A Debreceni Törvényszék P.20044/2016/66. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 164. §, 206. §, 217. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 62. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 339. §, 580. §, 582. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

... Törvényszék

5.P.20.044/2016/66. szám

A törvényszék a Dr. Nemes Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd N.I.) által képviselt felperesnek - az ... Jogi Képviseleti Osztály (eljáró ügyvéd Dr. Horváth Miklós) által képviselt I.r. alperessel szemben kártalanítás megfizetése iránt indított perében meghozta a következő:

í t é l e t e t :

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.307.515 (Kétmillió-háromszázhétezer-ötszáztizenöt) forint tőkét, annak 2015. február 13. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 1519,86 eurót, annak 2015. február 13. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes, az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 15 napon belül 250.000 (Kétszázötvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 483.611 (Négyszáznyolcvanháromezer-hatszáztizenegy) forint le nem rótt kereseti illetéket, valamint

74.692 (Hetvennégyezer-hatszázkilencvenkettő) forint állam által előlegezett költséget.

Ezt meghaladóan 152.719 (Százötvenkétezer-hétszáztizenkilenc) forint kereseti illetéket és 55.166 (Ötvenötezer-százhatvanhat) forint állam által előlegezett költséget az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéken elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, az állam által előlegezett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek bármelyikének kérelmére azonban a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A törvényszék ... sorszám alatt hozott rész-és közbenső ítéletét a ... Ítélőtábla ... számú rész-és közbenső ítéletével - a nem fellebbezett részt nem érintve - helybenhagyta. A jogerős közbenső ítélet rendelkező része szerint az I.r. alperes a felperessel szemben elrendelt kiadatási letartóztatásért kártalanítással tartozik.

A fent ismertetett jogerős ítélet szerint jogalapjában alapos követelés összegszerűsége tekintetében a bíróság az alábbiak szerint határozott:

A kiadatási letartóztatás időpontjára (2015. január 4. - 2015. február 11.), valamint a jogerős közbenső ítéletben foglaltakra tekintettel a kártalanítási igényre az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadóak.

A régi Be. 582. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A kártalanítás tekintetében a Ptk. 6:564. §-a úgy rendelkezik, hogy ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Míg a sérelemdíjra vonatkozó 2:52. §-ának (1) bekezdése szerint akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A törvényszék a felperes által érvényesített vagyoni károk és sérelemdíj tekintetében a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok tartalma, a kihallgatott tanú vallomása, valamint a lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg:

A romániai származású felperes a kiadatási letartóztatás időszakában és jelenleg is Németországban él. Élettársa a perbeli időszakban és jelenleg is az olasz származású G.B..

A felperes a letartóztatása óta a mindennapokban ingerült, nyugtalan, feszült. Alvási nehézségei vannak. A letartóztatásával kapcsolatos rémálmok gyötrik.

Míg élettársával korábban baráti társaságba és szórakozni jártak, ez a letartóztatás óta megváltozott, a felperes visszahúzódó lett, nem mozdul ki otthonról.

Depressziós tünetei, szorongása és alkalmazkodási nehézségei miatt rendszeres háziorvosi kezelés alatt áll. Háziorvosa szerint neuroleptikus tünetei miatt nyugtatókat szed.

A kiadatási letartóztatását eredményező büntető eljárás során Németországban G.R. ügyvéd, Magyarországon N.I. ügyvéd képviselte.

A felperes Romániában is indított kártérítési pert, keresetét azonban a bíróság elutasította.

Bírósági felhasználás céljára 2015 márciusában Németországban pszichológiai szakvéleményt készíttetett. Ennek során 6 alkalommal viselkedésterápián vett részt.

A felperes 7.660 euró és 307.15 forint kártérítés, valamint 8.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A vagyoni károk körében a kiadatási letartóztatás során őt képviselő német és magyar jogi képviselők munkadíját, az ezen időszakra kiesett jövedelmet, valamint a letartóztatás miatti pszichológusi kezelés költségét kérte megtéríteni. Sérelemdíj iránti igénye alapjaként azt hangsúlyozta, hogy magánélete a letartóztatást követően teljesen megváltozott.

Az alperes a vagyoni károk tekintetében a kereset elutasítását kérte, a sérelemdíj összegét pedig a köztudomású hátrányoknak megfelelő mértékben elismerte, ezt meghaladóan azonban a keresetet e vonatkozásban is elutasítani kérte.

A felperes keresete a rendelkező részben írt mértékig alapos.