtásáról, közreműködik a magyar civil szervezetek nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, a költségvetési lehetőségek függvényében pályázati felhívásokat tesz közzé,

ug) háttér-tájékoztatókat és fórumokat szervez a társadalmi párbeszéd, a külpolitikai közgondolkodás elősegítése érdekében, gondozza a minisztérium civil adatbázisát, elektronikus hírlevél útján tájékoztatja a civil szervezeteket, az önkormányzatokat, a külpolitikai műhelyeket a minisztérium tevékenységének fő irányairól és időszerű feladatairól, valamint a közkapcsolati tevékenységéről.

1.1. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a 65. §-ban meghatározott feladatain túl koordinációs feladatai körében

a) általános szervezeti, vezetési tevékenységet lát el,

b) összeállítja a miniszteri értekezlet napirendjét.

1.1.0.2. Az Ellenőrzési Főosztály

1. Az Ellenőrzési Főosztály a közigazgatási államtitkár felügyelete és irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

a) ellátja a Külgazdasági és Külügyminisztérium Központi Igazgatás költségvetési cím, a fejezeti kezelésű előirányzatok belső ellenőrzését, illetve ellenőrzést végez a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezethez tartozó és a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerveknél, valamint a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési előirányzatokból céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, továbbá a minisztérium, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vagyonkezelésébe adott állami vagyonnal (ideértve a gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében,

b) az a) pontban meghatározott belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint a felügyelt költségvetési szerveknél az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan - a rendelkezésre álló kapacitásra figyelemmel - megbízhatósági ellenőrzéseket végez,

c) tanácsadó tevékenysége során - a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint - elemzéseket, értékeléseket készít a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban, valamint ajánlásokat, javaslatokat tesz a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére,

d) vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer (ezen belül a FEUVE rendszerét) jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelését,

e) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,

f) vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, a közpénzek rendeltetésszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos felhasználását, a jogszabályok és belső utasítások betartását,

g) elkészíti a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervet, valamint a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét, illetve az éves ellenőrzési tevékenységről elkészíti a minisztérium ellenőrzési jelentését és a fejezet éves összefoglaló jelentését,

h) nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján elkészített intézkedési tervek megvalósítását,

i) gondoskodik a belső ellenőrzések nyilvántartásáról, az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, j) elkészíti a belső ellenőrzési kézikönyvet és rendszeresen gondoskodik annak felülvizsgálatáról,

k) elemzi, vizsgálja és értékeli a szervezeti egység (külképviselet) feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét, a szervezeti egység (külképviselet) létszám- és bérgazdálkodását, a munkajogi előírások betartását, az ügyirat-kezelési előírások, biztonsági és minősített adatkezelési szabályok betartását, az informatikai rendszerek működését, a külképviseletek szakmai, diplomáciai tevékenységét és kapcsolatait, valamint a szervezeti egység (külképviselet) működésének, tevékenységének szabályozottságát, a vonatkozó jogszabályok, utasítások betartását,

l) ellenőrzi a Konzuli Szolgálat működését, a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályok, utasítások végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megvalósulását; átfogó elemzéseket készít és az erőforrások hatékony felhasználása érdekében javaslatokat tesz; ellenőrzi a konzuli szakmai oktatással és képzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását; elemzi, vizsgálja és értékeli a minisztérium valamint a külképviseletek honlapja és egyéb kiadványok útján megvalósuló konzuli tájékoztatást,

m) tanácsadó tevékenysége során - a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint - elemzéseket, értékeléseket készít a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban, valamint ajánlásokat, javaslatokat tesz a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére.

1.1.0.3. Tervezési és Koordinációs Főosztály

1. A Tervezési és Koordinációs Főosztály a közigazgatási államtitkár felügyelete és irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Tervezési és Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében

a) összeállítja az éves diplomáciai tervet,

b) szervezi a minisztérium és a külképviseletek diplomáciai információs tevékenységét, jelentőmunkáját,

c) koordinálja a minisztérium szakmai és területi főosztályain folyó relációs elemző és tervező tevékenységet,

d) rendszeres értekezleteket szervez a szaktárcák nemzetközi területei számára,

e) segíti és koordinálja a kommunikációt a szaktárcák nemzetközi területei és a minisztérium szakmai főosztályai között,

f) koordinálja és felügyeli a szakterületek és a szakdiplomaták közötti információáramlást és utasításokat,

g) figyelemmel kíséri a szaktárcák és a szakterületek nemzetközi tevékenységét.

3. A Tervezési és Koordinációs Főosztály funkcionális feladatai körében

a) gyűjti, rendszerezi és feldolgozza a diplomáciai szolgálatban keletkező értesüléseket, nyílt és minősített diplomáciai információkat, a külpolitikai, diplomáciai tárgyú publikált információkat,

b) az információk és elemzések alapján rendszeresen tájékoztatja az állami és kormányzati döntéshozókat, a minisztérium szervezeti egységeit, a külképviseleteket és a szaktárcákat,

c) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve részt vesz a regionális és a relációs stratégiák, javaslatok, előterjesztések kidolgozásában,

d) működteti a KNIR-t (Kormányzati Nemzetközi Információs Rendszer),

e) összeállítja az éves kiutazási és fogadási tervet.

4. A Tervezési és Koordinációs Főosztály egyéb feladatai körében

a) nyílt forrásból származó információk alapján belső, illetve hazai, valamint nemzetközi partnerekkel megosztható tájékoztatókat, gyorselemzéseket készít (OSINT-tevékenység), valamint részt vesz az ezen a területen történő nemzetközi együttműködésben,

b) felkérésre beszédeket, beszédvázlatokat, beszédelemeket állít össze, illetve stratégiai szempontból véleményez ilyen jellegű dokumentumokat,

c) részt vesz a külképviselet-vezetői értekezletek tematikai összeállításában, előkészítésében és lebonyolításában.

1.1.1. JOGI ÉS IGAZGATÁSI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.1.1.2. Konzuli és Állampolgársági Főosztály

1. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály a jogi és igazgatási helyettes államtitkár irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály - a konzuli szolgálat részeként - gondoskodik Magyarország állampolgárai, valamint az európai uniós polgárok konzuli védelméről, végrehajtja és végrehajtatja a konzuli tevékenységre és a konzuli kapcsolatokra vonatkozó hazai és nemzetközi szabályokat, irányítja és felügyeli a külképviseletek konzuli tevékenységét, javaslatot tesz a külképviseletek konzuli ellenőrzésére, közreműködik az Ellenőrzési Főosztály konzuli szolgálatot érintő ellenőrzési tevékenységében.

3. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) a konzuli kapcsolatokat és tevékenységet, valamint a nemzetközi konzuli együttműködést szabályozó belső és nemzetközi jogi szabályok alkalmazási gyakorlatának egysége érdekében a konzuli szolgálatra kötelező általános és egyedi utasításokat, állásfoglalásokat, tematikus tájékoztatókat készít,

b) előkészíti a konzuli kapcsolatokat és a konzuli tevékenységet szabályozó hazai jogszabályok és nemzetközi szerződések tervezetét, továbbá a hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztéseket, és javaslatot tesz az e tárgykörbe tartozó normák megalkotására és módosítására, valamint részt vesz az uniós és a schengeni joganyag alakításában.

4. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály koordinációs feladatai körében

a) koordinálja a konzuli fejlesztéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

b) vezeti az EKTB 1. számú munkacsoportján belül a Vízum Szakértői Alcsoportot.

5. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály szakmai és funkcionális feladatai körében

a) értékeli a külképviseletek konzuli tevékenységét, javaslatokat dolgoz ki a konzuli szolgálat feladatellátásának egyszerűsítésére, ügyfélbarát jellegének erősítésére és közreműködik azok végrehajtásában,

b) ellátja a konzuli oktatással, képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, és részt vesz a tanfolyamok szervezésében, gondoskodik továbbá a külképviseletekre kihelyezésre kerülők szakmai felkészítéséről,

c) a miniszter által delegált hatáskörben irányítja, felügyeli a konzuli szolgálatot, továbbá végzi a miniszter hatáskörébe tartozó felülhitelesítési tevékenységet, működteti az e célból létrehozott ügyfélszolgálatot,

d) a diplomata és külügyi szolgálati útlevelek tekintetében ellátja a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatokat, miniszteri döntésre előkészíti a diplomata és külügyi szolgálati útlevelekkel kapcsolatos ügyeket, közreműködik a diplomata és külügyi szolgálati útlevelekbe történő hivatalos célú vízumok beszerzésében,

e) működteti a konzuli ügyfélszolgálatot, a Konzuli Tájékoztatási Irodát és a főosztály, illetve a külképviseletek közötti iratforgalom lebonyolításában közreműködő Konzuli Irodát, továbbá közreműködik a minisztérium honlapja konzuli fejezetének kidolgozásában és a konzuli tájékoztatást szolgáló egyéb kiadványok szerkesztésében,

f) naprakész nyilvántartást vezet a magyar konzuli tisztviselőkről és jogköreikről, a felhasználáshoz szükséges mértékben igazolást állít ki a nyilvántartás törvényben meghatározott adatairól, továbbá közreműködik a konzuli tisztviselők jegyzékének közzétételében, valamint gondoskodik a konzuli tisztviselők pecsét- és aláírás mintájának őrzéséről,

g) javaslatot tesz a konzuli képviseletek létesítésére, illetve megszüntetésére és a külképviseletek konzuli kerületeinek módosítására, továbbá ellátja a tiszteletbeli konzulok küldésével és fogadásával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat,

h) javaslatot tesz a konzuli tisztviselők és a konzuli feladatokat ellátó igazgatási személyzet létszámának kialakítására, részt vesz e személyek kinevezésére irányuló eljárásban,

i) javaslatot tesz az államok elismerésére, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvételére, felfüggesztésére és helyreállítására, illetve megszüntetésére,

j) együttműködik a diplomáciai és konzuli képviseletekkel, továbbá más államoknak és nemzetközi szervezeteknek Magyarországon hivatalosan tartózkodó képviselőivel,

k) javaslatot tesz a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására, ha a magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések miatt szükséges,

l) közreműködik a konzuli tisztviselőknek egyes közjegyzői feladatok végzésére szóló felhatalmazás adás előkészítésében,

m) közreműködik a minisztérium és a külképviseletek vízumkiadási tevékenységének irányításában és felügyeletében.[22]

6. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

a) dönt a minisztérium hatáskörébe tartozó vízumok kiadásáról, továbbá a miniszter által delegált hatáskörben a főosztályvezető dönt a konzul vízumügyben hozott döntésével szemben benyújtott fellebbezésekről,

b) a felettes szerv jogkörét gyakorolja, ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő járt el, továbbá elbírálja az egyedi konzuli védelmi ügyekben érkező panaszokat,

c) dönt a miniszter hatáskörébe utalt, hazatérési kölcsönnel kapcsolatos ügyekben, valamint a személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgároknak nyújtható vissza nem térítendő támogatásokról.

7. A Konzuli és Állampolgársági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) közreműködik a vízumpolitikára vonatkozó magyar álláspont kialakításában és képviseletében az EU illetékes fórumain,

b) közreműködik az Európai Unió vízumrendészeti és konzuli tárgyú jogalkotásában, ennek érdekében - feladatkörében - eljár az EKTB szakértői munkacsoportjaiban, az Európai Unió Tanácsának munkacsoportjaiban, a komitológiai bizottságokban és az Európai Bizottság munkacsoportjaiban, részt vesz más uniós fórumok munkájában, a Vízum Munkacsoportban ellátja a Kormány képviseletét,

c) konzuli válsághelyzet bekövetkezése esetén részt vesz az EU COCON, EKSZ/SITCEN keretekben aktivizált válságkezelői mechanizmussal és az érintett magyar hatóságokkal történő együttműködésben,

d) tervezi és elvégzi a nemzetközi konzuli együttműködés megvalósításához szükséges jogi és gyakorlati feladatokat,

e) közvetlenül irányítja a Mobil Konzuli Csoportot (a továbbiakban: MKCS); az MKCS - előzetes vezetői kijelölés alapján - a főosztály nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező konzuljaiból áll; feladata a kiemelt jelentőségű konzuli ügyek kezelése a Központban, illetve szükség szerint a helyszínen; ennek keretében együttműködik a minisztérium Válságkezelő Központjával, az EU COCON válság esetén aktivizált mechanizmusával, illetve az érintett magyar hatóságokkal.

1.1.1.3. Jogi Főosztály

1. A Jogi Főosztály a jogi és igazgatási helyettes államtitkár irányítása alatt működő szakmai főosztály. A Jogi Főosztály felelős a kodifikációs, valamint a közigazgatási koordinációs, illetve egyéb jogi feladatok ellátásáért.

2. A Jogi Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti a feladatkörébe tartozó vagy esetileg oda utalt jogszabályok és kormány-előterjesztések tervezetét,

b) közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső szabályzatok előkészítésében,

c) intézkedik az elfogadott miniszteri rendeletek kihirdetése és a miniszteri utasítások közzététele ügyében,

d) jogi szempontból véleményezi a minisztériumi szervezeti egységek által előkészített kormány-előterjesztések, illetve más közigazgatási szervek előterjesztéseit,

e) előkészíti a minisztérium alapító okiratát, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve módosításait, valamint jogi szempontból véleményezi a miniszter által felügyelt, irányított szervek (szervezetek) alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának tervezetét.

3. A Jogi Főosztály koordinációs feladatai körében

a) gondoskodik a minisztérium szervezeti egységei által a Kormány részére készített előterjesztések, jelentések előzetes normakontrolljáról, közigazgatási egyeztetéséről, majd azoknak a közigazgatási államtitkári értekezletre, valamint a kormányülésre történő benyújtásának előkészítéséről,

b) koordinálja és szervezi az előterjesztések tárcavéleményezését, összegzi a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek véleményét és megfogalmazza a minisztérium álláspontját, gondoskodik annak jóváhagyatásáról és továbbításáról,

c) előkészíti a közigazgatási államtitkári értekezletek és a kormányülések anyagait az ülésen részt vevő minisztériumi vezető részére a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel együttműködve,

d) elkészíti és nyilvántartja - az érintett szervezeti egységek tájékoztatása alapján - a tárcaközi és egyéb bizottságokba kijelölt képviselők felhatalmazását,

e) összegzi a Kormány munkatervével kapcsolatos minisztériumi javaslatokat.

4. A Jogi Főosztály egyéb jogi feladatai körében

a) jogi véleményt ad a minisztérium szervezeti egységeinek ilyen irányú megkeresései esetén, kivéve ha az adott szervezeti egység a megkereséssel érintett feladatkörben jogász végzettségű munkatársat foglalkoztat,

b) kidolgozza a feladat- és hatásköre szerint érintett szervezeti egységekkel együttműködve a közérdekű panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos jogi álláspontot,

c) külföldi állam Magyarországon történő, diplomáciai célú ingatlanszerzésével kapcsolatos eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad, és a diplomáciai ingatlanokkal kapcsolatos jogvitákban jogi szakvéleményt készít,

d) ellátja a minisztérium által kezelt közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveleteket,

e) összehangolja, valamint ellátja a minisztérium közérdekű adatszolgáltatásával összefüggő feladatokat, kezeli az ilyen irányú megkereséseket.

1.1.1.4. Biztonsági és Távközlési Főosztály

1. A Biztonsági és Távközlési Főosztály a jogi és igazgatási helyettes államtitkár irányítása alatt működő funkcionális főosztály. A Biztonsági és Távközlési Főosztály irányítja és felügyeli a Központ és a külképviseletek biztonsággal, minősített adatkezeléssel, valamint informatikai, távközlési és rejtjelezési feladatokkal összefüggő munkáját. A Biztonsági és Távközlési Főosztály vezetője a minisztérium biztonsági vezetője.

2. A Biztonsági és Távközlési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti és felülvizsgálja a Főosztály feladatköréhez kapcsolódó jogszabályokat, miniszteri utasításokat, szabályzatokat, eljárásrendet, figyelemmel kíséri a nemzetközi szervezetek biztonsági előírásainak változásait, intézkedik a harmonizációs feladatokra vonatkozóan.

3. A Biztonsági és Távközlési Főosztály koordinációs feladatai körében

a) részt vesz a minisztériumba belépők képzésében, a munkatársak belső vizsgákra történő felkészítésében, a vizsgáztatásban, a felkészítéshez és a vizsgákhoz biztosítja az oktatási és vizsgaanyagot, ellátja a külképviseletre kirendelt munkatársak biztonsági felkészítésével és szakoktatásával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a külképviseleten biztonsági, rejtjeltevékenységi feladatokat ellátó munkatársak rendszeres beszámoltatásáról, véleményezi a külképviseleti helyi alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó javaslatokat,

b) koordinálja a Védett Külügyi Hálózat (a továbbiakban: VKH) akkreditációs folyamatában részt vevő szervezeti egységek tevékenységét, végzi az akkreditációval kapcsolatos eljárási feladatokat, továbbá ellátja az "INFOSEC" feladatokat,

c) irányítja a Rejtjelfelügyeletet,

d) szervezi és irányítja a diplomáciai és konzuli futárszolgálatot,

e) ellátja a biztonsági felügyeleti funkciókat, irányítja és felügyeli a külképviseleti biztonsági felelősöket, valamint véleményezi és jóváhagyja a külképviseletek biztonsági szabályzatát, veszélyhelyzeti és készültségi terveit,

f) elkészíti a minisztériumban telepített rendszerek biztonsági dokumentációját, összehangolja a külképviseletek biztonsági rendszereinek telepítését és működését, elvégzi, illetve koordinálja az I. vagy II. osztályú biztonsági területtel rendelkező külképviseleteken a biztonsági rendszerek tervezését, kivitelezését, a biztonságtechnikai berendezések, eszközök szerelési és karbantartási munkáit,

g) ellátja a minősített adatvédelmi feltételek megteremtésével és fenntartásával összefüggő feladatokat a Központban és a külképviseleteken, felügyeleti, ellenőrzési és vizsgálati jogkört gyakorol a minisztérium és a külképviseletek felett a minősített adatokra vonatkozó biztonsági előírások betartása tekintetében, a minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik a felmerült kár felméréséről, enyhítéséről és a jogszerű állapot helyreállításáról, valamint kezdeményezi a felelősség megállapítását,

h) irányítja, felügyeli a Központi Ügyelet tevékenységét, koordinálja a Válságkezelő Központ (a továbbiakban: VK) tevékenységét, biztosítja a VK működéséhez szükséges informatikai, technikai, kommunikációs és egyéb eszközöket,

i) ellátja és koordinálja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral együttműködve az informatikai tervezésekkel, fejlesztésekkel és beruházásokkal kapcsolatos feladatokat, szakmai kérdésekben képviseli a minisztériumot az illetékes hatóságok és szakmai szervezetek felé,

j) ellátja a diplomáciai úton benyújtott repülési engedély megadásához kötött kérelmekkel kapcsolatos teendőket, ezzel összefüggésben koordinálja a minisztérium hozzájárulási, illetve egyetértési jogkörének gyakorlását,

k) ellátja a magyar légtér használatára vonatkozó egyéb be-, ki- és átrepüléssel kapcsolatos teendőket,

l) nemzetközi megállapodás alapján szervezi a magyar felségjellel ellátott Nehéz Légi Szállító Ezred (Heavy Airlift Wing) C-17 típusú légi járművei repüléseivel kapcsolatos diplomáciai engedélyek beszerzését,

m) intézkedik a nemzeti minősített adatok kezelésére vonatkozó személyi biztonsági tanúsítványok kiállításáról, tárolásáról és visszavonásáról; végzi a külföldi minősített adatokra érvényes személyi biztonsági tanúsítványok, igazolások beszerzésével, kezelésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a hozzá eljuttatott felhasználói engedélyek és titoktartási nyilatkozatok kezeléséről, valamint tárolásáról,

n) képviseli a minisztériumot a tárcaközi szervezetekben, így különösen a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottságban (KKB) és annak munkacsoportjában, a légügyi védelmi, a nukleáris balesetelhárítási, a terrorelhárítási bizottságokban, az Országos Atomenergia Hivatal Felsőszintű Munkacsoportjában, valamint az Alaptörvény minősített időszakára vonatkozó védelmi koordinációs feladatokban; képviseli a minisztériumot a biztonsági területeket érintő hazai és nemzetközi fórumokon, nemzetközi egyeztetésen és szakbizottságokban,

o) szervezi és irányítja a Központ minősített biztonsági területeinek védelmét, ennek érdekében együttműködik a minisztérium központi épületeit őrző Rendőrségi Egység (reagáló erők) Parancsnokával, biztosítja a minisztérium objektumaiban a beléptetőrendszerek és biztonsági berendezések működtetését, gondoskodik a belépésre jogosító okmányok kiadásáról, nyilvántartásáról és visszavonásáról.

4. A Biztonsági és Távközlési Főosztály funkcionális feladatai körében

a) elemzi és értékeli a külképviseletek és a fogadó államok biztonsági helyzetét, biztonsági szempontból véleményezi a külképviselet céljára kiválasztott épületeket, helyiségeket, szakmai javaslatokat tesz a biztonsági környezet kialakítására, a kivitelezés módjára, véleményezi és jóváhagyja a helyi kivitelezésű vagyonvédelmi terveket, véleményezi, folyamatosan karbantartja a biztonsági munkálatok műszaki dokumentációját,

b) közreműködik vagy képviseli a minisztériumot a tárcaközi koordinációs feladataihoz kapcsolódó kormányzati informatikai és távközlési szakmai egyeztetéseken, együttműködve a minisztérium tárgyban érintett szervezeti egységeivel,

c) gondoskodik a minisztérium központi telephelyein lévő kritikus, nem minősített informatikai elemeinek (szerverek, hálózati aktív eszközök) és távközlési infrastruktúrájának (VPN hálózati eszközök, műholdas kommunikációs eszközök), valamint a külképviseletek "hardware" és "software" elemeinek telepítéséről és üzemeltetéséről,

d) gondoskodik a minisztérium központi telephelyein lévő, minősített informatikai elemeinek és távközlési infrastruktúrájának, valamint a külképviseletek minősített "hardware" és "software" elemeinek telepítéséről és üzemeltetéséről; igény esetén ellátja a kormányzati szervek részére a minősített hálózati végpontok (VKH munkaállomások) telepítését és üzemeltetését,

e) fogadja és továbbítja a hivatalos üzenetforgalmat a külképviseletek, a központ és egyéb kormányszervek között,

f) gondoskodik a minősített információt tartalmazó üzenetek távközlési, illetve más adatátviteli csatornán való továbbításához szükséges védelemről, működteti a nyílt és minősített informatikai és távközlési rendszereket, felügyeli a minősített adatvédelem feltételeinek kialakítását és fenntartását a Központban és a külképviseleteken,

g) biztosítja a rejtjelző eszközök folyamatos ellátását, telepítését és cseréjét, vezeti az ehhez kapcsolódó nyilvántartást, a rendszeresített eszközökhöz hatósági engedély alapján rejtjelkulcsot készít, ellátja a rejtjelkulcsokkal kapcsolatos teendőket, felügyeli a rejtjeltevékenységre vonatkozó előírások betartását, beszerzi és nyilvántartja a rejtjeleszközök típus-, használati és telepítési engedélyeit, gondoskodik a rejtjelzői munkakört betöltő munkatársak képzéséről, vizsgáztatásáról,

h) ellátja a külképviseleti regionális rendszergazdák, helyi rendszergazdák, informatikai felelősök, továbbá a más szervezeti egységeknél működő rendszergazdák szakmai felügyeletét, irányítását, a regionális rendszergazdák tekintetében kizárólagos utasítási jogkörrel rendelkezik a képviselet-vezető egyidejű tájékoztatása mellett, ellátja a rendszergazdai feladatokat azokon a külképviseleteken, ahol nincs kihelyezett informatikai feladatokat ellátó munkatárs, valamint szervezi a Központhoz közeli külképviseletek operatív informatikai ellátását (részleteit a GPFO utasítás tartalmazza),

i) naprakész nyilvántartást vezet a minisztérium minősített kommunikációs rendszereinek elemeiről mind a minisztérium központi telephelyein, mind a külképviseletek vonatkozásában; naprakész nyilvántartást vezet a külképviseletek biztonságtechnikai rendszereinek elemeiről,

j) az Informatikai Biztonsági Szabályzatban (IBSZ) megfogalmazottak alapján részt vesz az elektronikus biztonsági ellenőrzésekben és azok előkészítésében, a felhasználók nevéről és jogosultságáról naprakész nyilvántartást vezet, kidolgozza és folyamatosan ellenőrzi a vírusvédelmi eljárásokat,

k) felhasználói támogatást és segítséget nyújt az Operatív Központban a külképviseleti felhasználók részére, mind a nyílt, mind a minősített informatikai és távközlési területen, valamint ügyeleti szolgálatot lát el 0-24 órában, együttműködik a minisztérium központi telephelyein felhasználói informatikai támogatást nyújtó szervezeti egységgel,

l) kezdeményezi a minisztérium személyi állománya, a közreműködők és szerződéses alkalmazottak nemzetbiztonsági ellenőrzését, valamint a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny minisztériumi beszerzések kapcsán a pályázattal összefüggő cégellenőrzéseket, véleményezi a helyi alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó javaslatokat.

5. A Biztonsági és Távközlési Főosztály ellátja a zárt célú diplomáciai információs célokra használt elektronikus információs rendszerek biztonságának jogszabályban meghatározott feladatait, ennek keretében

a) felügyeleti feladatai körében ellátja az elektronikus információs rendszer osztályba sorolását és ellenőrzi a megállapított biztonsági szintet, így javaslatot tesz a szervezeti egység vezetője részére a szervezet biztonsági szintbe történő besorolásáról, valamint a szervezet tulajdonát képező, elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba történő besorolásáról,

b) gondoskodik az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy és az elektronikus információs rendszer biztonságával összefüggő feladatok ellátásában részt vevő személyek rendszeres szakmai képzésen, továbbképzésen való részvételéről,

c) ellenőrzi az elektronikus információs rendszerek osztályba sorolására és a szervezet biztonsági szintjére vonatkozó követelmények teljesülését,

d) ellenőrzi a kockázatelemzéseket,

e) ellenőrzi a jogszabályban foglalt biztonsági követelmények és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok érvényesülését,

f) fejlesztési projektek tervezési szakaszában ellenőrzi a biztonsági követelmények beépülését,

g) elrendeli az ellenőrzés során feltárt vagy tudomására jutott hiányosságok elhárítását és ellenőrzi a végrehajtás eredményességét,

h) kivizsgálja a biztonsági incidensekkel, eseményekkel kapcsolatos bejelentéseket,

i) együttműködik a kormányzati eseménykezelő központtal, a kormányzati incidens-kezelési munkacsoporttal, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott hatósággal és szakhatósággal.

6. A Biztonsági és Távközlési Főosztály felügyeli a minisztérium ágazati honvédelmi feladatainak végrehajtását és teljesítését, összehangolja a miniszter irányítása alá tartozó szervek ágazati honvédelmi feladatait, ennek ellátására honvédelmi intézkedési tervet készít.

1.1.2. GAZDASÁGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.1.2.2. Igazgatási Főosztály

1. Az Igazgatási Főosztály a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály.

2. Az Igazgatási Főosztály felelős a minisztérium számára állami feladatként meghatározott alaptevékenység ellátásához biztosított közpénzekkel való hatékony, célirányos, a mindenkori jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő gazdálkodásért, ennek keretében kialakítja a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, gondoskodik azok végrehajtásáról és a FEUVE keretében történő ellenőrzéséről.

3. Az Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) részt vesz a feladatkörébe tartozó szabályzatok, utasítások megalkotásában, valamint pénzügyi témájú megállapodások előkészítésében,

b) előkészíti a minisztérium Cafetéria Szabályzatát,

c) elkészíti és naprakészen tartja a Központi Igazgatás ellenőrzési nyomvonalát, valamint kockázatkezelési rendszerét.

4. Az Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

a) a MÁK illetményszámfejtő köréhez tartozó önálló kifizetőhely, mint Központi Illetményszámfejtő Hely ellátja a központosított illetmény számfejtési körbe tartozó - Központi Igazgatásra vonatkozó - bérszámfejtéssel, adózással, társadalombiztosítási kérdésekkel összefüggő feladatokat,

b) elvégzi a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat, igények elbírálását, a szükséges határozatok meghozatalát (betegszabadság, táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz), a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatkörében elkészíti a havi társadalombiztosítással kapcsolatos bevallásokat, teljesíti a jogszabályban előírt befizetéseket és adatszolgáltatást,

c) elkészíti a Központi Igazgatás elemi költségvetését, végzi az előirányzat-módosításokkal és előirányzatátcsoportosításokkal kapcsolatos műveleteket,

d) üzemelteti a Központi Igazgatás pénztárát, készpénz előlegeket ad ki, elszámoltat, megszervezi és lebonyolítja a tartós és ideiglenes kiküldöttek kiutazását, elszámoltatását, valamint megküldi a MÁK részére a pénzügyi teljesítésekhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat,

e) gondoskodik az érvényben lévő pénzügyi nyilvántartó program (Központi Igazgatásra vonatkozó) főkönyvi moduljának intézményi működtetéséről, számviteli bizonylatokat rögzít, biztosítja az analitika és főkönyv egyezőségét; ellenőrzi a könyvelési bizonylatokat, a MÁK felé jelenti az ERA kódokat,

f) kialakítja a Központi Igazgatásra vonatkozó számviteli politikát, számlarendet, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, negyedéves, éves adatszolgáltatást teljesít és elkészíti az éves maradvány elszámolását, összeállítja a Központi Igazgatás éves számszaki és szöveges beszámolóját, továbbá együttműködik a külső szervek által kezdeményezett ellenőrzésekben, adatszolgáltatásokban, elkészíti a más szervek által a minisztériumba delegált kiküldöttek költségelszámolását,

g) kezeli a Központi Igazgatás beszámolóinak alátámasztásául szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását, biztosítja a főkönyvi adatokkal történő egyezőséget,

h) nyilvántartja a dolgozók szabadságos napjainak állományát, kezeli a szabadság-nyilvántartó programot.

1.1.2.3. Költségvetési Főosztály

1. A Költségvetési Főosztály a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály. A Költségvetési Főosztály felelős a miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok lebonyolításáért, valamint ellátja a fejezetet irányító szervi költségvetési feladatokat a miniszter felügyelete alá tartozó címek esetében. Ezen felül a Költségvetési Főosztály felelős a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért, lebonyolításáért.

2. A Költségvetési Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) előkészíti az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó miniszteri rendeletet és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat;

b) előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodási szabályzatait és számviteli politikáját;

c) ellátja a minisztérium fejezet költségvetési gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésével és szakmai egyeztetésével kapcsolatos műveleteket;

d) véleményezi egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását érintő jogszabályokat és belső normákat.

3. A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében

a) koordinálja a fejezet éves költségvetési és zárszámadási javaslatának elkészítésével kapcsolatos munkálatokat,

b) koordinálja a fejezet elemi költségvetésének és elemi költségvetési beszámolójának elkészítésével kapcsolatos műveleteket,

c) meghatározza a költségvetési szervek részére a számviteli beszámolók, mérlegjelentések, valamint az egyéb adatszolgáltatások tartalmát és beküldésének határidejét,

d) koordinálja a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek körében az államháztartás működési rendjének változása kapcsán az intézményeket érintő változások végrehajtását, és azt folyamatosan ellenőrzi,

e) koordinálja a fejezet gazdálkodásának ellenőrzésére irányuló "financial audit" vizsgálatok végrehajtását, kapcsolatot tart a vizsgálatot végző szervvel.

4. A Költségvetési Főosztály szervezetirányítási feladatai körében

a) szervezi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásra vonatkozó adatszolgáltatásait,

b) szervezi az államháztartás szabályozóinak változásából eredő fejezeti feladatok végrehajtását.

5. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében

a) a támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatai körében a kötelezettségvállalóval együttműködve ellátja a pályázati kiírásokhoz, támogatási szerződésekhez, előirányzat-átadási megállapodásokhoz kapcsolódó technikai jellegű feladatokat, kapcsolatot tart a pályázókkal, gondoskodik az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek teljesítéséről, a pénzügyi elszámolások ellenőrzéséről,

b) a fejezet költségvetési szervei által készített éves költségvetési javaslatok figyelembevételével összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát, gondoskodik annak jóváhagyásáról, valamint továbbításáról az államháztartásért felelős miniszter felé,

c) jóváhagyja a fejezet felügyelete alá tartozó címek elemi költségvetéseit,

d) végrehajtja az Országgyűlés és a Kormány, valamint a fejezet hatáskörébe tartozó évközi előirányzatmódosításokat, vezeti a kapcsolódó nyilvántartást,

e) előkészíti a fejezethez tartozó címek esetében az előirányzat-maradvány jóváhagyásáról szóló előterjesztést és annak jóváhagyását követően gondoskodik Nemzetgazdasági Minisztérium részére történő továbbításáról,

f) teljes körűen nyilvántartja a miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és ellátja a kapcsolódó pénzügyi, könyvviteli feladatokat,

g) elkészíti fejezeti kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolóját, valamint az időközi mérlegjelentéseket, továbbá rendszeres jelentést tesz a fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásáról,

h) a MÁK illetményszámfejtő köréhez tartozó önálló kifizetőhely, mint önálló Központi Illetményszámfejtő Hely - a Külképviseletek Igazgatása esetében - ellátja a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó bérszámfejtéssel, adózással, társadalombiztosítási kérdésekkel összefüggő feladatokat,

i) a külképviseletek által beküldött adatok alapján a KIR programhoz csatlakozó SZEM-E program segítségével végzi a külképviseletek nettó ellátmány számfejtését,

j) a Külképviseletek Igazgatása esetében elvégzi a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat, igények elbírálását, a szükséges határozatok meghozatalát (betegszabadság, táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz), a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatkörében elkészíti a havi társadalombiztosítással kapcsolatos bevallásokat, teljesíti a jogszabályban előírt befizetéseket és adatszolgáltatást,

k) az illetékes egészségbiztosítási pénztárral kötött megállapodás alapján összeállítja a külföldön lévő tartós kiküldöttek gyógyellátásával kapcsolatos elszámolásokat, visszaigényli az állomáshelyeken valutában megelőlegezett egészségügyi ellátások forint ellenértékét, előzetesen engedélyezteti a különleges elbírálást igénylő külföldi betegellátásokat az illetékes egészségbiztosítási pénztárral, kezeli és vezeti a külszolgálatosok és hozzátartozóik orvosi alkalmassági igazolásainak nyilvántartását, kezeli a komplex külügyi humánbiztosítási szerződést, intézkedik az Európai Egészségbiztosítási Kártyák kiállítását illetően,

l) üzemelteti a Külképviseletek Igazgatása pénztárát, valamint ütemezi az állomáshelyek pénzellátását,

m) a Külképviseletek Igazgatása esetében gondoskodik az érvényben lévő pénzügyi nyilvántartó program főkönyvi moduljának intézményi működtetéséről, számviteli bizonylatokat rögzít, biztosítja az analitika és főkönyv egyezőségét,

n) kialakítja a Külképviseletek Igazgatása és a Fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikáját, számlarendet, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, negyedéves, féléves adatszolgáltatást teljesít és elkészíti az éves maradvány elszámolását, összeállítja az éves számszaki és szöveges beszámolót,

o) megtervezi és felügyeli a külképviseleti hálózat gazdálkodását, az egyes külképviseletek gazdálkodásának szabályszerűségét; véleményezi a fejezetek közötti előirányzat-átadásokról szóló megállapodásokat,

p) irányítja és értékeli a külképviseletek pénzügyi tevékenységét, naprakész alapdokumentációt állít össze az azt meghatározó információkból, felülvizsgálja az állomáshelyekről beérkező pénztárnaplók elszámolásait és szükség szerint intézkedik azok kijavításáról, q) ellátja, összefogja, előkészíti a külképviseletek pénzügyi feladataival kapcsolatos szabályozási tevékenységet,

r) gondoskodik a pénzügyi feladatot érintő munkakörbe kihelyezésre kerülő munkatársak oktatásáról, betanításáról, felkészítéséről (gazdasági felelősök, valamint misszióvezetők és elsőbeosztott diplomaták),

s) véleményezi az állomáshelyek elhelyezési, berendezési igényeit és feltételeit (rezidencia, hivatali helyiségek), a külföldi ingatlanvagyonnal kapcsolatos kérdéseket,

t) véleményezi a külképviseletek létesítésével, bezárásával kapcsolatos előterjesztéseket, a külképviseletek beszerzési igényeit, az illetékes társfőosztályokkal együttműködik a külképviseleti helyi alkalmazások engedélyeztetési folyamatában,

u) vezeti a Külképviseletek Igazgatása éves költségvetési beszámolójának alátámasztásául szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását, biztosítja a főkönyvi adatokkal történő egyezőséget,

v) kapcsolatot tart a leltárfelelősökkel és a raktárkezelőkkel, így koordinálva az eszközökben történt változások dokumentálását, a leltárak elkészítését.

1.1.2.4. Vagyongazdálkodási Főosztály

1. A Vagyongazdálkodási Főosztály a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály. A Vagyongazdálkodási Főosztály felelős a minisztérium számára állami feladatként meghatározott alaptevékenység ellátásához biztosított ingatlanvagyon és a főosztály hatáskörébe tartozó eszközállomány nyilvántartásáért és kezeléséért. A Vagyongazdálkodási Főosztály felelős a minisztérium jogvitás ügyeinek viteléért, a jogi képviselet biztosításáért, előkészíti és jogi ellenjegyzéssel látja el a minisztérium szerződéseit, elvégzi a közbeszerzésekkel, beszerzésekkel kapcsolatos feladatokat az eljárást kezdeményező szervezeti egységgel együttműködve. Felügyeli a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek gazdálkodását.

2. A Vagyongazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) felülvizsgálja és aktualizálja a hatáskörébe sorolt feladatokhoz kapcsolódó belső utasításokat, szabályzatokat,

b) jóváhagyásra előkészíti a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó egyes költségvetési szervek alapító okiratát és megszüntető okiratát, véleményezi e szervek szervezeti és működési szabályzatát.

3. A Vagyongazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében

a) egyezteti az MNV Zrt.-vel a minisztérium vagyonkezelési szerződésének módosítását, valamint aktualizálja, nyilvántartja a vagyonkezelési szerződéseket,

b) az Igazgatási Főosztállyal együttműködve ellátja az állami vagyon használatát érintő ellenőrzésekkel (MNV Zrt., ÁSZ, KEHI, belső ellenőrzés) kapcsolatos feladatokat, teljesíti az állami vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségeket,

c) kizárólagos kapcsolatot tart az igazságügyi szolgáltatási szervekkel és a nyomozó hatóságokkal.

4. A Vagyongazdálkodási Főosztály szervezetirányítási feladatai körében

a) felügyeli a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását, szükség esetén részt vesz a fejezet költségvetését érintő előterjesztések előkészítésében,

b) közreműködik a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingatlanok vonatkozásában a vagyonkataszter elkészítésében, az MNV Zrt. és a felügyelt költségvetési intézmények között kötendő vagyonkezelői szerződés előkészítésében,

c) ellátja a hatályos jogszabályi előírások alapján a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanokkal kapcsolatos minisztériumi vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatok tulajdonossal történő egyeztetését,

d) ellátja a minisztérium tulajdonában, vagyonkezelésében levő, illetve szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságok vonatkozásában a szakmai felügyelet gyakorolásával kapcsolatos feladatokat,

e) gondoskodik a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok vagyongazdálkodásához, a vagyon kezeléséhez és a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó döntések előkészítéséről, a meghozott döntések végrehajtásáról, koordinálásáról,

f) elemzi és értékeli a gazdasági társaságok gazdálkodását, szükséges esetben részt vesz a gazdasági társaságok tevékenységével összefüggő előterjesztések előkészítésében.

5. A Vagyongazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

a) ellátja az állami vagyonnal kapcsolatos, jogszabályban előírt, az ingatlanértékesítéssel, -vétellel kapcsolatos feladatokat, valamint közreműködik az ingatlanvagyont érintő közterhek és a használatukból eredő egyéb esetleges fizetési kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében,

b) kezeli a felújítási előirányzatot,

c) elvégezteti, felügyeli, koordinálja a minisztérium által kezelt ingatlanvagyont érintő állagmegóvási, karbantartási, felújítási munkálatokat, valamint az Igazgatási Főosztállyal együttműködve a minisztérium vagy külképviseletei által megrendelt építési beruházások, kapcsolódó árubeszerzések és szolgáltatások megvalósítását, szükség esetén ellátja annak műszaki felügyeletét, elvégzi az ehhez kapcsolódó közbeszerzési, beszerzési feladatokat,

d) az Igazgatási Főosztállyal együttműködve ellátja a műalkotások vagyonkezeléséből eredő feladatokat,

e) ellátja a képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,

f) gondoskodik a minisztérium közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról; az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben ellátja a minisztérium képviseletét a Miniszterelnökség, a közreműködő szervezetek és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt,

g) végzi a közbeszerzésekről szóló törvényben előírt rendszeres és eseti közzétételi, tájékoztató műveleteket, és eleget tesz az ott megjelölt dokumentálási kötelezettségnek,

h) a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározottak szerint elkészíti a minisztérium polgári jogi szerződéseit és biztosítja azok ellenjegyzését,

i) biztosítja a jogi szakértelmet a közbeszerzési és beszerzési eljárásokban,

j) előkészíti a peres ügyek, illetve a közigazgatási, szabálysértési és büntetőeljárások megindításához szükséges okiratokat; ellátja, illetve biztosítja a minisztérium jogi képviseletét a minisztérium által vagy ellen indított peres és peren kívüli eljárásokban,

k) nyilvántartja a minisztérium jogvitás ügyeit.

1.1.2.5. Üzemeltetési és Ellátási Főosztály

1. Az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály. Az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály felelős a minisztérium számára állami feladatként meghatározott alaptevékenység ellátásához biztosított ingatlanvagyon, és a Főosztály hatáskörébe tartozó eszközállomány karbantartásáért és üzemeltetéséért. Az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály ellátja továbbá a minisztérium számára jogszabályokban előírt tűz- és munkavédelmi feladatok koordinációját.

2. Az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály kodifikációs feladatai körében felülvizsgálja és aktualizálja a hatáskörébe sorolt feladatokhoz kapcsolódó belső utasításokat, szabályzatokat.

3. Az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály koordinációs feladatai körében

a) együttműködik a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) szakmai szervezeteivel, a gazdasági igazgatósággal,

b) ellátja a minisztérium és a KEF közötti Szolgáltatási Megállapodásban rögzített véleményezési, ellenjegyzési, kötelezettségvállalási és egyéb feladatokat, továbbá felelős a szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerült problémák kezeléséért, a változások KEF felé történő jelzéséért,

c) koordinálja a minisztérium számára nyújtott ellátási szolgáltatásokat (eszközök, anyagok, gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltatások).

4. Az Üzemeltetési és Ellátási Főosztály funkcionális feladatai körében

a) a számítástechnikai és híradástechnikai eszközökre vonatkozó nyilvántartás kivételével folyamatosan vezeti a Központi épületekben található leltári eszközök mozgását, ezekről adatot szolgáltat a KEF és szükség szerint az Igazgatási Főosztály felé,

b) ellátja a minisztérium központi telefonkezelői szolgálatát, naprakészen tartja a minisztérium belső telefonkönyvét,

c) gondoskodik a központ és a külképviseletek informatikai és távközlési infrastruktúrájának "hardware" és "software" elemeinek beszerzéséről,

d) felügyeli és irányítja a minisztériummal szerződéses kapcsolatban álló külső szolgáltatók által végzett informatikai és távközlési munkákat,

e) felügyeli és ellenőrzi a raktárhoz és a központi leltározáshoz kapcsolódó tevékenységet, naprakész nyilvántartást vezet a rendszerek elemeiről, szoftverekről,

f) tanácsadást végez és segítséget nyújt (helpdesk) a központi állományban lévő minisztériumi felhasználóknak,

g) üzemelteti a minisztérium használatában álló szolgálati lakásokat, valamint a monori logisztikai raktárbázist.

1.1.3. SZEMÉLYÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.1.3.2. Személyügyi Főosztály

1. A Személyügyi Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály.

2. A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) elkészíti az ügykörébe tartozó jogszabályok, miniszteri utasítások tervezetét, valamint véleményezi a részére megküldött jogszabály és utasítás tervezeteket,

b) elkészíti a Közszolgálati Szabályzatot és az Esélyegyenlőségi Tervet.

3. A Személyügyi Főosztály koordinációs feladatai körében a fegyelmi ügyek intézésében koordináló szerepet tölt be.

4. A Személyügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) intézi a munkaviszonnyal, kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdéseket, így különösen a kinevezést, annak módosítását (fizetési fokozat, nyelvvizsga, szakmai címek), munkaköri leírásokat, jogviszony megszüntetéseket,

b) eljár a külső és a belső áthelyezések ügyében (beleértve a szakdiplomaták áthelyezését is),

c) ellátja a fizetés nélküli szabadság engedélyezésével, a minősítéssel és teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatokat,

d) papír és elektronikus formában nyilvántartja a személyi állomány személyi anyagát,

e) intézi a belföldi állománnyal és a külszolgálattal kapcsolatos kérdéseket; ennek keretében gondoskodik a kihelyezés, a berendelés, diplomáciai és konzuli rang adományozása és soros rangemelés, családtagnak a fogadó országban történő munkavállalása ügyében,

f) közreműködik az EKSZ pályázatokban, ösztöndíjak és diplomáciai csereprogramok lebonyolításában,

g) ellátja a kihelyezettek gyermekei iskoláztatásához kapcsolódó feladatokat,

h) értékeli a külképviseletek személyügyi jelentését; a külképviseletekről hazatérő kollégák belföldi elhelyezéséről tervet készít,

i) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat,

j) ellátja a miniszter adományozási jogkörébe tartozó elismerésekkel, továbbá a miniszter által felterjesztett, illetve átadandó állami kitüntetések adományozásával kapcsolatos előkészítő, koordinációs és szervezési feladatokat; eljár a jutalmazások ügyében,

k) véleményezi, a Költségvetési Főosztállyal együttműködve engedélyezi a hatályos külgazdasági és külügyminisztériumi utasítás alapján javasolt külképviseleti helyi alkalmazásokat és erről nyilvántartást vezet.

1.1.3.3. Képzési és Továbbképzési Főosztály

1. A Képzési és Továbbképzési Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály.

2. A Képzési és Továbbképzési Főosztály kodifikációs feladatai körében[23]

a) elkészíti az ügykörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, valamint

b) véleményezi a részére megküldött jogszabály- és közjogi szervezetszabályozó eszköztervezeteket.

3. A Képzési és Továbbképzési Főosztály funkcionális feladatai körében[24]

a) a minisztérium vezetői, kormánytisztviselői, ügykezelői és munkavállalói részére képzéseket, tanfolyamokat szervez; a közigazgatási dolgozók számára meghirdetett nyelvtanfolyamokra, ösztöndíjakra történő jelentkezési, pályázási teendőket koordinálja,

b) elkészíti az éves továbbképzési tervet,

c) előkészíti és kezeli a minisztérium munkatársainak tanulmányi szerződéseit,

d) a minisztériumi személyi állomány utánpótlása céljából közreműködik a felsőoktatásban részt vevők szakmai gyakorlatának lebonyolításában, felvételiket szervez, gondoskodik a felvételt nyertek képzéséről, vizsgáztatásáról (beleértve a nyelvi képzést és vizsgáztatást),

e) gondoskodik a külszolgálati felkészítésről,

f) kapcsolatot tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE),

g) közreműködik az NKE Közigazgatás-tudományi Kar nemzetközi igazgatás alapképzési és mesterképzési szak tanulmányi követelményrendszerének kialakításában,

h) akkreditált nyelvvizsgaközpontként működik.

4. A Képzési és Továbbképzési Főosztály egyéb feladatai körében[25]

a) közreműködik az NKE-n kialakításra kerülő diplomata képzés tervezésében, fejlesztésében, követelményrendszerének kialakításában,

b) közreműködik a képzési ösztöndíjak, csereprogramok lebonyolításában, így különösen részt vesz a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program kiválasztási eljárásában, a belföldi és külföldi programszakasz szervezésében, valamint tagot delegál a Program Irányító Bizottságba, továbbá részt vesz a fogyatékos felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramjának Operatív Testületében,

c) együttműködik a szakmai főosztályokkal a minisztériumba jelentkezők számára szervezett felvételi és pályaalkalmassági vizsgák tartalmának összeállításában, értékelésében, az újonnan felvettek szakmai alapképzésében és vizsgáztatásában, valamint a minisztérium kormánytisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak szakmai képzésében, továbbképzésében és vizsgáztatásában; közreműködik a szakmai tevékenységgel összefüggő oktatási, felkészítési segédanyagok, jegyzetek elkészítésében és a vizsgakérdések kidolgozásában,

d) véleményezi az Európai Unió személyzeti szabályzata alakulását, közreműködik a magyar álláspont meghatározásában,

e) kialakítja az európai, illetve a nemzetközi diplomáciai képzésekkel foglalkozó intézményekkel való együttműködést,

f) együttműködik az NKE Nemzetközi Intézetével, illetve a Vezető és Továbbképzési Intézetével,

g) kapcsolatot tart az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), valamint a Európai Unió Személyügyi Hivatalával (EPSO),

h) közreműködik az EKSZ pályázatokban, ösztöndíjak és diplomáciai csereprogramok lebonyolításában.

1.1.3.4. Dokumentációs Főosztály

1. A Dokumentációs Főosztály a személyügyi helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő funkcionális főosztály. A Dokumentációs Főosztály a vonatkozó jogszabályok alapján irányítja és ellenőrzi a minisztérium központi szervezeti egységei és a külképviseletek iratkezelési, nyilvántartási tevékenységét, beleértve az önálló iktatási joggal rendelkező szervezeti egységeket is.

2. A Dokumentációs Főosztály kodifikációs feladatai körében a kormányzati iratkezelésért felelős tárca útmutatása alapján elkészíti és naprakészen tartja a minisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatát és Irattári Tervét, továbbá a biztonsági vezető irányítása mellett részt vesz a minősített adatok védelmére vonatkozó minisztériumi biztonsági szabályzat "Adminisztratív biztonság" fejezetének kidolgozásában és folyamatos aktualizálásában.

3. A Dokumentációs Főosztály funkcionális feladatai körében

a) ellátja a nemzeti minősített iratok kezelésével kapcsolatos központi, illetve a levéltári előkészítői és a minősített iratok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

b) Magyarország EU Központi Nyilvántartójaként - a Nemzeti Biztonsági Felügyelettel együttműködésben -szakmai felügyeletet gyakorol a kormányzati szervek EU Nyilvántartói felett, valamint működteti a minősített EU Központi Irattárat; részt vesz az EU minősített adatokat kezelő szervezetek hatósági felügyeleti ellenőrzésében,

c) a Minisztérium EU helyi és NATO-NYEU helyi Nyilvántartó feladatkörében kezeli az EU/NATO/NYEU iratokat, működteti a magasan minősített EU/NATO/NYEU adathordozó eszközök védelmét, kezelését és elosztását biztosító irattárat,

d) az irattári tervnek megfelelően, intézi az iratok selejtezését és a 15 évnél régebbi, maradandó értékű iratanyagot megőrzésre átadja a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának; koordinálja a Kutatási Engedélyezési Bizottság munkáját, amely az 1990. május 1-je után keletkezett külügyminisztériumi iratok kutatásának engedélyezésével kapcsolatos ügyeket intézi,

e) iratkezelési szakmai szempontból felügyeli a nyílt és minősített adatokat kezelő elektronikus és papíralapú iratnyilvántartó és iktató programokat (VKH, Scriptament), valamint a tapasztalatok alapján részt vesz azok továbbfejlesztésében, végzi az ehhez kapcsolódó oktatást és ellátja a rejtjeltáviratok iratkezelésével kapcsolatos feladatokat,

f) hivatalból bontja, és a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek továbbítja az elégtelen címzéssel érkezett küldeményeket,

g) könyvtári szolgáltatásokat és gyűjteményszervezési feladatokat végez, együttműködik más hazai szakkönyvtárakkal és egyéb szakmai szervezetekkel, ennek keretében a minisztériumban korlátozottan nyilvános, munkahelyi szakkönyvtárat működtet; gyarapítja a külképviseletek alapkönyvtárait, illetve módszertani segítséget nyújt a működtetésükhöz,

h) integrált bibliográfiai adatbázist épít és ezt a honlapján hozzáférhetővé teszi a szervezeti egységek és a külképviseletek számára,

i) beszerzi a minisztérium szervezeti egységei számára a munkavégzéshez szükséges, könyvtári állományba nem kerülő szakkönyveket és saját adattárából, egyéb hazai és nemzetközi politikai, társadalomtudományi adatbázisokból, valamint a számítógépes világhálóról - az igényeknek megfelelően - információkat szolgáltat.

4. A Dokumentációs Főosztály egyéb feladatai körében

a) oktatja a minisztérium szakmai alaptanfolyamán, illetve a külképviseleti felkészítések során az iratkezelési ismereteket, valamint szervezi a Scriptament iratkezelési rendszer használatának oktatását; részt vesz a vizsgáztatásban, szervezi az országosan akkreditált titkos ügykezelői vizsgákra való felkészítő oktatást; vizsgáztatja a titkos ügykezelőket, VKH felhasználói tanfolyamot szervez; a kötelező továbbképzés keretében előadást tart a titkos ügyiratkezelés, valamint a VKH felhasználói ismeretek témakörben,

b) segíti a Szerkesztőbizottság munkáját, amelynek feladata a külügyi dokumentumkötetek és kézikönyvek kiadásra történő előkészítése, szerkesztése, valamint a Magyar Külpolitikai Évkönyv kiadási munkálatainak irányítása,

c) évente írásban és szóban beszámoltatja a külszolgálaton lévő nemzeti és külföldi minősített adatokat kezelő titkos ügykezelőket,

d) a Könyvtár Osztály beszerzései, szolgáltatásai tekintetében szükség szerint egyeztet és együttműködik a miniszteri kabinettel és a Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztállyal, valamint megrendeli, beszerzi és szétküldi a hazai és idegen nyelvű újságokat, folyóiratokat a szervezeti egységeknek és eseti jelleggel a külképviseleteknek,

e) az illetékes szervezeti egységekkel együttműködve megrendeli, beszerzi az elektronikus jogtárat a szervezeti egységek és a külképviseletek részére,

f) elvégzi a minisztérium hivatalos iratainak fordítását angol nyelvre, illetve megszervezi a fordíttatást idegen nyelvekre és - indokolt esetben - magyarra is az önálló költségvetési kerettel nem rendelkező főosztályok részére.

1.1.3.5. Diplomáciai Személyügyi Főosztály

A Diplomáciai Személyügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) közreműködik a minisztérium és más szervek, valamint a Magyarországon működő diplomáciai és más képviseletek közötti érintkezésben, segítséget nyújt a képviseletek zavartalan működésének biztosításához, jegyzékben, illetve körjegyzékben tájékoztatja őket mindarról, amit a minisztérium, illetve a Kormány ezen az úton kíván tudomásukra hozni,

b) intézi a Magyarországra kijelölt nagykövetek agrément-kérését, a katonai attasék és a főkonzulok működési engedélyét, valamint a kijelölt magyar nagykövetek és katonai attasék agrément-kérését, a kinevezendő főkonzulok működési engedélyét, a pátensek, valamint a megbízó- és visszahívó-levelek elkészítését,

c) a Magyarországra akkreditált nagykövetek részére megszervezi a megbízólevél átadását, továbbá a Budapestre akkreditált nagykövetek hivatalos érkezését, a közjogi méltóságoknál és a minisztérium felső vezetőinél teendő látogatásait, a nevezettek meghívására rendezendő budapesti, valamint vidéki programokat, valamint a végleg távozó nagykövetek búcsúlátogatását az államfőnél,

d) végzi a Magyarországon működő Diplomáciai és Konzuli Testület és a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szervezetek magyarországi képviseletei személyzetének nyilvántartását, ellenőrzi a DT-lista adatainak helyességét; elbírálja és kiadja a személyzet tagjai részére beérkezett igazolványkérelmeket, a külképviseletek és munkatársaik adó- és illetékmentességét, az általános forgalmi és jövedéki adó visszatérítésre vonatkozó jogosultságát,

e) a Diplomáciai és Konzuli Testület részére végzi a vámmentességi igazolások, behozatali és kiviteli engedélyek kiállítását és az ezzel kapcsolatos ügyintézést; eljár a Diplomáciai és Konzuli Testület és a külképviseleti alkalmazottak gépkocsi forgalmi rendszámának igénylése ügyében,

f) a Nemzetközi Jogi Főosztály állásfoglalása alapján intézi a külföldön működő magyar és Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletek személyzete tagjainak és családtagjainak, valamint a nemzetközi szervezetek tisztviselőinek mentességével és kiváltságával kapcsolatos szabálysértési ügyeit.

1.2. PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet

1. A Parlamenti Államtitkári Kabinet működését kabinetfőnök irányítja, aki

a) ellátja a parlamenti államtitkár által meghatározott feladatokat,

b) elősegíti az államtitkár országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőcsoportokkal és a független képviselőkkel,

c) gondoskodik az államtitkárhoz felterjesztett iratok véleményezéséről,

d) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében,

e) gondoskodik az államtitkárhoz érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásáról,

f) szervezi az államtitkár személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,

g) gondoskodik az államtitkár felkészítéséről a közszereplésekre, parlamenti és szakmai hazai és nemzetközi programokra,

h) kapcsolat tart a minisztérium önálló szervezeti egységeivel.

2. A Parlamenti Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

a) előkészíti, szervezi és utóköveti a parlamenti államtitkár külügyi vonatkozású programjait,

b) a minisztérium területi főosztályaitól, valamint az egyes szakminisztériumoktól begyűjti a miniszterelnöknek, a miniszternek és a parlamenti államtitkárnak szánt felkészítő anyagokat és egységesíti azokat,

c) folyamatosan tartja a kapcsolatot és szorosan együttműködik a miniszterelnök külügyi stábjával,

d) teljes körűen kezeli a parlamenti államtitkárságot érintő külügyeket, ellátja a tárcaközi egyeztetési feladatokat,

e) végrehajtja a miniszterelnök, a miniszter és parlamenti államtitkár által kiadott, külügyi vonatkozású feladatokat,

f) közreműködik a miniszterelnököt, a minisztert és a parlamenti államtitkárt érintő nemzetközi üzleti események megszervezésében,

g) kapcsolatot tart a külföldre akkreditált magyar és a Budapestre akkreditált külföldi nagykövetekkel,

h) ellátja a parlamenti államtitkár külügyi vonatkozású levelezését,

i) ellátja a volt miniszterek titkársági feladatait.

3. A Parlamenti Államtitkári Kabinet parlamenti koordinációs feladatai körében

a) biztosítja és összefogja egyfelől a minisztérium vezetői és szervezeti egységei, másfelől az Országgyűlés állandó bizottságai és Hivatala, az országgyűlési képviselőcsoportok, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja és az országgyűlési képviselők közötti együttműködést, a Miniszterelnökség Parlamenti Titkárságával és az egyes minisztériumok parlamenti titkárságaival való kapcsolattartást,

b) a minisztérium által kezdeményezett országgyűlési előterjesztések végleges szövegét - melyeknek szakmai és formai egyeztetését az illetékes szervezeti egység a Miniszterelnökség Parlamenti Titkárságával és az egyes minisztériumok parlamenti titkárságaival már elvégezte - megfelelő számban és formában benyújtja az Országgyűlésnek.

4. A Parlamenti Államtitkári Kabinet funkcionális feladatai körében

a) segíti a miniszternek, az államtitkároknak és a Minisztérium más vezetőinek az Országgyűléssel kapcsolatos munkáját,

b) gondoskodik a miniszternek a plenáris üléseken elhangzó felszólalásai, valamint a minisztérium által megválaszolandó napirenden kívüli felszólalásokra, azonnali kérdésekre, interpellációkra és szóbeli, valamint írásbeli választ igénylő kérdésekre adandó válaszok elkészítéséről,

c) figyelemmel kíséri az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseinek eseményeit, különös tekintettel a minisztériumot érintő napirendi pontokra, és tájékoztatja az illetékes szervezeti egységeket,

d) részt vesz az Országgyűlés Külügyi bizottsága, az Európai ügyek bizottsága és a Nemzeti összetartozás bizottsága ülésein, továbbá alkalmanként az egyéb bizottságok olyan ülésein, amelyeken a minisztériumot érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra,

e) gondoskodik a minisztérium által készített tájékoztató és háttéranyagok eljuttatásáról az Országgyűlés Külügyi Hivatala, a bizottságok, valamint az országgyűlési képviselőcsoportok részére,

f) egyéb feladatai körében szervezi az illetékes minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a kihelyezésre kerülő magyar nagykövetek országgyűlési bizottsági meghallgatásait.

5. A Parlamenti Államtitkári Kabinet protokolláris funkcionális feladatai körében

a) ellátja a minisztérium vezetői hivatalos külföldi útjaival, továbbá az előbbiek által Magyarországra meghívott külföldi személyiségek és küldöttségek tartózkodásával, utazásával kapcsolatos, reá vonatkozó protokolláris és szervezési feladatokat,

b) intézi a Magyarországon rendezendő külügyminiszteri szintű többoldalú tanácskozásokat, illetve a nemzetközi szervezetek magyarországi üléseinek protokolláris és szervezési teendőit,

c) ellátja a miniszter és az államtitkárok belföldi és külföldi látogatásainak, valamint a partnerei magyarországi látogatásainak protokolláris és szervezési teendőit,

d) a repülőtéri hatóságoknál eljár a repülőtéri belépő és a kormányváró lefoglalása ügyében,

e) üzemelteti az Ajándékraktárt, a minisztériumi események kapcsán ellátja az Ajándékraktárt érintő feladatokat, gondoskodik a szükséges ajándékok beszerzéséről, valamint gondoskodik a minisztérium és a külképviseletek speciális irodaszerrel, valamint reprezentációs célú ajándékkal és itallal való ellátásáról,

f) közreműködik a protokoll feladatok ellátására üzemeltetett gépjárművek koordinációjában az Üzemeltetési és Ellátási Főosztállyal,

g) gondoskodik minisztériumi protokoll keret előírásszerű felhasználásáról, végzi az ezzel kapcsolatos elszámolásokat,

h) kapcsolatot tart a Köztársasági Elnöki Hivatallal, valamint a Miniszterelnökséggel a köztársasági elnök és a miniszterelnök külföldi útjainak előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos információknak a fogadása és továbbítása céljából, és az utazással kapcsolatosan felmerülő feladatokat az érintett szervezeti egységek és a külképviseletek számára továbbítja, ezen túlmenően a Kormány kijelölése alapján közreműködik az állami protokoll feladatok ellátásában.

1.3. EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.3.0.1. Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet

1. A kabinet működését kabinetfőnök irányítja, aki

a) felel az államtitkárság funkcionális működéséhez szükséges igazgatási és jogi feladatok ellátásáért,

b) közreműködik az államtitkár személyével kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) közreműködik a számára megjelölt szakpolitikai feladatok ellátásában,

d) működteti és vezeti az EKTB kommunikáció szakértői csoportját, valamint képviseli Magyarországot az Európai Unió Tanácsa információs munkacsoportjának (Working Party on Information) ülésein.

2. A kabinet kidolgozza és végrehajtja a közvélemény tájékoztatását célzó EU-kommunikációs stratégiát, mely keretében gondoskodik a közvélemény tájékoztatásáról - miniszteri kabinettel történő egyeztetés alapján - európai uniós kérdésekben, tervezi és végrehajtja az Igazgatási Partnerség keretei között megvalósuló EU-kommunikációs projekteket.

1.3.1. EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.3.1.2. EU Koordinációs és Intézményi Főosztály

1. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály az európai igazgató felügyelete és irányítása alatt álló szakmai főosztály.

2. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) a Kormány részére emlékeztetőt készít az EKTB üléseiről,

b) az Európai Unió Tanácsa aktuális soros elnökségének féléves programjáról készülő kormány-előterjesztéseket előkészíti, koordinálja a szakmai főosztályokkal együttműködve,

c) elkészíti az aktuális európai uniós kérdésekről szóló kormányjelentéseket.

3. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja - a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve - az európai uniós ügyek kormányzati koordinációját,

b) működteti az európai uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati koordinációs rendszert, kidolgozza az azzal kapcsolatos eljárási szabályokat és iránymutatásokat,

c) előkészíti az Európai Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa üléseit, együttműködve az illetékes szakmai főosztályokkal,

d) koordinálja az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény VI. fejezetében meghatározott kormányzati feladatokat,

e) koordinálja a tolmácsolási borítékot és a tanácsi utazások fedezésére szolgáló nemzeti borítékot, a Költségvetési Főosztállyal és az Igazgatási Főosztállyal együttműködve,

f) ellátja az uniós intézményekben a személyzeti kérdések nyomon követését, a magyar jelölések bejelentését, az Európai Unió személyzeti szabályzata alakulásának követését, a magyar álláspont meghatározását és képviseletét.

4. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa és szükség szerint az Európai Tanács ülésein, valamint az EU kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így különösen a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és szükség szerint az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,

b) biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében,

c) működteti az EKTB-t, ellátja annak titkársági feladatait, továbbítja a jóváhagyott tárgyalási mandátumokat az Állandó Képviseletnek (COREPER I, COREPER II),

d) ellátja az EKTB működésével összefüggő egyéb feladatokat (tagok, szakértői csoportok, szakértői csoportok tagjainak nyilvántartása, tanácsi munkacsoportokban részt vevő tárcák, tanácsüléseket előkészítő tárcák nyilvántartása, adminisztrálása, szabályozási feladatok),

e) ellátja az EKTB intézményi szakértői csoportjának vezetői és titkársági feladatait, kialakítja és koordinálja a szakértői csoporthoz tartozó tanácsi munkacsoportokban képviselendő magyar álláspontot (többek között személyzeti szabályzat munkacsoport, általános ügyek munkacsoportja),

f) az EKTB részére rendszeres tájékoztatókat készít az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament munkájáról.

5. Az EU Koordinációs és Intézményi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, tájékoztatja a külképviseleteket, valamint javaslatot tesz a külképviseletek utasítására,

b) javaslatot tesz a Kormány Európa-politikájával kapcsolatos feladatokra, valamint összeállítja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külgazdasági és külügyminiszter és az európai uniós ügyekért felelős államtitkár európai uniós tematikájú tárgyalási dossziéit a szakmai főosztályok által elkészített anyagok alapján, a szakmai főosztályokkal együttműködve,

c) elemzéseket készít az Európai Unió intézményrendszerével, annak működésével kapcsolatosan, kialakítja a vonatkozó magyar álláspontot, valamint ellátja az uniós alapszerződések módosításával kapcsolatos magyar álláspont kialakítását és képviseletét.

1.3.1.3. EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály

1. Az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály az európai igazgató felügyelete és irányítása alatt álló szakmai főosztály.

2. Az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály felelős az EU bel- és igazságügyi együttműködési, valamint az EU bővítési területekért. Ellátja az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködés külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdéseinek koordinációját, valamint az Európai Unió bővítésével kapcsolatos feladatokat.

3. Az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködés egyes kérdéseivel, így különösen a schengeni övezet bővítésével, a migrációkezeléssel, menekültüggyel, külső határőrizettel, vízumpolitikával, a személyek szabad áramlásának belügyi aspektusaival, a szervezett bűnözéssel, emberkereskedelemmel, terrorizmus elleni küzdelemmel, adatvédelemmel, büntető- és polgári igazságügyi együttműködéssel, alapjogokkal és jogállamisággal, valamint a bel- és igazságügyi külkapcsolatokkal kapcsolatos feladatok koordinációját,

b) ellátja a bővítési folyamattal összefüggő feladatok kormányzati szintű koordinációját.

4. Az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) részt vesz a Bel- és Igazságügyi Tanács, valamint az EU kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így különösen a tanácsi munkacsoportok és szükség szerint az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,

b) ellátja az Európai Unió bővítésével kapcsolatban az uniós intézményekben képviselendő magyar álláspont előkészítését és képviseletét; ennek keretében részt vesz a Tanács COELA munkacsoportjának és a hozzá kapcsolódó ad hoc munkacsoportoknak a munkájában, koordinálja az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó (FREMP) munkacsoportban képviselendő magyar álláspont kialakítását,

c) kialakítja az uniós vízumpolitikával kapcsolatos magyar álláspontot,

d) részt vesz a felelősségi körébe tartozó európai uniós politikák és egyéb szakterületek elemzésében, valamint a vonatkozó javaslatok megtételében,

e) feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, tájékoztatja a külképviseleteket, valamint javaslatot tesz a külképviseletek utasítására,

f) az EU bővítésének kérdéskörében előkészíti az EKTB vonatkozó napirendi pontjainak megvitatását, közreműködik az EKTB bel- és igazságügyi napirendi pontjainak előkészítésében és az EKTB szakértői munkacsoportjaiban, valamint vezeti az EKTB Bővítés szakértői csoportját,

g) a Belügyminisztériummal együtt ellátja Magyarország képviseletét a migrációs együttműködésekben és nemzetközi folyamatokban (pl. Budapest Folyamat, Prágai Folyamat),

h) a Nemzetközi Jogi Főosztállyal együttműködve részt vesz az európai uniós vonatkozású emberi jogi álláspontok kidolgozásában.

5. Az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály funkcionális feladatai körében

a) részt vesz a bel- és igazságügyi együttműködés jövőjére vonatkozó magyar álláspont kialakításában, stratégiai tervezésében, továbbá a Bel- és Igazságügyi Tanács üléseire és a tanácsi munkacsoportokra vonatkozó magyar álláspont kialakításában, különös tekintettel a minisztérium elsődleges felelősségi körébe tartozó témákra, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés külkapcsolati vetületéhez kapcsolódó kérdésekre,

b) javaslatot tesz az EU bővítésével és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA) kapcsolatos magyar álláspontra, annak uniós intézményekben történő képviseletére; részt vesz a kapcsolódó határon átnyúló együttműködési (CBC) programok testületeinek munkájában,

c) biztosítja a technikai segítségnyújtási és információcsere-programban (TAIEX) részt vevők közötti információáramlást,

d) képviseli a magyar álláspontot az EU tanácsi munkacsoportjaiban és más nemzetközi fórumokon,

e) biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében,

f) a Belügyminisztériummal együttműködve ellátja a migrációs külkapcsolatokkal kapcsolatos feladatokat.

6. Az EU Bel- és Igazságügyi és Bővítési Főosztály egyéb feladatai körében ellátja az Európai Unió bővítési folyamatával összefüggő kérdések nyomon követését, így különösen a tagállamok bővítési politikájának elemzésével, a bővítési folyamat különböző szintjén álló országok integrációs felkészülésének figyelemmel kísérésével, javaslatok megfogalmazásával kapcsolatos feladatokat.

1.3.1.4. EU Gazdaságpolitikai Főosztály

1. Az EU Gazdaságpolitikai Főosztály az európai igazgató felügyelete és irányítása alatt álló szakmai főosztály.

2. Az EU Gazdaságpolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) nyomon követi a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN), valamint az EU kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkáját;

b) részt vesz a tanácsi munkacsoportok és szükség szerint az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein;

c) részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, tájékoztatja a külképviseleteket, valamint javaslatot tesz a külképviseletek utasítására;

d) értékeli az euróövezet és az Európai Unió, valamint a tagállamok gazdasági helyzetét, az Európai Unió által folytatott gazdasági kormányzást és a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordinációt;

e) nyomon követi az Eurostat és az Európai Bizottság által készített gazdasági előrejelzéseket és elemzéseket;

f) követi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a G20 tevékenységét;

g) figyelemmel kíséri az EU éves költségvetésével, valamint a kohéziós politikával kapcsolatos kérdéseket.

3. Az EU Gazdaságpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) a tárcákkal együttműködve kialakítja az EU többéves pénzügyi keretéről folytatott tárgyalások során képviselendő magyar álláspontot,

b) ellátja az EU többéves pénzügyi keretével kapcsolatos operatív kormányzati koordinációt;

c) a tárcákkal együttműködve részt vesz az adózással, a statisztikával, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a pénzmosás elleni küzdelemmel, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az európai szemeszterrel, az EU éves

költségvetésével, valamint a kohéziós politikával kapcsolatos magyar álláspont kialakításában, biztosítja azok összhangját, a magyar érdekek érvényre juttatását.

4. Az EU Gazdaságpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében

a) tárgyalási felkészítőket és háttéranyagokat készít a külföldi partnerekkel folytatandó magas szintű tárgyalásokhoz,

b) az EU és a tagállamok gazdaságával kapcsolatos elemzéseket, összefoglalókat, javaslatokat készít,

c) működteti az Unió többéves pénzügyi keretével foglalkozó tárcaközi munkacsoportot.

1.3.2. EURÓPAI UNIÓS ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.3.2.2. EU Ágazati Politikák Főosztálya

1. Az EU Ágazati Politikák Főosztálya az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. Az EU Ágazati Politikák Főosztálya koordinációs feladatai körében ellátja

a) az EU mezőgazdasági (közös agrárpolitika, halászat, mezőgazdasági kereskedelem, mezőgazdasági állami támogatások, állat- és növényegészségügy, genetikailag módosított élőlények, élő szervezetek, vidékfejlesztés), továbbá

b) az EU infrastrukturális (közlekedés, energetika, nukleáris biztonság, távközlés, információs technológiák, postai szolgáltatások), valamint

c) az EU környezetvédelmi (éghajlatváltozás, természetvédelem, levegőminőség, hulladékgazdálkodás, talajvédelem, vegyi anyagok, vízpolitika)

uniós politikák és szakterületek kormányzati koordinációját.

3. Az EU Ágazati Politikák Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) részt vesz a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, a Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács, a Környezetvédelmi Tanács, valamint az EU kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így különösen a tanácsi munkacsoportok és szükség szerint az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,

b) részt vesz az európai uniós politikák és egyéb szakterületek elemzésében,

c) közreműködik a magyar álláspont kialakításában és annak képviseletében,

d) feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, tájékoztatja a külképviseleteket, valamint javaslatot tesz a külképviseletek utasítására.

4. Az EU Ágazati Politikák Főosztálya funkcionális feladatai körében

a) közreműködik az EU mezőgazdasági és halászati, környezetvédelmi, energiaügyi, nukleáris biztonsági, közlekedési és távközlési, információs technológiai és postai szolgáltatásokra vonatkozó politikájával kapcsolatos kormányzati feladatok elkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

b) az EU mezőgazdasági terület körében ellátja a minisztérium képviseletét az agrárpiaci rendtartást szabályozó jogszabály alapján működő - döntés-előkészítő és tanácsadó funkcióval felruházott - termékpálya bizottságokban,

c) részt vesz az EU mezőgazdasági és halászati, környezetvédelmi, energiaügyi, nukleáris biztonsági, közlekedési, távközlési, információs technológiai és postai szolgáltatásokra vonatkozó politikájának elemzésében,

d) biztosítja a tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében, különös tekintettel az EU 2020 stratégia vonatkozó kiemelt kezdeményezéseire.

1.3.2.3. EU Belső Piaci és Jogi Főosztály

1. Az EU Belső Piaci és Jogi Főosztály az európai uniós ágazati politikákért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. Az EU Belső Piaci és Jogi Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja a belső piaci kormányzati koordinációval, illetve a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai végrehajtásának koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja az EU 2020 stratégia szakterületi koordinációját, különös tekintettel az EU 2020 stratégia vonatkozó kiemelt kezdeményezéseire,

c) ellátja a feladatkörébe tartozó következő uniós politikák és szakterületek koordinációját: áruk szabad áramlása, tőke szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályozás, személyek szabad áramlása, diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése, a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja, fogyasztóvédelem, piacfelügyelet, társasági jog, számvitel, közbeszerzés, jobb jogalkotás, vállalati versenyjog, állami támogatások, szellemi alkotások, iparjogvédelem, iparpolitika, kis- és középvállalkozási politika, kutatás-fejlesztési és innovációs politika, űrpolitika, turizmus, foglalkoztatáspolitika, szociális politika, népegészségügy, társadalmi befogadás és esélyegyenlőség, oktatás, képzés, kultúra, sport, ifjúságpolitika, audiovizuális politika, vámpolitika.

3. Az EU Belső Piaci és Jogi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve ellátja az EKTB versenyképességi és növekedési szakértői csoportjának vezetői feladatait, gondoskodik a magyar álláspont kidolgozásáról, összehangolásáról,

b) az igazságügyi miniszterrel együttműködve részt vesz az EKTB Európai Bírósági és azt megelőző eljárások szakértői csoportjának feladataiban, részt vesz a magyar álláspont kidolgozásában, összehangolásában,

c) részt vesz a Versenyképességi Tanács, a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, továbbá az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács, valamint az EU kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így különösen a tanácsi munkacsoportok és szükség szerint az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,

d) feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, tájékoztatja a külképviseleteket, valamint javaslatot tesz a külképviseletek utasítására,

e) ellátja az EKTB Szolgáltatások szabad áramlása (pénzügyi szolgáltatások nélkül) szakértői csoportjának vezetői feladatait, gondoskodik a magyar álláspont kidolgozásáról, összehangolásáról,

f) irányítja a szerencsejátékokkal összefüggő uniós szabályozással kapcsolatos hazai koordinációt, vezeti az ad hoc EKTB szakértői csoportot,

g) képviseli Magyarországot a Belső Piaci Tanácsadó Bizottság ülésein, továbbá ellátja Magyarország képviseletét a Tanács G6 (Szolgáltatás, letelepedés) munkacsoportjában és a G1 (Versenyképességi és növekedési) munkacsoport belső piaci formációjában.

4. Az EU Belső Piaci és Jogi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) működteti a Solvitot, a belső piaci információs rendszert és a Szolgáltatási Notifikációs Központot, valamint ellátja a belső piaci kérdések, továbbá a belső piaci eredménytáblából adódó feladatok kormányzati koordinációját,

b) ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdésében és 39. cikk (5) bekezdésében szabályozott bejelentési kötelezettségek teljesítésével összefüggő külön kormányrendeletben meghatározott feladatokat,

c) ellátja az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ában meghatározott notifikációs feladatot, illetve elvégzi a speciális notifikációs bejelentéseket,

d) ellátja az EKTB Versenyképességi és növekedési szakértői csoportjának társvezetői és titkársági feladatait, a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttesen felel a Versenyképességi Tanács ülésein való részvétel előkészítéséért,

e) nyomon követi a jogharmonizációs feladatok teljesítését,

f) részt vesz a 2. pont c) alpontban meghatározott uniós politikák, valamint egyéb szakterületek elemzésében,

g) biztosítja a tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében.

1.4. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.4.1. KELETI NYITÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.4.1.2. Kína Főosztály

1. A Kína Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. A Kína Főosztály tevékenységét a Szabályzat 13. § g) pontjában megfogalmazottak szerint a parlamenti államtitkár - mint a magyar-kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos - felügyeli.

3. Kodifikációs feladatai körében a Kínai Népköztársaság tekintetében ellátja a kétoldalú nemzetközi gazdasági (kivéve beruházásvédelmi és kettős adóztatás elkerülési) egyezményekkel és megállapodásokkal (GEM-ek), valamint tárcaközi megállapodásokkal összefüggő feladatokat.

4. A Kína Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a feladatkörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, megtervezi a nagykövetek éves feladatait, valamint értékeli azok végrehajtását, a külgazdasági szakdiplomaták éves beszámoltatását,

b) a Kínai Népköztársaság vonatkozásában a kétoldalú kapcsolatok egészét felügyeli és részterületeit koordinálja, együttműködésben a társtárcákkal, háttérintézményekkel és a külképviseletekkel, valamint ellátja a releváns koordinátori feladatokat,

c) irányítja a Magyar-Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság üléseinek előkészítését, és az ülésből fakadó feladatok végrehajtását, valamint a társelnöki találkozók előkészítését és a jegyzőkönyvbe vett intézkedések megvalósulásának monitorozását,

d) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COASI), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COASI fővárosi szervezésű) munkájában,

e) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá.

1.4.1.3. Oroszország Főosztály

1. Az Oroszország Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. Az Oroszország Főosztály tevékenységét a Szabályzat 13. § g) pontjában megfogalmazottak szerint a parlamenti államtitkár - mint a magyar-orosz kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos - felügyeli.

3. Kodifikációs feladatai körében az Oroszországi Föderáció tekintetében ellátja a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági (kivéve beruházásvédelmi és kettős adóztatás elkerülési) egyezmények és megállapodások (a továbbiakban: GEM-ek), valamint tárcaközi megállapodások megalkotásával, kiadmányozásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatokat.

4. Az Oroszország Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a hatáskörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, megtervezi a nagykövetek éves feladatait és értékeli azok végrehajtását, a külgazdasági szakdiplomaták éves beszámoltatását,

b) koordinálja és felügyeli a kétoldalú kapcsolatok alakulását, együttműködésben a társtárcákkal, háttérintézményekkel és a külképviseletekkel, ellátja a releváns koordinátori feladatokat,

c) nyomon követi az orosz külpolitikai törekvéseket, ideértve Oroszország szerepvállalását is a nemzetközi szervezetekben,

d) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COEST), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COEST fővárosi szervezésű) munkájában,[26]

e) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján, vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá,

f) előkészíti és irányítja a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság üléseit, illetve az azokhoz kapcsolódó társelnöki találkozók előkészítését és koordinálja a jegyzőkönyvbe foglalt intézkedések monitorozását.

1.4.1.4. Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály

1. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COASI), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns tanácsi munkacsoportok (COASI fővárosi szervezésű) munkájában,

b) a főosztály vezetője ellátja az Asia-Europe Meeting (a továbbiakban: ASEM) vezető tisztviselő (SOM), illetékes referense az ASEM nemzeti koordinátor feladatait.

3. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a hatáskörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, kijelöli a nagykövetek éves feladatait és azok végrehajtását értékeli, felügyeli a kétoldalú kapcsolatokat,

b) elemzi az EU ázsiai térséggel kapcsolatos politikáját és javaslatokat dolgoz ki az EU fórumain képviselendő magyar álláspontra.

1.4.1.5. Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály

1. A Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. A Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály koordinációs feladatai körében felügyeli és koordinálja a Nyíregyházi Kezdeményezéssel kapcsolatos feladatokat és azok végrehajtását.

3. A Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COEST), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COEST fővárosi szervezésű) munkájában,[27]

b) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá.

4. A Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a hatáskörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, megtervezi a nagykövetek éves feladatait és értékeli azok végrehajtását, valamint felügyeli a kétoldalú kapcsolatok egészét,

b) elemzi az EU közös kül- és biztonságpolitikája illetékességi körébe tartozó aktuális válsághelyzeteket, javaslatokat dolgoz ki az EU fórumain képviselendő magyar álláspontra,

c) kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat.

1.4.1.6. Nyugat-Balkán Főosztály

1. A Nyugat-Balkán Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. A Nyugat-Balkán Főosztály koordinációs feladatai körében felügyeli, koordinálja a Szegedi Folyamattal kapcsolatos feladatokat és azok végrehajtását.

3. A Nyugat-Balkán Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COWEB), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COWEB fővárosi szervezésű) munkájában,[28]

b) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá,

c) koordinálja a Regionális Együttműködési Tanáccsal (RCC), valamint a Délkelet-Európai Együttműködési Folyamattal (SEECP) kapcsolatos teendőket.

4. A Nyugat-Balkán Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a hatáskörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, megtervezi a nagykövetek éves feladatait és azok végrehajtását értékeli, felügyeli a kétoldalú kapcsolatokat,

b) elemzi az EU közös kül- és biztonságpolitikája illetékességi körébe tartozó aktuális válsághelyzeteket, javaslatokat dolgoz ki az EU fórumain képviselendő magyar álláspontra,

c) kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat.

1.4.1.7. Közel-Kelet és Észak-Afrika Főosztály

1. A Közel-Kelet és Észak-Afrika Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. A Közel-Kelet és Észak-Afrika Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COMAG, COMEP, COMEM, MaMa, MOG), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COMAG, COMEP, COMEM fővárosi szervezésű) munkájában,[29]

b) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá.

3. A Közel-Kelet és Észak-Afrika Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a hatáskörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, kijelöli a nagykövetek éves feladatait és azok végrehajtását értékeli, felügyeli a kétoldalú kapcsolatokat,

b) elemzi az EU közös kül- és biztonságpolitikája feladatkörébe tartozó aktuális válsághelyzeteket, javaslatokat dolgoz ki az EU fórumain képviselendő magyar álláspontra.

1.4.1.8. Afrikai Főosztály

1. Az Afrikai Főosztály a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő területi főosztály.

2. Az Afrikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében[30]

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COAFR, ACP), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COAFR fővárosi szervezésű) munkájában,[31]

b) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján, vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá.

3. Az Afrikai Főosztály funkcionális feladatai körében

a) irányítja a hatáskörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, kijelöli a nagykövetek éves feladatait és azok végrehajtását értékeli, felügyeli a kétoldalú kapcsolatokat,

b) elemzi és kezeli az EU közös kül- és biztonságpolitikája feladatkörébe tartozó aktuális válsághelyzeteket, javaslatokat dolgoz ki az EU fórumain képviselendő magyar álláspontra.

1.4.2. EURÓPAI ÉS AMERIKAI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.4.2.2. Európai Kapcsolatokért Felelős Főosztály

1. Az Európai Kapcsolatokért Felelős Főosztály az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása és felügyelete alatt működő területi főosztály.

2. Az Európai Kapcsolatokért Felelős Főosztály hatáskörébe tartozó országok és fontosabb regionális szervezetek: Ausztria, Belgium, Benelux Unió, Bulgária, Hollandia, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Svájc, Andorra, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Monaco, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Szentszék, Szuverén Máltai Lovagrend, Dánia (Feröer-szigetek, Grönland), Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Írország, Izland, Egyesült Királyság, Norvégia, Svédország, Északi Tanács, északi regionális együttműködés szervezetei, az EU Északi Dimenziója.

3. Az Európai Kapcsolatokért Felelős Főosztály az illetékességébe tartozó országok tekintetében együttműködik a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárral a magyar gazdaságpolitikai szempontok kiemelt szintű megjelenítésében, a keleti és déli (globális) nyitás, a világgazdasági diverzifikáció erősítésében, további együttműködési lehetőségek beazonosításában.

4. Az Európai Kapcsolatokért Felelős Főosztály irányítja és koordinálja a feladatkörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, ápolja a releváns országokkal való diplomáciai kapcsolatokat.

1.4.2.3. Közép-Európai Főosztály

1. A Közép-Európai Főosztály az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása és felügyelete alatt működő területi főosztály.

2. A Közép-Európai Főosztály hatáskörébe tartozó országok: Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.

3. A Közép-Európai Főosztály koordinálja a Visegrádi Együttműködéssel (V4), a Regionális Partnerséggel, a Közép-európai Kezdeményezéssel (KEK), a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezéssel (SELEC) kapcsolatos teendőket.

4. A Közép-Európai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) közreműködik a kormányzat regionális együttműködési politikájának kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában,

b) az illetékességébe tartozó országok tekintetében együttműködik a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárral a magyar gazdaságpolitikai szempontok kiemelt szintű megjelenítésében, a keleti és déli (globális) nyitás, a világgazdasági diverzifikáció erősítésében, további együttműködési lehetőségek beazonosításában,

c) irányítja és koordinálja a feladatkörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, ápolja a releváns országokkal való diplomáciai kapcsolatokat.

1.4.2.4. Észak-Amerikai Főosztály

1. Az Észak-Amerikai Főosztály az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása és felügyelete alatt működő területi főosztály.

2. Az Észak-Amerikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a feladatkörébe tartozó országok tekintetében együttműködik a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárral a magyar gazdaságpolitikai szempontok kiemelt szintű megjelenítésében, a keleti és déli (globális) nyitás,

a világgazdasági diverzifikáció erősítésében, további együttműködési lehetőségek beazonosításában, irányítja a releváns külképviseletek tevékenységét,

b) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COTRA), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COTRA fővárosi szervezésű) munkájában,[32]

c) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján, vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá.

1.4.2.5. Latin-Amerikai Főosztály

1. A Latin-Amerikai Főosztály az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása és felügyelete alatt működő területi főosztály.

2. A Latin-Amerikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztállyal együttműködve kezeli az EU és az illetékességi körébe tartozó térség államai, valamint integrációs szervezeteik közötti együttműködés keretében létrejövő magas szintű találkozókkal összefüggő feladatokat; az egyes témákhoz kapcsolódóan az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, feladat- és hatáskörében kialakítja az irányítása alá tartozó munkacsoportban (COLAC), az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságában, az Állandó Képviselők Bizottságában, illetve az EU más döntéshozó szerveiben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz a releváns európai tanácsi munkacsoportok (COLAC fővárosi szervezésű) munkájában,[33]

b) az európai külpolitika szempontjából releváns és az európai partnerek felé fontosnak ítélt eredményeiről a területileg illetékes főosztály az esemény napján, vagy az azt követő napon angol nyelvű COREU-tervezetet készít, amelyet elküldés előtt a Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály véleményez és az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár hagy jóvá,

c) feladatkörébe tartozó országok tekintetében együttműködik a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkárral a magyar gazdaságpolitikai szempontok kiemelt szintű megjelenítésében, a keleti és déli (globális) nyitás, a világgazdasági diverzifikáció erősítésében, további együttműködési lehetőségek beazonosításában,

d) irányítja és koordinálja a feladatkörébe tartozó külképviseletek tevékenységét, ápolja a releváns országokkal való diplomáciai kapcsolatokat.

1.4.3. GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.4.3.2. Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztály

1. A Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztály a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztály koordinációs feladatai körében

a) előkészíti és megszervezi a minisztériumhoz tartozó gazdasági vegyes bizottsági üléseket, és az azokhoz kapcsolódó társelnöki találkozókat;

b) ellátja a gazdasági vegyes bizottságok titkársági feladatait;

c) előkészíti a gazdasági vegyes bizottságok ülései során aláírásra kerülő jegyzőkönyvet és a gazdasági vegyes bizottsági ülés ügyrendjét;

d) kapcsolatot tart a gazdasági vegyes bizottságok relációjában érintett hazai és külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületekkel, a hazai és külföldi szakmai szervezetekkel és vállalatokkal;

e) előkészíti a gazdasági vegyes bizottságban érintett tárcáktól beérkező háttéranyagok alapján a szakmai háttéranyagokat;

f) koordinálja a gazdasági vegyes bizottságok mellett megrendezésre kerülő üzleti fórumokat;

g) figyelemmel kíséri a gazdasági vegyes bizottságok jegyzőkönyveibe foglalt intézkedések végrehajtását.

3. A Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) figyelemmel kíséri a gazdasági vegyes bizottságok működésének alapot adó jogi hátteret;

b) koordinálja a hatáskörébe tartozó relációkban a GEM-ek kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatokat.

1.4.3.3. Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály

1. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja az alá tartozó osztályok szakmai irányítását,

b) előkészíti az évente adományozandó Pálfi István-díjhoz kötődő emléknapot és szakmai konferenciát,

c) gondoskodik a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó fórum, vegyes bizottság, munkacsoporti ülései szakmai, titkársági feladatai ellátásáról,

d) előkészíti a határokon átnyúló gazdasági együttműködésekre irányuló nemzetközi tárgyalásokat és egyezményeket, azok végrehajtását koordinálja és figyelemmel kíséri,

e) véleményezi, illetve döntésre előkészíti a főosztály hatáskörébe tartozó, különösen a határon átnyúló fejlesztéseket érintő, Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé kerülő előterjesztéseket,

f) működteti továbbá a Budapest Duna Kontakt Pont (a továbbiakban: BDKP) iroda, az Európai Beruházási Bank és Magyarország közt létrejött nemzetközi megállapodás (2011. június 20.) alapján létrehozott független szakértői szervezetet,

g) támogatja a Duna Régió Stratégiához kapcsolódó közlekedési, energetikai, vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések finanszírozását és megvalósítását, valamint kapcsolatot tart az Európai Beruházási Bankkal és az általa támogatott szervezetekkel; a BDKP vezetését a Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály vezetője látja el.

3. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály az Európai területi együttműködések koordinációs feladatai körében

a) részt vesz a Határon Átnyúló Együttműködési Programok monitoring bizottsági ülésein, szakmapolitikai szempontok alapján egyeztet az érintett szakterületekkel, koordinálja a határon átnyúló beruházásokat,

b) 2014-2020-as európai területi együttműködési programok tervezése körében részt vesz a Határon Átnyúló Együttműködési Programok tervezési munkacsoport ülésein,

c) a 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok vonatkozásában koordinálja a magyar oldali a határon átnyúló infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel kapcsolatosan álláspont kialakítását és ezt képviseli a Program közös monitoring bizottsági ülésein,

d) a 2014-2020-as hazai és nemzetközi európai uniós programok sikeres végrehajtása érdekében összehangolja a nemzetközi programok végrehajtását, valamint a nemzetközi programok végrehajtását a hazai operatív programokéval.

4. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály az Európai területi társulásokkal kapcsolatos koordinációs feladatai körében

a) gondoskodik az európai területi társulás (a továbbiakban: ETT) intézményével kapcsolatos szabályozás előkészítéséről, a nemzetközi, kormányzati és közigazgatási tapasztalatok gyűjtéséről, elemzéséről,

b) miniszteri döntésre előkészíti az európai területi társulásban való részvételről szóló tagi jóváhagyási kérelmeket,

c) kapcsolatot tart fenn a megalakult ETT-kel, az ETT-kezdeményezésekkel és az eurorégiókkal, ennek érdekében ETT Fórumot működtet,

d) felkészíti a Régiók Bizottságában részt vevő magyar nemzeti küldöttséget,

e) ellátja a Régiók Bizottsága tevékenységével kapcsolatos koordinációs műveleteket, ennek keretében javaslatot tesz a Régiók Bizottsága tagjelölési eljárásában,

f) gondoskodik az ETT-honlap és online konzultációs fórum naprakészen tartásáról,

g) részt vesz a Duna Régió Stratégia 10. prioritás területének munkájában.

5. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály a Záhony térséggel kapcsolatos koordinációs feladatai körében

a) ellátja a Záhony térségi komplex fejlesztési program megvalósításának koordinációját,

b) közvetlen kapcsolatot tart a program keretében előirányzott fejlesztések megvalósításában érintett szervezetekkel,

c) ellátja az egyéb vasúti és komplex fejlesztési programokkal kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat,

d) koordinálja a Záhony logisztikai térség versenyképességének növelésére irányuló szabályozási kérdéseket,

e) kapcsolatot tart a Záhony logisztikai térségben működő, magyar-ukrán viszonylatú, áruszállításban érintett vállalatokkal.

6. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztálya Határmenti Közlekedésekkel kapcsolatos koordinációs feladatai körében

a) ellátja Magyarország számára kiemelt fontosságú határmenti közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósításának koordinációját,

b) közvetlen kapcsolatot tart a fejlesztések megvalósításában érintett szervezetekkel.

7. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztály a Duna Régió Stratégiával kapcsolatos koordinációs feladatai körében

a) ellátja a Duna Régió Stratégia nemzeti kapcsolattartói feladatait,

b) segíti a Duna Régió Stratégia miniszteri biztosának munkáját,

c) ellátja Magyarország Duna Régió Stratégiában való részvételével kapcsolatos képviseleti, szakmai koordinációs és szervezési feladatokat,

d) ellátja a Duna Régió Stratégia tárcaközi koordinációs bizottság titkársági feladatait,

e) részt vesz a Duna Transznacionális Program monitoring bizottsági ülésein, valamint, szükség esetén, egyéb 2014-2020-as EU-s programok monitoring bizottsági ülésein,

f) összehangolja a Duna Régió Stratégia megvalósítását a Duna Transznacionális Programmal, a Határon Átnyúló Együttműködési Programokkal, valamint egyéb hazai és nemzetközi EU-s programokkal.

8. A Határmenti Gazdaság-fejlesztési Főosztálya Kárpát Régió Üzleti Hálózattal kapcsolatos koordinációs feladatai körében

a) ellátja a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő döntés-előkészítő, felügyeleti, ellenőrzési, elszámolási, stratégiai és szakmai irányítási feladatokat,

b) a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal együttműködve ellátja a határ menti országrészben, régióban tervezett és megvalósított kormányzati gazdaságfejlesztési tevékenység szakmai irányítását, beleértve a szakmai konferenciákat, képzéseket, Kkv-együttműködési konstrukciókat, üzleti találkozókat, kiállítási megjelenéseket, kormányzati részvétellel vagy segítséggel megvalósuló befektetéseket, fejlesztéseket,

c) szakmailag irányítja a brüsszeli székhelyű H4-Hunor Irodát,

d) ellátja a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.

1.4.3.4. Külgazdasági Főosztály

1. A Külgazdasági Főosztály a gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Külgazdasági Főosztály kodifikációs feladatai körében

a) közreműködik a külgazdaságot és annak intézményrendszerét érintő jogszabályok előkészítésében,

b) kialakítja a Kormány egyedi döntéseivel megvalósuló beruházások támogatására (EKD), a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásaira vonatkozó jogszabályi hátteret,

c) részt vesz a nagybefektetői beruházásokra, az EU-s forrású befektetői támogatásokra vonatkozó jogszabályi háttér kialakításában.

3. A Külgazdasági Főosztály koordinációs feladatai körében

a) közreműködik a külgazdasági stratégia végrehajtásában, az abban foglalt célok megvalósításában; figyelemmel kíséri a külgazdasági stratégia prioritásainak megvalósulását, szakmailag segíti az abból következő részstratégiák kidolgozását,

b) átfogó elemzéseket készít a külgazdaságot érintő fontosabb kérdéskörökben, javaslatokat, ajánlásokat dolgoz ki az egyedi kérdések megoldására,

c) koordinálja a külgazdasági szakdiplomata hálózat által végzett átfogó, tematikus adatgyűjtéseket, esettanulmányok, gyakorlatok feltérképezését,

d) ellátja a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a minisztérium együttműködéséből fakadó feladatok összehangolását,

e) részt vesz a gazdaságdiplomáciáért felelős helyettes államtitkár szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében és kezelésében,

f) rendszeresen tájékoztatja a külgazdasági szakdiplomatákat a magyar gazdaság legfontosabb kérdéseiről,

g) az EKD jogszabály alapján eljárási rendet készít, illetve koordinálja a részt vevő tárcák közötti feladatokat.

4. A Külgazdasági Főosztály funkcionális feladatai körében

a) kidolgozza a külgazdasági szakdiplomata állás betöltéséhez kiírásra kerülő pályázat külgazdasági vonatkozású részeit és részt vesz a beérkező pályázatok értékelésében,

b) lefolytatja a külgazdasági szakdiplomaták kiválasztási eljárásait, az érintett főosztályok bevonásával meghatározza a szakmai vizsgakövetelményeket, szakmai felkészítésüket, megszervezi továbbképzésüket,

c) az érintett főosztályok bevonásával elvégzi a külgazdasági szakdiplomaták jelentési rendszerének korszerűsítését,

d) feldolgozza a külgazdasági szakdiplomaták éves és egyéb szakmai jelentéseit, a rendelkezésre álló szakmai információkat, valamint a külkereskedelmi statisztikákat,

e) előkészíti a Külképviselet-vezetői Értekezlet külgazdasági témajavaslatait, irányítja a külgazdasági szakdiplomaták éves beszámoltatását,

f) meghatározza a külgazdasági szakdiplomaták teljesítménykövetelményét, elvégzi annak értékelését, javaslatot tesz tevékenységük elismerésére, részt vesz tevékenységük technikai és szabályozási feltételeiről szóló egyeztetéseken,

g) az érintett főosztályok bevonásával kidolgozza a külgazdasági stratégiát, összehangolja az ezt megalapozó külgazdasági elemző anyagok, prognózisok, összehasonlító elemzések készítését,

h) kidolgozza a több viszonylatot érintő külgazdasági állásfoglalásokat,

i) felügyeli a tiszteletbeli külgazdasági tanácsosi rendszert, javaslatot tesz új tiszteletbeli külgazdasági tanácsos kinevezésére, megszervezi éves értekezletüket,

j) a befektető cégek és szervezeteik visszacsatolásai alapján részt vesz a magyarországi befektetési környezet javítását célzó feladatok végrehajtásában, javaslatokat tesz a Magyarország versenyképességét fokozó intézkedésekre,

k) ellátja a Nemzeti Befektetési Ügynökség befektetésösztönzési, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kereskedelemfejlesztési tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

l) részt vesz a kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzés rövid, közép- és hosszú távú stratégiájának kialakításában,

m) külön eljárásrend alapján előterjeszti a Kormány egyedi döntése szerinti támogatásokkal (EKD) kapcsolatos határozatok meghozatalára, valamint egyes beruházások kiemeltté nyilvánítására irányuló kormány-előterjesztéseket,

n) a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel közösen tárgyalásokat folytat a befektetőkkel,

o) kezeli a nagybefektetők beruházási projektjeivel kapcsolatban felmerülő szakhatósági ügyeket,

p) fogadja, kezeli és utógondozza a magyarországi befektetők minisztériumba érkező megkereséseit,

q) előterjeszti a nagybefektetőkkel kötendő stratégia együttműködési megállapodásokat, működteti az azok alapján létrehozandó munkacsoportokat,

r) részt vesz a kormányzati eszközökkel támogatott kereskedelemfejlesztés eszközeinek és módszereinek meghatározásában, koordinálja azok továbbfejlesztését,

s) információs anyagokat, prezentációkat készít, közreműködik a szakmai kiadványok elkészítésében,

t) részt vesz a befektetésösztönzést, kereskedelemfejlesztést támogató információs adatbázisok kialakításában,

u) relációs, befektetésösztönzési, kereskedelemfejlesztési elemzéseket készít,

v) nyomon követi a befektetési szempontból versenytárs, valamint fontos exportpiacot jelentő országok makroökonómiai változásait.

1.5. BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.5.0.1. Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabinet[34]

1. A Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabinet működését kabinetfőnök irányítja, aki

a) ellátja a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár által meghatározott feladatokat,

b) gondoskodik az államtitkárhoz felterjesztett iratok véleményezéséről,

c) gondoskodik az államtitkár felkészítéséről a közszereplésekre, parlamenti és szakmai hazai és nemzetközi programokra,

d) kapcsolatot tart a minisztérium önálló szervezeti egységeivel.

2. A Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében előkészíti, szervezi és utóköveti a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár programjait.

3. A Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabinet nemzetközi nem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatos feladatai körében

a) gondoskodik a nem-kormányzati szervezetekkel fennálló kormányzati kapcsolatok összehangolásáról, valamint a velük való kapcsolattartásról,

b) közreműködik a nem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatos kormányzati stratégia kialakításában.

4. A Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabinet OECD-vel kapcsolatos feladatai körében

a) közreműködik az OECD-t illetően a magyar kormányzati álláspont egyeztetésében, az OECD-n belüli magyar tevékenység összehangolásban és szükség szerint az ott született döntések végrehajtását szolgáló intézkedési javaslatok megtételében,

b) részt vesz az OECD melletti Magyar Állandó Képviseleten dolgozó szakdiplomaták szakmai irányításában, felkészítésében, tevékenységük ellenőrzésében.

5. A Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabinet a vallásdiplomáciával kapcsolatos feladatai körében

a) gondoskodik a külpolitikai szempontból releváns vallási folyamatok és tényezők nyomon követéséről, elemzéséről és az állami vezetők tájékoztatásáról,

b) figyelemmel kíséri a vallási szervezetek külkapcsolati tevékenységét és gondoskodik a velük való kapcsolattartásról,

c) ellátja az IHRA-val kapcsolatos feladatokat, ellátja a szükséges képviseletet az IHRA ülésein, közreműködik az IHRA döntéseinek előkészítésében.

6. A Biztonságpolitikai és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Államtitkári Kabineten belül Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Osztály, OECD Osztály és Vallásdiplomáciai Osztály működik.

1.5.1. BIZTONSÁGPOLITIKAI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.5.1.2. Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály

1. A Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály a biztonságpolitikai helyettes államtitkár irányítása és felügyelete alatt működő szakmai főosztály, melynek tevékenységét főosztályvezető (európai levelező) vezeti.

2. A Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály felelős az Európai Unió külkapcsolatai, különösen a közös kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben az egységes kormányzati álláspont kialakításáért.

3. A Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja az Európai Unió külkapcsolatai, különösen közös kül- és biztonságpolitikájának alakításával és végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, közreműködik az egyes kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a magyar álláspont kialakításában, részt vesz az ehhez kapcsolódó döntések előkészítésében, illetve végrehajtásában,

b) az EU-külkapcsolatok körébe tartozó ügyek koordinációjáért első helyi felelősként gondoskodik az álláspontok és tevékenységek minisztériumon belüli, illetve tárcaközi összehangolásáról,

c) együttműködik az egyes kül- és biztonságpolitikai témákhoz kapcsolódóan az érintett területi, illetve szakmai főosztályokkal, egységekkel az utóbbiak feladat- és hatáskörébe tartozó uniós tanácsi munkacsoportokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a tárgyalási álláspontok kialakításában,

d) az alárendelt helyettes államtitkár irányítása mellett koordinálja az európai uniós döntéshozatali fórumok, tanácskozások (PSC, COREPER, KÜT, Gymnich, EiT) külkapcsolati napirendi pontjainak tartalmi előkészítését,

e) koordinálja az EU kül- és biztonságpolitikájának horizontális ügyeivel foglalkozó külkapcsolati tanácsosok (RELEX), illetve a külkapcsolati tanácsosok szankciós (RELEX/Sanctions) tanácsi munkacsoporttal kapcsolatos feladatokat, ezen belül a brüsszeli EU Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalával (PSC) együttműködve javaslatot tesz az üléseken képviselendő magyar álláspontra és szükség esetén részt vesz az üléseken,

f) elemzi az EU közös kül- és biztonságpolitikájának napirendjén szereplő aktuális válsághelyzeteket, javaslatokat dolgoz ki az EU fórumain képviselendő magyar álláspontra, illetve koordinálja azok kialakítását,

g) koordinálja a biztonságpolitikai helyettes államtitkár kétoldalú és multilaterális, ezen belül a Visegrádi Csoport (V4) biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkári szintű tárgyalásainak előkészítését, valamint részt vesz a megbeszéléseken,

h) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve koordinálja és előkészíti a miniszter részvételét az Európai Unió formális és informális (Gymnich) külpolitikáért felelős miniszteri találkozóin.

4. A Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a magyar álláspont képviseletében az Európai Unió testületeiben, valamint a Minisztérium más érintett szakmai főosztályaival, továbbá az illetékes kormányzati szervekkel szorosan együttműködik az EU-külkapcsolatok körébe tartozó kérdésekben a magyar álláspont egységes megjelenítése érdekében az EU-ban és más nemzetközi szervezetekben, valamint kétoldalú kapcsolatrendszerünkben,

b) figyelemmel kíséri az EU kül- és biztonságpolitikája pénzügyi és költségvetési kérdéseinek alakulását, a külkapcsolati eszközöket, illetve együttműködik az illetékes főosztályokkal az ezekkel kapcsolatos magyar álláspont kidolgozásában, beleértve a kapcsolódó komitológia bizottságok napirendjein szereplő kérdéseket, szükség szerint részt vesz ezek ülésein,

c) a külkapcsolati eszközök közül első helyi felelősként ellátja a Stabilitási Eszközzel kapcsolatos feladatokat és szükség szerint részt vesz a komitológia bizottság ülésein,

d) az EU által elfogadott szankciókkal kapcsolatban valamennyi érintett szervezeti egység, valamint a kormányzati szervek bevonásával javaslatot tesz az ezekkel kapcsolatos tárgyalási álláspontra, illetve a magyarországi végrehajtás biztosítására,

e) vezeti az EKTB kül-, biztonság- és védelempolitikai munkacsoportjának RELEX alcsoportját, továbbá képviseli az EU közös kül- és biztonságpolitikájának területeit az EKTB-ben,

f) az európai levelező utasításainak megfelelően kapcsolatot tart az EU-tagállamok európai levelezőivel, tájékoztatást ad a magyar álláspontokról, illetve az illetékes szervezeti egységeknek továbbítja a partnerek álláspontjait.

5. A Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében

a) részt vesz a minisztérium Válságkezelő Központjának munkájában,

b) kidolgozza a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár, a biztonságpolitikai helyettes államtitkár és a minisztérium más vezetői számára az EU külkapcsolatok, különösen a közös kül- és biztonságpolitika általános kérdéseivel, fontos kezdeményezéseivel, lehetséges fejlődési irányaival, politikai, intézményi és pénzügyi vetületeivel, tagállami végrehajtásával kapcsolatos magyar konzultációs és tárgyalási álláspontokat, valamint az érintett szervezeti egységekkel együttműködve javaslatokat dolgoz ki a magyar hozzájárulásra az uniós külpolitika és szomszédságpolitika megvalósításához,

c) rendszerezi és összefoglalja a COREU-rendszeren beérkező közös kül-, biztonság- és védelempolitikai vonatkozású információkat, dokumentumokat, valamint az intézkedést igénylő üzenetek esetében értesítést küld az érintett szervezeti egységeknek, és figyelemmel követi a határidők betartását, továbbá gondoskodik a magyar külképviseletek folyamatos tájékoztatásáról,

d) a területileg és szakmailag illetékes főosztályok által elkészített COREU-üzenetek az európai levelező véleményezését, valamint a biztonságpolitikai helyettes államtitkár jóváhagyását követően kerülnek kiküldésre.

6. A Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

a) a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve részt vesz a COREU-rendszert érintő informatikai fejlesztések, biztonsági és iratkezelési előírások előkészítésében, felülvizsgálatában,

b) amennyiben valamely magyar külképviseletnek az Európai Unió képviseletével kapcsolatos feladata van (helyi elnökség), gondoskodik az Európai Unió helyi képviseletének ellátásával kapcsolatos információáramlás biztosításáról az EU intézményei, illetve a soros elnökség, a minisztérium, valamint az adott külképviselet között.

1.5.1.3. Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály

1. A Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály a politikai igazgató irányítása és felügyelete alatt működő szakmai főosztály, amely a biztonságpolitikát érintő, azzal összefüggő feladatok ellátásáért felelős.

2. A biztonságpolitikai helyettes államtitkár szakmai felügyelete mellett ellátja Magyarország Állandó NATO Képviseletének szakmai irányítását, valamint közreműködik az EU Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatala (PSC), a New York-i, a genfi és a bécsi Állandó ENSZ-képviseletek, az EBESZ melletti állandó képviselet, valamint a Hágai Nagykövetség szakmai irányításában.

3. A Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály koordinációs feladatai körében

a) összehangolja és kidolgozza a globális, a regionális, az euro-atlanti és más nemzetközi intézményekben, rezsimekben, valamint a biztonságpolitikai tárgyalási folyamatokban és fórumokon képviselendő egységes biztonság- és védelempolitikai irányelveket, továbbá a hagyományos és a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó leszerelési, non-proliferációs, fegyverzetkorlátozási és exportellenőrzési kérdésekben képviselendő magyar álláspontot, részt vesz az ezekhez kapcsolódó döntések előkészítésében, tárcán belüli és tárcaközi koordinálásában és végrehajtásában,

b) koordinálja a NATO és az EU műveleteivel, válságkezelési gyakorlataival, valamint a NATO polgári veszélyhelyzeti tervezéssel kapcsolatban a Minisztériumra háruló feladatokat, részt vesz a nemzetközi válságkezeléssel összefüggő egyéb feladatok ellátásában,

c) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve koordinálja és előkészíti a Miniszter részvételét a NATO külügyminiszteri találkozásain.

4. A Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály funkcionális feladatai körében

a) figyelemmel kíséri és értékeli a globális és regionális, hagyományos biztonsági kihívásokat, kidolgozza és képviseli az ezekre vonatkozó magyar álláspontot; feladatkörében biztosítja a felső szintű és egyéb látogatások tartalmi előkészítését, javaslatokat tesz, tájékoztató anyagokat készít, véleményezi a kapcsolatos anyagokat;

b) kapcsolatot tart az államigazgatás biztonság- és védelempolitikai, leszerelési, non-proliferációs és exportellenőrzési kérdésekkel foglalkozó szerveivel, a civil szervezetekkel, valamint hazai és külföldi kutatóintézetekkel;

c) részt vesz a katonai és polgári válságkezelő képességek fejlesztésével kapcsolatos álláspont kidolgozásában;

d) figyelemmel kíséri az ENSZ, az EBESZ és az EU haditechnikai eszközökre, kettős felhasználású termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó embargós rendelkezéseit, kialakítja és képviseli a Minisztérium álláspontját a haditechnikai és a kettős felhasználású termékek exportjának tárcaközi egyeztetése során;

e) vezeti az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság közös kül-, biztonság- és védelempolitikai szakértői csoportjának közös biztonság- és védelempolitikai alcsoportját.

5. A Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztály

a) a területi főosztályokkal, valamint a Nemzetközi Szervezetek Főosztállyal együttműködve irányítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) és az Európa Tanácsban (a továbbiakban: ET) folyó, magyar szempontból releváns tevékenységet,[35]

b) előkészíti az EBESZ és az ET politikai rendezvényein - különös tekintettel az állam- és kormányfői, valamint külügyminiszteri üléseire - való magyar részvételt; elvégzi az ezzel kapcsolatos koordinációs és szakmai feladatokat, közreműködik az elfogadott döntések végrehajtásában,[36]

c) összehangolja az EBESZ-szel és az ET-vel kapcsolatot tartó magyar kormányzati szervek tevékenységét, valamint kidolgozza az általános magyar álláspontot és gondoskodik annak képviseletéről,[37]

d) az Európai Unióval kapcsolatos tevékenysége körében kidolgozza és képviseli a magyar álláspontot az EBESZ és az ET tevékenységéhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportban (COSCE),[38]

e) kialakítja a magyar álláspontot és felügyeli az EBESZ-, valamint ET-tagságból eredő nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítését,[39]

f) ellátja az EBESZ és az EU választási megfigyelési missziókban való magyar részvétel koordinálásával kapcsolatos feladatokat,[40]

g) figyelemmel kíséri az EBESZ és ET intézményekben és missziókban bekövetkező személyi változásokat, lehetőség szerint gondoskodik megfelelő magyar szakértők jelöléséről,[41]

h) az Országgyűlés Külügyi Hivatalával együttműködve közreműködik az EBESZ és ET Parlamenti Közgyűlésében részt vevő magyar országgyűlési képviselők szakmai felkészítésében,[42]

i) a biztonságpolitikai helyettes államtitkár szakmai felügyelete mellett szakmai irányítást gyakorol a strasbourgi ET, valamint a bécsi EBESZ melletti magyar képviseletek felett.[43]

1.5.1.4. Energiabiztonsági Főosztály

1. Az Energiabiztonsági Főosztály figyelemmel kíséri és értékeli a globális és regionális nem-hagyományos (energia, kiber, terrorizmus, víz, közlekedés-hálózat stb.) biztonsági kihívásokat kidolgozza és képviseli az ezekre vonatkozó magyar álláspontot; feladatkörében biztosítja a felső szintű és egyéb látogatások tartalmi előkészítését, javaslatokat tesz, tájékoztató anyagokat készít, véleményezi a kapcsolatos anyagokat.

2. Az Energiabiztonsági Főosztályon működő Energiabiztonsági Osztály

a) aktívan alakítja, valamint képviseli Magyarország energiabiztonsági stratégiáját és részt vesz annak operatív végrehajtásában szoros együttműködésben a mindenkori energiapolitikáért felelős minisztériummal és más illetékes szervekkel,

b) képviseli a magyar energiabiztonsági álláspontot hazai és nemzetközi fórumokon, bilaterális és multilaterális bizottságokban és releváns nemzetközi szervezetekben (Energia Karta, Energiaközösség, Nemzetközi Energia Ügynökség),

c) a területi és multilaterális főosztályokkal együtt részt vesz a kétoldalú és multilaterális kapcsolatok energetikai vonatkozású kérdéseinek feldolgozásában és az azokhoz kapcsolódó feladatok elvégzésében,

d) segíti a magyar energetikai cégek külföldi tevékenységét.

3. Az Energiabiztonsági Főosztályon működő Kibertér Koordinátor

a) koordinálja a kibertérrel kapcsolatos feladatok minisztériumon belüli végrehajtását, feladatkörében képviseli a minisztériumot a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsban és más hazai egyeztetési fórumokon, valamint kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, egyéb szervezetekkel és a kibertérrel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel,

b) koordinálja, illetve részt vesz a magyar álláspont kidolgozásában és gondoskodik annak összehangolt képviseletéről a bilaterális és multilaterális kapcsolatokban, tárgyalási folyamatokban és fórumokon,

c) vezeti az EKTB közös kül-, biztonság- és védelempolitikai szakértői csoportjának kibertér alcsoportját,

d) segíti a kiberbiztonsággal foglalkozó magyar cégek külföldi tevékenységét.

4. Az Energiabiztonsági Főosztályon működő Víz Koordinátor

a) koordinálja a vízbiztonsággal kapcsolatos feladatok minisztériumon belüli végrehajtását, feladatkörében képviseli a minisztériumot a releváns hazai egyeztetési fórumokon, valamint kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, egyéb hazai és nemzetközi szervezetekkel,

b) koordinálja, illetve részt vesz a magyar álláspont kidolgozásában és gondoskodik annak összehangolt képviseletéről a bilaterális és multilaterális kapcsolatokban, tárgyalási folyamatokban és fórumokon,

c) segíti a vízbiztonsággal, vízkezeléssel foglalkozó magyar cégek külföldi tevékenységét.

5. Az Energiabiztonsági Főosztályon működő Közlekedési Koordinátor

a) koordinálja a régiós gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen határon átnyúló közép-európai közlekedési infrastruktúrák tervezési folyamataival kapcsolatos feladatok minisztériumon belüli végrehajtását, logisztikai és biztonsági szempontok alapján előmozdítja az EU keleti határán kiépítendő közlekedési infrastruktúra és ellátási útvonalakkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek hazai végrehajtásának kormányzati koordinációját,

b) feladatkörében képviseli a minisztériumot a hazai egyeztetési fórumokon, kapcsolatot tart a hazai irányítású szárazföldi és légiközlekedés régiós központi szerephez juttatásában érintett más minisztériumokkal és egyéb szervezetekkel, koordinálja a magyar álláspont kidolgozását, illetve részt vesz azok kidolgozásában, gondoskodik a magyar álláspont összehangolt képviseletéről a bilaterális és multilaterális kapcsolatokban, a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, kapcsolattartóként működik a minisztérium és a nemzetközi szervezetek ágazati részlegei között,

c) képviseli hazánk érdekeit a régiós szárazföldi közlekedési adatbázis megalkotásában és az onnan nyert adatok és következtetések érvényre juttatásában az uniós versenypiacon.

6. Az Energiabiztonsági Főosztályon működő Terrorizmus-ellenes Koordinátor

a) koordinálja a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos feladatok minisztériumon belüli végrehajtását, előmozdítja a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek hazai végrehajtásának kormányzati koordinációját,

b) feladatkörében képviseli a minisztériumot a hazai egyeztetési fórumokon, kapcsolatot tart a terrorizmus elleni fellépésben érintett más minisztériumokkal és egyéb szervezetekkel, koordinálja a magyar álláspont kidolgozását, illetve részt vesz azok kidolgozásában, gondoskodik a magyar álláspont összehangolt képviseletéről a bilaterális és multilaterális kapcsolatokban, a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, kapcsolattartóként működik a minisztérium és a nemzetközi szervezetek terrorizmus-ellenes részlegei között.

1.5.2. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.5.2.2. Nemzetközi Jogi Főosztály

1. A Nemzetközi Jogi Főosztály a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Nemzetközi Jogi Főosztály nemzetközi jogi és funkcionális feladatai körében

a) kidolgozza az egyes külpolitikai döntések nemzetközi jogi érvanyagát, állást foglal és közreműködik a hosszabb távra szóló koncepciók, kétoldalú, regionális vagy ennél tágabb dimenziójú külkapcsolati elképzelések kidolgozásában,

b) felelős az ENSZ VI. (Jogi) Bizottságában és a Bizottság által létrehozott szervekben a magyar álláspont kidolgozásáért és képviseli a Kormányt a Bizottság munkájában, valamint részt vesz az ETCAHDI (Comité Ad Hoc du Droit International) tevékenységében, valamint képviseli a Kormányt az EU COJUR munkacsoportban,

c) figyelemmel kíséri a globális és regionális nemzetközi szervezetek (különösen: ENSZ és szakosított szervezetei, NATO, EBESZ, ET, Duna Bizottság) nemzetközi jogi vonatkozású tevékenységét, véleményt alkot a napirendjükön szereplő nemzetközi jogi kérdésekről,

d) figyelemmel kíséri a nemzetközi bírói szervek ítélkezési gyakorlatát, intézi, illetve koordinálja a Nemzetközi Bíróság, az ICC, az ICTY működésével kapcsolatosan a Magyarországot érintő ügyeket, koordinálja a szervezetekben képviselendő magyar álláspont kialakítását, valamint szükség szerint részt vesz az üléseken,

e) koordinálja az UNCITRAL és az UNIDROIT üléseken való magyar részvétellel összefüggő kérdéseket,

f) figyelemmel kíséri az emberi jogok, valamint a nemzetközi humanitárius jog fejlődését és érvényesülését, képviseli a minisztériumot a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tárcaközi Bizottság munkájában,

g) véleményezi a diplomáciai kapcsolat felvételével (megszakításával, felfüggesztésével) összefüggő kérdéseket, előterjesztéseket, részt vesz az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

h) vizsgálja a Magyarországon működő külföldi képviseletek és nemzetközi szervezetek, valamint személyzetük nemzetközi jogon alapuló kiváltságait és mentességeit, arról az eljáró szerv vagy szervezeti egység számára állásfoglalást nyújt,

i) véleményezi a külföldön működő magyar külképviseletek, illetve személyek nemzetközi jogon alapuló kiváltságait és mentességeit érintő döntéseket,

j) vizsgálja a diplomata és külügyi szolgálati útlevelekre való jogosultság nemzetközi jogi alapját, k) a külgazdasági és külügyminiszter hatáskörébe tartozó ügyekben tájékozódik a viszonosság fennállásáról, és arról tájékoztatást ad.

3. A Nemzetközi Jogi Főosztály funkcionális feladatai körében

a) ellátja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján a külügyminiszter hatáskörébe tartozó feladatokat, ezen belül különösen

aa) koordinálja a nemzetközi szerződések előkészítése kapcsán a minisztériumoktól érkezett megkeresésekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítását, és az így kialakított álláspontról tájékoztatja a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervet,

ab) részt vesz a minisztérium által kezdeményezett két- és többoldalú szerződések kidolgozásában és a másik féllel való megtárgyalásában, véleményezi a szerződésekkel kapcsolatban az illetékes főosztály által elkészített szükséges előterjesztéseket és levéltervezeteket,

ac) véleményezi a más tárcák feladat- és hatáskörébe tartozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések tervezeteit, szükség esetén részt vesz azoknak a megtárgyalásában, és szakmai szempontból véleményezi az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és levéltervezeteket,

ad) meghatalmazási okiratokat készít nemzetközi szerződések tárgyalásához, parafálásához és szövegének végleges megállapításához, illetve a magyar küldöttségek nemzetközi konferenciákon való részvételéhez,

ae) elkészíti a nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismeréséről szóló okiratokat és gondoskodik a további diplomáciai teendők elvégzéséről (letétbe helyezés, okiratcsere stb.),

af) az államok egyesülése, szétválása esetén a társtárcák bevonásával felülvizsgálja a kétoldalú szerződéses kapcsolatokat, lefolytatja a szerződésekben való államutódlásról a nemzetközi tárgyalásokat, állást foglal a nemzetközi szervezetekben, többoldalú nemzetközi szerződésekben való államutódlás kérdésében,

ag) a nemzetközi szerződésnek nem minősülő minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek által kötött szerződések vonatkozásában koordinálja a szerződés létrehozásával, illetve annak szövegével kapcsolatosan a minisztérium álláspontjának a kialakítását, az így kialakított álláspontról tájékoztatja a magyar részről szerződő felet,

b) működteti Magyarország szerződéstárát, kezeli és megőrzi a hatályos két- és többoldalú szerződéseket, gondoskodik a hatályukat vesztett (megszűnt) nemzetközi szerződések levéltárazásáról.

1.5.2.3. Nemzetközi Szervezetek Főosztálya

1. A Nemzetközi Szervezetek Főosztálya a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár felügyelete alatt működő szakmai főosztály.

2. A Nemzetközi Szervezetek Főosztálya az általa felügyelt képviseletekkel együtt felelős a globális és regionális szervezeteket érintő magyar külpolitikai irányelvek kidolgozásáért. A társtárcákkal együttműködve koordinálja a külpolitikai és szakmai szempontok koherens megvalósítását, továbbá a területi főosztályokkal együttműködve biztosítja a multilaterális és kétoldalú kapcsolatépítés összhangját.

3. Irányítja a New York Állandó ENSZ Képviseletet, az ENSZ genfi és bécsi hivatala mellett működő Állandó Képviseletet, és a Párizsi UNESCO és OECD Képviseletet. Egyéb szakpolitikai kérdésekben kapcsolatot tart a Római Nagykövetséggel (FAO) és a Nairobi Nagykövetséggel (UNEP).

4. A Nemzetközi Szervezetek Főosztálya koordinációs feladatai körében

a) külpolitikailag összehangolja az ENSZ politikai szervei, szervezetei, bizottságai, valamennyi szakosított intézménye és programjai, valamint a Vöröskereszt Mozgalom szervezetei, a Demokráciák Közössége, a Frankofónia Nemzetközi Szervezete és más nemzetközi szervezetek tevékenységében való magyar részvételt,

b) megvalósítja az emberi jogi kérdések minisztériumon belüli koordinációját; a területi főosztályokkal együttműködve biztosítja a nemzetközi emberi jogi fórumokon zajló magyar tevékenység és bilaterális érdekeink összhangját,

c) koordinálja a felelős társtárcák együttműködését az ENSZ emberi jogi egyezményeinek hazai végrehajtásáról beszámoló kormányjelentések benyújtása, valamint az adott bizottság előtti megtárgyalásának megszervezése érdekében,

d) a társtárcákkal együttműködve koordinálja az ENSZ Emberi Jogi Tanács általános emberi jogi felülvizsgálati eljárása keretében benyújtandó kormányjelentés összeállítását, valamint a magyar delegáció részvételét a jelentés megvitatásán,

e) összehangolja az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciós határozatainak hazai végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

f) összehangolja és szükség szerint kidolgozza az ENSZ és hatáskörébe tartozó más nemzetközi szervezetek napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontot, gondoskodik a magyar érdekek megfelelő képviseletéről, különös tekintettel az alábbiakra: nemzetközi béke és biztonság, békefenntartás, emberi jogok, humanitárius terület, a fenntartható fejlődés intézményi keretei, továbbá a demokratikus átmenet, menekültügy, kábítószerügy, bűnüldözés és terrorizmus egyes aspektusai.

5. A Nemzetközi Szervezetek Főosztálya funkcionális feladatai körében

a) ellátja a minisztérium képviseletét az ENSZ szakosított intézményeinek magyar nemzeti bizottságaiban,

b) prioritásoknak megfelelően a területi főosztályokkal konzultálva és az illetékes szaktárcákkal együttműködve ütemezi testületi és szakértői magyar jelöléseket, kezeli a nemzetközi jelölések nyilvántartását,

c) figyelemmel kíséri az EU ENSZ-beli szerepvállalásával és a regionális szervezetek ENSZ-beli megjelenésével kapcsolatos fejleményeket,

d) az Európai Unióval kapcsolatos tevékenység körében kidolgozza és képviseli a magyar álláspontot az Európai Unió ENSZ-szel (CONUN), illetve emberi jogi kérdésekkel (COHOM) foglalkozó munkacsoportjaiban,

e) felelős az ENSZ-közgyűlés ülésszakainak előkészítéséért. Felkészíti az egyéb üléseken részt vevő magyar képviselőket, részt vesz a küldöttségek munkájában,

f) a hatályos jogszabályoknak és miniszteri utasításoknak megfelelően a jóváhagyott előirányzatokból az ENSZ-től beérkező tagdíjfizetési felszólítások alapján a minisztérium illetékes szervezeti egységénél kezdeményezi a határidőre történő teljesítést, hasonlóképpen jár el a hatáskörébe tartozó ENSZ-szervezetek és más nemzetközi szervezetek nem központilag kivetett hozzájárulásainak befizetése esetében.

6. A Nemzetközi Szervezetek Főosztálya egyéb feladatai körében

a) a Kormány által kijelölt képviselőn és annak diplomáciai helyettesén keresztül ellátja a Duna Bizottságban (DB) való állandó képviselettel kapcsolatos feladatokat, képviseli a magyar Kormányt a DB közgyűlésein, közreműködik a DB döntéseinek kialakításában,

b) a Kormány Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) megbízottjának, a Minisztérium illetékes helyettes államtitkárának irányításával és a Nyugat-Balkán Főosztály támogatásával ellátja a (BSEC) koordinátori feladatait.

1.5.2.4. Nemzetközi Fejlesztési Főosztály

1. A Nemzetközi Fejlesztési Főosztály a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Nemzetközi Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

a) előkészíti és koordinálja a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel és humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos külügyminisztériumi feladatok végrehajtását,

b) koordinálja és irányítja a NEFE és humanitárius segélyezési döntéshozatalt szolgáló minisztériumi, tárcaközi és társadalmi testületek tevékenységét, és az egyes ügyrendekben foglaltaknak megfelelően működteti azokat.

3. A Nemzetközi Fejlesztési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) kapcsolatot tart a nemzetközi partnerekkel, donor- és partnerországok, illetve nemzetközi szervezetek képviselőivel,

b) előkészíti és szükség szerint képviseli az Európai Unió és más nemzetközi szervezetekben és multilaterális döntéshozatali fórumokon a NEFE-vel és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatban képviselendő magyar álláspontot,

c) ellátja az ENSZ, OECD DAC és más nemzetközi szervezetekkel, valamint a donorországokkal folytatott együttműködés terén a NEFE-vel és humanitárius segélytevékenységgel összefüggő feladatokat,

d) koordinálja és ellátja a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) és Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testületeiben meglévő magyar tagsággal összefüggő feladatokat.

4. A Nemzetközi Fejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében

a) a szakterületet érintő ügyekben ellátja a külképviseletek szakmai irányítását, valamint szakmailag irányítja a külképviseletek NEFE-feladatokkal megbízott szakdiplomatáinak munkáját, beleértve a helyi donorkoordinációban való részvételt,

b) az érintett minisztériumi szervezeti egységek, állam- és közigazgatási szervezetek és intézmények bevonásával - az egyes szakpolitikák koherenciájának figyelembevételével - megtervezi a fejlesztési és humanitárius célú külügyi tevékenységet és közreműködik annak végrehajtásában. Ennek során összehangolja a magyar NEFE- és humanitárius tevékenységet az Európai Unió és az OECD vonatkozó szakpolitikáival,

c) irányítja és koordinálja a nemzetközi fejlesztési és a humanitárius célú költségvetési előirányzatok felhasználására irányuló döntéshozatalt,

d) a NEFE-politika végrehajtására kidolgozott stratégiákkal összhangban elkészíti a NEFE és a humanitárius célú külgazdasági és külügyminisztériumi tevékenység középtávú indikatív és éves költségvetési tervezetét, valamint szakmai iránymutatással segíti a társminisztériumok és egyéb közigazgatási szervek NEFE jellegű és humanitárius segítségnyújtási tevékenységét,

e) illetékességi körébe tartozó kérdések vonatkozásában képviseli a minisztériumot más tárcák, kormányzati intézmények által működtetett szakértői testületekben,

f) évente beszámolót készít a Kormány számára a NEFE és a humanitárius segítségnyújtás terén elvégzett tevékenységről és az előirányzatok felhasználásáról, valamint elemzi és értékeli a megvalósított NEFE-tevékenység szakmai eredményességét és a nemzetközi normák alapján módszertani ajánlásokat fogalmaz meg,

g) a társfőosztályokkal, a szaktárcákkal és más érintett partnerekkel együttműködve előkészíti és meghatározott időszakonként felülvizsgálja a NEFE-tevékenységre vonatkozó általános és az egyes partnerországokra vonatkozó fejlesztési stratégiákat,

h) szakmailag, tartalmilag irányítja a minisztériumi NEFE-projektek jóváhagyási folyamatát, illetve pályázati rendszerét, továbbá közreműködik a minisztérium NEFE projektjei fejlesztési projektciklus elemeinek (tervezés, javaslat, elfogadás, végrehajtás, nyomon követés) lebonyolításában,

i) felel a NEFE-tájékoztatással kapcsolatos feladatok összehangolásáért és szükség szerint közreműködik a lebonyolításban,

j) szakmailag irányítja Magyarország EU és más nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD) melletti állandó képviseletein dolgozó szakattasék NEFE-vel és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységét,

k) éves jelentést készít az OECD DAC részére a magyar hivatalos fejlesztési támogatásról (ODA) és irányítja az ezzel kapcsolatos adatgyűjtést,

l) javaslatot tesz a minisztérium által kezelt költségvetési előirányzatból finanszírozott humanitárius segélyakciókra, koordinálja azokat és szükség szerint részt vesz a lebonyolításukban.

5. A Nemzetközi Fejlesztési Főosztály egyéb feladatai körében

a) elősegíti és támogatja a magyar NEFE-végrehajtói kapacitások feltérképezését és becsatornázását a bilaterális és multilaterális keretekben megvalósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységbe,

b) gondoskodik a nemzetközi fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység intézményi hátterének fejlesztésről,

c) szükség szerint részt vesz a minisztérium Válságkezelő Központjának munkájában.

1.5.2.5. Kereskedelempolitikai Főosztály

1. A Kereskedelempolitikai Főosztály a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt működő szakmai főosztály.

2. A Kereskedelempolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) ellátja az EKTB Közös Kereskedelempolitika szakértői munkacsoport vezetését és titkársági teendőit, a hatáskörébe tartozó ügyekben részt vesz egyéb EKTB munkacsoportok tevékenységében,

b) figyelemmel kíséri az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) keretében folyó tevékenységet, erről tájékoztatókat, jelentéseket készít,

c) a kereskedelmi védelmi eszközök alkalmazására vonatkozó eljárásoknál szervezi és lefolytatja az egyeztetéseket az érdekelt társtárcákkal, intézményekkel, szakmai érdekképviseletekkel és gazdálkodó szervezetekkel,

d) szervezi a vámsemlegesítésekre irányuló gazdálkodói kérelmek értékelését és benyújtását, ellátja a Vámtarifa Bizottság vezetését és titkársági teendőit,

e) ellátja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokkal foglalkozó kormányzati koordinációs testület (TKTB) titkársági feladatait.

3. A Kereskedelempolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

a) az EU közös kereskedelempolitikáját érintő ügyekben kialakítja és egyezteti a magyar szakmai álláspontokat, beleértve az Unió multilaterális, regionális és kétoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodásainak - különösen a szabadkereskedelmi egyezmények - tárgyalását és alkalmazását,

b) ellátja a magyar képviseletet a nemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU tanácsi munkaszervekben [Kereskedelempolitikai Bizottság vezetői, helyettesi és szakértői (TPC SI, TPC STIS, TPC MRA) formációi, EFTA, GSP, WPTQ, PROBA munkacsoportok] és komitológiai bizottságokban, valamint az Európai Bizottsággal folytatott szakértői egyeztetéseken,

c) együttműködve az érintett főosztályokkal, szervezi a felkészülést a Külügyek Tanácsa kereskedelempolitikai formációjának üléseire, gondoskodik a tárgyalási dosszié összeállításáról,

d) irányítja a WTO és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) tevékenységében való magyar részvételt, gondoskodik a magyar álláspontok kidolgozásáról, egyeztetéséről és képviseletéről,

e) ellátja a magyar álláspont kidolgozásával és képviseletével kapcsolatos feladatokat az OECD Kereskedelmi Bizottságban és Beruházási Bizottságban.

4. A Kereskedelempolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében

a) ellátja a WTO mellett működő Állandó Képviselet és az EU mellett működő Állandó Képviselet Kereskedelempolitikai Csoportja szakmai tevékenységének irányítását,

b) kidolgozza a magyar kereskedelempolitikai álláspontot az áruk, szolgáltatások, beruházások, közbeszerzések és szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmét érintő kérdésekben, értékeli a WTO és más nemzetközi gazdasági szervezetek keretében ezekre vonatkozóan folytatott szabályalkotási tevékenységet,

c) információt gyűjt az áru és szolgáltatás exportot akadályozó külpiaci gyakorlatokról, ezeket folyamatosan értékeli és szükség szerint intézkedési javaslatokat dolgoz ki,

d) figyelemmel kíséri és értékeli az EU-n kívüli országok, regionális együttműködések kereskedelempolitikájának, EU szerződéses kapcsolatainak alakulását, e tárgykörben közreműködik az EU relációs külkapcsolati, fejlesztési együttműködési, versenyképességi, szellemi tulajdonjogi és mezőgazdasági munkacsoportjaiban képviselendő magyar szakmai álláspont kidolgozásában,

e) véleményezi a gazdasági jogszabályok, stratégiák tervezeteit, a kormányzati döntés-előkészítés során gondoskodik a nemzetközi, illetve EU tagságból fakadó kereskedelempolitikai követelmények érvényre juttatásáról,

f) gondoskodik arról, hogy a beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló kétoldalú nemzetközi megállapodások létrehozása és működtetése Magyarország nemzetközi kereskedelempolitikai kötelezettségeivel összhangban történjen, benyújtja a szükséges EU notifikációkat, együttműködik az Európai Bizottsággal, és részt vesz az EU tagállamok közötti beruházásvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos EU fórumok munkájában,

g) kialakítja és egyezteti a magyar álláspontot az Európai Energia Charta kereskedelempolitikai és beruházásvédelmi rendelkezései alkalmazásával és továbbfejlesztésével kapcsolatban,

h) értékelő, elemző anyagokat készít az EU és harmadik országok közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, kereskedelempolitikai fejleményeiről, a világkereskedelmi kapcsolatok alakulását befolyásoló nemzetközi gazdasági fejleményekről, figyelemmel kíséri és feldolgozza a nemzetközi kereskedelmi, gazdasági szervezetek külgazdasági folyamatokat elemző kiadványait.

1.6. KULTURÁLIS DIPLOMÁCIÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.6.0.1. Kulturális Diplomáciáért Felelős Államtitkári Kabinet

A kabinet működését kabinetfőnök irányítja, aki

a) felel az államtitkárság funkcionális működéséhez szükséges igazgatási és jogi feladatok ellátásáért,

b) közreműködik az államtitkár személyével kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) közreműködik a számára megjelölt szakpolitikai feladatok ellátásában,

d) irányítja a Közép-Kelet Európai Kulturális Koordináció Osztályát.[44]

1.6.1. KULTURÁLIS DIPLOMÁCIÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.6.1.2. Kulturális Kommunikációs-kapcsolattartásért és Rendezvény-előkészítésért Felelős Főosztály

1. A Kulturális Kommunikációs-kapcsolattartásért és Rendezvény-előkészítésért Felelős Főosztály kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár irányítása mellett működő funkcionális főosztály.

2. A Kulturális Kommunikációs-kapcsolattartásért és Rendezvény-előkészítésért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében

a) megszervezi és előkészíti a kulturális diplomáciához köthető speciális szakkommunikációt,

b) a miniszteri kabinettel együttműködésben irányítja a kulturális diplomáciai tevékenységhez köthető kommunikációt,

c) biztosítja a külképviseletek ellátását a kulturális diplomáciához köthető információs anyagokkal,

d) közreműködik a minisztérium külföldre irányuló kulturális diplomáciához és ezen keresztül az országképalakításhoz kötődő kommunikációs stratégia kialakításában,

e) meghatározza az e stratégiából adódó konkrét feladatokat,

f) a kormányzati szervekkel, valamint a gazdasági és társadalmi élet szereplőivel együttműködve részt vesz a Magyarország-kép alakításában,

g) ellátja a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel való kapcsolattartás feladatait a kulturális diplomáciai tevékenységhez szorosan kötődő események vonatkozásában,

h) előkészíti és lebonyolítja a kulturális diplomáciai tevékenységből következő hazai és nemzetközi rendezvényeket.

3. A Kulturális Kommunikációs-kapcsolattartásért és Rendezvény-előkészítésért Felelős Főosztály koordinációs feladatkörében

a) közreműködik az egyes - belföldi és nemzetközi - kulturális események (a továbbiakban: kulturális esemény) koncepcionális megtervezésében,

b) irányítja a kulturális esemény előkészítését,

c) az előkészítés körében koordinálja a rendezvényekhez kapcsolódó tárcaközi és biztonsági jellegű egyeztetéseket,

d) az előkészítés körében lefolytatja a szükséges hatósági egyeztetéseket és beszerzi a szükséges engedélyeket,

e) közreműködik a kulturális esemény jogi és pénzügyi tárgyú előkészítésében,

f) közreműködik a kulturális esemény kommunikációs előkészítésében.

4. A Kulturális Kommunikációs-kapcsolattartásért és Rendezvény-előkészítésért Felelős Főosztály egyéb funkcionális feladatkörében

a) meghatározza a kulturális diplomáciai tevékenységgel kapcsolatos kommunikációs stratégiát,

b) koordinálja az államtitkárság szakmai felügyeletével működő szervezeti egységek és háttérszervezetek kommunikációs tevékenységét, együttműködve a miniszteri kabinettel,

c) a szakmai sajtó vonatkozásában szervezi a sajtókapcsolatokat és médiamegjelenést biztosít,

d) meghatározza és - a miniszteri kabinettel együttműködve - koordinálja, szervezi az egyes kulturális tematikájú események kommunikációját és médiamegjelenését,

e) közreműködik az egyes kulturális események kommunikációs szempontú lebonyolításában,

f) a miniszteri kabinettel együttműködve szervezi az államtitkár sajtómegjelenéseit.

1.6.1.3. Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály

1. A Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály a kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő funkcionális főosztály, amely

a) kidolgozza a kulturális diplomácia külügyi irányelveit és részt vesz azok megvalósításában,

b) közreműködik a nemzeti évfordulók és a magyar évadok külképviseletek közreműködésével zajló programjainak hazai koordinálásában, és irányítja a külképviseletek ezzel kapcsolatos tevékenységét,

c) meghatározza és irányítja a kiemelt nemzeti évfordulókra, illetve más, a Magyarország-képet meghatározó témákban a koncepció kidolgozását és azok végrehajtását,

d) lebonyolítja és koordinálja a kulturális koncepciók végrehajtását,

e) közreműködik más hazai államigazgatási szervek külföldi felhasználásra szánt anyagainak, kiállításainak véleményezésében és a képviseletekre történő eljuttatásában,

f) figyelemmel kíséri a hatáskörükbe tartozó országokkal fenntartott kulturális kapcsolatok alakulását, és kezdeményezik külpolitikai-diplomáciai és egyéb intézkedések meghozatalát a magyar érdekek védelme és érvényesítése céljából,

g) figyelemmel kíséri - a kiadványokkal foglalkozó szakreferens révén - a külképviseletek által jól hasznosítható, a kedvező Magyarország-kép ápolását külföldön, kulturális és más értékeink bemutatását szolgáló magyar és idegen nyelvű információhordozók piacát, és javaslatot tesz azok beszerzésére,

h) a felsőoktatásért felelős tárcával, a Rektori Konferenciával és a hazai egyetemekkel együttműködve segíti a felsőoktatás nemzetközi kutatási és oktatási kapcsolatainak erősítését (doktori képzés, idegen nyelvű képzés, kutatási együttműködések),

i) közreműködik az interkulturális párbeszéddel kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint ellátja a Civilizációk Szövetsége nemzeti stratégiáját érintő feladatok hazai és nemzetközi koordinációját, továbbá Magyarország képviseletét a témában tartott nemzetközi rendezvényeken,

j) figyelemmel kíséri és tanulmányozza a preferált országok bel- és külpolitikáját, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos életét, regionális problémáit, továbbá regionális szervezeteit.

2. A Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály az egyéb feladatai körében

a) az államtitkárral együttműködésben kidolgozza a kulturális diplomácia irányelveit és stratégiáját,

b) a nemzetközi évadok kivételével meghatározza a kulturális diplomácia szakterületéhez tartozó feladatokat és koordinálja azok megvalósítását,

c) közreműködik az államtitkárság szakmai felügyelete alá tartózó háttérszervezetek felügyeletében,

d) koordinálja az egyes háttérintézmények kulturális diplomáciához kötődő tevékenységét és működését.

3. A Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály koordinációs feladatai körében

a) figyelemmel kíséri a kormányközi tudományos és technológiai megállapodások végrehajtását, képviseli a minisztériumot az érintett tárcaközi bizottságokban és a külföldi partnerekkel folytatott szakmai tárgyalások magyar delegációjában,

b) véleményezi az állam-, kormány- és tárcaközi tudományos és technológiai témájú szerződéstervezeteket, kormány-előterjesztéseket, közreműködik a magyar tudománypolitika irányelveinek és prioritásainak érvényesítésében,

c) részt vesz - a kutatás-fejlesztésért felelős tárcával együttműködve - a két- és többoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodások előkészítésében, a nemzetközi egyeztető tárgyalások lebonyolításában,

d) gondoskodik a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködéssel összefüggő kormányrendeletekből és a tárcaközi megállapodásokból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásáról,

e) irányítja a magyar külképviseletek tudományos és technológiai együttműködési munkáját, részt vesz az e területeket érintő hazai együttműködési és koordinációs feladatokban,

f) részt vesz a Tudományos és Technológiai (a továbbiakban: TéT) szakdiplomaták kiválasztásában, szakmai felkészítésében és a kihelyezésük alatt végzi külügyi irányításukat; a hálózat működéséért felelős kormányzati intézménnyel együtt előkészíti és lebonyolítja a TéT szakdiplomaták évenkénti nyilvános és belső szakmai beszámoltatását,

g) tudománydiplomáciai kérdésekben együttműködik az egészségügyért, energetikáért, informatikáért és környezetvédelemért, valamint a kormányközi tudományos és technológiai kapcsolatokért felelős kormányszervekkel, kapcsolatot tart a hazai kutatás-fejlesztés irányító szerveivel, intézményeivel, szakmai szervezeteivel, és nonprofit szervezeteivel,

h) szükség szerint együttműködik a minisztérium illetékes főosztályával az uniós döntéshozatalhoz és Magyarország európai uniós tagságához kapcsolódó K+F+I feladatok ellátása érdekében,

i) működteti és koordinálja az ösztöndíjprogramokat.

4. A Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály egyéb koordinációs feladatai körében

a) meghatározza a nemzetközi kulturális évadokra vonatkozó stratégiát, ennek keretében közreműködik az országkép-alakításában,

b) koordinálja a nemzeti évfordulók és a magyar évadok külképviseletek közreműködésével zajló programjait, és irányítja a külképviseletek ezzel kapcsolatos tevékenységét,

c) a kiemelt nemzeti évfordulókra, illetve más, a Magyarország-képet meghatározó témákban, előzetesen kidolgozott és elfogadott tervek alapján, több nyelven kulturális programokat, rendezvényeket készít elő önállóan vagy más tárcákkal, intézményekkel együttműködve,

d) közreműködik más hazai államigazgatási szervek külföldi felhasználásra szánt anyagainak, kiállításainak véleményezésében és a képviseletekre történő eljuttatásában,

e) ehhez kapcsolódóan meghatározza az egyes kulturális programok koncepcióját, és koordinálja az egyes feladatok végrehajtását,

f) közreműködik az évadokhoz kapcsolódó kommunikációs stratégia megalkotásában."

3. függelék a KKM Szervezeti és Működési Szabályzatához[45]

A minisztérium szervezeti egységei

4. függelék a KKM Szervezeti és Működési Szabályzatához[46]

4.1. Kimenő levél minta

4.2. Kimenő elektronikus levél minta

4.3. Emlékeztető minta

4.4. Feljegyzés minta

4.5. A miniszteri rendeletek aláírásához szükséges előadóív (borító A/3)

5. függelék a KKM Szervezeti és Működési Szabályzatához[47]