A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1473/2010/16. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 77. §, 78. §, 233. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 76. §, 87. §, 100. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Lugosi György, Németh Zoltán, Tarsolyné Eötvös Csilla

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, Királyfürdő u. 4.

1255 Budapest, Pf.: 2.

27. M.1473/2010/16.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Dr. Viszló Ügyvédi Iroda (ü. i.: dr. Viszló László ügyvéd, címe ) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

dr. Pongrácz Krisztina Ügyvédi Iroda (ü. i.: dr. Pongrácz Krisztina ügyvéd, címe ) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

munkaviszony fennállása, munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000,- (egyszázhuszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is. Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik;

a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, a felek nyilatkozatai, a becsatolt iratok tartalma (köztük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által lefolytatott eljárás anyaga), valamint 1. sz. tanú, 2. sz. tanú, 3. sz. tanú, 4. sz. tanú és 5. sz. tanú tanúk vallomásainak tartalma alapján az alábbiakat állapította meg:

Az alperes a ... -vel (a továbbiakban: fővállalkozó) vállalkozói szerződést kötött a ... szám alatt található fitneszterem takarítási tevékenységének elvégzésére. A fővállalkozó ügyvezetője 3. sz. tanú volt. Az alperes 2009. július végén újsághirdetést hirdetést adott fel a következő szöveggel:"Fitneszterem délutános takarítókat felvesz". A felperes 2009. július 26. napján az alperes nevében eljáró 1. sz. tanú-val tárgyalt jogviszony létrehozásáról, a megbeszélésen csak 1. sz. tanú és a felperes volt jelen. Ekkor felek megállapodtak abban, hogy a felperes takarítási tevékenységet fog ellátni, órabéres díjazással, a munkavégzés helye a fővállalkozó által üzemeltett fitneszterem lesz. A felek között írásba foglalt, a munkavégzésre irányuló szerződés nem készült, a jogviszony fennállása alatt - a jelenléti íven és az ÁNTSZ felé történő takarítási nyilvántartáson túl - semmilyen egyéb írásbeli dokumentum nem készült.

A felek munkaidőben nem állapodtak meg, a tevékenységet 16 órától a terem nyitva tartásáig (22 óra), néha azt követően is, illetve hétvégén kellett ellátni. Az alperes nem a munkaidőben történő folyamatos rendelkezésre állást, hanem a takarítási tevékenység ellátását írta elő a felperes részére. A felperes kérelmére az alperes hozzájárult, hogy a felperes és a lánya (2. sz. tanú) a takarítási tevékenységet egymás között időben megosszák, a tevékenységet a jogviszony fennállása alatt nagyobb részt a felperes lánya látta el. A felperes a jogviszony fennállása alatt más munkáltatónál napi 8 órás munkaidőben munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állt, egyben a ... kültagja volt. A felek megállapodtak, hogy a felperes a tevékenység ellátása körében számlát bocsát ki az alperes felé, azonban a jogviszony fennállása alatt a felperes ennek nem tett eleget.

2009. júliusától az alperes részére takarítási tevékenységet végzett továbbá 5. sz. tanú és ... is, ők a ... , mint alvállalkozó munkavállalói voltak.

A munkavégzést 3. sz. tanú ellenőrizte, utasításokat ő közvetlenül, vagy 4. sz. tanú (1. sz. tanú volt házastársa) és 1. sz. tanú útján adott a felperesnek. Az alperes jelenléti ívet, ezen túlmenően a fővállalkozó a takarítást az ÁNTSZ felé igazoló kimutatást vezetett. A munkaidőt a felperes és felperes lánya egymás között egyeztetve - figyelemmel a felperes munkaviszonyára (közalkalmazotti viszonyára) - töltötte ki. A felperes a tevékenységet folyamatosan a fővállalkozó által üzemeltetett fitneszteremben látta el, a tevékenység ellenértékét 4. sz. tanú fizette meg, amelyről a felek írásbeli elszámolást nem készítettek, a felperes (sem a saját, sem gazdasági társaság nevében) az alperes felé számlát nem bocsátott ki, annak ellenére, hogy ezt 1. sz. tanú és 4. sz. tanú is folyamatosan kérte.

A felperes részben az alperes, részben a fővállalkozó takarítóeszközeit, anyagait használta, az alperes a felperes részére munkaruhát nem biztosított, a takarítók - a fővállalkozó kifejezett előírására - a tevékenységet a vendégek közül ki nem tűnő, saját ruhájukban látták el. A felperes munkavédelmi oktatásban nem részesült.

2009. október 1. napján 1. sz. tanú, majd 4. sz. tanú szóban, telefonon a felek közötti jogviszonyt megszüntette, a megszüntetésről írásbeli intézkedés nem készült

A felperes bejelentésére eljáró Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége a ... számon folyamatban volt eljárásában az eljárást megszüntette, jogsértést nem állapított meg.

A felperes 2009. december 22. napján a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon előterjesztett keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeként 30 nap felmondási időre járó átlagkereset és kamatai, elmaradt munkabér és kamatai, valamint az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkereset, valamint 2009. májusra elmaradt munkabér megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes 2010. június 14. napján ellenkérelmében állította, hogy a felek között munkaviszony nem, hanem vállalkozási szerződés jött létre. Az alperes vitatta így a kereseti kérelem jogalapját, illetve összegszerűségét is. Az alperes 2010. szeptember 7. napján azt jelölte meg, hogy a felek között megbízási, majd azt jelölte meg, hogy vállalkozási jogviszony jött létre. Állította továbbá, hogy a vállalkozási jogviszony kapcsán semmiféle írásbeli dokumentum nem készült, az írásbeliség elmaradásának oka az volt, hogy a felperes a céges iratokat nem adta le, nem igazolta, hogy van cége. Az alperes állította továbbá, hogy a felperes részére a jogviszony fennállása alatt 240.000,- Ft-ot fizetett meg vállalkozási díj címén.

A felperes keresete nem alapos.

Az Mt. 75/A.§ (1) bekezdése szerint a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.