1116/1994. (XII. 9.) Korm. határozat

a Hadigondozottak Közalapítványa létrehozásáról

A Kormány

1. a hadigondozottakról való állami, alanyi jogú gondoskodás, valamint a jogosultak ellátásának megvalósítása és a kedvezmények realizálása, továbbá a hadirokkantak egészségügyi segédeszközökkel való ellátásának biztosítása céljából a határozat mellékletét képező Alapító Okirat szerint közalapítványként létrehozza a Hadigondozottak Közalapítványát (a továbbiakban: Közalapítvány);

2. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Kormány nevében az Alapító Okiratot aláírja, és a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről gondoskodjék.

Határidő: 1994. december 30.

3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet az 1116/1994. (XII. 9.) Korm. határozathoz

ALAPÍTÓ OKIRAT

amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt alapító a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a és a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 25. §-ának (3) bekezdése alapján jogi személyként működő közalapítványt hoz létre az alábbiak szerint:

1. Alapító:

Magyar Köztársaság Kormánya

1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.

2. A Közalapítvány neve:

Hadigondozottak Közalapítványa

3. A Közalapítvány székhelye:

1055 Budapest V., Balaton u. 5-7.

4. A Közalapítvány célja:

4.1. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 9. és 25. §-a alapján a hadigondozottakról való állami, alanyi jogú gondoskodás megvalósítása. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) 1., 2. és 11. pontjába foglalt közhasznú tevékenység végzése.[1]

A közalapítvány céljainak megvalósítása során közreműködik a jelzett közfeladatok ellátásában, tevékenységét a kiemelkedően közhasznú szervezet követelményeinek megfelelően végzi.

4.2. A jogosultak ellátásának megvalósítása, a kedvezmények realizálása.

4.3. A hadirokkantak egészségügyi segédeszközökkel való ellátásának biztosítása.

4.4. A közalapítvány politikai pártoktól független szervezet, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőt, megyei fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít, továbbá nem támogat.[2]

4. 5. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 57/A. §-ának (2) bekezdése alapján a személyi kárpótlással kapcsolatos összegek kifizetésének teljesítése.[3]

5. Csatlakozás a Közalapítványhoz

A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatlakozhat.

6. A Közalapítvány induló vagyona

1994. évre 2000 millió forint, amely a következők szerint oszlik meg:

6.1. A jogosult hadigondozottnak járó egyszeri, egyösszegű térítés fedezetéül szolgál 1763 millió forint, új ellátások és a Közalapítvány működési költségeit kitevő 237 millió forint, vagyis összesen 2000 millió forint a költségvetés általános tartalékából.

7. A Közalapítvány vagyona 1995-től

- a mindenkori évi költségvetési támogatás,

- az előző évi maradványok,

- egyéb támogatások,

- saját bevételek.

8. A Közalapítvány szervezete és szervei

8. 1. Kuratórium[4]

A Közalapítvány legfőbb döntést hozó szerve a 9 tagú kuratórium. A tagokat az alapító az alábbi szervezetek javaslata alapján jelöli ki:

Honvédelmi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Vak Hadirokkantak Országos Egyesülete, Hadigondozottak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ), Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége (MAHONSZ), Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

A kuratórium tagjai:

1. dr. József Péter a Honvédelmi Minisztériumtól,

2. dr. Szepezdi Zsuzsanna az Egészségügyi Minisztériumtól,

3. Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető a Pénzügyminisztériumtól,

4. Kovács János az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól,

5. Kreisz Mihály a Vak Hadirokkantak Országos Egyesületétől,

6. Ipacs József a Hadigondozottak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségétől (HONSZ),

7. Vadai Mihály Zsolt a Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségétől (MAHONSZ),

8. Haudinger István az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól,

9. dr. Okolicsny Emília az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

8.2. A kuratórium[5]

- elnök-képviselője: Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető-helyettes Pénzügyminisztérium

- titkára: dr. József Péter főosztályvezető-helyettes Honvédelmi Minisztérium.

A kuratóriumi tagság határozatlan időre szól, a tag tagságának megszüntetésére irányuló kérelmét az alapítónak nyújtja be. A kuratórium a megszűnés tekintetében nem dönthet. A kuratóriumi tagok kijelölésére, visszahívására történő javaslattétel a 8.1. pont alatt felsorolt szervezetek vezetőjének jogkörébe tartozik.

8.3. A kuratórium működése

a) A kuratórium biztosítja a Közalapítványnak az alapító okiratban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik a Közalapítvány vagyonának az alapító okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról.

b) A kuratórium határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van.

c) A kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább félévente egyszer tartja.

d) A kuratórium ülését az elnök - annak tartós akadályoztatása esetén a titkár - hívja össze írásban, a napirend megjelölésével. A meghívót a kuratórium tagjainak olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés tervezett időpontja előtt egy héttel kézhez kapják. A meghívóhoz csatolni kell az esetleges írásbeli előterjesztéseket.[6]

Sürgős szükség esetén - az ok megjelölésével - az elnök rendkívüli kuratóriumi ülést telefonon is összehívhat.

8.3. e) A kuratórium ülései nyilvánosak, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésre meg kell hívni:[7]

- a kuratórium tagjait és tisztségviselőit,

- a kezelő szervezet képviselőjét,

- a felügyelőbizottság tagjait,

- az alapító képviselőjét,

- az elnök által esetenként megjelölt személyeket.

f) A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik

- a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatának - az alapító hozzájárulásával történő - meghatározása, módosítása,

- javaslat az alapító felé az alapítvány céljának teljesítéséhez szükséges pénzeszközökön felüli vagyon felhasználásáról,

- a Közalapítvány közhasznú jelentésének, éves költségvetési tervének, az azokról szóló beszámolónak és az éves mérlegnek, valamint a közhasznú szervezet éves beszámolójának elfogadása. A kuratórium az éves beszámolót az Alapító Okirat 8.3. e) pontjában meghatározott módon az éves mérleggel egyidejűleg fogadja el, és azt az elfogadást követő 15 napon belül írásban az alapítónak felterjeszti.[8]

- döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzata a kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal, és ami jogszabály szerint a kuratórium hatáskörébe tartozik.

8.3. g) Összeférhetetlenségi szabályok:[9]

A Közalapítvány tisztségviselőire alkalmazni kell a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8-9. §-aiban foglaltakat:

- a kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a tag vagy tisztségviselő, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 658. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, illetve bármilyen más előnyben részesül,

- a kuratórium tagja vagy tisztségviselője nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója,

- a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki,

- a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt,

- nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

8.4. Titkárság

A kuratórium adminisztratív feladatait titkárság látja el.

8.5. A titkárság alkalmazottainak létszámát, az alkalmazhatóság feltételeit, működését, felépítését a szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

8.6. Vagyonkezelő szervezet[10]

A kuratórium a Közalapítvány működésével kapcsolatos igazgatási és gazdálkodási feladatok ellátására igazgatóságot hoz létre; meghatározza annak feladatait, szervezetét, ellenőrzi tevékenységét. Az igazgatóság működését, szerveit, felépítését a szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

Az igazgatóságot a kuratórium által kinevezett igazgató vezeti, a munkáltatói jogokat az igazgató tekintetében a kuratórium, az igazgatóság dolgozói tekintetében pedig az igazgató gyakorolja.

A Közalapítvány vagyonkezelő szervezete feladatainak ellátásával külső szerv is megbízható.[11]

8.7. Felügyelő bizottság

8.7.1. A Közalapítványnál a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőjéből álló 3 tagú felügyelő bizottság működik.[12]

A felügyelő bizottság

- elnöke:

dr. Nagy Sándor Pénzügyminisztérium,

- tagjai:

Kőnig Éva Szociális és Munkaügyi Minisztérium, dr. Szilágyi Béla Honvédelmi Minisztérium.

8.7.2. A felügyelő bizottság ellenőrzi a közalapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, betekinthet a közalapítvány irataiba, azokat megvizsgálhatja. Tanácskozási joggal részt vehet a kuratóriumi üléseken.[13]

A felügyelő bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és ülésének összehívását kezdeményezni, ha a közalapítvány működése során olyan jogszabálysértést, vagy a közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő eseményt (mulasztást) észlel, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium döntését igényli, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A kuratóriumot a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelő bizottság intézkedik.

Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

8.7.3. A felügyelő bizottság beszámoltatja a kuratóriumot tevékenységéről.[14]

8.7.4. A felügyelő bizottság elnökének kezdeményezésére a kuratórium ülését 15 napon belül össze kell hívni.[15]

8.7.5. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.[16]

8.8. Hadirokkant Iroda

A hadirokkantak térítésmentes gyógyászati segédeszközökkel való ellátását végzi a 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a alapján.

A Hadirokkant Iroda működési (személyi, dologi) költségeit a Közalapítvány fedezi.

9. A Közalapítvány gazdálkodása

9.1. A Közalapítvány vagyonát az alapítói célokban meghatározott feladatok ellátására, illetve a kuratórium, a titkárság, a vagyonkezelő szervezet, a felügyelő bizottság és a Hadirokkant Iroda működésének finanszírozására kell fordítani. Vállalkozási tevékenysége a közalapítvány közhasznú céljait nem veszélyezteti és gazdálkodása eredményét kizárólag az alapító okiratban megjelölt tevékenységre fordítja.[17]

9.2. A közalapítványi pénzeket a vagyonkezelő szervezet a Közalapítvány saját pénzforgalmi jellegű bankszámláján tartja.[18]

9.3. A Közalapítvány nevében aláírásra jogosult az elnök, a bankszámláról való utalványozáshoz, készpénzfelvételhez az elnök és az igazgató együttes aláírása szükséges.

9.4. A felügyelő bizottság és a kuratórium tagjai (tisztségviselői) költségtérítésben és tiszteletdíjban részesülhetnek.[19]

9.5. Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.[20]

9.6. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

9.7. A Közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen 1 M Ft (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az Alapító Okiratban foglalt célokra.[21]

9.8. A Közalapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat) . Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

9.9. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

9.10. A Közalapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

9.11. Az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntéshozatalban részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek, így az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál a támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselők a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a hozzátartozó vonatkozásában is fennáll. Ennek elmulasztása esetén megbízatásuk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül.

10. A Közalapítvány képviselete

A Közalapítvány képviselője a kuratórium elnöke, tartós akadályoztatása esetén a kuratórium kijelölt tagja, az alapító képviselőit kivéve. A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

11. Beszámolás a Közalapítvány működéséről, az éves közhasznú beszámoló jóváhagyása.[22]

A kuratórium köteles évente beszámolni a Közalapítvány működéséről az alapítónak. Ennek keretében - a kuratórium által elfogadott - éves közhasznú beszámolóját az elfogadást követő 15 napon belül írásban, két példányban jóváhagyásra az alapítónak felterjeszti. Az alapító a jóváhagyott beszámoló egy példányát saját irattárába helyezi, a másik példányt visszaküldi a kuratóriumnak. A kuratórium tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

12. A Közalapítvány megszűnése

A Közalapítvány megszűnik a Ptk. 74/E. §-ában meghatározott esetekben.

13. Záró rendelkezések

13.1. A Közalapítvány létrejöttéhez bírósági nyilvántartásba vétel szükséges.

13.2. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetőleg a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

13.3. Az alapítónak jogában áll jelen alapító okirat módosítása, amennyiben az alapító okiratban lefektetett alapítványi célok elérése érdekében, megítélése szerint, ez szükséges.

13.4. Megszűnés esetén a Közalapítvány kötelezettségei teljesítése után fennmaradó vagyonát az alapító - a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása mellett - hadigondozási célra köteles fordítani.

13.5. A közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkezni:[23]

- olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogató és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapíthatók,

- a kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

- a közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,

- a közalapítvány működésének, beszámolói közzétételének nyilvánosságáról.