BH+ 2014.2.73 Az érintett személyes adatainak kezelésével összefüggő jogait törvény - meghatározott okból, illetve célból - korlátozhatja. Az ügyészségeken az ún. házi, belső iratok a legfőbb ügyész engedélye nélkül nem hozhatók nyilvánosságra. [2011. évi CXII. tv. 19. §, 1998. évi XI. tv. 32. §]

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22790/2011/19., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21532/2012/4., Kúria Pfv.20060/2013/8. (*BH+ 2014.2.73*)

***********

A jogerős részítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes 2012. február 16-án kérelemmel fordult a legfőbb ügyészhez, amelyben oly módon kérte az alperes által kezelt személyes adatairól való tájékoztatását, hogy a Legfőbb Ügyészség, a Központi Nyomozó Főügyészség, a Budapesti Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Főügyészség, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, a Somogy Megyei Főügyészség, a Fejér Megyei Főügyészség, a Székesfehérvári Városi Ügyészség, a Budapesti II. és III. Kerületi, a Budapesti VI. és VII. Kerületi, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség által a papír alapú és digitális adathordozón rögzített minden XY. személynevet" szerepeltető adatállományt tegye számára megismerhetővé. A felperes személyes adatairól való tájékoztatás iránti igénye a 11/2003. (ÜK. VII) Elü. utasítás 13. § (4) bekezdése szerinti házi iratokra is kiterjedt.

A Legfőbb Ügyészség (alperes) a 2012. március 14-én kelt, Ig.232/2012. számú levelével, annak mellékleteként megküldte a Számítástechnika-Alkalmazási és Információs Főosztálya által működtetett ügyviteli rendszerekből kigyűjtött azon ügyiratok listáját, amelyekben a felperes személyneve előfordul és az a különböző eljárások során rögzítésre került. Az alperes a válasziratban rögzítette, hogy az adatvédelmi törvény általános szabályaihoz képest speciális rendelkezéseket tartalmazó egyes eljárási szabályok érvényesítése elsőbbséget élvez. Tájékoztatta egyben, hogy amennyiben a felperes úgy ítéli meg, hogy a Be. vagy a Pp. hatálya alá nem tartozó egyéb ügyekben a személyes adatai törvénysértő módon kerültek rögzítésre, kérheti azok törlését, a kérelmet az ügyszámra hivatkozással az érintett ügyészi szervhez kell eljuttatni. Az ún. házi iratok a hatályos szabályok szerint az ügyviteli, igazgatási és szolgálati jellegű adatok a legfőbb ügyész engedélye nélkül nem továbbíthatók, és nyilvánosságra sem hozhatók.

A felperes az alperes ellen kártérítés iránt megindított perben kiterjesztett keresetében kérte az alperes kötelezését a kérelmében igényelt személyes adatairól való tájékoztatásra. Az alperes fenntartva a válaszlevelében kifejtett álláspontját a kereset elutasítását kérte.

A jogerős részítélet elutasította a felperes személyes adat kiadása iránti keresetét. A jogerős részítélet indokolásában rögzítette, hogy az adatigény előterjesztésének időpontjára tekintettel a felek közötti jogvitában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezései az irányadók. A jogerős részítélet indokolása szerint az Infotv. 15. § (1) bekezdésében foglalt, az adatkezelőnek az érintett kérelmére való tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos szabályhoz képest az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 32. § (2) bekezdése speciális szabályt tartalmaz, mely szerint az ügyviteli, igazgatási és szolgálati jellegű adatok a legfőbb ügyész engedélye nélkül nem továbbíthatók, és nem hozhatók nyilvánosságra. A felperesnek az e körbe tartozó, személyére vonatkozó adatok kiadását ezért jogszerűen tagadta meg az alperes. Az egyéb személyes adatok vonatkozásában az alperes az adatigényt a rendelkezésre álló lista kiadásával jogszerűen teljesítette, mivel a felperes közelebbről nem határozta meg, hogy mely személyes adatok kiadását kérte. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése alapján kitért arra, hogy az elsőfokú bíróság tartalmilag az Infotv. szabályait alkalmazta, továbbá a felperes által hivatkozott Pp. 192. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak alkalmazásának szükségessége a személyes adatok megismerésére vonatkozó kereseti kérelemmel összefüggésben szükségtelen volt.

A jogerős részítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős részítélet sérti az Infotv. 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a törvény hatálya Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. E rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy ágazati jogszabály az általános rendelkezés alól kivételt tegyen. Az eljárt bíróságok okfejtése pedig ellentétes a Pp. 192. § (2) és (3) bekezdéseivel is, amelyek taxatíve felsorolják, milyen minősítés esetén lehet a bíróság részére történő iratkiadást megtagadni. Az alperes a perben ilyen okra nem hivatkozott.

Az alperes a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

A felperes az alperessel szemben kártérítés iránt folyamatban lévő perben fordult személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatás iránti igénnyel az alpereshez. Az alperes a felperesnek a kezelésében lévő és - az adatigény jellegére tekintettel - számítástechnikai úton elérhető személyes adatainak kezeléséről az ún. házi iratok kivételével tájékoztatást adott, amelyet a felperes nem fogadott el az igényét teljes körűen kielégítő ismertetésnek.

Az Infotv. 14. § a) pontja alapján az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél tájékoztatását személyes adatai kezeléséről. Az Infotv. 15. § (4) bekezdése szerint az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Az Infotv. 16. § (1) bekezdése alapján az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

Az Infotv. 19. §-a értelmében az érintettnek a 14-18. §-ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.

Az Ütv. 32. § (2) bekezdése szerint az ügyviteli, igazgatási és szolgálati jellegű adatok a legfőbb ügyész engedélye nélkül nem továbbíthatók és nyilvánosságra nem hozhatók. Ezen adatkörbe tartoznak különösen azok az iratok, melyekhez joghatás nem fűződik (belső feljegyzések, elemzések, jelentések, tervezetek, az ügyészi szervezeten belül kiadott egyedi utasítások).