1040/1995. (V. 17.) Korm. határozat
az Országos Bűnmegelőzési Tanács létrehozásáról
A Kormány a programjában megfogalmazott célkitűzéseinek megfelelően szükségesnek tartja olyan hosszú távú, komplex bűnmegelőzési stratégia kialakítását, amely figyelemmel van a bűnmegelőzés szociális, gazdasági, igazgatási, valamint a rendőrség bűnmegelőzési feladataira, a települési önkormányzatokkal való együttműködésre.
A fenti célok megvalósítása érdekében olyan szervezetet célszerű létrehozni, amely a Kormány érdekegyeztető, döntés-előkészítő és javaslattevő szerveként működik. Erre figyelemmel a Kormány a következőket határozza el:
1. A Kormány a bűnmegelőzéssel összefüggő döntés-előkészítő, érdekegyeztető, javaslattevő szerveként létrehozza az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot (a továbbiakban: OBmT). Az OBmT elnökét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 1995. május 31.
2. Az OBmT munkájában állandó tagként vesz részt a belügy-, az igazságügy-, az ipari és kereskedelmi, a honvédelmi, a népjóléti, a munkaügyi, a művelődési és közoktatási, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, az országos rendőrfőkapitány, a határőrség országos parancsnoka, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka vagy képviselője.
3. A Kormány felkéri a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy - személyesen vagy képviselőik útján - az OBmT munkájában tanácskozási joggal rendszeresen vegyenek részt.
4. Az OBmT ülésére az elnök - tanácskozási joggal - hívja meg azt a minisztert, illetve azon országos hatáskörű államigazgatási szerv, illetve társadalmi szervezet vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. Az elnök - tanácskozási joggal - az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál indokolt.
Felelős: OBmT elnöke
Határidő: folyamatos
5. Az OBmT állásfoglalásaival, javaslataival segíti a Kormány bűnözés visszaszorítása érdekében végzett tevékenységét, felhívja a figyelmet a bűnözés okaira, és ajánlásokat dolgoz ki a deviancia terjedésének megakadályozására, a hazai bűnmegelőzés stratégiai elveire, továbbá közreműködik a Kormány átfogó bűnmegelőzési programjának kidolgozásában.
Felelős: OBmT elnöke
Határidő: folyamatos
6. Az OBmT tevékenységi körében:
a) gondoskodik az Országos Bűnmegelőzési Programból adódó feladatok végrehajtásáról és módszertani központként működik e funkciójának megvalósítása érdekében;[1]
b) elemzi és értékeli a társadalmi és a gazdasági folyamatok bűnözésre gyakorolt hatását, kezdeményezi bűnmegelőző intézkedések bevezetését;[2]
c) gondoskodik a hazai és a nemzetközi gyakorlati és tudományos tapasztalatok hasznosításáról. Ennek érdekében fórumokat szervez, illetve rendszeresen értékeli a bűnözés okait és feltételeit;[3]
d) gondoskodik arról, hogy a bűnüldözéssel, illetve a bűnmegelőzéssel foglalkozó központi államigazgatási szervek, főhatóságok, valamint a bűnmegelőzésben érdekelt, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. §-a alapján működő bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságok, továbbá más társadalmi szervezetek, egyesületek egymás programjait megismerhessék, tevékenységüket harmonizálhassák;[4]
e) hozzájárul a közvélemény hiteles tájékoztatásához, együttműködést alakít ki a tömegkommunikációs eszközökkel, ajánlásokat dolgoz ki az egyes bűnelkövetési módszerekkel szembeni hatásos védekezéshez;[5]
f) kezdeményezi és segíti a megelőzés és érvényesítése szempontjából fontos ismeretek iskolai és szakképzésben történő oktatását;[6]
g) segíti a bűnözésre és az ezzel összefüggő társadalmi devianciákra vonatkozó hiteles ismeretek kialakítását és az azt szolgáló adatgyűjtést, adatszolgáltatást.[7]
Felelős: OBmT elnöke
Határidő: folyamatos
7. A Tanács szakmai tevékenységének segítéséért a belügyminiszter felelős.
8. Az OBmT szervezeti és működési szabályzatának, valamint éves munkatervének elkészítéséről az elnök gondoskodik. A szabályzatot jóváhagyás céljából - az elnök javaslatára - a belügyminiszter terjeszti a Kormány elé.
Felelős: belügyminiszter
OBmT elnöke
Határidő: 1995. július 31.
és évente a munkaterv előterjesztésére: január 20.
9. Az OBmT működési feltételeit, az igazgatási és adminisztrációs feladatok elvégzését a belügyminiszter biztosítja. 1995-ben az OBmT működtetése külön költségvetési többletigénnyel nem jár. 1996. január 1-jétől az OBmT működéséhez szükséges költségvetési fedezeti igényt az éves munkatervvel egyidejűleg kell összeállítani, és az előirányzatot a Belügyminisztérium fejezetben a 22. Fejezeti kezelésű előirányzatok címnél bázisba beépülő előirányzatként a központi költségvetés terhére kell biztosítani.
Felelős: belügyminiszter
pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos
10. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a közbiztonság fejlesztésének feladatairól szóló 1033/1994. (V. 6.) Korm. határozat 11. pontja.
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.
[2] Számozását módosította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.
[3] Számozását módosította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.
[4] Számozását módosította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.
[5] Számozását módosította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.
[6] Számozását módosította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.
[7] Számozását módosította az 1136/1997. (XII. 22.) Korm. határozat 8. pontja. Hatályos 1997.12.22.