A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21283/2010/3. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 164. §, 206. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 277. §, 318. §, 339. §, 359. §, 536. §, 548. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40740/2007/59., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21283/2010/3.* (ÍH 2012.24), Kúria Pfv.21063/2011/6.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.283/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sípos Attila ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Szabó Tímea jogtanácsos által képviselt alperes ellen, a felperes pernyertessége érdekében fellépő dr. Darvai Sándor ügyvéd által képviselt beavatkozó közreműködése mellett, biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. március 10. napján meghozott, 2.G.40.740/2007/59. számú ítélete ellen, a felperes részéről 60., míg az alperes részéről 61. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes marasztalását 3.457.764 (hárommillió-négyszázötvenhétezer-hétszázhatvannégy) forintra és kamataira, az általa térítendő kereseti illeték összegét 101.396 (egyszázegyezer-háromszázkilencvenhat) forintra leszállítja, míg a felperes által térítendő kereseti illeték összegét 798.604 (hétszázkilencvennyolcezer-hatszáznégy) forintra felemeli. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 237.530 (kettőszázharminchétezer-ötszázharminc) forint másodfokú részperköltséget, továbbá térítsen meg az államnak felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes mezőgazdasági vállalkozóként 2006-ban pritamin paprikát termesztett. Ezzel kapcsolatban 10 hektár területre, összesen 550 tonna termésmennyiségre, tonnánként 80.000 Ft biztosítási összeg meghatározása mellett, jégkárra is kiterjedő vagyonbiztosítást kötött az alperessel, melyben a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettjeként a felperesi beavatkozót jelölte meg. A felperes a biztosított termékmennyiség 10 %-át betakarította, majd paprika parcelláit 2006. augusztus 22. napján jégverés érte. Az alperes 2006. augusztus 31-én előszemlét, majd 2006. szeptember 6-án közbenső szemlét tartott. A kár kifizetésének alapját képező kárszázalékok kialakítása érdekében a betakarítás előtt nem került sor véglegesítő szemle megtartására. A felperes a jégverést követően 67.796 tonna paprikát értékesített. A biztosítási eseménnyel kapcsolatban az alperes 2008. január 10. napján 11.921.580 Ft biztosítási szolgáltatást teljesített a beavatkozó részére.

A felperes módosított keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a beavatkozó részére 20.087.267 Ft biztosítási szolgáltatást. Álláspontja szerint arra figyelemmel, hogy az alperes elmulasztotta a kárösszeg véglegesítése érdekében a szemle megtartását, ugyan nem rekonstruálható utólag a paprika károsodásának mértéke, azonban azt az igazságügyi szakvélemény alapján 100 %-ban károsodottnak kell tekinteni. Ezért az alperes a kifizetett biztosítási szolgáltatáson felül köteles a további kára megtérítésére is.

Az alperes ellenkérelmében azért kérte a kereset elutasítását, mert álláspontja szerint a már nyújtott biztosítási szolgáltatással a felperes teljes kárát megtérítette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 4.082.843 Ft-ot és ennek kamatait, rendelkezett továbbá a perköltségről és a le nem rótt kereseti illetékről is. Megállapította, hogy az alperes a saját kárrendezési utasításában foglalt előírásokat megszegte, ennek eredményeként utólag nem volt megállapítható a biztosított növénykultúrában keletkezett károsodás mértéke. A felperes a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint ráháruló bizonyítási kötelezettséget azért nem tudta teljesíteni, és szakértői véleménnyel még részben sem alátámasztani a kárigényét, mert az alperes a végleges szemlét elmulasztotta. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a perbeli szakvélemény pusztán azt támasztotta alá, hogy a káreseményt megelőzően megfelelő volt a növények, növény- egészségügyi állapota, azonban az alperes által megtartott közbenső szemle adatai, a teljes kár felméréséhez nem voltak elegendők. Az elsőfokú bíróság a felperes magánszakértői véleménye alapján, amely a biztosítási szerződésben meghatározott értékcsökkenési kulcsok szempontjait alapul véve 10 %-os mértékűnek ítélte a paprika károsodását, azt a következtetést vonta le, hogy az igazságügyi szakértő véleményében meghatározott 100 %-os mennyiségi és minőségi kártétel minden alapot nélkülöz. Hangsúlyozta, hogy a felperes a biztosítási szerződés alapján kizárólag olyan mértékű ellenszolgáltatást jogosult követelni, amelyre a szerződésben az alperes kötelezettséget vállalt, ezért a szerződéssel összhangban kellett a károsodás mértékét megállapítani. Az igazságügyi szakértő véleménye ennek a követelménynek nem felelt meg. Mindezek alapján a perben nem álltak rendelkezésre olyan kétséget kizáró bizonyítékok, amelyek a felek egymásnak ellentmondó állításai bármelyikét alátámasztották volna. Ezért a biztosítási szerződés feltételei alapján az alperes pénzszolgáltatási kötelezettségének mértéke pontosan nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság a felperes magánszakértője, valamint az alperes magánszakértője által meghatározott károsodási mértéket egyaránt mérlegelési körébe vonva, a Pp. 206. § (3) bekezdése alapján úgy foglalt állást, hogy az alperes átlagosan 50 %-os értékcsökkenési kulcs alapulvételével köteles a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Így az alperes a jégveréssel érintett területen megsérült és nem értékesített termés értékének 50 %-át, 17.782.693 Ft-ot 90 %-ban köteles a beavatkozó részére megtéríteni, amelyből a 11.921.580 Ft-os teljesítését meghaladóan további 4.082.843 Ft kártérítés megfizetésére köteles még.

Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezést terjesztett elő.

A felperes fellebbezésében az ítélet részbeni megváltoztatását, módosított keresete teljesítését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletét iratellenesség és téves jogi következtetés miatt támadta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az igazságügyi szakértő azon megállapítását, miszerint az előzetesen, illetve utóbb értékesített mennyiséget leszámítva a teljes biztosított mennyiséget 100 %-ban károsodottnak kellett tekinteni. Hangsúlyozta, hogy a szerződés alapján a jogvitában az alperest terhelné annak bizonyítása, hogy az általa kifizetett kárérték a biztosítási szerződés előírásainak megfelelően került meghatározásra. Ezért az alperes terhére kellett értékelni annak hátrányos következményét, hogy a károsodás mértéke utólag nem volt rekonstruálható, mivel az alperes kárrendezői, de az általa felkért magánszakértő sem alkalmazta a kármérték meghatározására a szerződésben rögzített kárkulcsokat. Hangsúlyozta, hogy a jégverés másodlagos károsító hatása sokkal jelentősebb károk kialakulását eredményezte, mint amit az alperes közbenső szemléje rögzített. Emellett sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kár értékénél nem az általa értékesített paprika mennyiséget, hanem annak értékét vette figyelembe, holott az általa elért egységár eltért a szerződés szerinti biztosított értéktől. Emellett kifogásolta, a zölden értékesített paprika mennyiségének levonását is, figyelemmel arra, hogy a biztosítási szerződés a zöldpaprikára nem vonatkozott. Másodlagosan támadta a perköltségre vonatkozó rendelkezést is.