A Fővárosi Törvényszék Pf.636425/2012/4. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 164. §, 190. §, 195. §, 229. §, 253. §, 368. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 212. §, 242. §, 303. §, 332. §, 523. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 22. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bodor Krisztina, Illés Krisztina, Póta Henriett

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.20602/2012/11., *Fővárosi Törvényszék Pf.636425/2012/4.*, Kúria Pfv.20360/2013/6. (BH+ 2014.8.347)

***********

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

43.Pf..../2012/4.

A dr. Orsolyák Ottó ügyvéd (....) és

a dr. Bozsó Albert ügyvéd (....) által képviselt

felperes neve (....) felperesnek

a dr. Fendrik Gyula ügyvéd (címe) által képviselt

alperes neve (....) alperes

ellen végrehajtás megszüntetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 2012. május 24. napján kelt 9.P..../2012/11. számú ítélete ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja.

A bíróság a fél1 közjegyző által ....Kjö/47/2011. szám alatt végrehajtási záradékkal elrendelt és fél2 önálló bírósági végrehajtó előtt .../2011. szám alatt folyamatban lévő végrehajtást korlátozza 28.500.000 /huszonnyolcmillió-ötszázezer/ forint tőke és a végrehajtási záradékon feltüntetett járulékaira.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 357.197 /háromszázötvenhétezer-százkilencvenhét/ forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 43.Pf..../2011/4. számú végzése folytán megismételt eljárás során hozott ítéletében az elsőfokú bíróság a fél1 közjegyző ....Kjö/47/2011. számú végrehajtási záradéka alapján fél2 önálló bírósági végrehajtó előtt .../2011. sorszámon folyamatban lévő végrehajtási eljárást megszüntette. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.760.800 Ft perköltséget.

Indokolásában kifejtette, a peres felek a végrehajtás alapjául szolgáló .../2003. számú közjegyzői okiratba nem a közöttük ténylegesen létrejött ügyletet foglalták, mivel mind a peres felek nyilatkozata, mind a tanúvallomások alapján megállapítható, hogy a felperes részére az alperes által 60.000.000 forint kölcsön nyújtása a felek között ténylegesen nem történt meg. Az alperes személyes meghallgatásakor maga is azt adta elő, hogy nem 60.000.000 forintot, hanem durván 30.000.000 forint értékű pénzösszeget adott át, azonban ennek értékét pontosan megjelölni nem tudta. Ezen felül olyan pénznemekben jelölt meg az összeg egy részét amely a kölcsönszerződés időpontjában forgalomban már nem volt. További 30.000.000 Ft vonatkozásában az alperes azt adta elő, hogy ezen összeget a felperesnek át nem adta, arra vonatkozóan a felperes tartozásátvállaló nyilatkozatot tett, melynek jogcíme nem azonos a Ptk. 523.§-ában szabályozott kölcsönszerződéssel. Az alperes perbeli nyilatkozatai ezért önmagukban megdöntötték a közjegyzői okirat hitelességét, így további bizonyítás lefolytatása szükségtelen volt, többek között arra is, hogy a felperes és fél3 kötött-e kölcsönszerződést. Mivel ekként a követelés nem jött létre, arra az alperes a végrehajtási eljárás megindítását nem alapozhatja.

Fellebbezésében az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésének indokai között ismertette egyrészt a per rövid történetét, másrészt összefoglalta az alperesi védekezés főbb elemeit, miszerint a perbeli kölcsönügyletet megelőzően 30.000.000 Ft kölcsönt nyújtott fél3 részére, aki újabb ilyen összeget kért. Mikor ezt nem kívánta részére biztosítani, nevezett ajánlotta a felperest, mint kölcsönfelvevőt azzal, hogy a felperes a korábbi tartozás összegét is átvállalni hajlandó. Ezért került a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 60.000.000 Ft-ban megkötésre, melyre fedezetet nyújtottak a felperes ingatlanai.

A közjegyzői okirat keltének napján átadott 30.000.000 Ft kapcsán kifejtette, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a tartozás nem áll fenn. Önmagában az a körülmény, hogy a pénz egy részének átadása nem a közjegyzői okiratban megjelölt időpontban történt, nem alkalmas a Pp. 195.§ (1) bekezdése szerinti közokirat teljes bizonyító erejének megdöntésére. Az, hogy a közjegyzői okiratban megjelölt összeget nem kapta meg, a felperesnek kellett bizonyítania. Ezt a tanúvallomások nem bizonyítják, hiszen azok 20-30 millió forint körüli összeg átadásáról szóltak, 28.500.000 Ft átadását pedig maga a felperes is elismerte.

A további 30.000.000 Ft kapcsán tévesnek találta azon ítéleti megállapítást, miszerint az átvállalt kölcsöntartozás nem kölcsöntartozás, hiszen a Ptk. 332.§ (2) bekezdése szerint a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. A tartozásátvállalás tényét a felperes nem tudta cáfolni, míg az alperes az első fokú eljárás során bemutatta a tartozásátvállalással átvállalt kölcsönökre vonatkozó banki átutalásokat.