BH 2000.2.58 A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatti megszűnése a gépjármű forgalomból való kivonása, illetőleg átruházása esetén [Ptk. 536. § (1) bek., 545. § (2) bek., 559. § (1) bek., 567. § (3) bek., 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. (R.) 2. § b) és d) pont, R. mell. 7. § (1) bek.].

A perbeli tehergépkocsi korábban a H. Állami Gazdaság tulajdonában állt, amely arra a felelősségbiztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződést, és annak díját 1992. szeptember 31. napjáig rendezte. Időközben a járművet 1992. szeptember 9-én az alperesre ruházta, amelyet követően, 1992. szeptember 18-án azzal P. M. közúti balesetet, egyben kárt okozott. Ezt a felelősségbiztosító I. rendű felperes - a Magyar Biztosítók Szövetsége II. rendű felperes megbízottjaként - a károsultnak megtérítette. Ezt követően a felperesek keresetükben ennek visszatérítése iránt támasztottak igényt az alperessel mint felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartóval szemben.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a káresemény bekövetkezése idején a korábbi tulajdonosnak a felelősségbiztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződése még fennállt, ezért a kifizetett kártérítésnek az alperesre hárítására nem látott jogi lehetőséget.

A másodfokú bíróság a II. rendű felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését - lényegében annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen a II. rendű felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag az ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Kifejtette, hogy 1992. május 20. napja óta a kötelező felelősségbiztosítási szerződés nem a gépjárműhöz, hanem a tulajdonos személyéhez kapcsolódik. Rámutatott, hogy a káresemény bekövetkezése idején az üzembentartó felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett.

Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.

A II. rendű felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag a perbeli káreseményért fennálló helytállási kötelezettség téves megállapításában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].

A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a felelősségbiztosítási szerződés nem a gépjárműhöz, hanem annak üzembentartójához kapcsolódik. A Ptk. 536. §-ának (1) bekezdésére és 559. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet (R.) 2. §-ának d) pontja értelmében ugyanis a felelősségbiztosítási szerződésben biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetője. A b) pont alapján üzembentartónak a gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó minősül. Ebből okszerűen következik, hogy szerződés kötésére a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartó jogosult és kötelezett. A biztosítási érdek tehát a tulajdonjoghoz vagy az üzembentartói minőséghez kötődik.