6/2008. (FVÉ 7.) FVM utasítás

a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzatáról

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 6. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban Vgtv.) foglaltak egységes végrehajtására a jelen utasítást adom ki.

1.

Az utasítás hatálya kiterjed a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezeti egységeire, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra, és a Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdése alapján a vízgazdálkodási társulatokra.

2.

Az utasítás hatálya alá tartozó szerveknek a vízkárelhárítási feladatokat a vonatkozó jogszabályok, valamint a jelen utasítás mellékleteként kiadott, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzatának előírásai szerint kell ellátni.

3.

Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet 6/2008. (FVÉ 7.) FVM utasításhoz

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzata

A Vízkárelhárítási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja a területi vagy térségi vízkárok (belvízkárok, helyi vízkárok) elhárítási szabályainak végrehajtása, a területi vagy térségi vízgazdálkodási feladatokra létrehozott vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: vízitársulatok) feletti szakmai felügyelet gyakorlása, a vízitársulatok jogszabályokban meghatározott védekezési tevékenységének irányítása, a kifizetések és elszámolások jogszabályi és finanszírozási szabályainak végrehajtása.

A védekezés intézményrendszere a minisztériumban és a minisztérium irányítása, szakmai felügyelete alá tartozó szervezeteknél

1.1. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: a minisztérium) védelemvezetése a minisztérium felelősségi körébe tartozó állami tulajdonú közcélú védelmi műveken szervezi és koordinálja a védekezést. Gondoskodik a minisztérium központi ügyelet elhelyezéséről, technikai és a többoldalú hírközlés feltételeinek megteremtéséről (email, fax, állami telefon, mobil telefon) .

1.2. A minisztériumi Belvízvédelmi Törzs tagjai a Természeti Erőforrások Főosztálya vízgazdálkodási referensei, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (MgSzH Központ) Földművelésügyi Igazgatóságának vízgazdálkodási referensei és a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (a továbbiakban: VTOSZ) képviselője, valamint szükség szerint a minisztérium érintett szervezeti egységeinek munkatársai.

1.3. A minisztérium Központi Ügyelete az ügyeleti szolgálatot teljesítők szolgálatba vezénylését, az ügyeleti beosztásukat és feladatukat határozza meg. A Központi Ügyelet feladata a minisztérium vezetésének védekezésben érintett vagy közreműködő főosztályainak, valamint az MgSzH Központ vezetésének, továbbá a sajtónak a tájékoztatása az aktuális védelmi helyzetről, tevékenységről.

Az ár- és belvízvédekezés irányítási rendje

2.1. A védekezés műszaki feladatai:

a) az árvizek következtében a mezőgazdasági területeken a fakadó- vagy szivárgó vizek által okozott elöntések megakadályozása,

b) a belvizek időszakában a védműveken és/vagy azok mentén, a védművek védő, illetőleg működőképességének megőrzése,

c) előrejelzés, a védekezés operatív végrehajtása, lokalizálás, vízkár utáni helyreállítás.

2.2. A vízitársulatok kezelésében lévő védműveken a védekezés műszaki tevékenységeinek irányítását a vízitársulat védelemvezetője látja el, a vízitársulat védelmi tervében foglaltak szerint.

2.3. A vízitársulat védelmi terve tartalmazza az állami tulajdonban szereplő, valamint a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, de a vízitársulat részére üzemeltetési szerződéssel átadott védelmi létesítményeket is.

2.4. A megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő és a vízitársulat részére üzemeltetésre átadott védművek esetében a védelemvezetői feladatokat az üzemeltetést ellátó vízitársulat védelemvezetője látja el.

2.5. A vízitársulatok védelmi tevékenységénél figyelemmel kell lenni a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet előírásaira.

3. A védekezés igazgatási feladatai:

a) a védekezéssel összefüggő műszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerőt, eszközöket, anyagokat és a felszerelést a védelemvezetőnek kell biztosítania,

b) a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő és a vízitársulatoknak üzemeltetésre átadott védelmi létesítmények esetében a védelmi fokozatok elrendelésére, fokozat váltásra, vagy megszüntetésre, ezen létesítményeken végezhető védelmi munkák elrendelésére, továbbá a forgalomképes szivattyútelepek üzemeltetésére a minisztérium védelemvezetésével történt egyeztetést követően a megyei MgSzH főigazgatójának, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek írásban kell intézkednie.

Készültségi fokozatok és elrendelése, megszüntetése

4.1. Védekezési fokozat elrendelése a vízitársulat védelmi terve alapján történik A vízitársulat védelemvezetője az állami tulajdonú védműveken a védekezési fokozat elrendelését a védművek fekvése szerint illetékes megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságának írásban bejelenti, amely megvizsgálja az elrendelés szükségességét és továbbítja az igényt a minisztérium védelemvezetésének, egyúttal tájékoztatja a minisztérium Központi Ügyeletét, illetve az MgSzH Központot is.

4.2. A védelmi fokozat elrendelésének engedélyét a minisztérium agrárgazdasági szakállamtitkára, illetve az általa megbízott személy a vízitársulati bejelentést követő 24 órán belül adja meg vagy utasítja el. A védelmi fokozat elrendelésre vonatkozó engedély a védekezési költségek kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást jelent. Az elrendelési engedélyeket szükség szerint, de legalább dekádonként kell megújítani.

4.3. A fokozat elrendelésnek engedélyezéséhez a jelen Szabályzat 1. függeléke szerinti adatokat szükséges megadni.

4.4. Havária helyzet esetén a vízitársulat védelemvezetőjének azonnal meg kell kezdenie a védekezési feladatokat, haladéktalanul be kell jelentenie a védelmi fokozat elrendelését az engedély utólagos kiadása céljából.

5.1. Belvízvédekezési napi jelentést kötelesek készíteni a védekezési tevékenységet folytató vízitársulatok minden nap 08 óráig, az előző napi védekezési tevékenységükről, és azt meg kell küldeniük a területileg illetékes megyei MgSzH-nak.

5.2. Az MgSzH a megye területén folyó védekezésről összefoglaló napi jelentést készít 10 óráig a MgSzH Központja számára.

5.3. A vízitársulat napi jelentéseinek tartalmi követelményei:

a) a fokozat elrendeléshez szükséges információkon felül meg kell adni a jelentési időszak, csapadék adatait, ha rendelkezésre áll, az egyéb meteorológiai adatokat,

b) össze kell foglalni az elrendelés óta végzett tevékenységeket,

c) a védekezési munka paramétereit fel kell tüntetni, amelyek az alábbiak:

- védekező létszám,

- a védekezéshez felhasznált eszközök,

- szivattyúzási adatok,

- a mederben végzett munkák (iszapolás, fenékkotrás, rézsűkotrás),

- a védekezési munka helye,

- műtárgytisztítási adatok

- a jelen Szabályzat 2. függeléke szerint az állami műveken végzett védekezés adatait.

5.4. A védekező vízitársulat napi jelentésében közölt költség adatok tájékoztató jellegűek, azok részletes adatait a vízitársulatoknak a jelen Szabályzat 3. függeléke szerint kell összegeznie.

5.5. A vízitársulatnak a napi jelentéseket az állami műveken folytatott védekezés szerint kell jelentenie a minisztérium Központi Ügyeletére is.

6.1. A megyei MgSzH a vízitársulatok védekezési tevékenységéről és a költségekről 10 naponként belvízvédelmi dekádjelentést készít a jelen Szabályzat 4. függelékében szereplő adattartalommal. A dekádjelentés a napi jelentésekben foglaltak összefoglalásán felül a védekezésre fordított göngyölített, becsült költségeket is tartalmazza.

6.2. A védekezési tevékenységről dekádonként az MgSzH Központja összefoglaló jelentést készít a minisztérium számára.

7.1. Alacsonyabb védelmi fokozatba történő visszalépésről, vagy a védelmi fokozat megszüntetéséről a védelemvezetőnek év, hónap, nap, óra és a visszalépés (kilépés) indokának megjelölésével levélben kell tájékoztatnia a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságot.

7.2. A napi jelentés 12. pontjában is fel kell tüntetni a visszalépés, vagy kilépés időpontját.

8. A vízitársulatok saját forrásuk terhére is folytathatnak védekezést, amennyiben a védelmi terv alapján elrendelik a védekezést, de a költségek térítését nem igénylik a központi költségvetésből. Az állami művekre és a teljes védekezésre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség azonban ezekben az esetekben is fenn áll.

A védekezési költségek megtérítése

9. A költségek megtérítésének feltétele a védelmi fokozat elrendelése, a védekezési feladatok ellátása, a védekezési költségek külön kezelése és a jelentési kötelezettségek teljesítése, valamint a jelen Szabályzat 5. függeléke szerinti költség elszámolások elkészítése.

Kifizetési jogcímek

10.1. A vízitársulatok védekezési tevékenysége elszámolásának alapja a napi jelentés.

10.2. A vízitársulat valamennyi védelmi tevékenysége a minisztérium intézkedési tervei és a belvízvédelmi öblöze-tek védekezési tervei alapján történik.

10.3. A vízitársulat köteles folyamatosan védelmi naplót vezetni az előírt és elvégzett védekezési munkákról és egyéb, a védekezéssel összefüggő adatokról. A védelmi naplót az erre feljogosított ellenőrök (MgSzH, a minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya és a minisztérium által kijelölt ellenőrök) rendszeresen ellenőrzik.

10.4. A dekádjelentésben közölt adatok alapján történik a védekezés állami támogatásának költségelőlegként történő igénylése.

10.5. A védekező vízitársulat akkor szerezhet jogcímet védekezési költségelőleg benyújtására, ha:

a) a védelmi tervben előírtak alapján, szakmailag indokolt védelmi fokozatot rendel el,

b) a napi és dekád jelentési kötelezettségeinek eleget tesz,

c) a dekád jelentésben a védelmi munkáit bemutatja és költségeire előterjesztést készít,

d) a védelmi munkáit a védelmi tervben és az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi.

10.7. A dekádjelentéseket a Belvízvédelmi törzs felülvizsgálja, a napi jelentésekkel összeveti és javaslatot tesz a kifizetésre. A védekezési költségelőleg a dekádot követő 10. napig a védelmi törzs javaslata alapján kerül átutalásra a védekező vízitársulat bankszámlájára.

10.8. A védekezés befejezését követően a védekező vízitársulat összefoglaló jelentését a védelmi törzs felülvizsgálja. A védekezési költségek végelszámolására az összefoglaló jelentés leadását követő 30 napon belül a védelmi törzs javaslata alapján kerül sor.

A célfeladatok ismertetése

11.1. A vízitársulatok védelmi terve alapján a védekezési tevékenység legfontosabb csoportjai - az elszámolások jogcímei - a következők:

- figyelőszolgálat,

- szivattyúzás,

- kotrás,

- növényzet eltávolítás,

- vízfolyást gátló akadályok eltávolítása,

- műtárgy tisztítás,

- helyreállítás,

- ideiglenes védmű építése,

- vízlevezetés ideiglenes létesítményei.

11.2. A figyelőszolgálat a vízfolyások, csatornák, medrek ellenőrzése a védelmi beavatkozások előkészítése és a védelmi döntések meghozatala érdekében működik.

11.3. A vízitársulat a szivattyúzási üzemrendben (üzemelési engedély, védelmi terv) meghatározottak szerint végzi a védekezéssel összefüggő vízátemelést a beépített (stabil) szivattyúkon, ha a területen kialakult veszélyhelyzet azt indokolttá teszi. A mobil szivattyúzás illetve a stabil szivattyúk melletti pótlólagos átemelés (provizórium) mindig védelmi jellegű. A jelentéseknek tartalmazniuk kell a szivattyútelepek ill. szivattyúzási helyek számát, a gépek számát, a szivattyú kapacitásokat és a naponta illetve a dekádban átemelt vízmennyiséget.

11.4. A víz lefolyásának gyorsítása érdekében egyes szűk csatorna keresztmetszetek felszabadítására lokális kotrásra illetve egyes mederszakaszok hosszmenti kotrására van szükség. A kotrás járhat iszap eltávolításával vagy a lefolyást gátló vízinövényzet (gyökérzónás kotrás) és egyéb akadályok eltávolításával. A jelentésnek tartalmaznia kell a lokális és hosszmenti kotrási helyeket, a megkotort hosszakat és a kikotort mennyiségeket.

11.5. A fenntartási hiányosságok miatt szükség lehet arra, hogy a lefolyást gátló növényzetet a védelmi munkák során távolítsák el a mederből. Ez lehet cserjeirtás, vagy kaszálás. A jelentéseknek tartalmazni kell a munka helyét és a letisztított felületet.

11.6. Vízfolyást gátló akadályok eltávolítása során a mederben lévő, a lefolyást akadályozó anyagokat kell eltávolítani, az uszadékot, levágott növényzetet kiszedni. A jelentésnek tartalmaznia kell azokat a csatornákat, vízfolyásokat, ahol ilyen munkára sor került.

11.7. A vízfolyáson, csatornán lévő műtárgyaknak a belekerült anyagoktól (uszadék, iszap) való kitisztítása esetén a jelentésnek tartalmaznia kell a kitisztított műtárgyak számát.

11.8. Helyreállítás a védekezés befejezése utáni depó-nia rendezés, műtárgy helyreállítás, a védekezéshez használt anyagok eszközök felszerelések, összegyűjtése, a megrongálódott védművek helyreállítása.

11.9. Szélsőséges meteorológia események, bekövetkeztekor (melyekre előre felkészülni nem lehet) a kármentesítés érdekében ideiglenes védmű kialakítása válhat szükségessé.

11.10. A mentesítés és kármegelőzés érdekében ideiglenes vízelvezető létesítmény megépítése válhat szükségessé, amellyel az adott terület védelme biztosítható.

A védekezés ellenőrzése

12.1. A védekezés ellenőrzése a minisztérium által megbízott szakértők és a Belvízvédelmi törzs segítségével, egységes ellenőrzési szempontok szerint folyamatosan történik. A közbenső ellenőrzéseket a műszaki tartalomra, pénzügyi elszámolásokra kiterjedően a Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatósága végzi.

12.2. A védekezés befejezését követően valamennyi védekező vízitársulat - egységes szempontok alapján -összefoglaló jelentést készít, amit a Megyei MgSzH útján terjeszt fel az MgSzH Központba. A jelentéseket az MgSzH Központ továbbjuttatja a minisztérium védelemvezetéséhez.

12.3.A védekezés, valamint a védekezés állami költségeinek utóellenőrzése a védekezés befejezése után történik, valamennyi védekező vízitársulat helyszíni ellenőrzésével. Az ellenőrzés kiterjed a vízitársulat műszaki védelmi tevékenységére és a pénzügyi ellenőrzésre is. Az ellenőrzésekrőljegyzőkönyvet kell felvenni a jelen Szabályzat 6. függeléke szerint.

A végrehajtott védekezési feladatok finanszírozásának rendje

13.1. A vízügyi feladatok előirányzatának igénybevétele a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával, ellenőrzésével kapcsolatos eljárási rendről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter belső utasításában rögzített elvek alapján lehetséges.

13.2. Az általános elvek és szabályok mellett figyelembe kell venni, hogy a finanszírozó a vízitársulatok dekádjelentéseiben bejelentett költségigények alapján előlegeket bocsát - utólagos elszámolás mellett - rendelkezésre. A felhasználás utólagos ellenőrzésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. számú törvény 13/A. § (2) bekezdésében foglaltak biztosítanak lehetőséget, miszerint az államháztartás alrendszereiből finanszírozott szervezetek számára számadási kötelezettséget írhat elő a finanszírozó a céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról.

13.3. A feladatok elvégzését a területileg illetékes MgSzH igazolja. Az elszámolásokat az MgSzH megyei hivatalához kell benyújtani, amely kifizetési javaslatával megküldi az MgSzH Központnak. Az MgSzH Központ a befogadott és leigazolt elszámolásokat tartalmilag és műszakilag ellenőrzi, továbbítja a minisztérium felé, és ezzel párhuzamosan egy másolati példány számlát visszajuttat a vízitársulathoz, mely a számla befogadásának igazolását jelenti. A dekádonkénti összesített kifizetésre javasolt elszámolásokat a minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya küldi meg kifizetési javaslatával a minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályának. Az ügyiratok mellékletét képező alapbizonylatokat - tekintettel rendkívüli mennyiségükre - az ügyiratkezelés általános szabályai szerint szükséges kezelni, bemutatni és megőrizni.

Védelmi tartalékkeret képzése

14. A vízitársulatok által elkülönített védelmi tartalék keret a védekezési feladatok végrehajtását szolgálja. A tartalék keret nagysága vízitársulatonként változó nagyságú, de minimum az elmúlt öt év védekezési feladatai alapján számítható egy dekádnyi védekezéshez szükséges forrás.

1. függelék

2. függelék

4. Üzemelő szivattyú /telep/

5. Belterületi védekezés

3. függelék

Címzett:

..........................Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság

...............................................VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT

Vízkárvédekezés napi költségei .....év...........hónap.....nap

* A tárgyévet megelőző év általános költsége

év.....................hó.....nap

védelemvezető

4. függelék

5. függelék

6. függelék

2. A védekezési munkák mennyisége:

Üzemelő szivattyú /telep/

® S = stabil

M = mobil

3. Kárhelyreállítási munkák mennyisége

4. A védekezési munkák költsége

5. Kárhelyreállítási munkák költsége