Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/9057. számú törvényjavaslat indokolása

2009. évi ... törvény az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról

1. §

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

A/ változat

"4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen kettőszáz.

(2) Száz országgyűlési képviselőt - egy választási fordulóban - egyéni választókerületben választanak. Az egyéni választókerületekben pártokra leadott szavazatok másodszori értékelésével, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további száz mandátum kerül betöltésre.

(3) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak."

B/1 változat

"4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen kettőszáz.

(2) Az országgyűlési képviselőket arányos választási rendszerben, országos listás szavazással választják, 5 %-os parlamenti küszöb alkalmazásával és egy választási fordulóban. Minden választópolgárnak egy szavazata van.

(3) A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot."

B/2 változat

"4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma kettőszáz.

(2) Az országgyűlési képvisel őket - gazdasági tervezési régiónként - hét regionális választókerületben (a továbbiakban : választókerület) listán választják, 5 %-os parlamenti küszöb alkalmazásával, arányos választási rendszerben és egy választási fordulóban. Minden választópolgárnak egy szavazata van.

(3) A választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát e törvény melléklete tartalmazza.

(4) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak."

2. §

A Vjt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A/ változat

"5. § (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.

(2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ezerkettőszáz választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges . A választópolgár több egyéni választókerületi jelöltet is ajánlhat, de csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van.

(3) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét egyéni választókerületben jelöltet állított.

(4) A pártok kapcsolt egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - kapcsolt országos listát állíthatnak.

(5) Az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.

(6) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben és az országos listán lehet jelölt. Ha jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek választották, akkor a listás helyét elveszti, és helyébe a listán következő jelölt lép.

(7) Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép.

(8) Ugyanazon párt csak egy - önálló vagy kapcsolt - listát állíthat."

B/1 változat

"5. § (1) A választásokon képviselőket - országos listán - azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.

(2) A jelöléshez legalább 50 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

(3) A pártlistára háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.

(4) Ugyanaz a személy egyidejűleg csak egy listán szerepelhet jelöltként.

(5) Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a soron következő jelölt lép.

(6) Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy kapcsolt - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek."

B/2 változat

"5. § (1) A választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.

(2) A választókerületben a jelöléshez legalább a választókerület választópolgárai 0,5%-nak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár több választókerületi jelöltet is ajánlhat és csak abban a választókerületben, amelyben a lakóhelye van.

(3) A választókerületben - területi listán - pártok és független jelöltek indulhatnak.

(4) A független jelöltként induló jelölt csak önálló listán indulhat.

(5) A pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.

(6) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy választókerületben indulhat, egy pártlistán vagy egy független listán.

(7) Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép.

(8) Ugyanazon párt csak országosan egységes módon- önálló vagy kapcsolt - listát állíthat a választókerületekben."

3. §

A Vjt. 7.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

A/ változat

"7. § (1) Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. A választópolgár egy jelöltre szavazhat.

(2) A listás mandátumok eredményét a következők szerint kell megállapítani:

1. Az egyéni választókerületben indult pártjelöltek szavazatait országosan, pártonként külön-külön össze kell adni (adott pártra leadott szavazatok száma). A jelöltekre országosan összeszámolt szavazatokat is össze kell adni (összes leadott szavazat száma). Meg kell állapítani az összes leadott szavazat országosan összesített szám a alapján az 5 %-os parlamenti küszöböt. A listás mandátumok kiosztásának a további folyamatában csak az a párt vehet részt, amelynél az adott pártra leadott szavazatok száma meghaladta az összes leadott szavazat 5 %-át. Az egyéni választókerületi mandátumokat az 5%-os határ nem érinti.

2. Aránypárt kell készíteni, amelynek baloldali számlálójában az adott pártra leadott szavazatok száma, baloldali nevezőjében a valamennyi pártra leadott szavazatok száma, jobboldali számlálójában X, a jobboldali nevezőben 200 szerepel. Az egyenletet X-re kell rendezni, majd a számokkal együtt ki kell számolni. A hányados az adott pártot megillető egyéni és listás mandátumok összegét mutatja. A hányadosból le kell vonni az adott párt által egyéni választókerületben elért mandátumok számát. Az eredő az adott párt listás mandátumainak számát mutatja.

3. Kerekítés: amennyiben a számítás elvégzése után a listás mandátumokban törtszám szerepel, akkor a legmagasabb törtszámmal rendelkező párt mandátumainak tört számát felfelé kell kerekíteni egész számra, az összes többi párt listás mandátumainak számát lefelé kell kerekíteni egész számra. Ha a listás mandátumok kerekítési oszlopában még mindig nem 100 az összeg, akkor a kerekítést addig kell folytatni a következő legnagyobb törtszámmal rendelkező párttal, amíg az összeg 100 lesz.

(3) Azok a pártok, amelyek listáikat kapcsolják, a kapcsolásban résztvevő listákra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot.

(4) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető listás mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat."

B/1 változat

7. § (1) A választási eredmény megállapítása a pártokra leadott és országosan külön - külön összeszámolt szavazatok alapján történik.

(2) A szavazatok alapján ki kell osztani a listán elérhető mandátumokat. Ennek eljárása a következő:

1. Az országosan összeszámolt és listánként leadott szavazatokat össze kell adni (valamennyi listára leadott szavazatok száma). Meg kell állapítani a valamennyi listára leadott szavazatok országosan összesített száma alapján az 5 %-os parlamenti küszöböt. A mandátumok kiosztásának a további folyamatában csak az a lista vehet részt, amely meghaladta az 5 %-os határt.

2. Össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott szavazatok képezik.

3. Minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb. 4. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában az található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában az található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül.

5. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számok találhatók, akkor a (3) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.

(3) Ha két vagy több lista azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a választókerületben megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

(4) Azok a pártok, amelyek listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra jutó szavazatok összesített számának arányában szereznek mandátumot."

B/2 változat

"7. § (1) A választási eredmény megállapítása választókerületenként külön-külön történik.

(2) A szavazatok alapján ki kell osztani a listán elérhető mandátumokat. Ennek eljárása a következő:

1. Az országosan összeszámolt és listánként leadott szavazatokat össze kell adni (valamennyi listára leadott szavazatok száma). Meg kell állapítani valamennyi listára leadott szavazatok országosan összesített száma alapján az 5 %-os parlamenti küszöböt. A mandátumok kiosztásának a további folyamatában csak az a lista vehet részt, amely meghaladta az 5 %-os határt.

2. Össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra és a független listákra leadott szavazatok képezik.

3. Minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.

4. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában az található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában az található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül.

5. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számok találhatók, akkor a 7. (3) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.

(3) Ha két vagy több lista azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a választókerületben megszerezhető mandátumok szám a kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

(4) Azok a pártok, amelyek listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra jutó szavazatok összesített számának arányában szereznek mandátumot."

4. §

A Vjt. 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:

A/ és B/1 változat:

"8. § A listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a

mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek

hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg."

B/2 változat:

"8. § A listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg. A független képviselő mandátumának megszűnése esetén a mandátum a ciklus végéig betöltetlen marad."

5. §

A/ változat:

A Vjt. 46. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha az egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani.

(2) Az e fejezetben levő eltérésekkel az időközi választásra értelemszerűen kell alkalmazni az általános választás szabályait.

(3) Az időközi választás eredménye nem érinti az országos listák mandátumait.

(4) Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg."

B/1 változat

(1) E törvény a kihirdetését követően tartandó általános országgyűlési képviselői választások kitűzésének napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Vjt. 9.§-a, 46. §-a, valamint a 2. sz., 3. sz. és 4. sz. melléklete, valamint az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet.

B/2 változat

A Vjt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § E törvény melléklete állapítja meg a választókerületenként megszerezhető mandátumok számát."

6. §

A/ változat

(1) E törvény a kihirdetését követően tartandó általános országgyűlési képviselői választások kitűzésének napján lép hatályba.

(2) Az egyéni választókerületek területi beosztását, sorszámát és székhelyét az Országgyűlés külön törvényben állapítja meg.

(3) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Vjt. 9.§-a, az 52.§ b), c) és d) pontja, valamint a 2. sz., 3. sz. és 4. sz. melléklete, valamint az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet.

B/1 változat

Nincs 6. §

B/2 változat

(1) E törvény a kihirdetését követően tartandó általános országgyűlési képviselői választások kitűzésének napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével a Vjt. 1 . sz. melléklete helyébe az e törvény mellékletével megállapított szövegű Melléklet kerül.

(3) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Vjt. 9. §-a, 46.§-a, valamint a 2. sz., 3. sz. és 4. sz. melléklete, valamint az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet.

B/2 változat

Melléklet a 2009. évi ... törvényhez

"Melléklet az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényhez

A választókerületenként a megszerezhető mandátumok száma:

INDOKLÁS

Általános indokolás

Eddigi nyilatkozataik alapján bizton mondható, hogy valamennyi parlamenti párt egyetért abban, hogy a választójogi rendszer olyan átalakítására van szükség, amely az alábbi három feltételnek tesz eleget:

1. kisebb létszámú parlamentet eredményez,

2. a jelenleginél arányosabb, a választók akaratát hívebben tükröző választást tesz lehetővé,

3. rövidebb, olcsóbb választási kampánnyal jár.

Ezek a kritériumok többfajta választási rendszerben is teljesíthetők.

A törvényjavaslat annak érdekében, hogy jelentősen csökkentse az országgyűlési képviselők számát, ugyanakkor arányosabbá tegye a képviseletet, továbbá hogy rövidebbé, egyszerűbbé, ezáltal olcsóbbá tegye a választást, három változatot is felajánl elfogadásra. Mindegyik változat 200-ban határozza meg a képvisel ők számát, és azáltal, hogy egyfordulós választást javasol és lerövidíti a kampány időszakát, lényegesen csökkenti a választási költségeket.

Mindegyik változat arányosabb képviseletet tesz lehetővé, mint a jelenlegi rendszer. A parlamenti küszöb változatlanul 5 %, amelyet országos összesítéssel kell kiszámítani.

Az előterjesztő - talán kissé szokatlanul - azért három változatban terjeszti elő a törvényjavaslatot, mert ezzel is jelezni kívánja, hogy számára minden olyan megoldás elfogadható, amely egyidejűleg vezet a képviselők számának csökkentéséhez, az arányos képviseleti rendszer érvényesítéséhez, valamint az egyszerűbb, költségkímélő választáshoz.

A/ változat;

Az A/ változat szerint a választópolgárok összesen 200 - száz egyéni választókerületi, száz listás - országgyűlési képviselőt választanak az Országgyűlésbe. A parlamenti képviselők létszámának a csökkenése a költségvetési terheket enyhíti. A választás egyfordulóssá és egyszavazatossá t étele további költségmegtakarításokat tesz lehetővé, és ezzel egyidejűleg arra ösztönzi a pártokat, hogy a választópolgárok számára a választás utáni koalíciókötési szándékot nyilvánosságra hozzák még a választás előtt.

A 1989. évben megalkotott választási rendszerből a törvény megőrzi az egyéni választókerületi képviselő intézményét, bár a jelenleginél kisebb számban. Ugyanakkor - az 5 %-os parlamenti küszöb megtartása mellett - növekszik az arányosság is a korábbi megoldáshoz képest, amely a javaslat fontos eleme.

Az "egy szavazatot kétszer értékelő rendszerben" a listás szavazatok elosztása nem töredékszavazatokon, hanem a választópolgárok közvetlen szavazatain nyugszik, a kisebb pártoknak is lehetőséget nyújt a parlamentbe való bekerülésre.

A korábbi érvényességi és eredményességi küszöbök megszűnésével egyszerűbbé válik a választási törvény.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntésének eleget téve, az Országgyűlés saját hatáskörbe vonja a választókerületek meghatározásának jogát, így hatályon kívül helyezhető az erről rendelkező korábbi minisztertanácsi rendelet is.

B/1 változat

A B/1 változat szerint a választópolgárok a 200 országgyűlési képviselőt egy fordulóban, országos pártlistás rendszerben választanak. A választás egyfordulóssá és egyszavazatossá tétele további költségmegtakarításokat tesz lehetővé, és ezzel egyidejűleg arra ösztönzi a pártokat, hogy a választópolgárok számára a választás utáni koalíciókötési szándékot világosan nyilvánosságra hozzák - még a választás előtt.

Ez az országos pártlistás választási rendszer sokkal arányosabb, mint a rendszerváltáskor megalkotott szisztéma. A parlament összetételében jobban tükröződik a társadalom politikai vélemény- és érdek-tagoltsága. Az arányos választási rendszerben továbbra is alkalmazni kell az országosan számított 5 %-os határt.

A megszűnő egyéni választókerületi képviselő funkciókat átvehetik az országos pártlistán megválasztott országgyűlési képviselők.

A törvényjavaslat fontos eleme, hogy csak pártok versenyezhetnek a parlamenti mandátumokért, független jelöltek nem, mivel az alkotmányban meghatározott módon a pártoké a főszerep a legfelsőbb népképviseleti szervben.

A korábbi érvényességi és eredményességi küszöbök megszűnésével egyszerűbbé válik a választási törvény.

E törvény szerint az ország egy választókerületet alkot, és ezzel eleget tesz az Alkotmánybíróságnak a választókerületek aránytalanságával kapcsolatos korábbi döntésének is, mert arányosság növekedésével a választójog egyenlőségének elve következetesen megvalósul.

B/2 változat

A B/2 változat szerint a választópolgárok a 200 országgyűlési képviselőt egy fordulóban, regionális listás rendszerben választanák. A választás egyfordulóssá és egyszavazatossá tétele további költségmegtakarításokat tesz lehetővé, és ezzel egyidejűleg arra ösztönzi a pártokat, hogy a választópolgárok számára a választás utáni koalíciókötési szándékot világosan nyilvánosságra hozzák - még a választás előtt.

Ez a listás választási rendszer arányosabb, mint a rendszerváltáskor megalkotott szisztéma. A parlament összetételében jobban tükröződik a társadalom politikai vélemény- és érdektagoltsága. Az arányos választási rendszerben továbbra is alkalmazni kell az országosan számított 5 %-os határt.

A megszűnő egyéni választókerületi képviselő funkciókat átvehetik a regionális pártlistán megválasztott országgyűlési képviselők.

A törvényjavaslat fontos eleme, hogy független képviselő jelöltek továbbra is versenyezhetnek a parlamenti mandátumokért, míg az alkotmányban meghatározott módon a pártoké marad a főszerep a legfelsőbb népképviseleti szervben.

A területfejlesztésről szóló törvény után a választási törvény is helyet ad a régiók szerepe erősödésének. A gazdasági szerep erősödése után logikusan következik az a lépés, hogy a régiók a politikai életben is fontos szerepet kapjanak . További előnye a mandátumok regionális elosztásának, hogy a választási rendszer is arányosabbá válik, mert a növekvő számú képviselői helyek a szavazatok igazságosabb elosztását teszik lehetővé.

A korábbi érvényességi és eredményességi küszöbök megszűnésével egyszerűbbé válik a választási törvény.

E törvény a regionális választókerületek létrehozásával eleget tesz az Alkotmánybíróság korábbi döntésének is, mert arányosság növekedésével a választójog egyenlőségének elve következetesen megvalósul.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz (Vjt. 4. §-a)

A/ változat

Az A/ változat szerint összesen kétszáz (száz egyéni választókerületi és száz országos listás ) képviselői hely van. A választópolgárok a száz egyéni képviselőjelöltre egy fordulóban, egy szavazatos rendszerben szavazhatnak. Listára nem kell leadni szavazatot, a másik száz (listás) képviselői helyet az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok másodszori értékelésével a pártok országos listáiról osztják ki.

B/1 változat

A javaslat B/1 változata szerint a választópolgárok a kétszáz országgyűlési képviselőt egy fordulóban, egy szavatos, arányos választási rendszerben, a pártok által állított országos listákról, 5 %-os parlamenti küszöb alkalmazásával választják.

B/2 változat

A javaslat B/2 változata szerint a kétszáz országgyűlési képviselőt egy fordulóban, a hét meglévő gazdasági fejlesztési régió szerinti hét választókerületben, regionális listákon, országosan 5 %-os parlamenti küszöb alkalmazásával választják. A választókerületenként elnyerhető mandátumok számát a törvény melléklete tartalmazza.

A 2. §-hoz (Vjt. 5. §-a)

A/ változat

Az A/ változat szerint az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ezerkettőszáz választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét egyéni választókerületben jelöltet állított.

B/1 változat

A pártjelöltek országos listán indulhatnak. A lista indításához országosan 50 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása szükséges . A pártlistán háromszor annyi jelölt indítható, mint ahány mandátum elnyerhet ő. A pártok önálló vagy kapcsolt listát állíthatnak. Az ajánlásokat nem kopogtatócédula segítségével, hanem - hasonlóan a népszavazási aláírásgyűjtéshez - íveken lehet leadni.

B/2 változat

A jelöltek listán indulhatnak, pártlistákon vagy független listákon. A jelöléshez a választókerület választópolgárai 0,5%-ának az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A pártlistán háromszor annyi jelölt indítható, mint ahány mandátum elnyerhető. Ugyanaz a személy egyidejűleg egy választókerületben indulhat, egy pártlistán vagy egy független listán. A pártok országosan egységes módon- önálló vagy kapcsolt - listát állíthatnak. Az ajánlásokat nem kopogtatócédula segítségével, hanem - hasonlóan a népszavazási aláírásgyűjtéshez - íveken lehet leadni. A választópolgár több választókerületi jelöltet is ajánlhat, de csak abban a választókerületben, amelyben a lakóhelye van. Ezzel a megoldással elkerülhetők a kopogtatócédulákkal kapcsolatos visszaélések, az ellenőrzés csak a személyazonosságra terjed ki.

A 3. §-hoz (Vjt. 7. §-a)

A/változat

Az eredmény megállapítása során az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy az őt jelölő párt országosan elérte-e az öt százalékos küszöböt.

A listás mandátumok eredményét a következők szerint kell megállapítani:

1. Az egyéni választókerületben indult pártjelöltek szavazatait országosan, pártonként külön-külön össze kell adni (adott pártra leadott szavazatok száma). A jelöltekre országosan összeszámolt szavazatokat is össze kell adni (összes leadott szavazat száma). Meg kell állapítani az összes leadott szavazat országosan összesített száma alapján az 5 %-os parlamenti küszöböt . A listás mandátumok kiosztásának a további folyamatában csak az a párt vehet részt, amelynél az adott pártra leadott szavazatok száma meghaladta az összes leadott szavazat 5 %-át. Az egyéni választókerületi mandátumokat az 5%-os határ nem érinti.

2. Aránypárt kell készíteni, amelynek baloldali számlálójában az adott pártra leadott szavazatok száma, baloldali nevezőjében a valamennyi pártra leadott szavazatok száma, jobboldali számlálójában X, a jobboldali nevezőben 200 szerepel. Az egyenletet X-re kell rendezni, majd a számokkal együtt ki kell számolni. A hányados az adott pártot megillető egyéni és listás mandátumok összegét mutatja.

A hányadosból le kell vonni az adott párt által egyéni választókerületben elért mandátumok számát. Az eredő az adott párt listás mandátumainak számát mutatja.

3. Kerekítés: amennyiben a számítás elvégzése után a listás mandátumokban törtszám szerepel, akkor a legmagasabb törtszámmal rendelkező párt mandátumainak tört számát felfelé kell kerekíteni egész számra, az összes többi párt listás mandátumainak számát lefelé kell kerekíteni egész számra . Ha a listás mandátumok kerekítési oszlopában még mindig nem 100 az összeg, akkor a kerekítést addig kell folytatni a következő legnagyobb törtszámmal rendelkező párttal, amíg az összeg 100 lesz.

Azok a pártok, amelyek listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot.

Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető listás mandátumok száma k evesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat."

B/1 változat

A B/1 változat mandátum kiosztási módszere az - 1989. évi országgyűlési választási törvényből már korábban jól ismert - országos listás mandátum kiosztás matematikai módszerével azonos. Az eltérés csupán abban van, hogy a B/1 változat nem a töredékszavazatok rendszerére, hanem a közvetlenül leadott szavazatokra épül.

B/2 változat

A B/2 változat mandátum kiosztási módszere az - 1989 . évi országgyűlési választási törvényből már korábban jól ismert - országos listás mandátum kiosztás matematikai módszerével azonos . Az eltérés két vonatkozásban van : egyrészt a B/2 változat nem a töredékszavazatok rendszerére, hanem a közvetlenül leadott szavazatokra épül, másrészt a mandátumok kiosztására regionális választókerületenként kerül sor, az országos 5 %-os parlamenti küszöb alkalmazásával.

A 4. §-hoz (Vjt. 8. §-a)

Ez a § - mindegyik változat esetében azonosan - a listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetére tartalmaz rendelkezéseket. A B/2 változat ezen túlmenően rendelkezik a megszűnő független mandátumról is. Az önálló listán indult független képviselő kiesése esetében nincs aki a helyébe lépjen, ezért a mandátuma betöltetlen marad.

Az 5. §-hoz

A/változat (Vjt. 46. §-a)

Mivel az A/ változat szerint egyéni és listás mandátumok is vannak, rendelkezni kell mind az egyéni, mind a listás képviselők esetben a megbízatás megszűnése esetére irányadó eljárásról is. Egyéni képviselő megbízatása megszűnése esetén időközi választást kell tartani.

B/1 változat - hatályba léptető rendelkezések

A B/1 változat esetében főbb módosítások már nincsenek, a javaslat az 5. §-ban már csak a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

B/2 változat (Vjt. 52. § és a törvény melléklete)

A regionális választókerületekben a választókerületenként megszerezhető mandátumok számát a törvény melléklete állapítja meg. Ez a Dél-alföldi Régióban 27, a Dél-dunántúli Régióban 19, az Észak-alföldi Régióban 30, az Észak-magyarországi Régióban 25, a Közép-dunántúli Régióban 22, a Közép-magyarországi Régióban 57, és a Nyugat-dunántúli Régióban 20 mandátumot jelent, a régiók lakossága számával arányosan.

A 6. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések. Az A/ változat e setében rendelkezni kell arról is, hogy az egyéni választókerületek területi beosztását, sorszámát és székhelyét az Országgyűlés külön törvényben állapítja meg. Mindegyik változat esetében (ahogy korábban az 5. §-ban a B/1 változatnál történt) rendelkezni kell a választókerületi beosztást eddig megállapító MT rendelet hatályon kívül helyezéséről is, az Alkotmánybíróságnak a választókerületek aránytalanságával kapcsolatos döntésével összhangban.