A Szegedi Ítélőtábla Pf.20607/2009/4. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 232. §, 293. §, 324. §, 326. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék P.20233/2008/29., Gyulai Törvényszék P.20233/2008/31., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20607/2009/4.* (ÍH 2011.81)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA KIJAVÍTÓ VÉGZÉS VAN 6. SORSZÁM

Pf.II.20.607/2009/4. szám ALATT !

Kijavító végzés van 11. sorszám alatt is !

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Balázs István ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - dr. Csűri Gábor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2009. szeptember 23. napján kelt 5.P.20.233/2008/31/I. számú végzésével kijavított, 2009. szeptember 15. napján kelt 5.P.20.233/2008/29. számú ítélete ellen az alperes részéről 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által fizetendő marasztalás összegét leszállítja 350.000.- (Háromszázötvenezer) Ft-ra és ennek 2003. október 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatára.

A felperes által az alperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 80.000.- (Nyolcvanezer) Ft-ra leszállítja.

A felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 99.000.- (Kilencvenkilencezer), az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 21.000.- (Huszonegyezer) Ft-ra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000.- (Huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 67.800.- (Hatvanhétezer-nyolcszáz) Ft fellebbezési eljárási illetékből a felperes 46.800.- (Negyvenhatezer-nyolcszáz) Ft, az alperes 21.000.- (Huszonegyezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket köteles megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A peres felek 1995. november 1-jétől 1999. őszéig élettársi kapcsolatban éltek, annak lezárását követően az 1999. december 9. napján megkötött szerződésben rendelkeztek az élettársi közös vagyonuk megosztásáról.

Az alperes - a különélés idején -, az 1999. október 21-én kelt adásvételi szerződéssel 1.700.000.-Ft vételárért megvásárolta a cím-1 alatti ingatlant, amelyből 700.000.-Ft-ot a szerződés aláírásakor, míg a fennmaradó vételárrészletet 1999. november 2-áig megfizette. Az ingatlanba az alperes 1999. november 3-án költözött, majd utóbb ott villany- és gázszerelési munkálatokat végeztetett, kialakíttatta a központi fűtést, a konyhát és más helyiségeket burkoltatta, lambériát, illetve konyhaszekrényt készíttetett. Ezek műszaki bekerülési költsége 483.261.- Ft-ot, míg az annak folytán előállott értékemelkedés 866.200.- Ft-ot tett ki.

A peres felek 2000. márciusában az életközösséget helyreállították, az ingatlan már megkezdett felújítási, átalakítási munkálatait közösen folytatták. Ennek során felépítették a melléképületet, kialakíttatták a szennyvizelvezetést, mezsgyekerítést építettek, elvégezték a helyiségek gipszkartonozását és nyílászárókat helyeztek el, amely munkák az ingatlan forgalmi értékét 2.133.800.-Ft-tal emelték. Az ingatlan jelenlegi forgalmi értéke 6.500.000.- Ft, a teljes beruházás a forgalmi értéket 3.000.000.- Ft-tal emelte.

Az alperes 2002. április 25-én hitelkeret-szerződést kötött az ingatlan felújítási, korszerűsítési költségeinek finanszírozása érdekében. Az 1.000.000.-Ft összegű hitelkeretből a kölcsön összege 476.932.-Ft-ot, az önerőből történő befizetés annak kamataival 406.887.-Ft-ot, míg az állami támogatás 116.181.-Ft-ot tett ki. Az életközösség időtartama alatt e hitel törlesztéseként a felek 566.700.-Ft-ot teljesítettek. Ugyancsak az együttélésük idején a felperes ... nevű lányának lakodalmi költségeihez 200.000.-Ft-tal járultak hozzá.

Együttélésük alatt a felperes részben munkaviszony keretében végzett kereső tevékenységet, időszakosan pedig munkanélküli ellátásban részesült. A kimutatható jövedelme 2000. márciusától 2007. március végéig terjedően mindösszesen 4.113.000.-Ft-ot tett ki. Ezen kívül eseti megrendelések alapján rendszeresen dolgozott szobafestő-mázolóként, amely tevékenységből ugyancsak származott jövedelme. Folyamatosan közreműködött az alperes ingatlanának felújításában is, az ott dolgozó személyek munkájának ellenértékét "visszasegítéssel", saját munkavégzésével egyenlítette ki.

Az alperes az érintett időszakban munkaviszonyban állt, illetve rokkantnyugdíjban is részesült, ennek összege - a teljes időszakot illetően - 4.765.920.-Ft-ot tett ki. Emellett vezette a háztartást és élelemmel látta el az ingatlan felújításában közreműködő személyeket.

- 3 -

Pf.II.20.607/2009/4. szám

A felek életközössége 2007. márciusában megszakadt, az alperes ingatlanát a továbbiakban a felperes használta. Az ennek időtartama alatt keletkezett 19.726.-Ft áramdíjat, 2.197.-Ft vízdíjat, 29.773.-Ft gázdíjat, valamint a 10.060.-Ft-os telefonköltséget, összesen 61.756.- Ft összegben utóbb az alperes egyenlítette ki.

A felperes többször módosított kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a cím-1 alatti ingatlan 15/65 részének tulajdonjogát megszerezte. Igénye jogalapjaként a Ptk. 137. § (3) bekezdésére és az 578/G. §-ában foglaltakra hivatkozott. Kérte a közös tulajdon megszüntetését oly módon, hogy 1.500.000.-Ft megváltási ár ellenében a bíróság fenti tulajdoni hányadát adja az alperes tulajdonába. Állította, hogy az értékemelő beruházásokat az élettársi együttélés ideje alatt végezték, ahhoz anyagi javaikkal egyenlő arányban járultak hozzá, ezen felül a munkák egy részének kivitelezésében maga is részt vett, az ott dolgozó személyek vállalkozói díját természetben, saját munkavégzésével egyenlítette ki. Az értékemelkedés összegét 3.000.000.-Ft-ra tette, ez pedig - álláspontja szerint - az általa egyenlőnek ítélt szerzési arányok alapulvételével az ingatlan értékéhez viszonyítottan a fenti tulajdoni hányad megállapítását teszi lehetővé javára. Kérte továbbá kötelezni az alperest a lánya lakodalmára kifizetett 200.000.-Ft megtérítésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi ellenkérelme szerint az együttélésük 2000. márciustól 2007. márciusáig terjedő időszakában vagyonukat nem vegyítették, a perbeli ingatlan alperesi különvagyoni jellegét mindvégig megtartotta. Állította, hogy az értéknövelő beruházások egy részét az életközösség kezdete előtt, más részét az együttélés ideje alatt kizárólag saját anyagi erőforrásai felhasználásával végezte, ezért véleménye szerint a felperes sem tulajdoni, sem kötelmi igényt megalapozottan nem érvényesíthet. Az együttélés időtartama alatt a szerzésben való közreműködés arányát 80-20 %-ban jelölte meg rá nézve kedvezőbben, kiemelve, hogy a háztartási munkákat kizárólag ő végezte. Állította, hogy az együttélés ideje alatt felvett hitelt egyedül törlesztette, e tekintetben a felperesnek elszámolási igénye nem lehet. Hivatkozása szerint az életközösség megszakadását követően ingatlanát kizárólag a felperes használta, így esetleges marasztalása esetén kérte beszámítani az ennek tartama alatt keletkezett és általa teljesített közüzemi költségeket. A lánya lakodalmi költségei megtérítése iránti igény elutasítását kérte arra figyelemmel, hogy az a lánya részére közösen nyújtott ajándék volt.