A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20363/2018/7. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 342. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Istenes Attila, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.363/2018/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kertész József Tamás) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. január 22. napján kelt 19.P.24.713/2017/8. számú ítéletével szemben a felperes részéről 9. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a felperest kereseti illeték megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes az elsőfokú perköltséget 15 napon belül az alperest kiadó ... (címe) részére köteles megfizetni.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperest kiadó ... (címe) részére 10.000 (Tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében a ... napján a ... internetes oldalon megjelent "..." című cikkben közöltek miatt az alábbi helyreigazítás közzétételére való kötelezését kérte:

"Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy

1) "...;

2) "Tulajdonostársakat és hitelezőket keres ... a tőzsdén jegyzett ...-be.";

3) ".... a kirakatba kitett, ám valójában homályos hátterű tőzsdei cégcsoportból....";

4) "Jókora tőkeemelésre készül december elején a .......";

5) "Csakhogy a vállalati kötvények az egyik legkockázatosabb befektetési formának számítanak, miközben a kötvény kibocsátójának, jelen esetben a ... elég drága lehetőség a forrásbevonásra. Több magyarázat is lehet arra, mégis miért éppen emellett döntöttek a ... tulajdonosai, akik között olyan ismeretlen pénzemberek is vannak, akik magántőke-alapok mögé bújtak";

6) "ha a ... netán kiesne a pikszisből, átszabhatják a társaság vezetőségét is, és megállíthatják a kisgömböc további hízókúráját. ";

7) "Kockázatos ...-kötvény"

Kérte a valóság közlését is.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + áfa perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint kereseti illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte Magyarország Alaptörvényének a IX. cikkét, az Smtv. 4. §-át, 10. §-át, 12. §-át, a PK 12., 13., 14. és 15. számú állásfoglalásokat, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.), 36/1994. (VI. 24.), 7/2014. (III. 7.) AB határozatait.

Az egyes közlések vonatkozásában az alábbiak szerint foglalt állást:

1) A "..." kijelentés véleménynyilvánítás, olyan, a tényekből levont következtetés, amely sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhat.

2) A "Tulajdonostársakat és hitelezőket keres ... a tőzsdén jegyzett ...-be" szövegrész ugyancsak tényekből levont következtetés.

A ...-en közzétett előterjesztésből kiderül, hogy a Közgyűlés tőkeemelésre és kötvénykibocsátásra vonatkozóan felhatalmazást kívánt adni az Igazgatóságnak. Mindebből az alperes okszerűen vonhatta le azt a következtetést, hogy a felperes tulajdonostársakat és hitelezőket keres.

Az, hogy az Igazgatóság ténylegesen még nem élt a felhatalmazással, csupán az előterjesztés került fel a ...-re, a cikk egészéhez, szövegkörnyezetéhez képest olyan lényegtelen körülmény, amivel kapcsolatban sajtó-helyreigazításnak nincs helye. Az előterjesztés lényege szerint az Igazgatóság azt javasolta a Közgyűlésnek, hogy a Közgyűlés hatalmazza fel az Igazgatóságot a társaság alaptőkéjének felemelésére azzal, hogy az bármilyen gyakorisággal, bármilyen alaptőke emelési móddal jogosult az alaptőke felemelésére és a névértéktől eltérő kibocsátási érték meghatározására.

3) A "...kirakatba tett, ám valójában homályos hátterű cégcsoportból..." közlés szintén következtetés. A felperes maga sem vitatta, hogy a tulajdonos egy olyan magántőkealap-kezelő, amelynek tényleges tulajdonosai nem ismerhetők meg. A magántőkealapok jogszabályban rendezett befektetési formának minősülnek, azok vonatkozásában a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény rendelkezett. Amennyiben a magántőkealap nyílt végű, de zárt alapként funkcionál, vagyis nem határozza meg előre, hogy meddig működik (nyílt vég), de a tulajdonosi köre meghatározott (zárt), vagyis nyilvánosan nem toborozhat befektetőket, akkor a befektetői kör teljesen rejtve maradhat a nyilvánosság elől. Az alap befektetőiről nyilvános adatbázisból nem tudható meg semmi. A magántőkealapnak még természetes személy ügyvezetője sincsen, csak egy másik cég.

Ezen tényekből az alperes juthatott arra a következtetésre, hogy homályos a felperesi tulajdonosi kör. Ez - helytelenségére, vagy helyességére tekintet nélkül - olyan, tényekből levont következtetés, amivel kapcsolatban sajtó-helyreigazításnak nem lehet helye.

4) A "Jókora tőkeemelésre készül december elején a ..." kijelentés olyan, az előterjesztésből levont következtetés, amely sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhat. A 2. közlésnél írtakkal egyezően nem minősül lényegesnek az a tévedés, hogy a felhatalmazás a cikkek megírásának időpontjában még csak előterjesztés formájában létezett.

5) A "Csakhogy a vállalati kötvények az egyik legkockázatosabb befektetési formának számítanak, miközben a kötvény kibocsátójának, jelen esetben a ... elég drága lehetőség a forrásbevonásra. Több magyarázat is lehet arra, hogy mégis miért éppen emellett döntöttek a ... tulajdonosai, akik között olyan ismeretlen pénzemberek is vannak, akik magántőkealapok mögé bújtak." szövegrésszel az alperes a véleményét mondta el a vállalati kötvények kibocsátásáról, illetőleg arról, hogy - álláspontja szerint - ez a legkockázatosabb befektetési forma. E tekintetben tehát sajtó-helyreigazításnak nincs helye, függetlenül attól, hogy a felperes véleménye eltér az alperesétől.

6) A "Miután azonban a kötvényeknek legalább egy része részvényre átváltható lesz, még az sem kizárt, hogy előbb-utóbb a tulajdonosi arányok változásához is hozzájárul." közlés véleménynyilvánítás, az a felperes személyét közvetlenül nem érinti.

7) A "Ha a ... netán kiesne a pikszisből, átszabhatják a társaság vezetőségét is, és megállíthatják a kisgömböc további hízókúráját" szövegrészből a "kisgömböc" és a hízókúra" kifejezések véleménynyilvánításnak minősülnek, azok az alperes által megtett értékelések, a tényekből levont következtetések meséből átvett elemekkel való megfogalmazása, vonatkozásukban sajtó-helyreigazításnak nincs helye.