3234/2012. (IX. 28.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 52/2006. (XII. 18.) sz. rendelet 8. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó 2006. május 8-án benyújtott indítványában jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt terjesztett elő kérelmet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (IV. 24.) sz. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 8. § (7) bekezdése alkotmány-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.

[2] Az Alkotmánybíróság 2012. január 17-én kelt, XX/113-1/2012. AB végzésében (a továbbiakban: AB végzés) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. § (3) bekezdése alapján felhívta az indítványozót, hogy az Abtv. 71. § (1) bekezdése alapján megszűnt ügyében az el nem bírált indítványában meghatározott jogszabállyal összefüggő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványát az Abtv. 26. §-a alapján alkotmányjogi panaszként az Alkotmánybíróság elé terjesztheti 2012. március 31-ig.

[3] Az indítványozó az AB végzésben foglaltak alapján jogi képviselője útján 2012. március 30-án terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján az Ör. 8. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványozó szerint az Ör. kifogásolt rendelkezése sérti az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz való jogot, illetve azzal összefüggésben a vállalkozás jogát és a versenyszabadságot. Az indítványozó hivatkozik továbbá az Ör. magasabb szintű jogszabályba ütközésére is.

[4] Az Ör. támadott rendelkezése szerint a jogosulatlan parkolóhely használatért megállapított pótdíjfizetési kötelezettség a gépjárműt használót, illetve a jármű forgalmi engedélyében megjelölt tulajdonost (üzembentartót) egyetemlegesen terheli.

[5] Az indítványozó - autókölcsönzéssel foglalkozó vállalkozó - kifejti, hogy tevékenységéből és a támadott rendelkezésből adódóan a jogosult Békés -csaba Vagyonkezelő Rt. rendszeresen terheli parkolási pótdíj megfizetésével, miközben ő bérleti szerződések másolatával tudja igazolni, hogy az érintett időpontokban bérlők használták a gépjárművet. Kifejti, hogy ezek alapján a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. "eljárása közvetlenül, bírói döntés nélkül eredményez jogsérelmet".

[6] Álláspontja szerint a parkolási viszony magánjogi jogviszony, így annak megszegése nem terhelhető szerződésen kívüli személyre. Az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz való jogot, illetve azzal összefüggésben a vállalkozás jogát és a versenyszabadságot sérti, hogy az Ör. akarata ellenére szerződéses jogviszony alanyává tette. Véleménye szerint kezességet egyébként is csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 272. § (2) bekezdése alapján vállalhatna.

[7] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésére hivatkozással előadja, hogy az Ör. a Ptk.-val ellentétesen, készfizető kezes pozíciójába helyezte a gépkocsi tulajdonosát. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 21/A. § (2) bekezdésére hivatkozással kifejti, hogy az abban foglaltakkal ellentétesen az Ör.-ben nincs kimentési lehetőség.

[8] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel az Abtv. 26-27. és 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek. A jelen esetben a panasz nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

[9] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján kivételesen akkor lehet kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. [10] Az Ör. rendelkezései tartalmazzák, hogy a fizető-parkolóhelyeket kik, milyen feltételekkel vehetik igénybe, továbbá rendelkezik a feltételek be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókról, ezek között a pótdíj fizetési kötelezettségről. Az Ör. 8. § (1) bekezdése főszabályként előírja, hogy a parkolóhely jogosulatlan használatáért a gépjárművek vezetői az Ör. 3. számú mellékletében meghatározott összegű pótdíj megfizetésére kötelesek. Az Ör. támadott 8. § (7) bekezdése e főszabály mellett tartalmaz egy kiegészítő szabályt is, miszerint az Ör.-ben foglalt jogosulatlan használat esetén a pótdíj fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli a szabálytalanságot elkövetőt és a jármű üzembentartóját. Az Ör. 8. § (8) bekezdése alapján a pótdíj 30 napon túli meg nem fizetése esetén az üzemeltető a polgári jog szabályai szerint intézkedik annak behajtása iránt.

[11] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen alkotmányjogi panasz feltétele, hogy "közvetlenül" következzen be a vitatott jogsérelem. Ez akkor állapítható meg, ha a jogalany cselekvése (magatartása) nélkül állnak be a vitatott, alaptörvény-ellenesnek tartott joghatások.

[12] Az Ör. alaptörvény-ellenesnek tartott rendelkezése azonban nem ilyen. Az üzembentartó és a használó egyetemleges felelősségének beállásához több feltételnek kell teljesülnie: a gépjármű parkolása, a díjfizetés körüli jogvita, amelyre a bírói út is nyitva áll. A jogvitát eldöntő bírói határozat (ítélet) ellen az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani az Abtv. 30. §-a szerinti határidőn belül.

[13] A Kktv. 15/A. § (1) bekezdése szerint "[a]z állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében - forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség)." A Kktv. 15/C. § (1) bekezdése rendelkezik továbbá a pótdíjfizetési kötelezettségről. Ennek behajtása a Kktv. 15/D. § (1) bekezdése szerint úgy történik, hogy "a szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi". A 15/D. § (3) bekezdése szerint "a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdés ben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes."

[14] A Kktv. 15/D. § (4) bekezdése szerint a jármű üzembentartója akkor mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, "ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását".

[1 5] A gépjármű üzemben tartója számára fentiek alapján sem az Ör. sem pedig a Kktv. nem zárja ki, hogy a díjkövetelést polgári peres úton a gépjármű használójával szemben polgári jogi igényként érvényesítse, vagy, hogy a gépjármű bérleti díjában ezt a kockázatot számításba vegye.

[16] A fentiek alapján az indítvány nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pontjában előírt feltételnek, mivel az Ör. támadott rendelkezése nem közvetlenül alkalmazandó jogszabály.

[17] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdésre alapított alkotmányjogi panaszát az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. szeptember 17.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2726/2012.