BH+ 2014.8.342 A minisztériumok közötti jogutódlás az alapítvány alapítói jogainak gyakorlását nem zárja ki [1959. évi IV. tv. 74/C. § (7) bek.].

A jogerős végzés elutasította az Alapítvány kérelmező változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmét, amelyet annak nyilvántartásba vett képviselője terjesztett elő arra hivatkozással, hogy valamennyi alapító jogutódlással történő átalakulása, illetve megszűnése folytán az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

A jogerős végzés indokolása szerint a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján a bíróság abban az esetben gyakorolhatja az alapítói jogokat, ha kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az alapítvány alapítója, illetve több alapító esetén az alapítvány valamennyi alapítója elhunyt, illetve megszűnt, és nincs alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy. A rendelkezésre álló adatok és a cégnyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy az alapítvány alapítói közül az Á. Vállalat, a C. Vállalat, a T. Vállalat megszűnt és törlésre került a cégnyilvántartásból, ugyancsak törlésre került a cégnyilvántartásból az M. Rt. és az S. Rt., továbbá a Budapest Főváros Tanácsa, mint alapító is megszűnt. A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1/2006. KK véleménye alapján ezen alapítók jogutódai alapítói jogokat nem gyakorolhatnak. Az alapítvány további alapítója volt a Művelődési Minisztérium is, amelyet az alapítvány alapítása óta a kormányváltások és ennek következtében a minisztériumi struktúra átalakítása többször is érintett. A 2010. évi XLIII. törvény 34. § (4) bekezdésének, valamint a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. XLII. törvény rendelkezésein túlmenően nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kormány az 1170/2011. (V. 26.) Korm. határozatban rendelkezett az A. Alapítvány Közhasznú Nonprofit Gazdasági Társasággá történő átalakításáról. A cégadatok szerint az A. Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) 2012. január 12-én a cégjegyzékbe bejegyzésre került, általános középfokú oktatás főtevékenységgel és azzal, hogy a Magyar Állam tulajdonosi jogait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium gyakorolja. Az 1297/2012. (VIII. 13.) Korm. határozat rendelkezett a Kft. üzletrésze kisebbségi hányadának értékesítéséről, és felhívta az emberi erőforrások miniszterét, hogy az alapítvány kezelőszervénél kezdeményezze az A. (gimnázium) fenntartói jogának átadását a Kft. számára. A Fővárosi Törvényszéken pedig nyilvántartásba vételre került az A. Egyesület, amelynek célja - többek között - a gimnázium működtetése és fenntartása.

A jogerős végzésben kifejtettek szerint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) - kérelem benyújtásának időpontjában (2012. május 4.) hatályos - 1. § (6) bekezdése értelmében állami alapító az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), a központi államigazgatási szerv (vezetője). E törvény - 2012. évi CXVII. törvény 68. §-ával módosított, 2012. július 24-étől hatályos - 8. §-a értelmében állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Civilny.tv.) 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni, amely az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), stb. Mindezek alapján a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint az alapítvány egyik alapítója a Művelődési Minisztérium, mint minisztérium alapító, állami alapítónak minősül, amelynek az alapítvány feletti jogait az Áhtm. szabályozza. E jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel megállapítható, hogy a jelen alapítványról, annak állami alapítója a már hivatkozott kormányhatározatokkal rendelkezett, azaz az alapítói jogával élni kívánt és élt is. Ezért az alapítvány egyik alapítójának megszűnése, az alapítói jogának elenyészése "teljes bizonyossággal nem állapítható meg". Ebből következően az sem állapítható meg tényként, hogy az alapítvány valamennyi alapítója megszűnt, és alapítói jogok gyakorlására jogosult alapítója az alapítványnak nincs. Ezért nem áll fenn az alapítói jog bíróság által való gyakorlásának a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerinti feltétele.

A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a kérelmező annak hatályon kívül helyezését és a változások kérelem szerinti nyilvántartásba való bejegyzését kérte. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős végzés a Ptk. 74/C. § (7) bekezdését megsértve utasította el a változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet. A jogerős végzés által hivatkozott, mégis figyelmen kívül hagyott, a minisztériumok felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdése ugyanis nemcsak szóhasználatában, hanem tartalmilag is az általános jogutódlásról rendelkezik, amelyet a törvény miniszteri indokolása is alátámaszt. A Művelődési Minisztérium alapító alapításkori formájában megszűnt, és helyette többszöri átalakulással jogutódként jött létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ezért az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, a jogutód minisztérium a kiesett alapító helyett az alapítói jogokat nem gyakorolhatja. Az 5/2006. Közigazgatási jogegységi határozat pedig nem különböztet meg a jogelőd, illetve a jogutód személyétől függően többféle jogutódlást az alapítói jogok gyakorlása tekintetében.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

Az alapítvány kuratóriumának képviseletre jogosult elnöke állítva, hogy az alapítvány valamennyi alapítója megszűnt, az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában, a változás nyilvántartásba vételét az alapítói jogosultságok gyakorlásának körében kérte a nyilvántartó bíróságtól.

A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése értelmében az alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

Az irányadó joggyakorlat szerint az alapítvány létrehozása a természetes személy, illetve a jogi személy személyhez fűződő jogosítványa, ezért a természetes személy halála, illetve a jogi személy megszűnése esetén az alapítói jog tekintetében jogutódlásnak nincs helye. Ebből következően az alapító jogi személy (gazdasági társaság) jogutódlással (átalakulással) való megszűnése esetén az alapítói jogokat, azok személyhez kötődő jellege miatt, a jogutód nem gyakorolhatja. (Fővárosi Ítélőtábla 1.Kny.52.400/2003/3., BDT 2005/1236.)

Az adott esetben, a fent ismertetett joggyakorlatra is tekintettel, abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezői alapítvány egyik alapítója, a Művelődési Minisztérium feladatait - a minisztériumok alapítás óta többször történt átszervezését követően - jelenleg ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma jogosult-e az alapítói jogok gyakorlására. Alapítói jogok gyakorlására jogosult alapító hiányában járhat csak el ugyanis a bíróság - kérelemre - az alapító jogkörében a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján.