A Fővárosi Törvényszék K.30107/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. §, 29. §, 43. §, 45. §, 47. §, 120. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Fővárosi Bíróság

27.K.30.107/2010/6.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a dr. Győző Ügyvédi Iroda (cím eljáró ügyvéd: dr. Győző Gábor) által képviselt felperes (cím.) ,

a dr. Láng Barbara köztisztviselő által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság (cím) alperes ellen,

idegenrendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásában meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2009. október 14. napján kelt, 106-1-42457/7/09-Ké. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A ... állampolgárságú felperes elmondása szerint 2003. év nyarán érkezett Magyarországra ...ból, vonattal, érvényes útlevél birtokában, menedékjog kérelmezése céljából. Érkezése után ellopták tőle az útlevelét, melyet nem pótolt.

Az idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint a felperes 2003. szeptemberében nyújtotta be az első menedékkérelmét, majd a későbbiekben összesen négy alkalommal, melyek minden alkalommal jogerősen elutasításra kerültek. A menekültügyi hatóság 2009. szeptember 15. napján kelt végzésével visszavonta a felperes 2009. október 5. napjáig érvényes ... számú humanitárius tartózkodási engedélyét.

Az alperes 2009. október 6. napján személyesen hallgatta meg a felperest, aki elmondta, hogya hatóság ilyen irányú döntése esetén sem vállalja, hogy elhagyja az országot, egy barátnője lakásában lakik, szívességi alapon, keresőtevékenységet nem folytat, Magyarországon eltartásra szoruló hozzátartozója nincs, családtagjai ...ban nem élnek már.

Az alperes . október 14. napján kelt, 106-1-42457/7/09-Ké. számú határozatával a felperest a Magyar Köztársaság területéről ... területére kiutasította és vele szemben 3 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. Határozatának rendelkező részében elrendelte a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezését. Megállapította továbbá határozatának rendelkező részében, hogy a felperes kiutasítási tilalom alatt nem áll.

Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. § (1) bekezdésére és kifejtette, hogy a kiutasítás elrendelésére arra tekintettel került sor, mert a felperes nem teljesítette a törvényben előírt tartózkodási feltételeket, mivel nem rendelkezik tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel, érvényes vízummal, továbbá egészségbiztosítással sem. Határozatában megállapította, hogy a kiutasítás elrendelésére a Harmtv. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján került sor.

Határozatának indokolása értelmében mérlegelte, hogy a felperes 2003. év nyarán érkezett a Magyar Köztársaság területére, tartózkodásra jogosító okmányok nélkül, és a beutazását követő több hónap elteltével nyújtott csak be menedékjog iránti kérelmet. Kifejtette, hogy a felperes az első menedékjogi kérelem benyújtása előtt, és a menedékkérelmek közötti időszakokban jogszerűtlenül tartózkodott a Magyar Köztársaság területén, a menekültügyi eljárások ideje alatt pedig ugyan rendelkezett tartózkodást igazoló okmánnyal, azonban a tartózkodás törvényben meghatározott feltételeit a felperes ekkor sem teljesítette, tekintettel arra, hogy a humanitárius tartózkodási engedélyt a Harmtv. 29. § (1) bekezdésének értelmében a tartózkodási feltételek hiányában kell kiállítani. Kifejtette, hogy a felperes a tartózkodás engedélyezésére vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok megkerülésével - menekültkérelmek benyújtásával - biztosította magyarországi tartózkodását, így az alperesi határozat indokolása szerint a felperes rosszhiszemű magatartásával súlyosan veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot és a jogbiztonságot.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és a beutazási és tartózkodási tilalom mértékének meghatározása előtt mérlegelte a Harmtv. 45. § (1) bekezdés a-d) pontjában foglalt szempontokat, az a) pont keretében azt, hogy a felperes a tartózkodási szabályokat több mint hat éve megsérti a sorozatos és alaptalan menekültkérelmekre tekintettel, melyet az alperes úgy értékelt, hogy ezzel a felperes súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a közbiztonságra és a közrendre. A Harmtv 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes a felperes hátrányára értékelte, hogy a felperes több mint hat éve a Harmtv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt tartózkodási engedélyek hiányában tartózkodik Magyarországon, a c) pont keretében azt, hogy a felperes korára (49 éves) tekintettel a kiutasítás nem jár hátrányos következményekkel, Magyarországon hozzátartozói nem élnek, ...ban aggálymentesen biztosítható a felperes társadalmi reintegrálódása. Az alperes ezen pont kapcsán rögzítette a határozat indokolásában, hogy a felperesnek magyar állampolgárságú élettársa Magyarországon él ugyan, azonban ezt a felperes az erre vonatkozó nyilatkozatán túl nem támasztotta egyéb módon alá. Az alperes a Harmtv. 45. § (1) bekezdés d) pontjának keretében mérlegelte, hogy a felperes keresőtevékenységet nem végzett, barátai tartották el, továbbá, hogy nem alakulhatott ki a felperes körül olyan társadalmi kapcsolatrendszer, mely őt Magyarországhoz, a magyarsághoz kötné. Figyelembe vette, hogy a felperes személyes meghallgatásakor tolmács igénybevételére volt szükség, annak ellenére, hogy a felperes több mint hat éve tartózkodik Magyarországon. Ebből az alperes arra a következtetésre jutott, hogy a felperes számára a társadalomba illeszkedés kérdése másodlagos jelentőségű.

Az alperes határozatának indokolásában végül számot adott arról, hogy a Harmtv. 45. § (6) bekezdésében foglaltakat a felperes esetében alkalmazni nem tudja, tekintettel arra, hogy a felperes cselekedetei nem irányulnak az ország önkéntes elhagyására, hanem annak éppen ellenkezőjére.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, melyben elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a beutazási és tartózkodási tilalom idejének jelentős mérséklését, perköltségigényt nem terjesztett elő.

A felperes keresetének indokául előadta, hogy az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettség megsértésével hozta meg határozatát. Kifejtette, hogy a magyar állampolgárral fennálló kapcsolata folytán a szabad mozgás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) személyi hatálya alá tartozik, így a kiutasításának elrendelése csak a határozatban előírt önkéntes országelhagyási kötelezettség megszegése esetén lett volna jogszerű. Utalt arra, hogy az Szmtv. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján az élettárs családtagnak minősül, illetve aSzmtv. 40. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek alapján a családtag csak az országelhagyási kötelezettség megszegése esetén utasítható ki.