A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20550/2016/7. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.550/2016/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Petrássy Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Petrássy Miklós ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Villányi és Gyovai Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Gyovai Sándor ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a Csuka Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Csuka Péter ügyvéd) által képviselt Alperesi beavatkozó (beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Budapest Környéki Törvényszék 2016. március 2. napján kelt 10.P.23.120/2009/102. számú közbenső ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről 104. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a I-II. rendű felperesek részéről Pf/3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részben, a következők szerint változtatja meg:

az I. rendű alperes 40%-os mértékű kártérítő felelősséggel tartozik néhai ... 2007. március 26. napján bekövetkezett halálával okozati összefüggésben az I-II. rendű felpereseket ért károkért;

megállapítja, hogy a II. rendű alperes az I. rendű alperes tartozásáért abban az esetben felel, amennyiben az I. rendű alperes társasági vagyona a követelést nem fedezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg - felhívásra - 19.200 (Tizenkilencezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam javára azzal, hogy a II. rendű alperes az I. rendű alperes tartozásáért abban az esetben felel, amennyiben az I. rendű alperes társasági vagyona a követelést nem fedezi.

A fellebbezési eljárási illetékből 28.800 (Huszonnyolcezer-nyolcszáz) forintot, valamint 24.000 (Huszonnégyezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket az állam visel.

A peres felek a fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült egyéb költségeiket maguk viselik.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az ítélkezés alapjául szolgáló tényállás szerint ... (az I. rendű felperes férje, a II. rendű felperes édesapja) 2006. december 27. napján mellkasi fájdalmai miatt felkereste háziorvosát, a II. rendű alperest, aki az I. rendű alperesi betéti társaság beltagjaként végezte a tevékenységét. A II. rendű alperes garatgyulladást, dohányzás okozta idült hörghurutot, és magas vérnyomást diagnosztizált, az utóbbi betegség kezelésére tablettát írt fel a beteg részére. ... fájdalmai nem szűntek meg, 2007. január 2. napján ismét felkereste háziorvosát, aki továbbra is garatgyulladásra gyanakodott, és tüdőgyógyászatra utalta a beteget. A tüdőgyógyászati lelet szerint ... heveny bronchitisben szenvedett, de egyéb kóros elváltozást nem észleltek, javasolták a beteg részére a dohányzás elhagyását, életmódváltást, és rendszeres sporttevékenység végzését. Ezt követően ... 2007. január 3-án, 5-én és 9-én is felkereste a háziorvosát, mivel továbbra is fulladt, és a mellkasi fájdalmai sem szűntek meg. Az utolsó vizsgálat alkalmával a II. rendű alperes is javasolta a dohányzás abbahagyását, és január 13. napjával kiírta ...t a betegállományból. A gépkocsivezetőként dolgozó ... 2007. március 26. napján munka közben rosszul lett, és lefeküdt a gépkocsi vezető fülkéjében pihenni. Munkatársa felajánlotta, hogy mentőt hív, de azt ... visszautasította. ... a „pihenésből" nem tért magához, rövid idő elteltével elhunyt. A boncjegyzőkönyv szerint heveny szívizom elhalás volt a hirtelen halál oka. A boncolás leírása során rögzítették, hogy a koszorúér elmeszesedését és a jobb oldali körbefutó ág trombózisát tárták fel, míg a bal kamra izomzatában heveny elhalást találtak. Ez utóbbi elváltozás és a verőér elzáródása vezetett a beteg halálához.

Az I-II. rendű felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az I-II. rendű alpereseket vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére. Álláspontjuk szerint a II. rendű alperes nem tulajdonított kellő jelentőséget ... nem szűnő mellkasi fájdalmának, holott már a 2005. március 17-ei állapotfelmérés során tisztázódott, hogy koszorúér betegségre nézve kifejezetten magas rizikójú a státusza. A panaszok alapos kivizsgálása érdekében EKG vizsgálatot kellett volna végezni, mivel helyes diagnózis felállítása esetén az időben megkezdett adekvát terápia esélyt biztosított volna a hirtelen szívhalál elkerülésére.

Az I-II. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A II. rendű alperes azzal védekezett, hogy helyesen állította fel a diagnózist, hiszen a betegnél jelentkező mellkasi fájdalom jellege nem szívbetegségre utalt, ezért nem volt szükség EKG vizsgálatra. Vitatták, hogy EKG vizsgálattal megelőzhető lett volna a beteg halála, hiszen a hirtelen szívhalál nem látható előre. Hangsúlyozták, hogy a mentő visszautasításával a beteg maga hárította el életben maradási esélyeit, és egyébként sem tett meg mindent annak érdekében, hogy meggyógyuljon, nem hagyott fel a dohányzással, és nem szedte a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket sem. Utaltak arra, hogy január 9-ét követően a beteg nem jelent meg a rendelésen, ami azt jelenti, hogy nem voltak panaszai.

A beavatkozó az I-II. rendű alperesek pernyertességét támogatta, és ugyancsak a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az I-II. rendű alperesek kártérítő felelősségét néhai ... 2007. március 26. napján bekövetkezett halálával kapcsolatban. Döntésének jogi indokolása szerint közbenső ítéleti döntésével a kártérítési kereset jogalapját bírálta el. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) - káresemény idején hatályos törvényszöveg számozásának megfelelő megjelölése szerint - 244. §-a értelmében a kárigények tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szabályait alkalmazta. Kifejtette: a kártérítő felelősség akkor állapítható meg, ha fennállnak az alapvető feltételei: a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. Ebből kiindulva azt vizsgálta, hogy a II. rendű alperes vétett-e olyan orvosszakmai hibát a beteg kezelése során, amellyel okozati összefüggésben következett be a beteg halála, illetőleg megfelelő volt-e a beteg tájékoztatása és kezelésének a dokumentálása. A kirendelt szakértők egyező véleménye alapján bizonyítottnak találta, hogy a mellkasi fájdalmak hátterében álló kórok kivizsgálása érdekében EKG vizsgálatot kellett volna végzeni, különös tekintettel arra, hogy a beteg kardiovaszkuláris szempontból a magas rizikójú csoportba tartozott, emellett az EKG vizsgálat magas vérnyomásbetegség esetén is alap vizsgálatnak számít. Ez azt jelenti, hogy a beteg ellátása nem felelt meg az Eütv. 77. § (3) bekezdésében felállított gondossági követelményeknek. ... kardiológus igazságügyi orvosszakértő szakvéleményéből kiemelte: ha egy magas kardiovaszkuláris rizikójú beteg mellkasi fájdalomra panaszkodik, úgy mindenképpen szükség van EKG készítésére, továbbá kardiológiai beutalásra. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület (ETT ISZT) kiegészítő szakértői véleményében megerősítette, hogy hasonló rizikójú betegnél mellkasi panasz esetén a kivizsgáláshoz hozzátartozik az EKG végzése, illetve a kardiológiai szakrendelésre történő beutalása. A vizsgálat elmaradása miatt nem kezdődhetett meg a beteg szívbetegségének az adekvát kezelése, így csökkent gyógyulásának az esélye. Ez a közvetett okozati összefüggés megalapozza az I-II. rendű alperesek kártérítő felelősségét. Emellett azt is megállapította, hogy a kórlefolyás dokumentálása is hiányos volt, hiszen nem tartalmazza teljes részletességgel a mellkasi panaszok jellegét, továbbá a magas vérnyomásbetegség kezelése elmaradásának az esetleges következményét [Eütv. 13. § (1) bekezdés, 134. § (1) bekezdés, 136. § (1) bekezdés]. A betegtájékoztatás és az orvosi dokumentáció hiányosságai szintén megalapozták annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes nem az elvárható gondossággal kezelte ...t, ezért az I-II. rendű alperesek egyetemleges kártérítő felelősséggel tartoznak a felperesek irányába.