62010CJ0112[1]

A Bíróság (első tanács) 2011. november 17-i ítélete. Procureur-generaal bij het hof van beroep te Antwerpen kontra Zaza Retail BV. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Hof van Cassatie - Belgium. 1346/2000/EK rendelet - Fizetésképtelenségi eljárás - A területi fizetésképtelenségi eljárás megindítása - A nemzeti jog által meghatározott, a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását kizáró feltételek - A területi fizetésképtelenségi eljárás megindításának kérelmezésére jogosult hitelező. C-112/10. sz. ügy.

C-112/10. sz. ügy

Procureur-generaal bij het hof van beroep te Antwerpen

kontra

Zaza Retail BV

(a Hof van Cassatie [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"1346/2000/EK rendelet - Fizetésképtelenségi eljárás - A területi fizetésképtelenségi eljárás megindítása - A nemzeti jog által meghatározott, a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását kizáró feltételek - A területi fizetésképtelenségi eljárás megindításának kérelmezésére jogosult hitelező"

Az ítélet összefoglalása

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Fizetésképtelenségi eljárás - 1346/2000 rendelet - A fizetésképtelenségi eljárás megindítására kiterjedő nemzetközi joghatóság - A területi eljárásnak a főeljárást megelőzően történő megindítása - Feltételek

(1346/2000 tanácsi rendelet, 3. cikk, (4) bekezdés, a) pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Fizetésképtelenségi eljárás - 1346/2000 rendelet - A fizetésképtelenségi eljárás megindítására kiterjedő nemzetközi joghatóság - A területi eljárásnak a főeljárást megelőzően történő megindítása - Feltételek

(1346/2000 tanácsi rendelet, 3. cikk, (4) bekezdés, b) pont)

1. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában szereplő fizetésképtelenségi főeljárás megindítása lehetetlenségének objektívnak kell lennie, és az nem változhat azon különös körülmények függvényében, amelyek között az ilyen eljárás megindítását kérték. E lehetetlenség ugyan következhet az adósi minőséghez kapcsolódó jellemzőkből, de nem fakadhat azon egyedüli körülményből, hogy valamely meghatározott személy - például azon tagállam ügyészségének képviselője, ahol az adós telephellyel rendelkezik - azon tagállam jogszabályai szerint, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található, nem rendelkezik olyan minőséggel, hogy az utóbbi tagállamban főeljárás megindítását kérje.

Következésképpen az említett 3. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt "olyan feltételeket állapít meg" fordulatot, amely az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállam jogszabályain alapuló, a fizetésképtelenségi főeljárás e tagállam területén történő megindításának akadályát képező feltételekre utal, úgy kell értelmezni, hogy az nem a meghatározott személyeknek az ilyen eljárás megindításának kérelmezésére jogosult személyek köréből történő kizárására vonatkozó feltételekre vonatkozik.

(vö. 21., 23-24., 26. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000 rendelet célja - ahogyan az említett rendelet tizenhetedik preambulumbekezdéséből következik - azon esetek számának a lehető legkevesebbre való korlátozása, amikor a másodlagos eljárások megindítása a fizetésképtelenségi főeljárás megindítása előtt kérhető. Az említett rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti független területi eljárás megindításának feltételeit tehát szigorúan kell értelmezni.

Az említett rendelkezésben szereplő "hitelező" fogalmát tehát, amely azon személyek körének megjelölésére szolgál, akik független területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására jogosultak, úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában azt a tagállami hatóságot, amelynek e tagállam nemzeti joga alapján feladata közérdekből eljárni, de nem hitelezőként vagy a hitelezők képviseletében lép fel.

(vö. 22., 29., 34. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2011. november 17.(*)

"1346/2000/EK rendelet - Fizetésképtelenségi eljárás - A területi fizetésképtelenségi eljárás megindítása - A nemzeti jog által meghatározott, a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását kizáró feltételek - A területi fizetésképtelenségi eljárás megindításának kérelmezésére jogosult hitelező"

A C-112/10. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hof van Cassatie (Belgium) a Bírósághoz 2010. március 1-én érkezett, 2010. február 4-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Procureur-generaal bij het hof van beroep te Antwerpen

és

a Zaza Retail BV

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, A. Borg Barthet, E. Levits, J.-J. Kasel és M. Berger (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. március 31-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Zaza Retail BV képviseletében M. Cordewener advocaat,

- a görög kormány képviseletében M. Michelogiannaki, Z. Chatzipavlou és K. Georgiadis, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében R. Troosters és S. Petrova, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EGK tanácsi rendelet (HL L 160., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o., a továbbiakban: rendelet) 3. cikke (4) bekezdése a) és b) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Procureur-generaal bij het hof van beroep te Antwerpen (az antwerpeni fellebbviteli bíróság mellett működő ügyész) (Belgium) és a Zaza Retail BV (a továbbiakban: Zaza Retail), amszterdami (Hollandia) székhelyű, holland jog alá tartozó társaság között az ügyészség által a Zaza Retail egyik belgiumi telephelye vonatkozásában benyújtott, fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A rendelet tizenkettedik preambulumbekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy abban a tagállamban indítsák meg a fizetésképtelenségi főeljárást, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található. Ezeknek az eljárásoknak egyetemes hatályuk van, és céljuk az adós teljes vagyonának felölelése. Az érdekek sokféleségének védelme érdekében ez a rendelet lehetővé teszi a főeljárással párhuzamos másodlagos eljárások megindítását. Másodlagos eljárást abban a tagállamban lehet indítani, ahol az adós telephelye van. A másodlagos eljárás az adott államban lévő vagyontárgyakra korlátozódik. A főeljárással való összehangolásra vonatkozó kötelező szabályok kielégítik a Közösségen belüli egység iránti igényt."

4 A rendelet tizenhetedik preambulumbekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Abban a tagállamban, ahol az adós telephelye található, a fizetésképtelenségi főeljárás megkezdése előtt a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása jogának azokra a helyi hitelezőkre és a helyi telephelynek azokra a hitelezőire, illetve azokra az esetekre kell korlátozódnia, amelyeknél nem indítható meg a főeljárás annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja van. Ennek a korlátozásnak az az oka, hogy a lehető legszükségesebbre kell csökkenteni azoknak az eseteknek a számát, amelyekben a területi fizetésképtelenségi eljárást még a fizetésképtelenségi főeljárás előtt kérik. [...]."

5 A rendeletnek a nemzetközi joghatósággal foglalkozó 3. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"(1) A tagállamok bíróságainak azon a területen, ahol az adós fő érdekeltségei találhatók, hatáskörrel kell rendelkezniük a fizetésképtelenségi eljárás megindítására. [...].

(2) Ha az adós fő érdekeltségeinek központja egy tagállam területén helyezkedik el, egy másik tagállam bírósága csak akkor rendelkezik hatáskörrel az adós elleni fizetésképtelenségi eljárás megindítására, ha az adós telephellyel rendelkezik a másik tagállam területén belül is. Ennek az eljárásnak a hatásai az adós utóbbi tagállam területén található vagyontárgyaira korlátozódnak.

[...]

(4) A (2) bekezdésben említett területi fizetésképtelenségi eljárást az (1) bekezdés szerinti fizetésképtelenségi főeljárás megindítása előtt csak akkor lehet megindítani:

a) ha azok miatt a feltételek miatt, amelyeket annak a tagállamnak a jogszabályai állapítanak meg, amelynek területén belül az adós fő érdekeltségeinek központja található, nem lehet megindítani az (1) bekezdés szerinti fizetésképtelenségi eljárást; vagy

b) ha a területi fizetésképtelenségi eljárás megindítását olyan hitelező kérelmezte, akinek az állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy székhelye abban a tagállamban van, amelynek területén a telephely található, vagy akinek a követelése a telephely működéséből fakad."

6 A rendeletnek a másodlagos eljárás megindítása iránti kérelem jogával kapcsolatos 29. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"Másodlagos eljárás megindítását kérheti:

a) a főeljárás felszámolója;

b) bármely más személy vagy hatóság, aki, illetve amely jogosult fizetésképtelenségi eljárás megindításának kérelmezésére annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, amelynek a területén belül a másodlagos eljárás megindítását kérik."

A nemzeti jog

7 A 2002. szeptember 4-i törvénnyel (a Belgisch Staatsblad 2002. szeptember 21-i száma, 42928. o.) módosított, 1997. október 28-i fizetésképtelenségi törvény (a Belgisch Staatsblad 1997. október 28-i száma, 28562. o.) 3. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Ha az adós fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió másik tagállamának területén helyezkedik el, amennyiben rendelkezik Belgiumban telephellyel, a rendelet rendelkezéseinek megfelelően fizetésképtelensége megállapítható. [...]"

8 Az említett törvény 6. cikke kimondja:

"A bírósági csődegyezségre vonatkozó törvényi rendelkezések sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárást a kereskedő nyilatkozata, egy vagy több hitelező, az ügyészség, a 8. cikkben említett ideiglenes vagyonfelügyelő vagy a 3. cikk (1) bekezdésében leírt esetben a főeljárás felszámolójának kérelme alapján eljáró kereskedelmi bíróság határozatával nyilvánítja megindítottnak".

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9 2006. november 14-én a procureur des Konings bij de rechtbank van eerste aanleg te Tongeren (a tongereni elsőfokú bíróság mellett működő királyi ügyész) (Belgium) kérte a fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás megindítását a - fő érdekeltségeinek központjával Amszterdamban (Hollandia) rendelkező - Zaza Retail belgiumi telephelye ellen.

10 E napon még nem volt folyamatban fizetésképtelenségi eljárás a Zaza Retail ellen Hollandiában.

11 A rechtbank van koophandel te Tongeren (tongereni kereskedelmi bíróság) (Belgium) 2008. február 4-i határozatával megállapította a Zaza Retail fizetésképtelenségét.

12 2008. október 9-i ítéletében a hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) megváltoztatta a rechtbank van koophandel te Tongeren határozatát, és kimondta, hogy sem az említett bíróság, sem ő maga nem rendelkezik olyan joghatósággal, amely lehetővé tenné számukra, hogy határozzanak a Zaza Retail ellen irányuló - az utóbbi belgiumi telephelyét érintő - fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kérelemről.

13 Az ügyészség a Hof van Cassatie előtt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az említett ítélet ellen. Először is arra hivatkozott, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában használt "hitelező" kifejezés nem értelmezhető megszorítóan, és az ügyészség szintén kérheti a fizetésképtelenségi eljárás megindítását. Az ügyészség ilyen esetben a közérdek védelmében jár el, és az intézményi vagy egyéni hitelezők tétlensége esetén az utóbbiak helyében lép fel. Másodszor az ügyészség azt állítja, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában szereplő kivétel az ügyészség által benyújtott, fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás megindítására irányuló kérelemre is alkalmazandó, mivel ha az utóbbi nem rendelkezne hatáskörrel e kérelem benyújtására, nem érhetné el a főeljárás megindítását Hollandiában, azon tagállamban, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található.

14 E feltételek mellett a Hof van Cassatie az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Azokat a feltételeket is felöleli-e a fizetésképtelenségi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt »olyan feltételeket állapít meg« fordulat, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezéséhez szükséges valamely tulajdonságot vagy valamely személy - mint például egy másik tagállam ügyészsége - ehhez szükséges érdekét érintik, vagy e feltételek csak ezen eljárás megindításának és lefolytatásának anyagi jogi követelményeire vonatkoznak?

2) Értelmezhető-e kiterjesztően a fizetésképtelenségi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában foglalt »hitelező« fogalma úgy, hogy adott esetben az a nemzeti hatóság is kérelmezheti joghatályosan a fizetésképtelenségi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján a területi fizetésképtelenségi eljárás megindítását, amely annak a tagállamnak a joga szerint, amelyhez tartozik, hatáskörrel rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására, és közérdekből, valamint az összes hitelező képviseletében lép fel?

3) Ha a »hitelező« fogalma a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot is felöleli, szükséges-e a fizetésképtelenségi rendelet 3. cikke (4) bekezdése b) pontjának alkalmazásához, hogy e nemzeti hatóság bizonyítsa, hogy az e nemzeti hatóság szerinti államban lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező hitelezők érdekében jár el?"

15 A Belgiumban folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárással egyidejűleg a Zaza Retail fizetésképtelenségét 2008. július 8-i határozatában az amszterdami bíróság is megállapította.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Előzetes észrevételek

16 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálatát megelőzően fel kell idézni a rendelet által felállított rendszert.

17 E tekintetben a rendelet 3. cikke két típusú fizetésképtelenségi eljárást szabályoz. E cikk (1) bekezdésének megfelelően az adós fő érdekeltségeinek központja helyének megfelelő tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága által megindított fizetésképtelenségi "főeljárás" egyetemes joghatásokkal jár annyiban, hogy az adós azon tagállamokban található összes vagyontárgyára kiterjed, amelyekben a rendelet alkalmazandó. A hivatkozott cikk (2) bekezdése szerint később azon tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága, ahol az adós telephellyel rendelkezik, "másodlagos" vagy "területi" eljárást indíthat, amelynek hatásai az adós utóbbi tagállam területén található vagyontárgyaira korlátozódnak (lásd ebben az értelemben a C-341/04. sz. Eurofood IFSC ügyben 2006. május 2-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-3813. o.] 28. pontját és a C-444/07. sz. MG Probud Gdynia ügyben 2010. január 21-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-417. o.] 22. pontját).

18 A másodlagos vagy területi eljárás megindításának eltérők a feltételei attól függően, hogy megindult-e már a főeljárás, vagy sem. Az első esetben az eljárás "másodlagos eljárásnak" minősül, és arra a rendelet III. fejezetének rendelkezései vonatkoznak. A második esetben az eljárás "független területi eljárásnak" tekintendő, megindításának eseteit pedig az említett rendelet 3. cikkének (4) bekezdése határozza meg. E rendelkezés két helyzetet szabályoz, elsőként azt, amikor nem lehetséges a főeljárás megindítása az azon tagállam által meghatározott feltételek miatt, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található, másodszor pedig azt, amikor a területi eljárásnak az adós telephelye szerinti tagállamban történő megindítását olyan meghatározott hitelezők kérik, akik e területtel különleges kapcsolatban állnak.

19 A kérdést előterjesztő bíróság kérdéseivel az utóbbi két esetben alkalmazandó szabályozás pontosítását kéri a Bíróságtól.

Az első kérdésről

20 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt "olyan feltételeket állapít meg" fordulatot, amely az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállam jogszabályain alapuló, a fizetésképtelenségi főeljárás e tagállam területén történő megindításának akadályát képező feltételekre utal, úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárólag az adósi minőség anyagi jogi feltételeire vonatkozik, vagy pedig magában foglalja az ilyen eljárás megindításának kérelmezésére jogosult személyek e minőségét érintő feltételeket is.

21 E tekintetben rá kell mutatni, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja azon feltételezett esetre vonatkozik, amikor a fizetésképtelenségi főeljárást "nem lehet megindítani". E rendelet tizenhetedik preambulumbekezdése emellett azt a helyzetet említi, amikor az ilyen eljárás "nem indítható meg" annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található. E rendelkezések szövegéből az következik, hogy a főeljárás megindítása lehetetlenségének objektívnak kell lennie, és az nem változhat azon különös körülmények függvényében, amelyek között az ilyen eljárás megindítását kérték.

22 Ezen értelmezés összhangban van a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja által követett céllal, amely - ahogyan az említett rendelet tizenhetedik preambulumbekezdéséből következik - azon esetek számának a lehető legkevesebbre való korlátozása, amikor a független területi eljárás megindítása a fizetésképtelenségi főeljárás megindítása előtt kérhető. Jóllehet a rendelet által létrehozott rendszer lehetővé teszi a főeljárás és a másodlagos eljárások együttes fennállását, arra - ahogyan azt a rendelet tizenkettedik preambulumbekezdése is hangsúlyozza - csak az Unión belül szükséges egység biztosítására irányuló, összehangolásra vonatkozó kötelező szabályok tiszteletben tartása mellett kerülhet sor. Márpedig az ilyen összehangolás csak a főeljárás megindításáig biztosítható.

23 Ahogyan arra a Zaza Retail, a görög kormány és az Európai Bizottság hivatkozik, a fizetésképtelenségi főeljárás megindításának lehetetlensége az adósi minőséghez kapcsolódó olyan jellemzőkből fakadhat, amelyek kizárják, hogy az utóbbi fizetésképtelenségi eljárás alatt álljon. Releváns példaként említik azt a helyzetet, amikor az azon tagállam jogszabályaiban meghatározott feltételek között, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található, szerepel a kereskedői minőség, amellyel az adós nem rendelkezik, vagy pedig az a feltétel, amely szerint az adós olyan közvállalkozás, amely az említett jogszabály szerint nem nyilvánítható fizetésképtelennek.

24 A fizetésképtelenségi főeljárás megindításának lehetetlensége azonban nem következhet azon egyedüli körülményből, hogy valamely meghatározott személy - például azon állam ügyészségének képviselője, ahol az adós telephellyel rendelkezik - azon tagállam jogszabályai szerint, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található, nem rendelkezik olyan minőséggel, hogy az utóbbi tagállamban főeljárás megindítását kérje. Mivel ugyanis nem vitatott, hogy más személyek - különösen a hitelezők - jogosultak ilyen kérelem benyújtására, ebből az következik, hogy a főeljárás megindítása igenis lehetséges.

25 Egyébiránt az alapügyben ez az eset áll elő, mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Zaza Retail vonatkozásában az amszterdami bíróság 2008. július 8-án megállapította a fizetésképtelenségi eljárás hollandiai megindítását.

26 Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt "olyan feltételeket állapít meg" fordulatot, amely az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállam jogszabályain alapuló, a fizetésképtelenségi főeljárás e tagállam területén történő megindításának akadályát képező feltételekre utal, úgy kell értelmezni, hogy az nem a meghatározott személyeknek az ilyen eljárás megindításának kérelmezésére jogosult személyek köréből történő kizárására vonatkozó feltételekre vonatkozik.

A második kérdésről

27 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában foglalt "hitelező" fogalma, amelyet a független területi eljárás megindításának kérelmezésére jogosult személyek körének megjelölésére használnak, értelmezhető-e úgy, hogy az magában foglalja azt a tagállami hatóságot, amelynek az utóbbi tagállam nemzeti joga alapján feladata, hogy a közérdek érdekében és valamennyi hitelező érdekeinek biztosítása érdekében fellépjen.

28 Elöljáróban meg kell említeni, hogy a rendelet nem határozza meg a hitelező fogalmát.

29 Emlékeztetni kell arra is, hogy a jelen ítélet 21. és 22. pontjában kifejtett indokok alapján a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti független területi eljárás megindításának feltételeit szigorúan kell értelmezni.

30 E megszorító megközelítés kitűnik az említett cikk rendelkezéseinek és a másodlagos eljárás megindítása iránti kérelem jogával kapcsolatos 29. cikk rendelkezéseinek összehasonlításából. Míg az utóbbi megadja e jogot a fizetésképtelenségi főeljárás felszámolójának, valamint bármely más személynek vagy hatóságnak, aki, illetve amely erre jogosult annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, amelynek a területén az eljárás megindítását kérik, a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja leszűkíti az eljárásra jogosult személyek körét azon bizonyos meghatározott hitelezőkre, akik különleges kapcsolatban állnak azon tagállammal, amelynek a területén az adós érintett telephelye található. Az e tagállamban letelepedett hitelezők, illetve az említett telephely hitelezői érintettek.

31 A belga ügyészséget illetően a Bizottsághoz hasonlóan meg kell említeni, hogy az adóssal szemben érvényesítendő saját követelés hiányában az nem minősül a fizetésképtelenségi eljárások során megszokott értelemben vett hitelezőnek.

32 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanis az következik, hogy ezen eljárások keretében az ügyészség feladata, hogy a közérdek védelmében eljárjon. E hatóság fellépése biztosítja, hogy valamely vállalkozás nehézségeit kellő időben orvosolja azzal, hogy adott esetben az adós és hitelezői helyett jár el. Jóllehet nem zárható ki, hogy az ügyészség fellépése bizonyos esetekben valamennyi hitelező, vagy legalábbis egyes hitelezők érdekeinek megfelel, bizonyítottnak tűnik, hogy e hatóság sem hitelezőként, sem pedig a hitelezők összességének képviselőjeként nem jár el. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ugyanis kifejezetten szerepel, hogy a belga jogban az ügyészség nem jár el a hitelezők képviseletében.

33 Tekintettel arra, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontját megszorítóan kell értelmezni, az említett feltételek között eljáró hatóság nem minősülhet hitelezőnek a szóban forgó rendelkezés értelmében, és így nem tartozhat azon személyek körébe, akik területi fizetésképtelenségi eljárás megindítását kérhetik.

34 A fenti megállapítások fényében a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában szereplő "hitelező" fogalmát, amely azon személyek körének megjelölésére szolgál, akik független területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására jogosultak, úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában azt a tagállami hatóságot, amelynek e tagállam nemzeti joga alapján feladata közérdekből eljárni, de nem hitelezőként vagy a hitelezők képviseletében lép fel.

A harmadik kérdésről

35 A második kérdésre adott válaszra tekintettel a harmadik kérdésre nem kell választ adni.

A költségekről

36 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt "olyan feltételeket állapít meg" fordulatot, amely az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállam jogszabályain alapuló, a fizetésképtelenségi főeljárás e tagállam területén történő megindításának akadályát képező feltételekre utal, úgy kell értelmezni, hogy az nem a meghatározott személyeknek az ilyen eljárás megindításának kérelmezésére jogosult személyek köréből történő kizárására vonatkozó feltételekre vonatkozik.

2) Az említett rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában szereplő "hitelező" fogalmát, amely azon személyek körének megjelölésére szolgál, akik független területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására jogosultak, úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában azt a tagállami hatóságot, amelynek e tagállam nemzeti joga alapján feladata közérdekből eljárni, de nem hitelezőként vagy a hitelezők képviseletében lép fel.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.