Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

3229/2022. (V. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.III.I.122/2021/2. számú végzése, valamint a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2. Bf.58/2021/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szekszárdi Járásbíróság 26.B.72/2021/3. számú végzése, továbbá a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.58/2021/3. számú végzése, valamint a Kúria Bfv.22/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg azokat, mivel a hivatkozott végzések az indítványozó szerint sértik az Alaptörvény II. cikkét, III. cikkét, VI. cikkét, IX. cikk (4) bekezdését, XV. cikkét, XXIV. cikkét, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdését, továbbá 28. cikkét.

[2] 1.1. Az indítványozó 2021. január 5-én kelt beadványában feljelentést tett és magánindítvánnyal élt a feljelentettel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 226. § (1) bekezdésébe ütköző rágalmazás vétsége, valamint a Btk. 227. § (1) bekezdésébe ütköző becsületsértés vétsége miatt.

[3] Az indítványozó elmondása szerint őt korábban, jogerős ítélet alapján szabadságvesztésre ítélték, amelyet 2017. május 11-e és 2020. január 17-e között töltött le (előbb büntetés-végrehajtási intézetben, később reintegrációs őrizetben). 2004 és 2016 között egy rendőrségi szakszervezet (a továbbiakban: szakszervezet) képviselője volt, amelyet jelenleg már az alapügy terheltje (azaz a feljelentett) tölt be. 2020-ban az indítványozó és a szakszervezet között bérleti díj megfizetése iránt polgári per volt folyamatban. Ezen polgári perben 2020. november 30-án a szakszervezet egy a terhelt által ellenjegyzett dokumentumot (pdf kiterjesztésben) nyújtott be a polgári ügyben eljáró bírósághoz, amelynek alapjául szolgáló word kiterjesztésű dokumentum elnevezése (amelyet a dokumentum megnyitásakor lehetett csak látni) "rohadt mocskos hányadék börtöntöltelék" volt. 2020. november 2-án a szakszervezet egy másik dokumentumot is benyújtott (szintén a terhelt által ellenjegyezve), amelynek alapjául szolgáló word dokumentum elnevezése "mocsadék 27 ezer forintos bérleti díjas ellenkérelem" volt. A két dokumentum pdf formátumú elnevezésében nem volt látható a két kifogásolt mondat, de ha megnyitották azokat, akkor azonban ezen kifejezések olvashatóak voltak. Az indítványozó feljelentésében arra hivatkozott, hogy ezeket a mondatokat a szakszervezet tagjai, alkalmazottjai, valamint a bírósági munkatársak, a jogi képviselők, és az indítványozó lánya is láthatta.

[4] A büntetőügyben eljáró a Szekszárdi Járásbíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) végzésével mind a rágalmazás, mind pedig a becsületsértés ügyében megszüntette az eljárást a terhelttel szemben. A bíróság az indokolásában rámutatott, hogy ahhoz, hogy egy becsület csorbítására alkalmas tényállítás a rágalmazás, egy negatív értékítélet pedig a becsületsértés vétségének tényállása alá essen, több feltétel mellett az is szükséges, hogy a kifogásolt kijelentés jogellenes legyen. Ez pedig azt jelenti, hogy a kijelentésnek absztrakt módon alkalmasnak kell lennie arra, hogy sérelmet okozzon. A bírósági gyakorlat szerint a becsület csorbítására való alkalmasságot nem a sértett szubjektív értékítélete, egyéni megítélése, vagy érzékenysége dönti el, hanem egy objektív értelmezéssel kialakult általános felfogás. Szintén kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a bírálat és a kritika ténybeli valóságtartalma nem esik a tényállítás fogalma alá, mivel a szabad véleménynyilvánítás joga mindenkit egyaránt megillet (ezért az ilyen nyilatkozatok eleve nem alkalmasak ezen bűncselekmények megvalósítására). A fentiek mellett az elsőfokú bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a becsületsértés és a rágalmazás csak szándékosan elkövethető bűncselekmények. Az elsőfokú végzés indokolása szerint a 2020. november 2-ai beadványban a "mocsadék" jelző a bérleti díj minősítéseként értelmezhető, ezért ezen jelző nem kapcsolható egyértelműen az indítványozóhoz. A 2020. november 30-ai beadvány elnevezése tekintetében pedig arra a megállapításra jutott az elsőfokú bíróság, hogy a word fájlnak a pdf formátumba történő konvertálása során a terhelt az elnevezést megváltoztatta ("bérleti díjas beadvány"-ra), így azon tényhez miszerint a megnyitáskor továbbra is olvasható maradt az eredeti word fájl szerinti elnevezés, nem kapcsolódik a terhelt részéről szándékosság (nem terjedt ki a szándéka arra, hogy ezt az elnevezést mások is láthassák). A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság az eljárást a terhelttel szemben bűncselekmény hiányára tekintettel megszüntette.

[5] 1.2. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság végzésében a fellebbezést nem találta alaposnak, az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helyesen ítélte meg a két beadványban megnyitáskor látható elnevezésében szereplő mondatok büntetőjogi relevanciáját és minősítését, és ezáltal azt is, hogy a terhelt cselekménye nem minősült bűncselekménynek. A másodfokú bíróság végzésének záradékában kiemelte, hogy a végzés 2021. június 9-én jogerőssé válik.

[6] 1.3. Az indítványozó a másodfokú bíróság végzésével szemben felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria végzésében a felülvizsgálati indítványt elutasította. A végzés indokolása szerint a felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség, ugyanis a jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget a magánvádlónak felülvizsgálati indítvány előterjesztésére.

[7] 1.4. Az indítványozó a végzésekkel szemben alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a támadott végzések (különösen a másodfokú végzés) figyelmen kívül hagyték az irányadó bírósági gyakorlatot, a másokkal szembeni bírálatnak ugyanis vannak határai, és az nyilvánvalóan nem mehet el a gyalázkodó jellegig. Ezért álláspontja szerint a támadott végzések (kiváltképpen a másodfokú végzés) sértik az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdését. Az indítványozó felsorolásszerűen hivatkozott az Alaptörvény II. cikkének (mert nem védték meg az emberi méltóságát), a III. cikkének (mert nem szankcionálták az eljárás során az őt ért embertelen és megalázó bánásmódot), a VI. cikkének (mert jóhírnevét nem tartották tiszteletben), a XV. cikkének (mert nem biztosították a törvény előtti egyenlőséget), a XXIV. cikkének (mert a hatóságok részrehajlóan jártak el az ügyében), valamint a XXVIII. cikkének (mert nem biztosították számára a másodfokú végzéssel szembeni felülvizsgálatot) sérelmére is. A felülvizsgálati kérelmének kizártsága tekintetében, a büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 784. § (1) bekezdése tekintetében az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a szabályozás nem csak az Alaptörvény XXVIII. cikkét (nem biztosított a jogorvoslat és a bírósághoz fordulás joga), hanem ez az európai uniós jogot is sérti.

[8] Az alkotmányjogi panasz beérkezését követően az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, tekintettel arra, hogy az indítványa tartalmában az Abtv. 26. § (1) bekezdésére is kiterjed, de arra az indítványozó nem terjesztett elő határozott kérelmet, emellett az indokolás kiegészítésére is kérte az indítványozót.

[9] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszának kiegészítésében kifejtette, hogy a Be. támadott rendelkezése diszkriminatívnak is tekinthető, mivel a magánvádlóként fellépő személyt hátrányosan különbözteti meg az eljárás többi szereplőjéhez képest. Az indítványozó indítványkiegészítésében hosszasan érvelt a Be. támadott rendelkezésének alaptörvény-ellenessége mellett, de határozott kérelmet az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Be. támadott rendelkezésének megsemmisítésére nem terjesztett elő. Az Alaptörvény XXVIII. cikk sérelmét a támadott kúriai végzés vonatkozásában azért is állította, mivel véleménye szerint a Kúria annak ellenére nem járt el az ügyében, hogy annak törvényi feltételei fennálltak. A másodfokú végzés tekintetében az indítványa kiegészítésben arra is hivatkozott az indítványozó, hogy a másodfokú bíróság a jogszabályok értelmezése tekintetében megsértette az Alaptörvény 28. cikkében rögzített követelményeket.

[10] 2. Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának kérdésében dönt, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[11] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el, és az indítványozó panaszának vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz az alábbi okok miatt nem fogadható be.

[12] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában elsősorban az Abtv. 27. §-ára hivatkozott. E tekintetben a másodfokú végzés alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény több cikkére hivatkozással is állította, a kúriai végzés tekintetében pedig az Alaptörvény XXVIII. cikkének a sérelmét jelölte meg indítványa alapjául. Az Abtv. 27. §-a mellett azonban az indítványozó, az alkotmányjogi panasz tartalmi vizsgálata alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdésére hivatkozással is kérte a kúriai végzés vizsgálatát, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a Be. 784. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes (sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkét).

[13] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[14] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[15] 2.2. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdése, valamint a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

[16] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában elsősorban a másodfokú végzés alaptörvény-ellenessége tekintetében terjesztette elő érveit (tekintettel arra, hogy ügyében a jogerős és utolsó érdemi döntésnek a másodfokú végzés volt tekinthető). A másodfokú végzést az indítványozó 2021. július 8-án vette át, alkotmányjogi panaszát azonban csak 2021. október 21-én érkeztette az elsőfokú bírósághoz. Erre tekintettel alkotmányjogi panaszának a másodfokú végzés megsemmisítésére irányuló, az Abtv. 27. §-ára alapított része elkésett.

[17] Az indítványozó a kúriai végzést az Abtv. 26. § (1) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján is támadta. A kúriai végzést az indítványozó 2021. szeptember 27-én vette át, így az alkotmányjogi panaszának a kúriai végzést támadó része határidőben benyújtottnak minősül.

[18] 2.3. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 26. § (1) bekezdésére, valamint 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszát.

[19] 2.4. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pontja szerint a kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha tartalmazza a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére.

[20] Az indítványozó a kúriai végzés megsemmisítése mellett - az indítvány tartalma alapján - kérte a Be. 784. § (1) bekezdésének a vizsgálatát, és megsemmisítését is. Ennek indítványkiegészítésében részletes indokát is adta, viszont sem az eredeti, sem pedig a kiegészített indítványában nem kérte kifejezetten a Be. támadott rendelkezésének megsemmisítését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasznak (tartalma szerint) az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított része nem felel meg a határozott kérelem követelményének, ezért azt az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálta, mivel a határozott kérelem hiánya az ügy érdemi elbírálásának akadálya.

[21] 2.5. Az alkotmányjogi panaszában az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján is kérte a kúriai végzés megsemmisítését, mivel álláspontja szerint a kúriai végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkét.

[22] E tekintetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány részben ugyan megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglaltatnak, azonban nem tartalmazza "az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét" [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az "indítványban foglalt kérelem részletes indokolását" [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint azonban nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha megjelöli ugyan az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél, de nem indokolja meg - nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető érvelést arra vonatkozóan -, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a bírói döntés (3058/2021. (II. 19.) AB végzés, Indokolás [26]). E tekintetben ugyanis kétségtelenül megállapítható, hogy az indítványozó érvelése nem a kúriai végzésnek az Abtv. 27. §-a szerinti vizsgálatára vonatkozik, hanem annak, és így közvetve a Be. 784. § (1) bekezdésének az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot kívánja megalapozni. Erre tekintettel az alkotmányjogi panasz e tekintetben sem alkalmas az érdemi vizsgálatra.

[23] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2022. április 26.

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Handó Tünde alkotmánybíró helyett

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3952/2021.

Tartalomjegyzék