BH 2011.3.84 Hatósági engedély hiányában hosszabb időn keresztül megvalósított jogellenes hulladékkezelés állapot jellegű tevékenység, ezért a bírságolásra nyitva álló egy éves szubjektív határidőt nem a hulladéklerakó engedélyének hiányától, hanem a jogellenes tevékenység tudomásra jutásától kell számítani [2000. évi XLIII. tv. 49. §].

A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2005. augusztus 2. napján kelt határozatával N. J. egyéni vállalkozó részére nem veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására feljogosító határozatát akként módosította, hogy a felperes üzemeltetésében lévő 043/1 hrsz. alatti hulladéklerakón a további hulladék elhelyezését megtiltotta, tekintettel arra, hogy a hulladéklerakóval kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felperes elmulasztotta. Ezt követően N. J. további 342 100 kg települési szilárd hulladékot helyezett el jogellenesen a kérdéses lerakóhelyen. Mindezért az elsőfokú hatóság határozatával a felperest 10 552 262 Ft hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a kezelt hulladékokról nyilvántartást nem vezetett, a hulladéklerakó működési engedéllyel, illetőleg az üzemeltetője a lerakásra, ártalmatlanításra szóló hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezett, ezért jogellenes hulladékkezelési tevékenységet végzett.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy a bírság összegét 8 590 860 Ft-ra szállította le. A bírság leszállítását azzal indokolta, hogy a bírság kiszabására a cselekményről való tudomásszerzéstől számított egy éven túl nincsen lehetőség, és mivel N. J. 2005. évre vonatkozó adatszolgáltatásából a hatóság előtt ismert volt a jogellenes hulladékkezelés ténye, ezért a másodfokú hatóság csak a 2006. január 1. napjától 2007. április 27. napjáig terjedő időszakban lerakott hulladékmennyiséget vette figyelembe a bírság kiszámításakor.

A megyei bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet szerint az egy éves szubjektív bírságkiszabási határidőt 2005. évtől kellett volna számítani, amikor az elsőfokú hatóság tudomást szerzett az érintett hulladéklerakó működési engedélyének hiányáról. Ezért a működési engedély hiánya miatt a 2007. évben már bírságolásra nem volt lehetőség. Ugyanakkor továbbra is mód van a nyilvántartási hiányosságok miatti bírság kiszabásra, ezért került sor az elsőfokú eljárás megismétlésének előírására.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezését a kereset elutasítása mellett. Álláspontja szerint a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására nem a környezetvédelmi törvényen alapuló működési engedély hiánya miatt került sor, hanem a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14. § (2) bekezdésében és a Hgt. 19. § (2) bekezdésében foglalt hatósági engedély nélküli, ez okból jogellenes és folyamatos hulladékkezelés miatt. A jogellenes hulladékkezelés állapot jellegű jogsértés, ez minden egyes évben fennállt, ezért az egy éves szubjektív határidőre tekintettel az utolsó év vonatkozásában jogszerű volt a bírság kiszabása. A jogerős ítélet ekként megsértette a Hgt. 49. § (3) bekezdését.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, előadva, hogy a per során az alperesnek kellett volna igazolni, hogy a felperes tudtával és beleegyezésével mikor és milyen mennyiségű hulladékot szállított N. J. egyéni vállalkozó a felperes hulladéklerakó telephelyére. E bizonyítási eljárást azonban felperes álláspontja szerint az alperes nem folytatta le, ezért alperes határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ának (1) bekezdését is sértette, így az ítélet nyilvánvalóan jogszerű.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.

A Hgt. 14. § (1) bekezdése alapján a felperes az általa üzemeltetett és tulajdonát képező hulladéklerakón a 14. § (2) bekezdésben foglalt engedély nélkül hulladékkezelési tevékenységet végzett. A Hgt. 14. § (1) bekezdése ugyanis a hulladékártalmatlanítást is hulladékkezelésként sorolja fel. A Hgt. 19. § (1) bekezdése szerint a hulladékártalmatlanítás a hatósági engedélytől függően hulladéklerakóban történő lerakással is történhet.