BH 2008.2.50 I. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után - a hitelező elállása vagy a felek közös kérelme alapján - akkor sincs lehetőség az eljárás megszüntetésére, ha a kérelem a végzés közzététele előtt megérkezett a bíróságra [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., Pp. 27. §, 157. § e), f) pont].

II. Az ügyviteli hiányosságokra visszavezethető késedelem a mulasztás kimentésére nem ad alapot [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. §; Pp. 105. §, 107. §].

A hitelező 2006. június 27. napján benyújtott kérelme alapján indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 9. sorszámú végzésében, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. tv., az 1997. évi XXVII. tv., a 2000. évi CXXXVII. tv. és a 2004. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót abból az okból, hogy az adós az elismert tartozását a részére engedélyezett fizetési haladék időtartama alatt sem egyenlítette ki. A végzést az adós 2007. január 8-án vette át, a határozat 2007. január 24-én emelkedett jogerőre. Az elsőfokú bíróság a 2007. január 30-án kelt végzésével rendelte el a felszámolás megindításának közzétételét.

A hitelező a 2007. február 2-án az elsőfokú bírósághoz benyújtott beadványában visszavonta az adós felszámolására irányuló indítványát és az eljárás megszüntetését kérte. Az elsőfokú bíróság 15. sorszámú végzésében tájékoztatta a feleket, hogy a 9. sorszámú végzés 2007. január 24-én jogerőre emelkedett, annak közzététele folyamatban van, így az adós a hitelezőkkel megkötött egyezséggel kerülheti el a jogutód nélküli megszüntetést. Értesítette a feleket, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nyújtható be a fellebbezéssel együtt.

Az adós 2007. február 14-én érkezett beadványában az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte a Cégközlöny Szerkesztőségének megkeresésével együtt annak érdekében, hogy a felszámolás közzétételére ne kerüljön sor. A fizetésképtelenséget megállapító 9. sorszámú végzéssel szemben fellebbezéssel is élt, a mulasztása kimentésére pedig igazolási kérelmet terjesztett elő. A fellebbezési határidő elmulasztása miatti vétlenségének valószínűsítésére orvosi igazolást csatolt, arra hivatkozva, hogy az adós gazdálkodó szervezet házaspár-ügyvezető tagjai a fellebbezési határidő végén olyan betegségben szenvedtek, mely megakadályozta őket a fellebbezés előterjesztésében és abban is, hogy jogi képviseletről gondoskodhassanak. Az akadályoztatás 2007. február 1-jén szűnt meg, ettől az időponttól számított 15 napon belül nyújtották be igazolási kérelmüket. Az adós kérelme kiterjedt a végrehajtás felfüggesztésére is.

Az adós a fellebbezés indokaként arra hivatkozott, hogy a bírói gyakorlat, valamint a Cstv. Kommentár értelmében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, ezért a közzététel időpontjáig bejelentett hitelezői elállás az eljárás megszüntetését eredményezi. Utalt a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok c. lapban közzétett 2002. évi 451. számú eseti döntésére is.

Az adós fellebbezése folytán eljáró ítélőtábla az adós által előterjesztett igazolási kérelmet elutasította, és az adós fellebbezését hivatalból utasította el. A bíróság kiemelte, hogy a jelen eljárásban a felek 2007. január 23-áig nyújthatták volna be határidőben a fellebbezésüket. Az Ítélőtábla megállapította, hogy az adós által az igazolási kérelem mellékleteként becsatolt orvosi igazolás dr. K. L. román orvos pecsétjével és aláírásával ellátott, román nyelvű nyomtatvány, mely nagyrészt olvashatatlan kézírással, magyar nyelven került kitöltésre. Az igazolás szerint K. J.-né részére 2007. január 18. és február 1. között a kezelőorvos immobilizálást, gipszharisnyát és gyulladásgátlót ajánlott a bal térdízület subluxatioja miatt, K. J.-nek pedig 2007. január 18. és február 1. közötti időtartamra immobilizálást és gyulladásgátlót ajánlott a gerincoszlop diszkopátiája miatt. A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 106. §-ának (1) bekezdése, 107. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. §-ának (1) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gazdálkodó szervezet képviselőinek a társaság érdekeinek elsődlegessége miatt ilyen esetekben is gondoskodniuk kell arról, hogy távollétükben a cég élete ne álljon meg. Az ügyintézést úgy kell megszervezniük, hogy többnapos kiesésük esetén szervezetileg biztosítva legyen az, hogy távollétükben utasításukra valaki a cég érdekeinek védelme folytán szükséges intézkedést megtehesse. A fizetésképtelenséget megállapító 9. sorszámú végzés 2007. január 8-án került kézbesítésre. 2007. január 8-ától 18-áig elegendő idő állt az adós rendelkezésére, hogy jogi képviselőt bízzon meg a fellebbezés benyújtása végett. Mindezekre tekintettel az igazolási kérelmet a bíróság nem találta alaposnak, figyelemmel arra is, hogy a Pp. 106. §-ának (1) bekezdésében megkívánt vétlenség a felróhatóság hiányát jelenti, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, betegség miatti figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából eredőnek minősül.

Az eljárás megszüntetésére irányuló kérelemmel kapcsolatban az ítélőtábla rámutatott a következőkre: a jelen ügyben a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja, a közzététel időpontja mindössze a hitelezői igények bejelentése tekintetében minősül kezdő időpontnak. A fellebbezésben hivatkozott bírói gyakorlat a Cstv. 1993. szeptember 2-át megelőzően hatályos rendelkezésein alapult, amikor a Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében a felszámolás kezdő időpontja nem lehetett korábbi, mint a közzététel időpontja. A jelenleg irányadó ítélkezési gyakorlat a Cstv. 1993. szeptember 2-ától hatályos 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést követi, mely szerint a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.

Az ítélőtábla a végrehajtás felfüggesztésére sem látott jogi indokot, mert arra csupán a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján kerülhet sor, azonban a felszámolási eljárásban a Vht. rendelkezései nem irányadóak.

Az ítélőtábla végzése ellen az adós fellebbezést terjesztett elő, melyben a támadott végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a közzététel előtti hitelezői elállás és az adóssal közös eljárás-megszüntetési kérelem alapján a Pp. 157. § e) és f) pontjai értelmében nem lehetőség, hanem kötelezettség az eljárás megszüntetése, mert a kérelmező az eljárás ura mindaddig, amíg a közzétételtől kezdve a többi hitelező is félként részt nem vesz az eljárásban. Ha a hitelező a kérelmétől eláll, az önmagában is, az igazolási kérelem és a fellebbezés elbírásától függetlenül megszüntetendőséget jelent. A közzététel előtti elállásnak akkor is eljárás-megszüntető joghatásúnak kell lennie, ha az arról való bírósági döntés áthúzódik a közzététel utáni időpontra. Utalt arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1993-at követő határozataiban is az általa előadottakkal egyező döntéseket hozott. Fenntartotta az igazolási kérelmet is. Megjegyezte: a jó gazda gondosságába beletartozik az is, ha a fellebbezési időszak utolsó részére tervezték az ügyvezetők a fellebbezés beadását, jogi képviselő igénybevételének lehetőségét. Nem lehet az elmarasztalás alapja az, hogy a fellebbezési időszak végén fellebbezni szándékozó fél az éppen ebben az időben fellépő fizikai akadályoztatás miatt nem tudja jogorvoslati kérelmét előterjeszteni. A fellebbezési időszak bármely napján benyújtott fellebbezést határidőn belülinek és hatályosnak kell tekinteni. Hivatkozott a 2007. február 26-án kelt beadványára is, amelyet az Ítélőtábla nem vett figyelembe, mert már 2007. február 23-án döntést hozott.