A Gyulai Törvényszék G.20411/2016/100. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:49. §, 6:97. §, 6:138. §, 6:139. §, 6:140. §, 6:151. §, 6:520. §, 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 22. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Tóth Beáta

A bíróság a dr. Mészáros Ferenc ügyvéd által képviselt ...... felperesnek a dr. Vadnai Bence ü gyvéd által képviselt ....... alperes ellen vállalkozói díj iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2 392 000 (kétmillió-háromszázkilencvenkettőezer) forintot.

Az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1 533 000 (egymillió-ötszázharmincháromezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, e bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

Az alperest a ....... Köztársaságban a cégjegyzékbe 46 875 221 számon jegyezték be. A székhelye .....-ban, a ....... 12 alatt van. Egyetlen tagja az egyesült államokbeli AA, melyet BB képvisel, aki 2012. november 1-jétől az alperes ügyvezetője is volt.

A felek között 2014. május 21-én vállalkozási szerződés jött létre. Eszerint a CC által képviselt felperes mint megrendelő és a DD által képviselt alperes mint vállalkozó rögzítették, hogy a vállalkozó passzívház-modulok gyártásával és értékesítésével, valamint a gyártás franchise-ba adásával foglalkozó vállalkozás, amely árajánlatot adott a megrendelő részére gépek és gépsorok gyártására. Az alperes vállalta az árajánlatban szereplő berendezések legyártását, beszerzését és beüzemelését, valamint a megrendelő négy dolgozójának oktatását magyar nyelven. Megállapodtak, hogy a vállalkozó a megrendelőt 15 napi rendszerességgel informálja szóban, e-mailben a berendezés készültségi fokáról. A vállalkozási díjat összesen 311 030 925 forintban határozták meg. A megrendelő vállalta, hogy a szerződéskötést követő 8 napon belül EPS gyártás előlege címén a vállalkozói díjból 67 473 670 forintot utal át; 2014. augusztus 18-ig 157 438 563 forintot (EPS végösszege); 2014. szeptember 30-ig 43 059 346 forintot; 2014. október 31-ig további 43 059 346 forintot.

A szerződés rendelkezett kötbérről, elállásról, vis maiorról, a megrendelő feladatairól, a próbaüzemről, a végleges üzembe helyezésről, garanciális feltételekről, az irányadó jogról (magyar jogszabályok). Fórumként pertárgyértéktől függetlenül a "Budapesti Városi Bíróság" kizárólagos illetékességét kötötték ki.

2014. május 29-én dr. EE ügyvéd ellenjegyzésében kölcsönszerződés jött létre a DD által képviselt alperes mint kölcsönadó, és a CC által képviselt felperes mint adós között. Eszerint megállapodtak, hogy a kölcsönadó az adósnak 20 000 000 forintot ad kölcsön, átutalással teljesítve, a szerződés aláírásának a napján. A kölcsönt 2014. augusztus 1-ig kell visszafizetni a kölcsönadónak a Magnet Banknál vezetett számlájára. A kölcsönt az adós köteles a FF.-vel 2014. április 15-én a ....i ..... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan létrejött adásvételi szerződésében foglalt vételárelőlegre fordítani.

Az ügyleti kamat mértéke havi 5 %, melyet a lejárat napján egy összegben kell megfizetni. A késedelmi kamat az ügyleti kamat + 5 %. A fizetési kötelezettségek akkor minősülnek teljesítettnek, amikor az adott összeget a kölcsönadó számláján jóváírták. Ugyanezen a napon nyilatkoztak a felek egy Záradék elnevezésű, ugyancsak dr. EE által ellenjegyzett okiratban, hogy a szerződést aláírták, az hatályba lépett, és a megtámadási jog megnyílt. E nyilatkozattal a szerződést megerősítik, a megtámadási jogukról lemondanak.

Ugyanezen a napon a felek a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítékául zálogjogot alapítottak a felperes mint zálogkötelezett várományát képező, a fentiekben körülírt bélapátfalvi ingatlanon; GG ...... 1223 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanán. CC a kölcsön visszafizetéséért készfizető kezességet vállalt. A megtámadási jogról itt is lemondtak.

Végül ugyanezen a napon engedményezési szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a felperesnek mint engedményezőnek, 343 000 000 forint követelése áll fenn a HH. kötelezettel szemben, amelyből 20 000 000 forintot az engedményes alperesre engedményez, kifejezetten mint biztos követelést, és annak kiegyenlítéséért kezesként felel. Megállapodtak abban is, hogy ha a kötelezett a megállapodásban foglaltaknak eleget tesz, a felek a követelést kiegyenlítettnek tekintik.

Az alperes a kölcsönszerződést 2015. június 29-én felmondta. A II meghatalmazott által jegyzett felmondásban az alperes a felperes következő szerződésszegéseire hivatkozott:

1. A felperes a kölcsönösszeget nem a .......i ingatlan megvásárlására fordította, az adásvételi szerződés megkötése meghiúsult. A kölcsönösszeget a kölcsönszerződésben rögzített ettől eltérő célra használta fel, amivel megszegte a kölcsönszerződés 3. pontjában foglaltakat.

2. Az adásvételi szerződés meghiúsulása következtében a bélapátfalvi ingatlanon nem lehetett zálogjogot bejegyezni, emiatt a várt biztosítéktól a felperes elesett, amivel a felperes megszegte kölcsönszerződés 11.1.8. pontjában foglalt rendelkezéseket.

3. Mindezekről nem tájékoztatta az alperest, amivel megszegte a kölcsönszerződés 10. pontjában rögzített tájékoztatási kötelezettségét, valamint a kölcsönszerződés 11.1.2., 11.1.8. és 11.1.10 pontjában foglalt rendelkezéseket is.

4. Nem tájékoztatta a felperes az alperest arról, hogy a másik zálogszerződés tárgyát képező ingatlanra nem lehet első ranghelyű zálogjogot alapítani, mert azon már be van jegyezve első ranghelyű zálogjog harmadik személy részére. Ezzel megszegte a szerződés 11.1.8. és 11.1.9. pontjában foglalt rendelkezéseket.

5. A szerződés alapján a felperesnek 20 millió forint tőkét, valamint annak havi 5% ügyleti kamatát, azaz 3 millió forint kamatot kellett volna megfizetnie 2014. augusztus 1-jéig, ezzel szemben a lejáratig mindössze 2 millió forintot fizetett meg. Ezzel megszegte a kölcsönszerződés 3. és 4. pontjában, illetve 11.1.1. pontjában foglalt rendelkezéseket.

Rögzítette az okirat, hogy a 2015. július 1-jére kiszámított tartozás összege 42 millió forint, amelyet a felperes által 2014. június 16-án megfizetett 44 392 000 forinttal szemben beszámít.

2015. június 25-én JJ, a felperes ügyvezetője tájékoztatta KKt, a LL Zrt. képviselőjét, hogy az alperes képviselője a megfizetett összeget egy korábbi tartozásba számítja be, és a megrendelt eszközöket nem fogja leszállítani. Utalt arra, hogy a beszámítás alapjául szolgáló követelés el nem ismert, továbbá, hogy az alperes képviselője tisztában volt azzal, hogy az eszközbeszerzésre átutalt összeg forrása a visszatérítendő uniós támogatás, amely más célra nem fordítható.