BH 2014.9.264 I. Polgári perben a peres fél helyzetéből következő, a per tárgyához kapcsolódó álláspont igazolására a másik fél paranoid beállítottságára utaló - szakvéleményen alapuló - nyilatkozatok, a becsület csorbítására objektív alkalmasságuk esetén sem valósítanak meg rágalmazást, mert nem lépik túl a perbeli joggyakorlás megengedett kereteit [1978. évi IV. tv. 179. § (1) bek.].

II. Ha a bíróság a feljelentésben foglalt, vád tárgyává tett cselekményről megállapítja, hogy az a becsületsértő jelleget nélkülözi, s ezért nem bűncselekmény, törvényesen jár el, ha a feljelentés és az iratok tartalma alapján - személyes meghallgatás, illetve tárgyalás kitűzése nélkül - nyomban határoz az eljárás megszüntetéséről [Be. 6. § (3) bek. a) pont, 267. § (1) bek. a) pont, 501. § (2) bek. III. fordulat].

[1] Az elsőfokú bíróság a 2013. április 15. napján - személyes meghallgatás nélkül - meghozott és fellebbezés hiányában 2013. április 28. napján jogerős végzésével a feljelentő feljelentése alapján dr. G. L. feljelentett ellen rágalmazás vétsége [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 179. § (1) bek.] miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

[2] A végzéssel megállapított tényállás szerint a feljelentő a 2013. január 8-án postára adott feljelentésében feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt volt férje, dr. G. L. ellen, aki a feljelentő és a feljelentett között házassági vagyonközösség megszüntetése iránt indult polgári perben 2012. november 25-én egy 1-6. pontra tagoltan kifogásolt beadványt terjesztett elő, amiről a feljelentő 2012. december 9. napján a saját képviselőjétől értesült.

[3] A bíróság rögzítette, hogy a korábbi Btk. 179. §-ának (1) bekezdése szerint a rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.

[4] Kifejtette, hogy a bűncselekmény megállapíthatóságához valamennyi törvényi tényállási elem megléte szükséges.

[5] A becsület csorbítására alkalmasságot nem a személyes érzékenység, hanem a társadalomban kialakult általános (objektív) megítélés alapján kell értékelni.

[6] A végzésbeli indokolás álláspontja szerint a felrótt megnyilatkozással nem valósult meg bűncselekmény. A 2-6. pontbeliek (a gyerekről, a háztartásról, a kiadásokról gyakorlatilag a feljelentett gondoskodott, azokkal a késő éjjel hazajáró feljelentő nem törődött, cselekvőségéről nem adott számot és félő, hogy a számláról leemelhet összegeket, miáltal a feljelentett nem lesz képes a gyerek és önmaga megélhetésének biztosítására) objektíve sem alkalmasak a becsület csorbítására, továbbá összefüggenek a per tárgyával. Az 1. pontbeliek (a feljelentő pszichológus által is kimutatottan végtelenül gyanakvó, paranoid beállítottságú) pedig objektíve alkalmasak lehetnek ugyan a becsület csorbítására, azonban egyrészt ugyancsak kapcsolódnak a per tárgyához, másrészt a hivatkozott szakvélemény a feljelentő tekintetében valóban utal gyanakvásra és paranoid tünetképződésre.

[7] Leszögezte, hogy nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett, gyalázkodástól, becsmérléstől mentes tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására objektíve alkalmas volna (BH 2009.135., BH 2004.367.).

[8] Mindezekre figyelemmel a büntetőeljárást azon az alapon szüntette meg, hogy a feljelentés tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény [Be. 6. § (3) bek. a) pont - közelebbről annak 1. fordulata, Be. 267. § (1) bek. a) pont, Be. 501. § (2) bek.].

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapvégzés) ellen a feljelentő - képviselője útján - nyújtott be, a későbbiekben a 2014. április 1. napján kelt beadványával kiegészített, felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a büntetőeljárás megszüntetése miatt, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással a büntető anyagi jog szabályainak megsértésére, továbbá a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének I.c) pontjára utalással törvényes vád hiányára, II.d) pontjára utalással a határozat tárgyalás nélküli meghozatalára, II.e) pontjára utalással a törvényes vád hiányának törvénysértő megállapítására, III.a) pontjára utalással az indokolási kötelezettség elmulasztására, a III.b) pontjára utalással a határozat rendelkező és indokolási részei közötti teljes ellentételességre, végül a Be. 375. §-ának (1) bekezdésére utalással a törvényes bizonyítás szabályainak megsértésére, a feljelentő és képviselője törvényes jogainak nem teljes körű gyakorolhatóságára hivatkozással hatályon kívül helyezés, és új eljárás elrendelése érdekében.

[10] A feljelentő (magánvádló) a Be. 417. § (1) bekezdése I.b) pontjának 2. fordulata alapján jogosult volt a feljelentett (terhelt) terhére felülvizsgálati indítványt benyújtani, ami a törvényben előírt, a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül megtörtént [Be. 64. § (2) bek. 3. mondat, (4) bek. 2. mondat], mivel az indítvány 2013. december 20-án postára feladva másnap érkezett az elsőfokú bírósághoz - vagyis az indítvány joghatályos.

[11] A feljelentő indítványt tett nyilvános ülés tartására, és felvetette a vád tárgyává tett cselekmény esetleges közvádaskénti minősítésének (hamis vád, hamis tanúzás, hatóság félrevezetése) a lehetőségét.

[12] A feljelentő meglátásában a feljelentő és a feljelentett között folyamatban volt másik büntetőügy ügydöntő határozatának felülvizsgálati ügyében a Kúria által hozott hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzésével azonos helyzet áll fenn, s többszörösen is annak alapján érvelt.

[13] A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a feljelentő szellemi képességeire, tulajdonságaira nézve gyalázkodóak és becsmérlőek, s ekként becsületsértőek a feljelentettnek felrótt megnyilatkozások, azaz a rágalmazás vétsége tényállásszerűen megvalósult. Különben is, az 1. pontot érintően a szakvéleményben a gyanakvás és a paranoid tünetképződés kapcsán nem az "utal", hanem az "utalhat" kitétel szerepel, és a bíróság nem azt rögzítette, hogy e tényállítás "objektíve alkalmas", hanem "objektíve alkalmas lehet" a becsület csorbítására.

[14] A feljelentő kifogásolta, hogy a bíróság nem tartott tárgyalást, annak előkészítése során bizonyítékot szerzett be és mérlegelt, amivel a feljelentő és képviselője jogait elvonta.

[15] Az állítása alapján a feljelentő által legalább tizenöt büntető feljelentéssel érintett feljelentett az észrevételében a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta, arra hivatkozva, hogy állításai nem becsületsértőek, hanem kivétel nélkül valósak.

[16] A kirendelt védő a támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt, megjelölve, hogy a töretlen ítélkezési gyakorlat alapján a bíróság (hatóság) előtti ügyféli, tárgyszerű eljárási cselekvőség esetében hiányzik a jogellenesség, miként a jelen ügyben is. Kiemelte, hogy ellenkező felfogás azt eredményezné, hogy egy per során semmilyen pozícióban nem lehetne nyilatkozatot tenni, és értelmét vesztené az igazmondás kötelezettsége is, mivel az ennek terhe alatt álló sem tehetne olyan állítást (még ha igaz is, vagy igazolt tény is), ami egyébként a perben résztvevőket kellemetlenül érinti.