232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól[1]

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vizek kártételei elleni védekezés feladatairól és a kormánybiztos jogköréről a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2] védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében

a) az árvíz és a belvíz kártételeinek, valamint

b) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti, a vizeket érintő, azonnali beavatkozást igénylő károsodás

megelőzését, elhárítását, valamint mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása;

2.[3] a védekezés műszaki feladatai: az árvizek, a belvizek és a vízhiány időszakában - a védőműveken vagy azok mentén - a védőművek védő- és működőképességének megőrzése;

3. a védekezés államigazgatási feladatai: a védekezéssel összefüggő rendvédelmi, szociális és egészségügyi hatósági, továbbá a műszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerő, eszköz, anyag, felszerelés rendelkezésre állása, valamint a vizek kártételei által fenyegetett területeken az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzendő megelőző és operatív feladatok;

4. helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése;

5. nyílt ártér: olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz - az árvíz - szabadon elönthet;

6.[4] mentesített ártér: olyan terület, amelyet épített védőművek védenek a folyók és patakok árvizeinek elöntésétől;

7. védelmi szakasz: az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része;

8. védekezési készültség: a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekben szükséges intézkedések megtételének intézményes kerete;

9. a védekezési készültség fokozatai: I., II., III. és rendkívüli védekezési készültség;

10.[5] károsan vízhiányos helyzet: meghatározott területen a víz megfelelő mennyiségben, illetve minőségben való hozzáférhetőségének vagy állapotának - természeti folyamatok, esetleg emberi tevékenység hatására létrejövő - átmeneti zavara, ami a természeti értékekben vagy a gazdasági javakban kárt okozhat.

A védekezés műszaki feladatainak ellátása

2. §[6] A védekezés műszaki feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. §-ában és a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. §-ában megjelölt védekezésre kötelezettek látják el.

A védekezés országos irányítása

3. § (1)[7] A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter határozza meg a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét.

(2)[8]

(3)[9] A vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízvédelemért felelős miniszter a védekezést szolgáló műszaki feladatok országos irányítását az Országos Vízügyi Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) útján végzi.

(3a)[10] A Törzs a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt tagokból áll.

(4)[11] Az egyes tárcák a védekezéssel összefüggő saját szakmai és államigazgatási feladataikat a Törzs mellett a rendészetért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett állandó tárcamegbízottak koordinációjával és közreműködésével végzik.

(5)[12]

(6)[13] Ha a veszély leküzdése a helyi polgári erők mozgósításával nem biztosítható, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezi a katasztrófavédelemről, valamint a honvédelemről szóló törvény szerint - a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján - a honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjai közreműködését.

A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata[14]

4. §[15] (1) A rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter dönt.

(2)[16] A rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vizek kártételei elleni védekezés országos irányítása a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.

(3) A veszélyhelyzet kihirdetésével nem járó rendkívüli védekezési készültség tartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata:

a) a rendkívüli terhelésnek kitett védművek azonnali felülvizsgálatának elrendelése, a kritikus védműszakaszok és a szükséges beavatkozások meghatározása,

b) a megnövekedett vízügyi szakfeladathoz szükséges személyi létszám biztosítása,

c) a mentesített ártérre kivezetett vizek elszigeteléséről, a kártételek lehető legszűkebb körre korlátozásáról, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről való gondoskodás,

d) intézkedés a védekezés során megrongálódott védőművek azonnali helyreállításáról.

(4)[17] A katasztrófavédelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzeti feltételek fennállása esetén

a) a vízügyi igazgató (a továbbiakban: VIZIG igazgató) a Törzs útján,

b)[18] a területi védelmi bizottság (a továbbiakban: védelmi bizottság) elnöke,

c) a főpolgármester, polgármester a védelmi bizottság útján

javaslatot tesz a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a veszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezésére.

(5)[19] Az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítménnyé nyilvánítás a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata.

A Kormány feladata az árvíz- és belvízvédekezés során[20]

5. §[21] (1)[22] Veszélyhelyzet kihirdetése esetén a vizek kártételei elleni védekezés országos irányítása a Kormány feladata.

(2) Ha a Kormány az (1) bekezdés szerinti irányítási jogosítványai körébe tartozó döntésének meghozatalában átmenetileg akadályoztatva van, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter köteles megtenni azokat az azonnali intézkedéseket, amelyek hiánya a sikeres védekezést veszélyeztetné.

(3) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt.

A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítása

6. § (1)[23] A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását:

a) a Vgtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott védműveken

aa) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a VIZIG igazgató,

ab) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,

ac)[24] a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,

b)[25] a helyi önkormányzati tulajdonban lévő védőműveken

ba) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a polgármester vagy a polgármester által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott védelemvezető,

bb) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a polgármester vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

bc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

c)[26] a vízitársulat üzemeltetésében lévő védőműveken, ha az nem tartozik a b) pontban foglaltak körébe

ca) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a vízitársulat intéző bizottsága által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott személy,

cb) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

cc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy

látja el.

(2)[27] A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója

a) a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre, amelyet a magasabb védekezési fokozatban is alkalmazni kell,

b)[28] a vizek kártételei leküzdése érdekében kezdeményezheti a polgári védelmi szervezetek mozgósítását.

(3) Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezetőt kell megbízni.

(4)[29] Összefüggő árvízvédelmi műveken és belvízvédelmi rendszerekben a különböző védekező szervek műszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) feladata.

A védelmi bizottság

7. § (1)[30] A vizek kártételei elleni védekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét az illetékességi területén a védelmi bizottság látja el.

(2)[31]

(3)[32]

(4)[33] A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetőjének javaslatára dönt a vizek kártételei elleni védekezés céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek tervezéséről és igénybevételéről.

(5) A védelmi bizottság a saját szervezeti, működési szabályai és tervei alapján, a saját munkaszervezetének bevonásával gondoskodik a védekezés területi szintű összehangolásáról.

(6)[34] A vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos ügyekben a védelmi bizottság tagja a működési terület szerinti VIZIG igazgató.

(7)[35] Ha a kialakult védelmi helyzet a vízügyi igazgatóság területén több vármegyét érint, a vízügyi igazgatóság gondoskodik arról, hogy az egyes védelmi bizottságokban intézkedésre jogosult képviselője legyen.

(8)[36] A védelmi bizottságnak a vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos operatív működését a VIZIG igazgató javaslatára a védelmi bizottság elnöke rendeli el és szünteti meg.

Felkészülés a védekezésre

8. § (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai:

a) a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása;

b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése;

c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése,

d) az a)-b)-c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata;

e) védekezési gyakorlatok tartása.

(2) A vízügyi igazgatóságok feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:[37]

a) az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedő észlelő- és figyelőhálózat kialakítása és működtetése;

b) a védekezési tevékenységgel összefüggő műszaki és szervezési egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára;

c) együttműködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös védekezési (együttműködési) szabályzatok szerint;

d) információs rendszer kialakítása és működtetése;

e) különcélú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése.

f)[38] az üzemeltetésébe tartozó vízkivételi művek, vízpótló és vízátvezetési útvonalak, tározók, műtárgyak, mérő és megfigyelő berendezések, eszközök és ezek tartozékainak rendszeres fenntartása (karbantartás, üzemeltetés);

g)[39] a vízháztartási állapot és a vízkészletek figyelemmel kísérése, vízhiányos állapotok előrejelzése,

h)[40] a szerződött vízhasználatok és az így lekötött vízmennyiségek nyilvántartása.

(3) A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.

A vízügyi igazgatóság műszaki és szervezési adatszolgáltatási kötelezettsége[41]

9. § (1)[42] A vízügyi igazgatóság szolgáltatja:

a) a védelmi bizottság elnöke útján

1. az erőforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét;

2. a kitelepítési, kiürítési, mentési, befogadási és visszatelepítési tervek elkészítéséhez a lokalizációs tervek kivonatát, a műszaki leírást és átnézetes helyszínrajzot, amely tartalmazza az elöntéssel fenyegetett területeket, a kiürítés végrehajtására alkalmas utakat és vasútvonalakat;

b) a helyi önkormányzatok és vízitársulatok saját védekezési terveinek elkészítéséhez a mértékadó, illetőleg jellemző vízszintek és vízhozamok, továbbá a befogadó és csatlakozó állami főművek műszaki alapadatait.

(2)[43] A VIZIG az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján - évente január 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterrel, főpolgármesterrel és a védelmi bizottság elnökével.

(3)[44] A VIZIG a Vgtv. 16. § (4) bekezdés d) pontja szerinti szakmai irányítási feladatkörében:

a) jóváhagyja a települési vízkárelhárítási terveket,

b) közreműködik a védekezési felkészülésben és a védőművek felülvizsgálatában,

c) a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítást végez,

d) a védelmi szakaszokhoz kapcsolódó magaspartokon és a folyók nyílt árterében lévő, árvízvédekezést folytató települések esetében kijelöli a védvonalakat, továbbá meghatározza az ideiglenes védművek kiépítési szintjeit.

Erőforrás szervezési közreműködési kötelezettség

10. § (1)[45] A 9. § (1) bekezdésének a)/1. pontjában meghatározott, védekezéshez szükséges erőforrásokat és a figyelőszolgálat működtetéséhez szükséges létszámot a vízügyi igazgatóság elsősorban előszerződések megkötésével biztosítja.

(2) A szerződések előkészítésében és megkötésében a polgármesterek közreműködnek.

Tájékoztatás a védelmi felkészülésről

11. §[46] A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy az állandó tárcamegbízottakat, a vízügyi igazgatóság vezetője a védelmi bizottságot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a védelmi felkészülés helyzetéről, valamint a védekezéssel kapcsolatos várható feladatokról.

Ügyelet

12. §[47] Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a VIZIG-ek állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.

A védekezési készültség elrendelése

13. § (1) Az I., II. és III. fokozatú védekezési készültséget a védekezésre kötelezett szervezet vezetője rendeli el, módosítja és szünteti meg.

(2)[48] A rendkívüli védekezési készültség elrendelésére a 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3)[49] A Földmegfigyelési Információs Rendszerből a vízügyi igazgatási szerv által belvízvédelmi feladatkörében lekért földmegfigyelési tematikus adatok csak a belvízvédekezési fokozatok elrendelésének vonatkozásában irányadók.

Tájékoztatás a védekezési készültség elrendeléséről

14. §[50] (1) A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről

a) a VIZIG-ek a Törzset, a védelmi bizottság elnökét és a katasztrófák elleni védekezésben résztvevő, ügyelettel rendelkező szerveket,

b) a polgármester, főpolgármester a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét és a lakosságot,

c) a vízitársulatok a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét és az érintett települések polgármestereit

haladéktalanul tájékoztatják.

(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert a Törzs tájékoztatja a védekezési fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről.

A védelemvezető feladatai

15. § (1) A védelemvezető (szakasz-védelemvezető) köteles a védekezés érdekében szükséges minden intézkedést megtenni, így különösen gondoskodni:

a) a védőművek állapotának állandó megfigyeléséről, káros jelenségek esetén a szükséges beavatkozások megtételéről, a műtárgyak jegesedésének megakadályozásáról;

b) a vizek lehetséges legkisebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges műszaki intézkedés elrendeléséről, végrehajtásáról és ellenőrzéséről;

c) a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezzel összefüggő munkák elvégzéséről;

d) a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósításáról, anyag és felszerelés utánpótlásáról;

e) a védekezésben résztvevők foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról;

f) a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról;

g) tartós védekezés esetén legalább tíz naponkénti költségbecslés elkészítéséről és a védekezési költségfedezetének igényléséről.

(2) A védekezés irányító- és őrszemélyzetét megkülönböztető jellel (karszalag, jelvény, kitűző), a járműveket "ÁRVÍZVÉDELEM" és/vagy "BELVÍZVÉDELEM" feliratú táblával (felirattal) kell ellátni.

(3)[51] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi igazgató gondoskodik:

a) a jég okozta árvízveszély elhárítása érdekében a folyókon a jégtorlaszok kialakulásának megelőzéséről, a jégrombolási munkák irányításáról, az ezzel kapcsolatos feladatok megszervezéséről és végrehajtásáról;

b)[52] a folyamatos kapcsolattartásról az érintett települések polgármestereivel, a vízitársulatokkal és a környezetvédelmi hatóságokkal;

c) ha előreláthatóan védekezésre kerül sor - a helyi vízkárelhárítás kivételével -, továbbá a védekezés tartama alatt a rendelkezésére álló adatok alapján hidrometeorológiai tájékoztatók és előrejelzések kiadásáról.

(4)[53] A VIZIG igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében:

a) a belvizek levezetésének sorrendjét meghatározhatja, befogadóba vezetését ideiglenesen korlátozhatja vagy szüneteltetheti;

b)[54] rendkívüli védekezési készültség időszakában, az indok alátámasztásával a vízkárelhárítási célú tározó igénybevételére - a védelmi bizottság elnökének egyetértésével - a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek javaslatot tehet, ha a tározó megnyitása műszakilag nem automatikusan történik, és a tározótérben magántulajdonú ingatlan van;

c)[55] rendkívüli védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyével az árvizet és a belvizet a b) pont szerinti vízkárelhárítási célú tározóba vezetheti.

d)[56] területi vízkorlátozás elrendelése esetén dönt a vízigények kielégítésének mértékéről, ütemezéséről, módjáról.

(4a)[57] A Törzs vezetője a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti vízkárelhárítási célú tározó igénybevételét - a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a védelmi bizottság egyidejű tájékoztatásával - a rendkívüli védekezési készültség időszakán kívül engedélyezheti, ha

a) a védekezés során okszerűen lehet számolni a nagyobb vízkár bekövetkezésének valószínűségével,

b) az a) pont szerinti vízkár közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, és

c) az a) pont szerinti vízkár csak a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti vízkárelhárítási célú tározó azonnali igénybevételével hárítható el.

(4b)[58] A Törzs vezetője a (4a) bekezdés szerinti intézkedéssel egyidejűleg kezdeményezi a rendkívüli védekezési készültség elrendelését a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternél.

(5)[59] A polgármester, illetőleg az általa kijelölt védelemvezető a védekezés műszaki feladatait a vízügyi igazgatósággal együttműködve látja el. A védekezés felelős vezetői egymást kölcsönösen tájékoztatják.

Az irányítási rendszer

16. §[60] A védekezési készültségi fokozatokban, a műszaki irányítás feladatainak ellátása során:

a) a VIZIG igazgató a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek,

b)[61] a polgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a helyi védelmi bizottság elnöke útján közvetlenül a védelmi bizottság vezetőjének,

c) a VIZIG szakasz-védelemvezetője a vízügyi igazgatónak,

d) a vízitársulat védelemvezetője a VIZIG szakasz-védelemvezetőjének,

e) az önkormányzathoz kirendelt vízügyi műszaki irányító közvetlenül a vízügyi igazgatónak,

f) rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott, továbbá a polgármester, főpolgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek

van alárendelve.

Védekezési ügyelet

17. § (1) A védekezés ideje alatt a védekező szervezeteknél a szervezet központjában és a szakaszvédelmi központokban védekezési ügyeletet kell tartani.

(2) Minden ügyeleten naplót kell vezetni. A naplóba be kell jegyezni a védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést.

Jelentések, tájékoztatások

18. § (1) Védekezési tevékenységükről a készültség ideje alatt naponta kötelesek:

a)[62] VIZIG-ek - a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységéről is - 9 óráig az OVF műszaki ügyeletének jelentést tenni,

b)[63] a polgármesterek az illetékes VIZIG, a budapesti főpolgármesteri hivatal műszaki ügyelete az OVF műszaki ügyeletére tájékoztatást adni,

c)[64] a vízitársulatok az illetékes vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletére tájékoztatást adni.

(2) A rendkívüli eseményekről haladéktalanul, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell jelentést tenni, illetőleg tájékoztatást adni.

Kimenekítés, kiürítés

19. §[65] (1) Ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek

a) a VIZIG igazgató köteles a védelmi bizottság elnökének,

b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetője a polgármesternek, főpolgármesternek

a veszélyeztetett területekről a kitelepítés elrendelésére javaslatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt javaslatról és az ezzel kapcsolatban meghozott döntésről a polgármester, főpolgármester soron kívül tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szervet.

A védekezés megszüntetését követő intézkedések

20. § (1) A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik:

a) a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről;

b) a védekezésben részt vett dolgozók járandóságainak elszámolásáról;

c) más szervektől, valamint az állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, anyagok, eszközök és felszerelések elszámolásáról, illetőleg a meglevők visszaadásáról;

d) a megrongálódott védőművek helyreállításáról.

(2) A készültség megszüntetését követő 30 napon belül a védelemvezető a felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésről összefoglaló jelentést köteles készíteni és jóváhagyásra előterjeszteni.

(3)[66] Rendkívüli készültségben történt védekezésről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a Kormány részére a készültség megszüntetését követő 45 napon belül jelentést kell tennie.

(4) A tartós III. fokú készültséggel járó védekezéseket a védekező szerv a felülvizsgálatra jogosult bevonásával értékelni köteles.

Záró rendelkezések

21. § (1)[67] Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2)[68]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök