A Debreceni Törvényszék P.20946/2008/7. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 342. §, 345. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 207. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 358. §, 359. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 20. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

5.P.20.946/2008/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Dr. Kelemen György ügyvéd (4025 Debrecen, Barna u.1. fszt. 2.) által képviselt .... (...) felperesnek - az ifj. dr. Kiss István ügyvéd (4025 Debrecen, Petőfi tér 2. I/3.) által képviselt ... (...) alperessel szemben sajtóhelyreigazítás iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az alperes ... című műsorában tegye közzé az alábbi helyreigazítást akként, hogy azt - műsorrendjében előre jelezve - a ... című műsor esti első adásában, majd a műsor ezt követő és másnapi ismétlésében is jelentesse meg:

- "Valótlanul állítottuk azt a ... 2008. ... hó ... napján és ... hó ... napján sugárzott műsorában, hogy a felperesnek a ... Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettesi és rendészeti igazgatói vezetői beosztásából történő visszahívása hátterében hivatali visszaélés és beosztott megsértésének cselekménye áll.

Ténylegesen az Országos Rendőrfőkapitány a felperest indokolás nélkül hívta vissza vezetői beosztásából, s az intézkedés indokolására utóbb sem került sor. A felperes tevékenységével - vezetői beosztásával összefüggésben - az általunk tényként közölt információk nem merültek fel."

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 21.000,- (Huszonegyezer) Ft perköltséget és az államnak külön felhívás alapján 21.000,- (Huszonegyezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban jogi képviselő útján előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha a fél a fellebbezésében, illetve ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérte.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai és a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az Országos Rendőrfőkapitány a felperest a ... Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettesi és rendészeti igazgatói vezetői beosztásából indokolás nélkül visszahívta.

Az alperes mint műsorszolgáltató a ... című műsorában elsőként 2008. ... hó ... napján 18 óra 45 perckor, majd ugyanezen napon, illetve másnap a műsor ismétléseiben arról tudósított, hogy hivatalosan meg nem erősített információi szerint a felperes felmentése hátterében a felperes által elkövetett hivatali visszaélés állhat, illetve a műsor későbbi részeiben arra utalt, hogy a felperest hivatali visszaélés és beosztott megsértése miatt mentette fel az Országos Rendőrfőkapitány, annak tárgyában pedig, hogy a rendőrség állományában maradhat-e következő héten várható döntés.

Felperes 2008. június 17. napján kelt levelében sajtóhelyreigazításra irányuló igényt jelentett be az alperesnél az alábbi tartalommal:

"Valótlanul állítottuk azt a 2008. ... hó ... -i ... című műsorunkban, hogy a felperes rendészeti igazgató, főkapitány-helyettes a ... Rendőr-főkapitányság vezetői beosztásából történt visszahívása hátterében hivatali visszaélés, és beosztott megsértésének tényei állnának. A valóság ezzel szemben az, hogy az Országos Rendőrfőkapitány a felperest indokolás nélkül, törvényes jogkörét gyakorolva hívta vissza vezetői beosztásból, és tevékenységével, vezetői beosztással való összefüggésben az általunk tényként közölt információk nem merültek fel." (1/F/1.)

Az alperes 2008. június 20. napján kelt válaszlevelében személyes egyeztetést kezdeményezett (1/F/3.).

Az egyeztetésre 2008. július 3. napján került sor, ekkor az alperes felajánlotta, hogy nem a felperes által kért közleményt, hanem annak egy módosított változatát közzétenné a ... című műsorban és emellett felajánlotta annak lehetőségét is, hogy egy hosszabb tartalmú beszélgetés keretében a felperes is kifejtheti álláspontját. A sajtóhelyreigazítás tárgyában megállapodás a felek között nem jött létre, egy későbbi időpontra vonatkozó újabb egyeztetésben állapodtak meg melyre ténylegesen nem került sor.

Felperes kereseti kérelmében a pert megelőzően az alpereshez eljuttatott helyreigazító közleménnyel azonos tartalmú közlemény megjelentetésére és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Kereseti kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy az Országos Rendőrfőkapitány a felperes vezetői beosztásból történő visszahívása során a törvényes rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélkül is gyakorolhatta és gyakorolta jogát. Visszahívása indokolására sem akkor, sem később nem került sor és nem állapítható meg tényként az sem, hogy annak indokai az alperes által közölt tények lennének. A felperes ellen eljárás, büntetőeljárás, illetve fegyelmi eljárás formájában nem indult. A helyreigazító közlemény megjelenésére nyitva álló határidő 2008. június 30-án lejárt, a helyreigazító közlemény megjelentetésére nem került sor.

Alperes a keresetet elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.

Ellenkérelmét egyrészt arra alapította, hogy nem állított valótlan tényt a felperes személyével kapcsolatosan, másrészt arra, hogy a felperes sajtóhelyreigazításra irányuló jogáról kifejezetten lemondott, harmadsorban arra hivatkozott, hogy a felperes mint közszereplő többet köteles eltűrni a sajtóban személyét illetően megjelent hírekkel kapcsolatosan, mint az átlagemberek.

Ellenkérelme részletes indokolása során előadta, hogy a ... című műsort készítő stáb rendőrségi körökből olyan információkhoz jutott, melyek alátámasztották a riportban elhangzottak valóságtartalmát. Erre vonatkozóan kérte, hogy a bíróság hallgassa meg a ... című műsor aznapi szerkesztőjét, K. T.-t és a híranyag készítőjét P. Zs.-t tanúként, akik részletesen tudnak arra hivatkozni milyen formában és hogyan jutottak a riportban elhangzott információkhoz.

Utóbb hivatkozott arra is, hogy a ... Híradójában 2008. augusztus hó 11. napján elhangzott az is, hogy hivatali visszaélés gyanúja miatt eljárás indult a felperes ellen. Ezen információ eredete vonatkozásában is K. T. tanúkénti meghallgatását kérte.