23/2012. (XI. 23.) OBH utasítás

az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11. § (6) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az érdekképviselettel történő előzetes egyeztetést követően az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételének, átadásának, őrzésének, nyilvántartásának és az abban foglalt adatok védelmének részletes szabályait az alábbiak szerint állapítja meg.

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat hatálya a bíróságokkal szolgálati jogviszonyban álló, az adott bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a (2) bekezdésben felsorolt igazságügyi alkalmazottra terjed ki.

(2) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett

a) az az igazságügyi alkalmazott, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult

aa) közbeszerzési eljárás során,

ab) feladatai ellátása során, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében,

ac) állami támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során,

b) az az igazságügyi alkalmazott, aki jogszabály alapján "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.

Általános rendelkezések

2. § (1) A vagyonnyilatkozat átvételére, nyilvántartására, őrzésére, a vagyongyarapodási vizsgálat előtti meghallgatásra illetve az azzal kapcsolatos iratok kezelésére e szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzatban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A szabályzat alkalmazásában

a) vagyonnyilatkozat: a törvény mellékletében rögzített adattartalommal az igazságügyi alkalmazott saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó(k) személyi adataira, a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetére, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelmére tett valós tartalmú nyilatkozata;

b) a hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is;

c) nyilvántartási szám: a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett azonosítására szolgáló hat számjegyből álló szám, amely megegyezik a személyzeti nyilvántartási számával;

d) igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati nyilvántartó könyve: a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős által vezetett, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos adatok rögzítésére és nyilvántartására szolgáló könyv (1. melléklet);

e) igazságügyi alkalmazottak vagyongyarapodási vizsgálatával kapcsolatos nyilvántartás: a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző eljárással, annak kezdeményezésével, majd az eredményeként alkalmazott jogkövetkezményekkel kapcsolatos iratok nyilvántartása (2. melléklet).

Az őrzésért felelős

3. § A vagyonnyilatkozat őrzéséért az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott feladatok ellátásáért az igazságügyi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban: őrzésért felelős) felelős.

4. § A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti meghallgatás és a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése, valamint a vagyongyarapodási vizsgálat eredményeire alapított intézkedés tekintetében őrzésért felelős személy

a) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,

b) a Kúrián és az ítélőtáblán a bíróság elnöke,

c)[1] a törvényszéken, a járásbíróságon a törvényszék elnöke.

A vagyonnyilatkozati eljárásban közreműködők

5. § (1) A vagyonnyilatkozati eljárásban az őrzésért felelős személy intézkedését előkészítő, a tájékoztatási, a nyilvántartási, az iratkezelési és az egyéb adminisztratív feladatokat - a feladat pontos megjelölését tartalmazó írásba foglalt intézkedés alapján - az őrzésért felelős által személy szerint kijelölt bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak végzik.

(2) Az őrzésért felelős személy írásban intézkedik a kijelölés megszüntetéséről.

(3) A vagyonnyilatkozati eljárásban közreműködő (továbbiakban: kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott) felel azért, ha a vagyonnyilatkozati eljárásban megismert adatok, tények az eljárási szabályok megszegésével vagy más módon az őrzésért felelős személyen kívül más személy tudomására jut.

A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége

6. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően;

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül;

c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik,

ca) az 1. § (2) bekezdés a) pontja aa) alpontjában meghatározott igazságügyi alkalmazott évenként,

cb) az 1. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott igazságügyi alkalmazott kétévenként,

cc) az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazott ötévenként köteles eleget tenni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.

(3) Nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni az igazságügyi alkalmazott beosztásának, munkavagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.

(4) Nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni az igazságügyi alkalmazott foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása

7. § (1) Az igazságügyi alkalmazott foglalkoztatására irányuló jogviszonyt - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén - nem lehet létrehozni

a) a vagyonnyilatkozat teljesítéséig, illetve

b) a jogviszony megszűnésétől számított három évig, ha az igazságügyi alkalmazott megbízatása vagy jogviszonya a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megszegése miatt került megszüntetésre.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni nem lehet

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig, illetve

b) a jogviszony megszűnésétől számított három évig, ha az igazságügyi alkalmazott megbízatása vagy jogviszonya a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megszegése miatt került megszüntetésre.

Az őrzésért felelős személy tájékoztatási kötelezettsége, a nyomtatványok átvétele

8. § (1) Az őrzésért felelős személy - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével - az esedékességet legalább 30 nappal - a Tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15 nappal - megelőzően, írásban tájékoztatja a kötelezettet az esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tényéről, nyilvántartási számáról és határidejéről, illetőleg a Tv. 9 és 10. §-ában írt jogkövetkezményekről.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozati nyomtatvány 2 példányát - és azt, hogy a vagyonnyilatkozati nyomtatvány a http://info.justice.hu web oldalon a "Letölthető állományok" között, a "Vagyonnyilatkozat" mappában a "vagyonnyil_iüalk_2008" címszó alatt érhető el-, valamint a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást.

(2) Az őrzésért felelős személy a tájékoztatót a jogviszony létrejöttét megelőzően köteles átadni a vagyonnyilatkozattételre kötelezett igazságügyi alkalmazotti állásra pályázónak (jelentkezőnek).

(3) A nyomtatványok átvételéről az 1. melléklet szerint, külön vagyonnyilatkozati nyilvántartást kell vezetni.

A vagyonnyilatkozat kitöltése és átadása

9. § (1) A vagyonnyilatkozatot a 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esedékességkor - a Tv. mellékletében meghatározott adattartalommal és bontásban -, a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló valós érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármely jogviszonyból származó valós jövedelemről kell kitölteni.

(2) A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó(k) személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól a kötelezett nyilatkozik.

10. § (1) A vagyonnyilatkozatot két példányban, valamennyi rész tekintetében olvashatóan kell kitölteni.

(2) A kötelezettnek a nyilatkozat valamennyi oldalát alá kell írnia.

(3) A nyomtatvány ceruzával nem tölthető ki.

(4) A hibásan kitöltött nyomtatvány helyett újat kell kiállítani.

11. § (1) A kötelezett akkor tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, ha a vagyonnyilatkozatot két példányban, külön-külön zárt borítékban - a törvényes és a szabályzatba foglalt alaki szabályok megtartásával - az előírt határidő alatt az őrzésért felelős személynek vagy az általa kijelölt bírónak, illetve igazságügyi alkalmazottnak átadja.

(2) A lezárt borítékokat, mind a kötelezett, mind az átvételre kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott,a boríték lezárására szolgáló felületen aláírja.

(3) A kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott

a) a borítékokat összeveti a nyomtatványok átadásakor kitöltött nyilvántartással,

b) a borítékokra rávezeti a kötelezett személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát.

(4) A nyilvántartásba vétel után, a vagyonnyilatkozat egyik példánya a kötelezettnél, a másik példánya az őrzésért felelős személynél marad, aki azt az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.

(5) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a vagyonosodási vizsgálatra okot adó gyanú miatt elrendelt meghallgatás során döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(6) A nyilvántartásba vételt követően a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során eljáró szerv (állami adóhatóság) bonthatja fel [Tv. 11. § (5) bekezdés].

(7) A kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott az átvétel tényéről írásbeli elismervényt ad a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek, mely tartalmazza az átvétel időpontját.

(8) A kötelezett az átadás és átvétel tényét a vagyonnyilatkozati nyilvántartás e célra kialakított rovatában - az átvétel időpontját is feltüntetve - aláírásával igazolja.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése

12. § (1) Abban az esetben, ha a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, az őrzésért felelős személy a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát a megtagadó nyilatkozattal egyidejűleg megszünteti.

(2) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy őt írásban köteles felszólítani arra, hogy kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget.

(3)[2] Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő a felszólítás szabályszerű - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 137. § (2) bekezdése szerinti - kézbesítése ellenére eredménytelenül telik el, azt a kötelezettség teljesítésének megtagadásaként kell tekinteni és az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Azzal a kötelezettel szemben, aki önhibáján kívül álló okból nem tudott az esedékességkor eleget tenni vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, és azt az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül teljesíti, az (1) bekezdésben írt következmények nem alkalmazhatók.

(5) Ha a kötelezett az önhibáján kívül álló okból elmulasztott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül nem teljesíti, azt a kötelezettség teljesítésének megtagadásaként kell tekinteni, s vele szemben az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése

13. § (1) A kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megszűnik abban az esetben, ha

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megalapozó jogviszonya, beosztása, feladat- vagy munkaköre megszűnését követő tizenöt napon belül a Tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján vagyonnyilatkozatot tett,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megalapozó jogviszonya, beosztása, feladat- vagy munkaköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megszegésének jogkövetkezményeként szűnik meg,

c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatában foglaltakra tekintettel a Tv. 16. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel kell megszüntetni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a helyettesítés, a kirendelés nem érinti.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését követő eljárás

14. § (1) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát - a Tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat kivételével - az új vagyonnyilatkozat-tételét követő 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.

(2) A kötelezett a visszaadás tényét és időpontját a vagyonnyilatkozati nyilvántartás megfelelő rovatában aláírásával köteles igazolni.

(3) Abban az esetben, ha a kötelezettnek azért nem kell vagyonnyilatkozatot tennie, mert

a) mind a korábbi, mind pedig az új jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg, vagy mert

b) szolgálati jogviszonya áthelyezéssel szűnt meg, s az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történt,

köteles az új szolgálati jogviszony alapján illetékes őrzésért felelős személyt tájékoztatni arról, hogy korábban érvényes vagyonnyilatkozatot tett.

(4) A kötelezett tájékoztatását követően, az új szolgálati jogviszony alapján illetékes őrzésért felelős személy haladéktalanul, írásban kezdeményezi a korábbi őrzésért felelős személynél a kötelezett vagyonnyilatkozatának átadását.

(5) A kezdeményezésnek a korábbi őrzésért felelős személy haladéktalanul eleget tesz.

(6) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat - jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában - általa őrzött példányát, továbbá a kötelezett által a Tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.

Vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését megelőző meghallgatás

15. § (1) Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le

a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve

b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(2) Az őrzésért felelős személy a b) pontban meghatározott esetben a bejelentés másolatának megküldésével, a személyes meghallgatás egyidejű elrendelése és kitűzése mellett, haladéktalanul értesíti a kötelezettet. Az értesítésnek a képviselő igénybevételére és jelenlétére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(3) A meghallgatást az őrzésért felelős személy vagy az általa kijelölt vezető folytatja le.

(4) A meghallgatás nem nyilvános.

(5) A meghallgatáson az őrzésért felelős személy vagy az általa kijelölt vezető, a kötelezett, az érdekképviselet, ennek hiányában a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai szerint igénybe vett képviselő, illetve a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(6) A meghallgatás napját úgy kell kitűzni, hogy az erről szóló értesítés kézbesítése a meghallgatás napját legalább 8 nappal megelőzze. A meghallgatás kizárólag a kötelezett indokolt írásbeli kérelme alapján, egy ízben és legfeljebb 5 munkanappal halasztható el.

(7) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a meghallgatást végző személy, a kötelezett és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(8) A meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek a meghallgatáson elhangzott valamennyi, érdemi nyilatkozatot és az eljárásra vonatkozó megállapítást tartalmaznia kell.

(9) Nem lehet meghallgatást kezdeményezni az (1) bekezdés b) pontja alapján az alábbi esetekben:

a) ha a bejelentő névtelen,

b) ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

c) ha a bejelentés olyan tényre vagy körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős korábbi meghallgatás során már tisztázott.

Vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése

16. § (1) Az őrzésért felelős személy - a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével - kezdeményezi az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát, ha

a) a 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős személy által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,

b) a kötelezett a Tv. 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy

c) a meghallgatási eljárás során a 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

(2) Az őrzésért felelős személy az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezheti, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből (tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység) származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.

A vagyongyarapodási vizsgálatot követő eljárás

17. § (1) Ha az állami adóhatóság által az őrzésért felelős személynek megküldött, a vagyongyarapodási vizsgálat alapján, illetve annak bírósági felülvizsgálata során hozott jogerős határozatból megállapítható, hogy az adóhatóság által megállapított - a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat fedező - jövedelem összege meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének húszszorosát, a határozatnak az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján

a) a Tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása automatikusan, a Tv. erejénél fogva megszűnik, s erről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásától az őrzésért felelős eltekint, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

A tájékoztatás módja, kézbesítés

18. § (1) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről körlevélben vagy személyre szóló intézkedéssel tájékoztatja az igazságügyi alkalmazottakat.

(2)[3] A vagyonnyilatkozati eljárásban keletkező iratokat - a körlevél kivételével - "nem nyilvános" jelzéssel ellátott zárt borítékban kell kézbesíteni, közvetlenül, vagy járásbírósági alkalmazottak esetében a szolgálati hely szerint illetékes bírósági elnök útján, illetve kivételesen postai úton tértivevényes küldeményként.

(3) Az irat (körlevél) átvételét (megismerését) a címzettnek - az időpont feltüntetésével - írásban igazolnia kell.

Az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati eljárása iratainak kezelése és nyilvántartása a bíróságon

19. § A vagyonnyilatkozati eljárásban - a 14. § (6) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló iratkezelési szabályzatának rendelkezéseit - a 20-26. §-okban foglalt kiegészítésekkel - kell alkalmazni.

20. § (1) A Kúrián, az ítélőtáblán és a törvényszéken a VI. ügycsoportban elkülönítve kell kezelni a vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokat.

(2) Az (1) bekezdésben írt ügycsoportban kell kezelni:

a) az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati eljárásban való közreműködésre való kijelöléssel (annak megszűnésével), a tájékoztatással, és a levelezéssel kapcsolatos iratokat, valamint

b) a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti meghallgatás során, a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésekor és a vagyongyarapodási vizsgálat eredményére alapított munkáltatói intézkedéssel összefüggésben keletkezett iratokat.

(3) Az (2) bekezdés b) pontjában megjelölt iratokat zárt borítékban kell elhelyezni, melyre a "nem nyilvános" jelzés mellett rá kell vezetni az ügyszámot és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nyilvántartási számát.

(4) A postaelosztó és a kezelőiroda nem bonthatja fel a bíróságra érkező "nem nyilvános" jelzéssel ellátott küldeményeket, azokat a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás iratainak kezelésére kijelölt személynek kell átadnia.

(5) Az iratokról mutatókönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ügyszámot és az ügy tárgyát. Minden egyéb nyilvántartási adatot a lajstrom tartalmaz.

21. § (1) A bíróságon kezelt igazságügyi alkalmazotti vagyonnyilatkozatokról az 1. melléklet szerint, évente külön, más nyilvántartástól független, folyamatosan sorszámozott nyilvántartást (vagyonnyilatkozati nyilvántartó könyvet) kell vezetni.

(2) Az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati nyilvántartó könyve az 1. mellékletben meghatározott formájú és tartalmú, 1-től kezdődően lapszámozott nyomtatvány, amelybe adatot csak a vagyonnyilatkozati eljárásban az őrzésért felelős, illetve az általa kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott vezethet be. Az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati nyilvántartó könyvébe csak tollal lehet írni. Téves bejegyzés esetén azt át kell húzni, a javítás tényét, idejét a javító szignálásával egyidejűleg fel kell tüntetni.

(3) Az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati nyilvántartó könyve tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett igazságügyi alkalmazott nevét, beosztását, a beosztási helyét, a nyilvántartási számát, a vagyonnyilatkozat átadásának időpontját, a vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségének jogcímét, a következő vagyonnyilatkozat-tétel esedékességét, a vagyonnyilatkozat igazságügyi alkalmazott részére történő visszaadásának időpontját, az átadó-átvevő aláírását.

22. § (1) A vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző eljárásról, annak kezdeményezéséről, majd az eredményeként alkalmazott jogkövetkezményekről a 2. melléklet szerint évente külön - 1-től kezdődően, folyamatosan sorszámozott -igazságügyi alkalmazotti vagyongyarapodási vizsgálati nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző eljárás ügyszámát, a vagyoni helyzetre történt bejelentést, a meghallgatást végző(k) és a meghallgatott nevét, a meghallgatás idejét, az adóhatósági ellenőrzési eljárás kezdeményezésének időpontját, az állami adóhatóság jogerős határozata, az állami adóhatóság jogerős határozata ellen bírósági felülvizsgálat során előterjesztett keresetlevél, és a felülvizsgálatot lezáró határozat - állami adóhatóság általi - megküldésének időpontját, valamint a vizsgálat eredményeként alkalmazott munkáltatói döntést, a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárásban keletkezett iratok megsemmisítésének idejét és a megjegyzés rovatot.

23. § (1) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárásban keletkezett irat megsemmisítését - amennyiben vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére nem kerül sor - az őrzésért felelős a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését követően, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésekor rendelheti el.

(2) A megsemmisítés elrendeléséről szóló iratot a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell kezelni. Az irat megsemmisítésének tényét a meghallgatást végző személy a megsemmisítési utasításra vezetett "megsemmisítve" feljegyzéssel és aláírással igazolja.

(3) Vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése esetén, a kezdeményezés előtti eljárásban keletkezett iratokat a vagyongyarapodási vizsgálat irataihoz kell csatolni.

24. § Az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozati eljárásában keletkezett iratokat - a 23. §-ban foglaltak kivételével - 10 évig, a 14. § (6) bekezdésében foglalt esetben az ott meghatározott időtartamig kell kezelni, azt követően meg kell semmisíteni.

25. § Az vagyonnyilatkozati eljárásban a 21 és 22. § alapján vezetett nyilvántartások (1. és 2. melléklet) a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzatban foglaltak alapján nem selejtezhetők.

26. § A vagyonnyilatkozatokat, az 1. és 2. melléklet szerinti nyilvántartásokat az egyéb elnöki iratoktól elkülönítve, zárt helyen kell tárolni.

Hatályba léptető rendelkezés

27. § (1) Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről szóló 2008. évi 2. számú OIT ajánlás.

Dr. Handó Tünde s. k.,

az Országos Bírósági Hivatal elnöke

1. melléklet a 23/2012. (XI. 23.) OBH utasításhoz

Igazságügyi alkalmazotti vagyonnyilatkozati nyilvántartás -......év

2. melléklet a 23/2012. (XI. 23.) OBH utasításhoz

Igazságügyi alkalmazotti vagyongyarapodási vizsgálati nyilvántartás -......év