2000. évi CXXXIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2001. ÉS 2002. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § (1) Az Országgyűlés a 2001. évi központi költségvetés

a)[1] kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 4 507 344,3 millió forintban, azaz négymillió-ötszázhétezer-háromszáznegyvennégy egész háromtized millió forintban,

b)[2] bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 026 308,4 millió forintban, azaz négymillió-huszonhatezer-háromszáznyolc egész négytized millió forintban,

c) hiányát 481 035,9 millió forintban, azaz négyszáznyolcvanegyezer-harmincöt egész kilenctized millió forintban

állapítja meg.

(2)[3] Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés

a) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 4 288 354,5 millió forintban, azaz négymillió-kettőszáz-nyolcvannyolcezer-háromszázötvennégy egész öttized millió forintban,

b) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 5 506 351,9 millió forintban, azaz ötmillió-ötszázhatezerháromszázötvenegy egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát l 217 997,4 millió forintban, azaz egymilliókettőszáztizenhétezer-kilencszázkilencvenhét egész négytized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2/A. és a 2/B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások, valamint a fejlesztési célú hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 82. § (2) bekezdésében meghatározott - hitelei 2001-ben érvényes kamatlába 7,64%, 2002-ben 7%.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

5. § (1)[4] A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá - a helyi önkormányzatok által foglalkoztatottakra, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra is kiterjedően - a köztisztviselők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a központi költségvetési szerveknél a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást, annak figyelembevételével, hogy a minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítés alapját a munkavállalónak 2001-ben 8,75%-kal, 2002. évben 7,75%-kal felemelt illetményén felüli összeg képezheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Televízió Részvénytársaság, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3)[5] Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók

a) a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő - az (1) bekezdésben fel nem sorolt - kormányzati intézkedések kiadásai, melynek elosztására a Kormány kap felhatalmazást,

b) a pártok képviselőcsoportjainak munkáját segítő köztisztviselőkre vonatkozó törvényi változásokból adódó többletkiadások. Az előirányzat átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(4)[6] Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő kiadások. A támogatás az államháztartás alrendszereiben a felügyeleti szervet, a 33. § hatálya alá tartozó önszerveződések esetében a nem állami intézmények fenntartóit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által finanszírozott, költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót illeti meg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott illetmények, illetve illetményarányosan fizetett egyéb keresetelemek garantált mértékének növekedése alapján. A (9) bekezdésben foglalt rendelkezést e támogatás esetében nem kell alkalmazni. Támogatás illeti meg továbbá az OEP-pal finanszírozási szerződést kötött, egészségügyi humánszolgáltatást nem költségvetési szervként végző szolgáltatókat, az OEP- pal gyógyító-megelőző ellátásra szerződésben álló szolgáltatókkal egészségügyi szakfeladat végzésére szolgáltatási szerződést kötött egészségügyi vállalkozásokat is. A támogatás megilleti az államháztartás alrendszereitől rendszeres működési támogatásban részesülő állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban levő közhasznú társaságok, alapítványok, valamint a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete által működtetett, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti kötelező közművelődési feladatot ellátó intézményeket, működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményeket, nyilvános könyvtárakat, levéltárakat, művészeti intézményeket a velük munkaviszonyban álló alkalmazottak után, valamint a működési engedéllyel rendelkező, illetve nyilvános könyvtári jegyzékben szereplő egyházi gyűjteményeket, a nyilvános magánlevéltárnak minősülő egyházi levéltárakat, továbbá az egyházi hitoktatást végzőket. A támogatás igénylésének részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg. A felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításokra az érintett miniszterekkel egyeztetve a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(5)[7] A közalkalmazottak illetményemelésével összefüggő egyéb kiadásokra tartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoporton, melynek elosztására a Kormány jogosult.

(6)[8] Ha az önkormányzat illetménykiegészítést, vezetői illetménypótlékot mérlegelési jogkörébe tartozóan biztosít a köztisztviselő részére, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok - költségvetési törvény szerint igényelhető - kiegészítő támogatása összegének meghatározásakor a számított forráshiányt csökkenteni kell az illetménykiegészítés, illetve a vezetői pótlék miatti többletkiadás összegével.

(7)[9] A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/N. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra és szerveire nem terjed ki. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és szerveinél a Ktv. 45. § (8) bekezdése szerint a vezetői szinteket megállapítsa.

(8)[10] A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára és szerveire nem terjed ki.

(9)[11] Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket a saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(10)[12] Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal történő hatékony gazdálkodás érdekében külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap létrehozásának előkészítésére, működtetésére és földvásárlásra céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 2. Nemzeti Földalap előkészítése, működtetése és földvásárlás támogatása jogcím-csoporton.

(11)[13] A közszféra keresetkiegészítésére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2001. és 2002. években a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 11. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 20 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.

(2)[14] Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 2002. évben 32 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek nem érik el ezt az összeget, azokat az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.

(3)[15]

(4)[16]

(5) Az ÁPV Rt. 2001-ben a - 11. számú melléklet I/2/e) pontja terhére - a Kormány döntése alapján - a Regionális Fejlesztési Holding Rt. tőketartalékába helyezhet 7490,0 millió forintot.

(6) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés o) pontja alapján 2001-ben 25 000 millió forintot fordíthat a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő fizetési kötelezettségeinek fedezetére.

(7) Az ÁPV Rt. a (10) bekezdés k) pontja, valamint a 11. számú melléklet II/2. és II/3. előirányzatok szerinti kifizetéseihez a Kormány döntése, továbbá a (10) bekezdés o) pontja és a 11. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/4. előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(8) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-a (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2001. és 2002. években az ÁPV Rt. nem jogosult.

(9) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet I/1/c) és II/1. előirányzataiban, valamint a (10) bekezdés c) és o) pontjaiban meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a, pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések,

b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések,

c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,

d) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,

e) E-hitel garancialehívás teljesítése,

f) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése,

g) a "reverzális levelek" alapján történő kifizetések,

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése,

l) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,

m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások,

n) a tartalékban lévő értékpapírok, részesedések értékesítésével kapcsolatos költségek,

o) az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások.

(11) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.

(12) Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II/5. előirányzata szerinti tartalékfeltöltésen felül a privatizációs bevételek terhére gondoskodik arról, hogy a privatizációs tartalék, állománya ne legyen kevesebb 30 000 millió forintnál.

(13) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2001. és 2002. években kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(14) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV Rt.-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar nyelvű egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. E célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerüljön a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába - a haszonélvezet szabályainak megfelelő feltételekkel, de dologi jogi hatály nélkül - adja át. Ha az ingatlanjuttatás állami tulajdonban álló ingatlannal nem teljesíthető, az állami tulajdonú ingatlan(ok) megszerzéséhez szükséges vételárat és az általános forgalmi adót az ÁPV Rt. biztosítja a (10) bekezdés o) pontja alapján.

(15) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 12. szám alatti ingatlan 49 százalékos állami tulajdoni hányadát a Magyarországi Unitárius Egyház részére térítésmentesen átadja.

(16)[17]

7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanokat; amelyeknek az értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre - valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai; ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(2) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Pápa, Fő tér 2. szám alatti, 5/2 hrsz.-ú műemlékingatlant térítésmentesen adja át a KVI-nek.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel. E bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg, de a pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben ez a hányad magasabb is lehet. Utóbbi esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a pénzügyminiszter egyetértésével - határozza meg a kedvezményezett költségvetési szervet és az összeg felhasználásának célját, jogcímeit.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2000 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. Beruházás alcím előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 15 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 15 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti.

(5) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.

(6)[18] Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és az Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik- a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.

(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel 50%-ának mértékéig a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti e bevételrész terhére a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek helyreállítását, karbantartását.

(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele az elhelyezési feladatok teljesítésére fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a HM fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyévi eredmény-elszámolás alapján; a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben, jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele;

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) - kivéve a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat és a büntetés-végrehajtási intézeteket a fogvatartottak foglalkoztatásából származó bevételei tekintetében a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban -1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

13. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) meghatározott célra átvett pénzeszközök,[19]

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

14. § (1)[20] A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 2001-ben 70 000 Ft/év, 2002-ben 78 400 Ft/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 Ft/év, 2002-ben 660 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2001-ben 255 000 Ft/év, 2002-ben 275 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.

(2)[21] A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 2001-ben 204 000 Ft/fő/év, 2002-ben 216 400 Ft/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4)[22] Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben augusztus 31-ig 245 000 forint. Az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2002. szeptember 1-jétől 360 000 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj összege egyetemi docens esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2001. évi összege 2 448 000 forint/fő, 2002. évi összege 2 638 000 forint/fő.

(6) Az oktatási miniszter által rendeletben biztosított hallgatói szociális támogatás maximális keretösszege 2001-ben, illetve 2002-ben 1000,0 millió forint, mely összeg az (1) bekezdésben meghatározott hallgatói normatíva alapján képződő előirányzat része.

15. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1-3. és 5-6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f)-g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. g), valamint 4-8. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-e) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok, alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása -a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra; a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek támogatása

16. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de összességében évi 530,6 millió forint fordítható.

Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok

17. § (1)[23] A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott turisztikai hozzájárulás és vízkészlet-járulék - a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével - 2001. január 1-jétől a központi költségvetés központi bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.

(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek - kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím, 2. alcím 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcím-csoportot - az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig vállalható éven túli kötelezettség.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

18. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.

19. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján-önkormányzatonként és jogcímenként a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,

e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter-a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően - dönt.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével- az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 33. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e. törvény 15. §-a vagy a 33. §-a szerint normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

20. § (1) A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot, az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

21. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-24. pontjai és a 4. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1-3. és 5-6. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 4. és 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcím-csoporton kell elszámolni.

22. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2001. évben az állandó lakóhely szerint az adózók által 1999. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a, összesen 286 536,1 millió forint illeti meg a (3), (5) és (7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A helyi önkormányzatokat együttesen a 2002. évben az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó 116,55%-a, összesen 333 957,8 millió forint illeti meg a (4), (6) és (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A települési önkormányzatot 2001. évben megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 35 817,0 millió forint.

(4) A települési önkormányzatot 2002. évben megilleti a (3) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 116,55%-a, összesen 41 744,7 millió forint.

(5) A helyi önkormányzatokat együttesen 2001-ben az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 28,05%-a, összesen 200 948,1 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:

a) 14 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján,

b) 186 448,1 millió forint az e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I-IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján.

(6) A helyi önkormányzatokat együttesen 2002-ben az (5) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó. 118,16%-a, összesen 237 443,8 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:

a) 16 500,0 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó-részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének 2. pontja alapján,

b) 220 943,8 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez és a 8. számú mellékletének I-IV. jogcíméhez, a normatív állami hozzájárulás és támogatás kiegészítéseként, az ott meghatározott feltételek alapján.

(7) A 2001. évben az (1) bekezdés szerint kimutatott jövedelemadó 6,95%-a, összesen 49 771,0 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

a) kiegészülnek, vagy

b) csökkennek

a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (3) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerő-képességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint.

(8) A 2002. évben a (7) bekezdés szerinti jövedelemadó 110,04%-a, összesen 54 769,3 millió forint felhasználásával a települési önkormányzatoknak a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

a) kiegészülnek, vagy

b) csökkennek

a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében, a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (az adóerőképességnek) egy főre eső együttes összege alapján az e törvény 4. számú mellékletének 1. pontja szerint.

(9) E törvény 4. számú mellékletének 1. pontja alapján a (7) és (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően 2001-ben és 2002-ben a Fővárosi Önkormányzattól 5000-5000 millió forint az e törvény 8. számú melléklete V. pontjának szabályai szerint átcsoportosul a kerületi önkormányzatokhoz. Ennek elszámolásánál az önkormányzathoz beérkezett és általa igazolt számlák mellett a kötelezettségvállalást is figyelembe kell venni. A vállalt kötelezettségek - pénzmaradvány terhére történő - pénzforgalmi teljesítéséről az önkormányzat a teljesítés évéről szóló költségvetési beszámolójában számol el.[24]

(10) A (3), (5), (7), valamint a (4), (6), (8), továbbá a (9) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

23. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2001., illetve 2002. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték-bevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá az (4)-(7) bekezdésben foglalt, költségként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál, valamint a Fővárosi Önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, fele a megye, valamint a főváros 2000. január 1-jei, illetve 2001. január 1-jei lakosságszáma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2001., illetve 2002. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei, illetve fővárosi önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

24. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

26. § (1) A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[25]

(3)[26]

A helyi önkormányzatok céltartalék tervezési kötelezettsége

27. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - e törvény 81. §-ának (7) bekezdésével módosított - 3. számú melléklete alapján a pedagógusok és a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak 2001. szeptember 1-jével hatályba lépő szakmai szorzója megemeléséhez szükséges forrást a helyi önkormányzatoknak a 2001. évi költségvetési rendeletükben céltartalékként kell megtervezniük szeptember 1-jéig.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

28. § (1) A kiegészítő családi pótlék, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2001., illetve 2002. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12., 14. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b), 5. és 6. pontjában, továbbá a III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

29. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

31. § (1) A Kincstár

a) az Ny. Alap által folyósított, de nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokat, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 1. Pénzbeli kárpótlás jogcím-csoportot és a 2. 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás jogcím-csoportot, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokat (16. cím, 2. alcím, 1-6. és 8-12. jogcím-csoportokat),

b) az E. Alap által folyósított, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből finanszírozott gyermekgondozási díjat (16. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport) a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztériumi fejezet 26. cím, 1. alcím,

a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben a tényleges kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,

ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján legfeljebb az előirányzat mértékéig

a negyedév utolsó banki napján,

b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az Áht. 86. § (10) bekezdésének végrehajtásaként a tárgyév december havi utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) A Kincstár

a) az E. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 2. Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcím-csoport, a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 3. Terhesség-megszakítás jogcím-csoport, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport,

b) az Ny. Alap részére a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím, 3. Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcím-csoport előirányzatból az előirányzat időarányos mértékéig havi finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2001-ben és 2002-ben a zárszámadás keretében kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

32. § A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és társadalmi önszerveződések támogatása

33. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális és egészségügyi közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19-24. a)-e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-3., 5. és 6. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. g) pontja, valamint a 4-8. pontjai;

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár;

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg;

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg;

g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 2001. évben 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg;

h) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár;

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív állami hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-17. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig

kell benyújtani a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8: számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra; a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. és 5-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 13. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá.

(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények - az év első 8 hónapjára vonatkozó - normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.

(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó 10. napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív állami hozzájárulás és támogatás

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-éig és szeptember 15-éig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 15 millió forintot. (10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig az első félévről; illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.

(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékalap-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - legalább 90 millió forint mértékű támogatásban részesült.

(13) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV-V. fejezeteiben, az 55-80. §-okban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:

a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével - 68 103 forint/valós oktatott tanuló (2001-ben), illetve 74 583 forint/valós oktatott tanuló (2002-ben) - függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -,amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a.

c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.

(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13-17. pontjaiban megállapított normatíva 36,0%-a a 2001. évre és 36,3%-a a 2002. évre.

(16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról.

(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(18) A (14)-(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

(19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, hétmillió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.

(20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott támogatásra jogosult, melynek igénybevétele a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére, az 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott feltételek szerint történik.

(21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlan-felújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.

34. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím; 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát - a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 32. §-ának (2) bekezdése alapján - 2001. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1 alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím-csoport előirányzatát, a (3) bekezdés szerint 2002. évben a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítására kell fordítani.

(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott előirányzat felhasználási célja a 2001. és a 2002. évi személyi jövedelemadó rendelkezésekhez kapcsolódóan a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról és elszámoltatásáról rendelkezzen, továbbá a 2001. évi állampolgári rendelkezések összegének megfelelően módosítsa a törvény 1. számú mellékletének I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcímcsoport 2002. évi előirányzatát a tényleges rendelkezésnek megfelelően.

(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott összeggel - első alkalommal a 2002. évi költségvetés végrehajtásakor - az I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása jogcím-csoport előirányzatát kell megnövelni. Az összeget az APEH a 2001. december 31-i nyilvántartása szerint határozza meg 15 napon belül gondoskodva a közzétételről.

35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, 2002. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2002. évi fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő-új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat; hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) A nemzeti és etnikai-kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet 6. cím és a 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(5) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati; szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

36. § (1)[27] A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 3%-át. A 2002-ben elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték-a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

37. §[28] (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában-összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon;

b)[29]

c) a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 15 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

d) A Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság számára, a nemzetközi menetrend szerinti légiközlekedés folyamatossága érdekében készfizető kezességet vállaljon. A kezességvállalás kezdete 2001. szeptember 25. napja, időtartama 30 nap, mértéke legfeljebb 950 millió (azaz kilencszázötven millió) USD, amely összeg csak a viszontbiztosítók által, harmadik személynek felelősségbiztosítás körében, 50 millió (azaz ötvenmillió) USD-t meghaladó kárrészre vonatkozik.

e)[30] kezességet vállaljon a Nemzeti Autópálya Rt. (a továbbiakban: NA Rt.). MFB Rt.-vel szemben fennálló hiteltartozásaiért.

(2)[31] A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hiteleinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 480 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 500 000 millió forint lehet.

(3)[32] A Kormány megbízásából, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a költségvetés terhére, harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 300 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 300 000 millió forint lehet.

(4)[33] A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 100 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 200 000 millió forint lehet.

38. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

39. § (1)[34] A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2001. december 31-én legfeljebb 105 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 135 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2001. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2001: december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint, 2002. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg,

40. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás) hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2001. december 31-én a 150 000 millió forintot, 2002. december 31-én a 180 000 millió forintot.

(3)[35] A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600 millió forintot, illetőleg

a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti szerződés esetén a kötelezettség 90%-át,

b)

mezőgazdasági tőkepótló hitel esetén - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998: évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

41. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg 2001-ben a 45 000 millió forintot, 2002-ben a 48 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét, az 5 millió forint alatti szerződések esetén a 90%-os mértéket. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

42. §[36] A Felsőoktatási Fejlesztési Program alapján a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények hallgatói által felvehető, a mindenkori aktuális jövedelemmel arányos visszafizetésre épülő hitelrendszer feltételeit. Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

43. § (1) A 36-37. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

44. §[37] A 18/1998. (IX. 1.) FVM rendelet, a 41/1998. (X. 21.) FVM rendelet, valamint a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelettel prolongált éven belüli - 70%-os kezességgel biztosított - agrárhitelek kezességérvényesítéséből származó, 2001. november 15-én fennálló, állammal szembeni kötelezettségét a hiteladósnak nem kell teljesítenie.

45. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2001. január 1-jétől 50-50%-ban a XII. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása, valamint a 11. cím 3. Agrártermelés költségeit csökkentő. támogatás jogcímeken előirányzott összeg.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

46. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet 7. cím)

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet 8. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 81. §-ának (2) bekezdése szerinti díjátalány csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

47. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím),

b) a helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím),

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja),

cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja), amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet 10. cím, 1. alcím, 11. cím, 1. alcím, 12. cím, 1. alcím),

e) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím),

f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3: alcím, 2. jogcím-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),

g) a polgári szolgálatnál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 18. alcím),

h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím),

j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 19. jogcím-csoportok),

k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím, 2. alcím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 28. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás: folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport);

n) a különféle - az 5. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

p) a XVIII. Külügyminisztérium fejezet devizában teljesítendő kiadásainál, (5. cím, 6. alcím és 19. alcím) a devizaárfolyam-változás hatásaként jelentkező tényleges kiadási összeg mértékéig,

q) a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei (XLI. fejezet),

r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3: jogcím-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a totó játékadójából származó támogatásnak 100%-os (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 5. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig,

t) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),

u) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),

v) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,

w) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),

x) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási és szociális intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 13. alcím),

y) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím),

z)[38] az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím, 6. jogcím-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2)[39] A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata 7040,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata 2323,2 millió forinttal túlléphető, ha a Pénzügyminisztérium fejezet

a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103%-ban, továbbá

b) 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102%-ban, vagy

c) az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen 102%-ban teljesülnek.

Amennyiben tárgyév november 25-éig az a)-b) vagy a c) pontban meghatározott bevételi előirányzatok 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat 100%-át az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

Az a)-b) vagy a c) pontban meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető a jutalom összege.

(3)[40] A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatás kiemelt előirányzata 2905 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulék 959 millió forinttal túlléphető, ha a Pénzügyminisztérium fejezet

a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzatának 106%-ban, továbbá

b) 20. cím, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím előirányzatának 100,7%-ban, vagy

c) az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen 101%-ban teljesülnek

a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése mellett. Amennyiben tárgyév november 30-áig az a)-b) vagy a c) pontban meghatározott bevételi előirányzatok 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.

Az a)-b) vagy a c) pontban meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető a jutalom összege.

(4) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezet kiadásai és bevételei külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. Az e törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján keletkező hitelfelvételek és állampapír-kibocsátások bevételei - a XLIV. A költségvetés adósságának törlesztése és fejlesztési célú hitelfelvételei fejezetben szereplő fejlesztési célú hitelfelvételek kivételével -, valamint az éven belüli hitel- és állampapírtörlesztés kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, illetve az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

48. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 3. alcím, 1. Egyházi közgyűjtemények támogatása jogcím-csoport, 2. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport, 3. Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása jogcím-csoport, 8. Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás jogcím-csoport előirányzatainak felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.

49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 1: alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére.

(3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát - az intézménymegszüntetés kivételével-év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(4) A 19. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével- átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1.; 3:, 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik.

(6) A 19. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport Közhasznú társaságok közhasznú feladataival kapcsolatos támogatásból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. Helyi önkormányzatok színházi támogatása alcím megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze.

(8) A X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 1. alcím, 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

50. § (1)[41] Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 3. cím előirányzatokra.

(2)[42] Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(5) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után = dönt.

(6) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. Vállalkozások folyó támogatása címen belül 2. Piacrajutási támogatások megtérülése alcímet nyisson és azon az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján felvásárolt termékek értékesítéséből származó tényleges bevételt előirányzatosítsa, egyúttal ezzel azonos összegben ugyanezen cím 1. Piacrajutási támogatások alcím kiadási előirányzatát megnövelje.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.

(10) A Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 5. alcím) előirányzatának 2001. évben fel nem használt része - a várható adatok alapján 2001. decemberében a pénzügyminiszter döntése alapján - a kisvállalkozói tőke-juttatási program céljára, tőkeemelés formájában használható fel.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjai jogcím és a 10. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával és kormányzati feladataival kapcsolatos működési kiadások, tagdíjak jogcím között az Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális nemzeti programjával összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a szükséges átcsoportosítást végrehajtsa.

(12)[43] Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcím 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcím, 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcím, valamint 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása alcím kiadásait államkötvénnyel teljesítse.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2001. évben 6020 forint, 2002. évben 6490 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál

a) 2001. évben 8,6%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 6%-os fogyasztói árnövekedést,

b) 2002. évben 8,4%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5%-os fogyasztói árnövekedést

kell figyelembe venni.

(3) A 2001. és 2002. évi januári nyugdíjemelés mértékének megállapításánál az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4) bekezdése szerint és a (2) bekezdés alapján számított mértéket további 3 százalékponttal növelt értékkel kell figyelembe venni.

52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 2001-ben 3750 millió forint, 2002-ben 3900 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatásrésszel túlléphető.

53. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap a 2001. évben 30 600 forint, 2002. évben 33 000 forint.

54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény -1. fizetési fokozat - a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) a 2001. évben 188 350 forint, a 2002. évben 202 950 forint.

56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-éig 3000 forint/fő/hónap, 2001. szeptember 1-jétől 2002. augusztus 31-éig 3600 forint/fő/hónap, 2002. szeptember 1-jétől 3900 forint/fő/hónap.

57. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2001. március 1-jétől, illetve 2002. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 2001. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján, az életjáradék összege 2001. március 1-je, illetve 2002., március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

57/A. §[44] (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 400 000 forint. A korábban e jogcímen folyósított összeget a kárpótlás megállapításakor figyelembe kell venni.

(2) A jogosultaknak járó kárpótlás kifizetéséről a Központi Kárrendezési Iroda által hozott jogerős és végrehajtható határozat alapján a Hadigondozottak Közalapítványa intézkedik. A végrehajtás költségei fedezetének biztosítása érdekében a Kormány felhatalmazást kap, hogy a kárpótlás céljára szolgáló törvényi előirányzatból 400,0 millió forintot e célra átcsoportosítson. A kárpótlás végrehajtását, valamint a kárpótlás céljára átadott költségvetési támogatás elszámolásának módját a Kormány rendeletben szabályozza.

58. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 2001. évben havi 690 forint, 2002. évben havi 740 forint.

59. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2002. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 18 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 36 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió forint,

d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

(2) A Kbt. 88. §-ának. (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig 1 000 000 forint, természetes személyek tekintetében 100 000 forint.

60. § (1) A Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi. Alapba 14 877,1 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

(2) A Paksi Atomerőmű Rt. 2002. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 17 199,3 millió forint; amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

61. § (1) Az Országgyűlés szükségesnek tartja; hogy az ország gazdaságilag-az egy főre jutó bruttó hazai termék! tekintetében - legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád; Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy és Békés megyéinek fejlesztése és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében, az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (2) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási és képzési alaprésze pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból támogatási keretösszegeket különítsenek el. Ezek mértéke a 2000. évben e jogcímen elkülönített támogatási keretösszegeknek 2001. évben 10%-kal, 2002. évben további 10%-kal megnövelt összege. A keretösszegek 30%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 30%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Nógrád megye, 15%-a Somogy megye, 10%-a pedig Békés megye fejlesztésére használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:

a) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 3. jogcím (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása);

b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 3. jogcím (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);

c) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 15. alcím (Aktív foglalkoztatási célok támogatása);

d) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 4. alcím (Környezetvédelmi alap célfeladatok);

e) XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport (Útfenntartás és fejlesztés),13. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Vízügyi alapfeladatok);

f) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 15. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. jogcím-csoport (Szociális válságkezelő programok; aktív szociálpolitikai eszközök);

g) XX. Oktatási Minisztérium fejezet 11. cím, 18. alcím, 1. jogcím-csoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);

h) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet 10. cím, 7. alcím, 1. jogcím-csoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat).

(3) Az elkülönített keretek 2001. és 2002. évi megyénkénti mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról - ideértve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program áthúzódó kötelezettségeinek rendezését is - az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a regionális, a megyei és a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koordinációjával 2001. február 28-ig kötnek megállapodást. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a kistérségek közti fejlettségbeli különbségek mérséklését.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt előirányzatokból elkülönített keretek biztosítják a tárgyévet megelőző kötelezettségvállalások fedezetét.

62. § (1) A Magyar Állam által a Világbanktól közvetlenül felvett és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak továbbkölcsönzött 3596-HU számú hitel Világbank felé történő állami előtörlesztéssel érintett része forintalapú hitelre módosul.

(2) Az Ny. Alap és az E. Alap 2001. január 1-jétől - az eredeti törlesztési határidők megtartása mellett - az előtörlesztés napján könyvelt forint törlesztő-összeg időarányos részét és kamatát fizetik. A hitel kamatlába megegyezik a hat hónapos diszkont-kincstárjegy mindenkori érvényes kamatlábával.

(3) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek támogatási forrása 2001. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás alcím előirányzata.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

63. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését-bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 10. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 10. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak - munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése - kiadásai túllépik az előirányzatot.

(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(4) A Munkaerőpiaci Alap 2001-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 18 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1270,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 10 488,2 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 17 279,3 millió forintot ad át. A Munkaerőpiaci Alap 2002-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 19 000,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására 1314,5 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 14 565,6 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezésére 21 546,0 millió forintot ad át.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2001. ÉVI ÉS 2002. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

64. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó

a) 2001. évi

aa)[45] bevételi főösszegét 2 063 688,0 millió forintban, azaz kettőmillió-hatvanháromezer-hatszáznyolcvannyolc millió forintban,

ab)[46] kiadási főösszegét 2 073 750,0 millió forintban, azaz kettőmillió-hetvenháromezer-hétszázötven millió forintban,

ac) hiányát 10 062,0 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettő millió forintban,

b)[47] 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 2 281 371,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszáznyolcvanegyezer-háromszáz-hetvenegy millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 2 310 424,0 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszáztízezer-négyszázhuszonnégy millió forintban,

bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi alaponkénti hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2001. és 2002. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 22. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

65. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap

a) 2001. évi

aa)[48] bevételi főösszegét 1 173 755,0 millió forintban, azaz egymillió-százhetvenháromezer-hétszázötvenöt millió forintban,

ab)[49] kiadási főösszegét 1 173 755,0 millió forintban, azaz egymillió-százhetvenháromezer-hétszázötvenöt millió forintban,

ac) egyenlegét nulla millió forintban,

b)[50] 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 1 279 048,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázhetvenkilencezer-negyvennyolc millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 1279 048,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázhetvenkilencezer-negyvennyolc millió forintban,

bc) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 20. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

66. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap

a) 2001. évi

aa)[51] bevételi főösszegét 889 933,0 millió forintban, azaz nyolcszáznyolcvankilencezer-kilencszázharminchárom millió forintban,

ab)[52] kiadási főösszegét 899 995,0 millió forintban, azaz nyolcszázkilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenöt millió forintban,

ac) hiányát 10 062 millió forintban, azaz tízezer-hatvankettő millió forintban,

b)[53] 2002. évi

ba) bevételi főösszegét 1 002 323,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőezer-háromszázhuszonhárom millió forintban,

bb) kiadási főösszegét 1 031 376,0 millió forintban, azaz egymillió-harmincegyezer-háromszázhetvenhat millió forintban,

bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 21. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL; TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások és bevételek

67. § A 65. § és a 66. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a)[54]

b) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 2. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap. fejezet 2. cím) a 69. § (1) bekezdésében szereplő előirányzatok kivételével,

c) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 3. cím),

d) a felmentés, végkielégítés előirányzatánál (LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 12. jogcím),

e) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, a szociális és családügyi miniszter és a központi hivatali szervek vezetőinek különleges jogosítványai

68. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követően legkésőbb két hónapon belül az E. Alap működési költségvetésében szereplő Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos előirányzatok-az épület használatának megfelelő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) közötti - megosztása után az Ny. Alap működési költségvetési előirányzatát a megillető összeggel megemelje, egyidejűleg az E. Alap működési költségvetési előirányzatát azonos összeggel csökkentse a 2001. évi, illetve a 2002. évi vonatkozó időszakra.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzaton belül - ide nem értve a 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzatot - a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy azok együttes kezeléséről dönthet.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza

a) a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,

b) az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint 3. Kölcsönök előirányzatcsoport előirányzatát

a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza

a) a pénzügyminisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,

b) az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím; 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei, valamint 2. Igazgatási szervek alcímek, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra

átcsoportosítson.

(5)[55] Az ONYF főigazgatója felhatalmazást kap, hogy a 74. § (1) bekezdésében meghatározott kereten belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a alapján méltányossági nyugellátás, illetve nyugdíjemelés megállapítását engedélyezze.

(6) Az OEP főigazgatója felhatalmazást kap, hogy a 74. § (2) bekezdésében foglalt keretek között méltányossági ellátás és egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezze.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

69. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím 3. alcím, 1., 4. és 5. jogcím-csoport - az Áht. 101. §-ában előírt - előirányzat-felhasználási tervét az OEP-nek a Kincstárhoz kell benyújtania a Kormány rendeletében meghatározott határidőre. Indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv hó közben módosítható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok időarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

70. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport előirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

(2) Az OEP az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó évre 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől öthavi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 12. Felmentés, végkielégítés jogcím előirányzata az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére szolgál.

(4)[56] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 13. Célelőirányzatok jogcím 2001. évi kiadási előirányzata 1300,0 millió forinttal túlteljesülhet - a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoportról történő pénzeszközátadás terhére - az OEP által finanszírozott egészségügyi intézményeknél foglalkoztatottak meghatározott körét érintő munkahelyi pótlék emelése címen.

(5)[57] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 13. Célelőirányzatok jogcím 2002. évi kiadási előirányzata túlteljesülhet - a X. Miniszterelnökség fejezetből történő pénzeszközátadás terhére - az OEP-ral finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottak és/vagy közszolgáltatást végzők körében az alkalmazottak esetében béremelés, a vállalkozók esetében támogatás címen.

71. §[58] (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 2002. évi előirányzata tartalmazza a 3000 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. és 4-5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást is.

72. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

73. §[59]

74. § (1)[60] A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím előirányzata, valamint a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzata különös méltánylást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzata az Ny. Alap költségvetési tartaléka terhére 312,4 millió forinttal túlteljesülhet.

(2)[61] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcím előirányzat összegéből, az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 2001-ben 45,0 millió forintot, 2002-ben 48,0 millió forintot, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 2001-ben 2,0 millió forintot, 2002-ben 6,0 millió forintot és gyermekgondozási díj ellátás megállapítására 2001-ben 9,0 millió forintot, 2002-ben 10,0 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre 2001-ben 372,0 millió forintot, 2002-ben 387,0 millió forintot, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcím előirányzat összegéből, az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2001-ben 135,0 millió forintot, 2002-ben 140,0 millió forintot, gyógyszertámogatásra 2001-ben 600,0 millió forintot, 2002-ben 1465,0 millió forintot, gyógyászati-segédeszköz támogatásra 2001-ben 240,0 millió forintot, 2002-ben 252,0 millió forintot használhat fel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat teljesítését a nyugellátások tényleges felmerülési helyének megfelelően kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.

75. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 3. Vagyongazdálkodás cím és LXXII. Egészségbiztosítási fejezet 3. Vagyongazdálkodás cím kiadásait - a Postabank garanciális kötelezettségek teljesítése kivételével - a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani.

(3) Az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő jogcím-csoporton kell elszámolni.

76. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2001-ben 2101,9 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 30,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 2071,9 millió forintot), 2002-ben 1150,7 millió forintot (ezen belül személyi juttatásokra 269,2 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 80,8 millió forintot, dologi kiadásokra 375,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 425,7 millió forintot), a Tbj. 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 2001-ben és 2002-ben 270,0 millió forintot tartalmaz.

(2) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának kiadásait 2001-ben 500,0 millió forint, 2002-ben 1500,0 millió forint összegben.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2001-ben 1320,0 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 499,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 821,0 millió forintot); 2002-ben 1526,0 millió forintot (ezen belül dologi kiadásokra 675,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 851,0 millió forintot) tartalmaz.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet az 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatból a 2001. és a 2002. évben is 250,0 millió forintot a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fiumei úti ingatlanból történő kiköltözésével és új ingatlanban való elhelyezésével összefüggő kiadások fedezetére használhat fel.

(5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzata 2001-ben 420,0 millió forintot, 2002-ben 430,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím előirányzata 2001-ben 810,0 millió forintot, 2002-ben 800,0 millió forintot tartalmaz.

(6) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási. Alap fejezet 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport tartalmazza az adott költségvetési évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a köztisztviselők illetményhelyzetének javítására szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) felemeléséből adódó kifizetések részbeni, illetőleg; teljes fedezetét.

77. § (1)[62] A 67. § a) pontjában meghatározott előirányzat- módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételekből az 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulék alcím - kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait - és 2: Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcímcsoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék, bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában alaponként külön-külön számított 101%-os teljesülése esetén az E. Alap 1043,6 millió forintot, az Ny. Alap 1297,2 millió forintot évente a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsáthat a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2001. és 2002. évi személyi juttatásainak 1760,0 millió forint és. járulékainak 580,8 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 1760,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 580,0 millió forinttal túlléphető.

(2)[63] Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 25-éig eléri a 89%-os mértéket; a, pénzeszközátadást 100%-os mértékben teljesíteni lehet. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében külön elszámol.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

78. §[64]

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

79. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(Munkaadó járulék)

"40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás - kivéve a reprezentáció címén nyújtott természetbeni juttatást -, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25%-a után 3% munkaadói járulékot köteles fizetni."

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

80. §[65]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

81. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazottat)

"b) az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap"

(alapszabadság illeti meg.)

(2) A Kjt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) a 2001. évben havi 15 900 forint, a 2002. évben 17 100 forint."

(3) A Kjt. a következő 79/B-79/D. §-sal egészül ki:

"79/B. § A felsőoktatási intézményben - e törvény 4. számú mellékletében meghatározott - oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.

79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök besorolási feltételeit a felsőoktatásról szóló 1993: évi LXXX. törvény figyelembevételével a miniszter határozza meg.

(2) Tudományos kutatói munkakörként kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. A tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a miniszter határozza meg.

79/D. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 4. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő hónap első napjától kell alkalmazni."

(4) A Kjt. 83/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet."

(5) A Kjt. 93. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a 66. § alapján megállapított illetményét akkor is meg kell emelni a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény, 87. §-ának (10) bekezdése alapján járó összeggel, ha az ott megjelölt határidő eltelt. Ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály valamely juttatás számítási alapjául a közalkalmazott illetményét határozza meg, a juttatás mértékének megállapítása során - az átlagkereset, a távolléti díj és a tizenharmadik havi illetmény, továbbá a túlóra díja kivételével - az e bekezdés alapján megállapított illetményrészt figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak 79/C. § szerinti besorolását legkésőbb 2001. január 31-ig el kell végezni, valamint a 79/D. §, illetve a 4. számú melléklet szerinti illetményét - 2001. január i. napjára visszamenőleg - legkésőbb 2001. január 31-éig meg kell állapítani.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott illetmény nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2000. december 31-én érvényes illetményének, címpótlékának, idegennyelv-tudási pótlékának, valamint a 75. § rendelkezése alapján meghatározott oktatói, illetve tudományos kutatói pótlékának együttes összegénél."

(6) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.

(7)[66] A Kjt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 17. számú melléklete lép.

(8) A Kjt. 4. számú melléklettel egészül ki az e törvény 18. számú melléklete szerint, egyidejűleg a Kjt. jelenlegi 4. számú mellékletének megjelölése 5. számú mellékletre módosul.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

82. §[67] (1) Az államháztartásról szóló - módosított -1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta.

(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni köteles a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni."

(2) Az Áht. 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés (9) bekezdésre változik, egyidejűleg a (8) bekezdésben a hivatkozás (4)-(8) bekezdésre változik:

"(8) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az európai közösségi támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítja, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles a fejezetnek visszafizetnie a nem rendeltetésének és célnak, megfelelően felhasznált közpénzeket, európai közösségi támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók anódjára behajtandók."

(3) Az Áht. 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait.

a) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)

b) és az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság látja el."

(4) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozás, a készpénzgazdálkodás, a kincstári egységes számla napi likviditásáról, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak. A kincstári egységes számlára inkasszó (azonnali beszedési megbízás) nem nyújtható be, illetve a kincstári egységes számlára benyújtott inkasszó nem teljesíthető."

(5) Az Áht. 18/C. §-ának (14) bekezdésében a 13/A. § (8) bekezdésre való hivatkozás helyébe 13/A. § (9) bekezdésre való hivatkozás lép.

(6) Az Áht. a következő 18/F. §-sal egészül ki:

"18/F. § (1) Az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁKK Rt. részvényei névre szólók és forgalomképtelenek.

(2) Az ÁKK Rt. alapítója a pénzügyminiszter.

(3) Az ÁKK Rt. alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ÁKK Rt. működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

(5) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvényben meghatározott állami vezetők az ÁKK Rt. igazgatóságában és felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek."

(7)[68] Az Áht. a következő 18/G. §-sal egészül ki:

"18/G. § (1) Az ÁKK Rt. vagyonával a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.

(2) Az ÁKK Rt. bevételei:

a) az államadósság kezeléssel összefüggésben az éves költségvetési törvényben megjelölt díj. Az adott évi díj mértéke az adott évet kettővel megelőző költségvetési évre vonatkozó zárszámadási törvény szerinti bruttó adósságállomány 0,12 ezreléke,

b) a saját vagyon hasznosításából származó bevételek, c) egyéb saját bevételek.

(3)

(4) Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó kamatokat, jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket az ÁKK Rt. a költségvetési törvény mindenkori; államadósságra vonatkozó fejezetének terhére számolja el és fizeti ki.

(5) Az ÁKK Rt. a jogok és kötelezettségek tekintetében a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ általános jogutódja."

(8) Az Áht. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetőleg több évre szóló szakmai programok - PHARE Program, ISPA Program, SAPARD Program -, és a programokhoz kapcsolódó Többéves Pénzügyi Megállapodások és Éves Pénzügyi Megállapodások egy évnél hosszabb távú kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek számára is a mindenkori fejezeti költségvetési előirányzatokon belüli kötelezettségvállalással jár.

(2) Az aláírt Többéves Pénzügyi Együttműködési Megállapodásokban, Éves Pénzügyi Megállapodásokban, illetve az egyes projektekre vonatkozó Pénzügyi Megállapodásokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a projektben előirányzott nemzeti finanszírozás. A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az adott időszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori fejezeti költségvetési kiadási főösszeg keretén belül biztosítani.

(3) Amennyiben a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, akkor a fejezet a megfelelő célelőirányzatból köteles elkülöníteni és külön költségvetési soron megtervezni és megjeleníteni az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4) A program végrehajtásáért felelős fejezet - amennyiben önkormányzat a program kedvezményezettje vagy megvalósítója - köteles az önkormányzattal szerződést kötni a több évet átfogó kötelezettségvállalásra és az elvállalt társfinanszírozási összeg éves önkormányzati részének biztosítása érdekében."

(9) Az Áht. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK"

(10) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követően - kormányrendeletben meghatározottak szerint - megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat."

(11) Az Áht. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárvezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követően - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan és meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes előirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat."

(12) Az Áht. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően)

"b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok kötelesek a külön kormányrendeletben meghatározott tartalmú, egyszerűsített - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, eredménykimutatást könyvvizsgálóval hitelesíttetni, és a könyvvizsgálatról szóló jelentést minden év június 30-áig az Állami Számvevőszéknek megküldeni;"

(13) Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § Az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás többi alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák."

(14) Az Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre."

(15) Az Áht. 86/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86/F. § (1) A társadalombiztosítási költségvetési szervekre az e törvény központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és a 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás központi hivatali szerve esetében az egészségügyi miniszter, a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szerve esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetője jár el,

b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (7) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,

c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a "központi kezelésű előirányzatok"-at kell érteni."

(16) Az Áht. 86/I. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (a továbbiakban: APEH) a legrövidebb időn belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére készpénzes értékesítésre, vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni."

(17) Az Áht. 86/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az alapok kezelői, a KVI és az APEH közötti megállapodásban kell az (1) bekezdés szerinti vagyon átadás-átvételének, értékesítésének, valamint nyilvántartásának szabályait részletesen rögzíteni."

(18) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a tényleges többletnek; illetve szerződés esetén-az abban meghatározott mértéknek megfelelő összegű, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel."

(19) Az Áht. 94. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett, a költségvetésben külön-külön vagy összevontan szereplő támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján."

(20) Az Áht. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pénzeszközeit a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán, vagy a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat."

(21) Az Áht, 102. §-a (12) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi)

"d) a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint"

(22) Az Áht. 102. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - minden hónap 20-ig - teljesítik."

(23) Az Áht. 113/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113/A. § (1) A pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján

a) az éves költségvetési törvény alapján közreműködik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásában;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról;

c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő államadósságot.

(2) E feladatkörében az ÁKK Rt.

a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;

b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat;

c) gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről;

d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;

f) elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait;

g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól.

(3) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(24) Az Áht. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását és - a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - a 116. - 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pontja szerinti mérlegeket."

(25) Az Áht. 121. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A költségvetési ellenőrzésért felelős, Kormány által kijelölt állami szerv feladat- és hatáskörében eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával."

(26) Az Áht. a következő 122/A. §-sal egészül ki:

"122/A. § Az EU programok végrehajtásáért felelős fejezet kötelessége a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni azt a feltételt, hogy a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Unió Bizottsága, a Kincstár és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló anyagok rendelkezésre bocsátásával segíteni."

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

83. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló = módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:

a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, regionális hulladékégető létesítésére vonatkozó, egészségügyi fekvőbeteg-ellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá

b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a 2. számú mellékletben meghatározott: mértékkel. A szennyvíz beruházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni. A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az EU támogatás jóváhagyásáról az önkormányzat hivatalosan értesült. Amennyiben az önkormányzat EU támogatási igénye elutasításra került, úgy erről az önkormányzat haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot, aki intézkedik a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli."

(2) A Cct. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja."

(3) A Cct. 1/A. §-ának (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter" helyébe a "földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter" lép.

(4)[69]

(5)[70]

(6) A Cct. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 1 milliárd forint, illetve az 1 milliárd forint alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.

(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők orvosi gép-műszer beszerzéseit."

(7) A Cct. a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § A céltámogatás maximális mértékét e törvény melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához más állami támogatásban, illetőleg EU támogatásban is részesült, úgy - az EU támogatásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a beruházás összköltségének legalább 15% -át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítani. A területfejlesztés külön kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségeiben, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a saját erő mértéke 10%."

(8) A Cct. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás az e törvényben meghatározott mérték 10% ponttal emelt összege."

(9) A Cct. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 55%. A térségi szilárdhulladék kezelő rendszer építésére, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálataira felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg."

(10) A Cct. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) Az önkormányzatok által az indítás évében igényelhető céltámogatás nem lehet kevesebb az összes támogatás 30%-ánál. Az indítás évet követő évben a céltámogatás összege nem lehet több az összes támogatás 50%-ánál."

(11) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő. beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható. A tárgyév június 30-áig felszabaduló összegnek a címzett támogatással folyamatban lévő beruházásokra, illetve az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére történő megosztásáról a Kormány dönt.

(3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási

igények kielégítéséről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé az alábbi feltételek szerint:

a) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet,

b) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, úgy kiegészítő jegyzék közzétételére oly módon kerülhet sor, hogy a következő év terhelése nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat 100%-át. Ez esetben a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg,

c) a kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik.

(4) A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre."

(12) A Cct. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, a településrendezési tervekkel összhangban lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető."

(13) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) a) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását.

b) Hitelfelvételi szándék esetén az önkormányzat a hitelintézethez benyújtandó hitelfedezeti igazolás iránti kérelméhez köteles csatolni a képviselő-testület döntését arról, hogy a kérelem legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ában foglaltaknak.

c) A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (PHARE, ISPA, SAPARD) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők."

(14)[71]

(15) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban, valamint a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni."

(16) A Cct. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Amennyiben az önkormányzat címzett vagy céltámogatásban részesül, köteles megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosítani e törvény 23. §-a g) pontjának 1. alpontja szerinti 1%-os lebonyolítási díj terhére.

(2) Az önkormányzat központi támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul."

(17) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben; illetőleg - a 12/A. §-ban, a 14. § (10) bekezdésében, valamint a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel."

(18) A Cct. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania."

(19) A Cct. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha

a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,

b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,

c) a központi támogatás a beruházás tervezett befejezését követő év végéig - a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem használta fel."

(20) A Cct. 14. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: "(2) Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy év múlva a kérelmezőnek a Belügyminisztérium részére - az engedélyező hatóság igazolása alapján - bizonylatolni kell a 60%-os bekötési arány meglétét. E feltétel teljesítésének hiányában a céltámogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső részét haladéktalanul vissza kell fizetni a központi költségvetésbe."

(21) A Cct. 14. §-ának (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

(Ha az önkormányzat)

"c) a (2) bekezdésben szereplő határidőre a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 60%-os bekötési arány meglétét nem tudja igazolni,"

(akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.)

(22) A Cct. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről-a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (6) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára."

(23) A Cct. 14. §-ának (8) bekezdésében az "éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű" szövegrész helyébe az "Áht. szerinti" szövegrész lép.

(24) A Cct. 16. §-ának (2) bekezdésében az "éves költségvetési törvényben" szövegrész helyébe az "Áht.-ben meghatározott" szövegrész lép.

(25) A Cct. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.

(2) Amennyiben az önkormányzat az-igénybejelentést megelőző tíz évben értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon feladattal összefüggésben e törvény szerinti támogatásban csak akkor részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati feladat ellátására létesítendő beruházás során.

(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).

(4)[72]

(5) A központi támogatással megvalósult beruházást az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani."

(26) A Cct. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egészségügyi beruházás esetén az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról."

(27) A Cct. 23. §-ának c), valamint g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a t), u) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá saját forrásként vehetők figyelembe az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó, dokumentumokkal igazolt támogatások, továbbá a lakossági hozzájárulás."

"g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe

1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,

2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része."

"t) Szennyvízközmű beruházás: szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat együttes megvalósítása.

u) Regionális hulladék égetőmű: kizárólag települési szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, melynek megvalósítására címzett támogatás akkor igényelhető ha az égetőmű szolgáltatását igénybe vevő települések állandó népessége meghaladja a 300 000 főt."

(28) A Cct. kiegészül az e törvény 14. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

84. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak Ennek során)

"c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik"

(2)[73]

(3) Az AT. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Egészségbiztosítási Alap)

"b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot és a gyermekgondozási díjat,

c) a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő-szolgáltatást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést; továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,"

(kiadásainak fedezetére szolgál.)

(4) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének g) pontja a következő új 4. ponttal egészül ki, a jelenlegi 4. pont egyidejűleg 5. pontra változik:

(az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve)

"4. a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét;"

(5) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének g) 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve)

"4. egyéb, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott további bevételeket;"

(6) Az AT. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatokat terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az egyéb működési célú támogatások és kiadások, a kamatfizetések, intézményi beruházási kiadások, felújítás és egyéb intézményi felhalmozási kiadások, a kölcsönök, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások."

(7) Az AT. 11. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell"

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

85. § (1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy,"

(2) Az Szt. 92/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92/C. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e)-f) pontjaiban, nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f) és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl

a) gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről,

b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét.

(2) A bentlakásos szociális intézmény egyházi és nem állami fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására - a (3) bekezdésben meghatározott fenntartót kivéve - tartalékalapot képez.

(3) Nem kell tartalékalapot képeznie annak az egyházi és nem állami fenntartónak, illetve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek, amelyek a tárgyévet megelőző évben - ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást - az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásban részesültek. A tartalékalap-képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására. E bekezdés tekintetében az egyes egyházak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit egyházanként egy fenntartónak kell tekintetni.

(4) A tartalékalap-képzésre kötelezett fenntartó az éves normatív állami hozzájárulás 10 százalékát kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni.

(5) Ha a bentlakást nyújtó egyházi és nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek az intézmény működési engedélyét kiadó megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal intézkedik a normatív állami hozzájárulás visszatartása iránt. A visszatartás mértéke, ha a nem állami és egyházi fenntartó:

a) a tartalékalap-képzési kötelezettségét elmulasztja az éves normatív támogatás 10 százaléka,

b) az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésére, felhasználására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az éves normatív állami hozzájárulás 10 százaléka,

c) az intézmény alapfeladataiban történő változást - mely új működési engedélyeztetési eljárást tesz szükségessé - nem jelzi a működést engedélyező hatóság felé, az éves normatív állami hozzájárulás 8 százaléka,

d) nem biztosítja a kötelező gyógyszerkészletet vagy gyógyászati segédeszközt, az éves normatív állami hozzájárulás 8 százaléka.

(6) Amennyiben a működést engedélyező hatóság több - az (5) bekezdésben megjelölt - jogszabálysértő körülményt észlel, a normatív állami hozzájárulás visszatartásának mértéke legfeljebb az éves normatív állami hozzájárulás 15 százaléka.

(7) A visszatartott normatív állami hozzájárulás akkor illeti meg az egyházi és a nem állami fenntartót, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti."

(3) Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:

"139/A. § A 2000. június 30-án működési engedéllyel vagy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező a 92/C. § szerint tartalékképzésre kötelezett intézmény fenntartója

a) 2001. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 6 százalékát,

b) 2002. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 8 százalékát,

c) 2003. március 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 10 százalékát

kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni."

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

86. § (1) A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 2. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet, a termőföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni."

(2) A Bt. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartást, amelyre a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki."

(3)[74]

(4) A Bt. 49. §-a kiegészül a következő 27. ponttal:

(E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

"27. Termőföld: e törvény alkalmazásában a település külterületén elhelyezkedő földrészlet, amelyet a ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban tartanak nyilván és az 1-4. minőségi osztályba tartozik."

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

87. §[75]

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

88. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz."

(2) A Kt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt tizenhat éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy-két éves felzárkóztató oktatásban vehet részt, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni."

(3) A Kt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd-vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében."

(4) A Kt. 124. §-ának (23)-(24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (25) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A 118. §-a (4) bekezdésének első mondatában foglaltak a 2001-2002. költségvetési évekre nem vonatkoznak. (24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezések 2003. szeptember 1-jétől kötelezőek. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2003. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2003. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2001/2002. és a 2002/2003. tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik-tizenharmadik évfolyamán.

(25) A kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokra, valamint a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra fordított kötelező órák száma a 2001/2002. tanévben azokban a pedagógus munkakörökben sem nő, amelyekben a kötelező órák száma megemelkedett. Az óraszámemelés a helyi tantervek bevezetésével és a minőségbiztosítás rendszerének kiépítésével kapcsolatos többletfeladatok végrehajtásával teljesül. A 2002/2003. tanévtől kezdődően pedig minden, az óraszám emeléssel érintett pedagógus kötelező órájából az első-negyedik évfolyamon heti egy órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon heti egy órát a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, heti egy órát pedig - a szakkör kivételével - az 53. § (2) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt nem kötelező tanórai foglalkozás megtartására kell fordítani."

(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím, a "További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben" címet megelőzően a következő bekezdéssel egészül ki:

"A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő-szervező pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(6)[76] A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész "A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA" cím "B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK" alcím helyébe e törvény 13. számú melléklete lép.

(7) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában, és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés h)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja) megtartása, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés) megtartása."

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

89. §[77]

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

90. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított -1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. állami tulajdonú egyszemélyes részvénytársaságok."

(2) Az Etv. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Mehib Rt. által vállalt, a (6) bekezdés szerinti összes belföldi hitelbiztosítási kötelezettségvállalás állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az exportirányú külkereskedelmi szerződések alapján fennálló összes export-hitelbiztosítási kötelezettségvállalás állományát."

(3) Az Etv. 8/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak figyelembevételével köteles eljárni."

(4) Az Etv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből, a vezérigazgatóból és a további igazgatósági tagokból áll. Az igazgatóságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter véleményének figyelembevételével - a külügyminiszter jelöli ki."

(5) Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi. Ezen felügyelő bizottságok tagjait - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, valamint a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével - a külügyminiszter jelöli ki."

(6) Az Etv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, a felügyelő bizottság tagjai közül annak elnökét, továbbá a vezérigazgatót - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter véleményének figyelembevételével a külügyminiszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre és menti fel."

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

91. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló - az 1995. évi CXXIV. és az 1997. évi CXX. törvénnyel módosított 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bt.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét veheti figyelembe."

(2) A Bt. 2. számú mellékletében a "Megjegyzés" című szövegrész második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"- a 4. oszlopban nevenként a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresénél nagyobb összeg nem szerepelhet!"

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

92. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 81/C. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az alapilletmény nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege."

(2) Az Üsztv. 90/A. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege."

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

93. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 1. §-a (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az ÁPV Rt. a kormány felhatalmazása alapján állami tulajdonosi joggyakorló szervvel annak rendelkezése alatt álló - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/A. § szerinti - vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet. Az értékesítés módjára a kincstári vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(2) A Priv.tv. 7. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tartós állami tulajdonban maradó társaságokat - az állami tulajdonosi részesedés mértékének és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló állami szervezet, illetve miniszter feltüntetésével - e törvény melléklete sorolja fel. A (3) bekezdésben meghatározott állami tulajdonrészen túlmenően állami részesedés privatizációja ütemének és mértékének meghatározása e törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció végrehajtása pedig - e törvény rendelkezéseinek alkalmazásával - az ÁPV Rt. feladata, amelyet a miniszterrel egyetértésben lát el."

(3) A Priv.tv. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben a 7. § (4) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági társaság a tartós állami tulajdoni körből jogszabályi változás folytán kikerül, a gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja."

(4) A Priv.tv. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartás rendszerét évente az igazgatóság előterjesztése alapján - az Állami Számvevőszék előzetes véleményének kikérését követően - a pénzügyminiszter egyetértésével a privatizációért felelős miniszter hagyja jóvá."

(5) A Priv. tv. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja)

"b) az ÁPV Rt.-t terhelő kezességből szavatossági, hitel-visszafizetési kötelezettségből, vagy más igényekből eredő, a tárgyévet terhelő kiadásokra;"

(6) A Priv.tv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ÁPV. Rt. kezességvállalását vagy szavatossági felelősséget - ide nem értve a Ptk. szerinti jog- és kellékszavatosságot - eredményező döntését megelőzően [(1) bekezdés b) ponti köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni, értékhatárra tekintet nélkül."

(7) A Priv.tv. 24. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 23. §-ban foglalt bevételek terhére a központi költségvetés részére az ÁPV Rt. által fizetendő összeg előirányzott mértékéről az Országgyűlés a költségvetési törvényben rendelkezik. A költségvetési törvényben kell meghatározni továbbá az állam törvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, az ÁPV Rt. által történő hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás felső határát."

(8) A Priv.tv. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ÁPV Rt. az értékesítést)

"c) befektetési alapokon és befektetési vállalkozásokon keresztül,"

(végzi.)

(9) A Priv.tv. 27. §-a (3) bekezdésének b), d) és e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető)

"b) nyilvános árverés (a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés),"

"d) nyilvános forgalomba hozatal [Épt. 3. § (2) bekezdés 38. pont],

e) zártkörű forgalomba hozatal, [Épt. 3. § (2) bekezdés 52. pont],"

(10) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)

"b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás;

c) állami tulajdonon belüli vagy privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosító részvény, üzletrész vagy ingatlan értékarányos cseréje esetén;"

(11) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)

"j) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult;"

(12) A Priv.tv. 28. §-ának. (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)

"m) A 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez kerülő ingó vagyoni elemek 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt az 1057/1996. (V. 31.) Korm. határozattal kiadott Versenyeztetési Szabályzat mellőzésével értékesíthetők. Azon haditechnikai eszközök és anyagok értékesítése, amelyek a 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak és a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján kerülnek az ÁPV Rt.-hez, értékhatártól függetlenül az 1057/1996. (V. 31.) Korm. határozattal kiadott Versenyeztetési Szabályzat szerinti zártkörű pályázattal történik."

(13) A Priv.tv. 31. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítő, a vagyon értékesítésére vonatkozó pályázati kiírás vagy meghirdetés előtt legalább 30 nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek a vagyon értékesítése várható következményeként

a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;

b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak."

(14) A Priv.tv. 34. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az emlékeztetőt csatolni kell a 3. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartáshoz. Az emlékeztetőt bárki megtekintheti. Az (1) bekezdés alapján elkészített emlékeztetőt az ÁPV Rt. Igazgatósága köteles a privatizációs eljárás befejezését követően 90 napon belül egy eredeti példányban (az összes melléklettel együtt) az Országos Levéltárnál letétbe helyezni."

(15) A Priv.tv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 25%+1 szavazatot el nem érő és a privatizációs portfolióba be nem vitt állami társasági részesedést az ÁPV Rt. vagyonarányosan a társaság többi tagja, illetve a társaság számára vételre felajánlhatja."

(16) A Priv.tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § Az ÁPV Rt.-nek az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is."

(17) A Priv.tv. melléklete helyébe e törvény 12. számú melléklete lép.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

94. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - az 1998. évi XC. és az 1999. évi XLIX. törvénnyel módosított -1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya alá tartozó és a törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 31-ig az állam javára -az irányadó jogszabályok szerint ki kell sajátítani."

(2)[78]

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

95. §[79]

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

96. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"99. § (1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékból áll, melynek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél."

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

97. § A természet védelméről szóló - módosított 1996. évi LIII. törvény 80. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a természetvédelmi bírságot)

"b) a jegyző szabta ki [80. § (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének [62. § (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal, akkor a b) pontban foglalt bevétel is a központi költségvetés bevétele."

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása

98. §[80]

A társasági adóról és az osztalékadóról. szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

99. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"v) legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér fele, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,"

(2) A Tao. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában adóalap a 13. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdésének n) pontja és a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel."

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

100. §[81] Az atomenergiáról szóló 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 176 390 Ft/MWth/év."

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

101. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997. évi LXVIII. törvény 96. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék, a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

102. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként - a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek."

(2) A Tny. 38. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az illetékes állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek és ez által a nyugdíj magasabb mértékben (összegben) került megállapításra, akkor a 84-86. §-ok rendelkezései alapján az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére."

(3) A Tny. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "66. § Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy a rokkant személy, továbbá az árva az e törvényben meghatározott jogosultsági feltételek meglétének hiánya miatt nyugellátásra nem jogosult, részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának javaslata alapján-a szociális és családügyi miniszter kivételesen nyugellátás megállapítását engedélyezheti. A megállapításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."

(4) A Tny. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül postai úton vagy a jogosult kérelmére a nyugdíjfolyósító szervvel szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet belföldön vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997, évi XXXI. törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek árvaellátását a gyám (hivatalos gyám), eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy folyószámlára történő átutalással teljesíti. A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig."

(5) A Tny. a következő 86/A. §-sal egészül ki: "86/A. § Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték."

(6)[82]

(7) A Tny. 93. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetőleg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet; vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be."

(8)[83]

(9) A Tny. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője - a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője - jár el)

"b) a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben."

(10) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint - a saját biztosításával összefüggő 1999. december 31-e utáni adatokról - a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó első alkalommal a 2000. évi. szolgálati idő, jövedelmi és egyéb adatairól 2001. évben köteles az adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését - a Tbj. 47. §-a (1) bekezdésének rendelkezései alapján - a foglalkoztató és egyéb szerv a tárgyévet követő év március 31-ig, az egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. napjáig teljesíti. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartási rendszert kiépíteni, illetőleg működtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban előírt egyéb feladataik teljesítéséhez szükségesek."

(11) A Tny. 97. §-ának(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A 83. § (2) bekezdésben megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni az illetékes nyugdíjfolyósító szervnek."

(12) A Tny. 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a foglalkoztató és egyéb szerv vagy egyéni vállalkozó a (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését elmulasztja; akkor az adatok utólagos beszerzésével, feldolgozásával kapcsolatos költségeket köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek megtéríteni. E követelés érvényesítésére a 93. §, a jogorvoslatra a 95. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók."

(13) A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének d) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

"d) a 2003. január 1-je előtti korkedvezményre jogosító idő figyelembevételére vonatkozó szabályokat,

i) a visszafizetési és megtérítési kötelezettség teljesítésével, elmulasztásával, továbbá a követelés érvényesítésével, valamint a mérséklés, elengedés, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket,"

(rendeletben határozza meg.)

(14) A Tny. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. § (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt - a Tny. rendelkezéseitől eltérően - az ott meghatározott életkor(oka)t kell érteni."

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

103. § (1)[84] Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az egyház a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának rendelkezései szerint saját bevételre tehet szert, gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyház belső szabályai szerint szedett egyház-fenntartói járulékról, gyűjtött adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek.

(2) Az egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.

(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - az egyház; valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdéseiben szereplő egyéb egyházi jogi személy jogosult, amely az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a szerint a tárgyévet megelőző második adóévben keletkezett jövedelmükből az adózók több mint 1%-a ajánlotta fel adójának 1%-át;

b) Magyarországon legalább 100 éve jelen van;

c) Magyarországon legalább 30 éve szervezett formában (elismert vallásfelekezetként, illetve egyházként) működik, amely határidő számításánál az 1948. január 1. és 1990. május 2. közötti időszakot figyelmen kívül kell hagyni.

(4)

(5) Az egyház, egyéb egyházi jogi személy a gazdasági vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.

(6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére-másolatot készíthet.

(7) Az egyház esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:

a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek-és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása,

b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,

c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,

d) egyházi célra használt ingatlan (ideértve annak tartozékait is) részleges hasznosítása,

e) temető fenntartása,

f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási; szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),

g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.

(8) Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező, jogi személynek minősülő szervezeti egysége (a továbbiakban: egyházi intézmény) esetében nem minősül gazdasági vállalkozási tevékenységnek a (7) bekezdés szerinti tevékenységek, vagy - választása szerint - a következő tevékenységek végzése:

a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, és az ilyen tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás,

b) az államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet tankönyv, kiadvány tanulmány előállítása és értékesítése,

c) kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végző egyházi intézmény alkalmazottainak étkeztetését is biztosító épület bérbeadása vendéglátó-ipari vállalkozás részére üzemeltetés céljából,

d) a kizárólag hitéleti, kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),

e) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.

(9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott tevékenység bevétele, különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás.

(10) Nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

(2) Az Eftv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. - (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az igénylő egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart."

(3) Az Eftv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi (2) és (3) bekezdésének megjelölése (3) és (4) bekezdésre módosul:

"(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a forint devizakosárban mért átlagos leértékelésének költségvetésben alapul vett ütemével valorizálásra kerül. A valorizáció mértéke a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően, az MNB által közzétett tényleges leértékelési ütem szerint helyesbítendő azzal, hogy amennyiben a tényleges leértékelési ütem a KSH által közzétett inflációnál alacsonyabb, akkor az utóbbit kell figyelembe venni."

(4)[85]

(5) Az Eftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.

(2) Az egyházi fenntartóknak az (1) bekezdésben említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza."

(6) Az Eftv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre."

(7) Az Eftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Az egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.

(2)[86]

(3) Az állami költségvetés fedezetet nyújt az egyházi hitoktatás támogatására a mindenkori átlagos pedagógus óradíj figyelembevételével.

(4) Az egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés az egyház által meghatározott célokra, az éves költségvetési törvényben állapít meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet az érintett egyház bírósági nyilvántartás szerinti nyilatkozattételre jogosult legfőbb szerve nyújtja be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához."

(8) Az Eftv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulást a Belügyminisztérium költségvetésében kell megtervezni és az éves. költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében kell megtervezni."

(9) Az Eftv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A Kormány jogosult az egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni."

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

104. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló - módosított - 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.tv.) 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg."

(2) A Kult.tv. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, melynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg."

(3) A Kult.tv. 92. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni

a) az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására,

b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg."

(4) A Kult.tv. 2. számú melléklete a következőképpen változik:

Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása 6. sor "Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ-Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép "Petőfi Irodalmi Múzeum-Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma".

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

105. §[87] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) A körzeti védőnői ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával és az ellátandó terület viszonyai figyelembevételével, az iskola-egészségügyi ellátás és az alapellátási ügyelet finanszírozása fejkvóták megállapításával történik.

(2) A gondozóintézeti gondozás és szűrés a rögzített alapdíj és a nyújtott szolgáltatások teljesítmény-pontértéke alapján kerül finanszírozásra.

(3) Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a mozgó szakorvosi szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik."

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

106. §[88]

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény módosítása

107. § (1) Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ajmt.) 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. § Az Áfat. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

(2) A teljesítés időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszakról adott bevallás elkészítését - de legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőt - követően kézhezvett számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő előzetesen felszámított adót a kézhezvétel napját magába foglaló adó-megállapítási időszakban kell levonható adóként szerepeltetni. A kézhezvétel időpontját a bevallás elkészítését - illetve, ha a bevallás elkészítésére a bevallás benyújtására előírt határidőt követően kerül sor, akkor a bevallás benyújtására előírt határidőt - követően kézhezvett számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon is igazolni kell."

(2) Az Ajmt. 268. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1., 5. és a 10/a. pontja, a Tao. 4. §-a 22. pontjának c) alpontja, a Tao. 4. §-ának 29. pontja, a Tao. 6. §-ának (3) bekezdése, a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének f) és s) pontja, a Tao. 7. §-ának (2) és (4) bekezdése, a Tao. 8. §-a (1) bekezdésének c), k) és l) pontja, a Tao. 8. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 11. §-a, a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 14/A. §-a, a Tao. 15. § (1) bekezdésének b) pontja; a Tao. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének a), b) és g) pontja, a Tao. 16. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja, a Tao. 16. §-ának (4) bekezdése, a Tao. 18. §-ának (5) bekezdése, a Tao. 25. §-a, a Tao. 26. §-ának (4) és (9) bekezdése, a Tao. 27. §-ának (3)-(4), (8)-(9) bekezdése, a Tao. 29/A. §-ának (2)-(8) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 9. és 12. pontja."

107/A. §[89] A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, töbször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

a) a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 30/A. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül a Felügyelet által felügyelt pénzügyi szervezetnél korábban munkaviszonyban töltött idő;

b) a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék;

c) a Felügyelet alkalmazottai vonatkozásában a Ktv. 49/N. § (3) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

108. § (1) Ez a törvény a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény

a) 17. § (1) bekezdésével megállapított 9. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése;

b) 100. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése;

c) 120. § (1) bekezdésével és a 15. számú mellékletével megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3., 5. és 6. számú mellékletei 2001. február 15-én lépnek hatályba.

(3) Az e törvény 82. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (2) bekezdése, 18/F. §-a, 18/G. §-a, és a 113/A. §-a, valamint az e törvény 98. §-a 2001. március 1-jével lép hatályba.

(4) Az e törvény 81. §-ának (7) bekezdésében megjelölt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete - annak 4., 5. és 6/a. sorszám alatti rendelkezése kivételével - 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) Az e törvény 88. § (6) bekezdésével megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény I. számú melléklete Harmadik részének B) pontja 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6)[90] Az e törvény 105. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28/A. §-ának (2)-(3) bekezdése 2002. január 1-jén, (1) bekezdése 2003. július l-jén lép hatályba.

(7) Az e törvény 110. § (1) bekezdésének n) pontjában, valamint 111. §-ában foglalt rendelkezések a törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.

109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,

b) a MÁV Rt. termelési támogatásainak felhasználási szabályait, valamint az egyéb vállalkozások egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,

c) az EU Előcsatlakozási Alapok közreműködésével finanszírozott programok lebonyolítására és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott pótlékoknak, a 15. §-a (3) bekezdésében meghatározott alsó és felső határát, 2001. szeptember 1-jei hatállyal 20-20%-kal megemelve,

e)[91]

f) a minőségbiztosított ellátásra, valamint a racionális gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdőrendelésre ösztönző rendszer bevezetését és részletes szabályait,

g) a Pénzügyminisztérium fejezetből finanszírozott családi támogatások, illetve jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások finanszírozásának szabályait,

h) az e törvény 33. §-a szerinti humánszolgáltatások finanszírozási feladatainak ellátásával összefüggő feladatok ellátásában 2001. év során bekövetkező szervezeti változás szabályait; ezek hatálybalépéséig a normatív állami hozzájárulással kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási, ellenőrzési feladatokat a - Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 31. §-a szerint a közigazgatási hivatalok látják el,

i) a 37. § c) pontja szerint vállalható agrárkezesség felhasználásának szabályait,

j) a lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítása, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök felújítása pályázati úton való támogatásának szabályait.

k)[92] az OEP-pel egészségügyi szolgáltatások nyújtására finanszírozási szerződésben álló alapellátási vállalkozások felhalmozási célú kiadásai támogatásának szabályait.

l)[93] az OEP-ral finanszírozási szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatóknál, továbbá az OEP-ral gyógyító-megelőző ellátásra szerződésben álló szolgáltatókkal egészségügyi szakfeladat végzésére szolgáltatási szerződést kötött egészségügyi vállalkozásoknál a 2002. évi rendkívüli béremelés végrehajtásának, illetve a támogatás felhasználásának szabályait.

(2)[94][95] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

a) az előző évek előirányzat-maradványaiból 2002. évben átcsoportosítást hajthasson végre,

b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2002. július-december hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-ának 50%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel,

c) az 58. §-ban 2002. évben megállapított havi 740 forint üzemben tartási díjat 2002. július 1-jét követően nem kell beszedni.

(3)[96] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a költségvetési viszont-garancia feltételeit, részletes szabályait,

b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri juttatása előirányzatát az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezethez átcsoportosítsa.

(4)[97]

(5)[98] Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a piacrajutási támogatások feltételeit és mértékeit.

(6)[99] Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a (3)-(4) bekezdésekben nem említett agrár- és vidékfejlesztési támogatások feltételeit és mértékeit.

(7)[100][101] Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői arra, hogy a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 2001. évi 20%-os, 2002. évi 18%-os, valamint az egészségbiztosítási munkáltatói járulék 2002. évi 11%-os mértékével összefüggésben keletkező kiadási többletek miatt saját hatáskörben - ezen összeg erejéig - átcsoportosítást hajtsanak végre az intézményi címek között vagy címen belül. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a fedezetet elsősorban az adott jogcímen belül a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással, illetve a fejezeti tartalék igénybevételével kell biztosítani, más jogcímről csak abban az esetben csoportosítható át előirányzat, ha a kötelezettség teljesítésére az előbbiek nem nyújtanak fedezetet. Az átcsoportosítási jog nem terjed ki az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokra, illetve azon előirányzatokra, melyek megváltoztatására az Országgyűlés magának tartotta fenn a jogot, valamint amelyek jogszabályban előírt, vagy szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését biztosítják.

(8)[102][103] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik MÁV Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XVII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 10. alcímszámon a Fejezeti tartalék előirányzatot a 2001-ben és 2002-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.

A Kormány kötelezze a MÁV Rt.-t, hogy az erre a célra kapott költségvetési juttatást soron kívül fizesse be a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Külföld felé fennálló devizakövetelések visszatérülése, 2. jogcímcsoport Kormányhitelek visszatérülése, 1. jogcím A volt rubelelszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

(9)[104][105] Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 7. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím-csoport támogatási előirányzata, 8. Lakóépületek energiamegtakarítási programja előirányzata forrásait egymás között a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett lakáscélú pályázatainak finanszírozása céljából átcsoportosítsa.

(10)[106] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósításához és működtetéséhez a Kultúr-Part Ingatlan-üzemeltető Kft. javára 52 000 millió forint összegben készfizető kezességet vállaljon.

(11)[107] Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 15. alcímből (Közoktatási gyermekétkeztetés rászorultsági alapú támogatása) nyújtandó támogatás igénylési feltételeit, az egyes intézményfenntartók számára jutó támogatás meghatározásának módját, a támogatással történő elszámolás részletes szabályait - a belügyminiszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2002. július 31-ig közleményben határozza meg, és a közlemény alapján gondoskodjon a szükséges felmérés Államháztartási Hivatalon keresztül történő elvégzéséről, az intézményfenntartók számára járó támogatási összeg meghatározásáról.

(12)[108] Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi kiegészítő nyugellátás emelése és az egyszeri juttatása végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatok 2002. évi kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(13)[109] Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy az e törvény 1. számú mellékletében szereplő 2002. évi kiadási előirányzatok közül a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 10. Ágazati célelőirányzatok alcím, 2. Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök jogcímcsoport előirányzatából 60,0 millió forintot, 3. Szociális szak- és alapellátások fejlesztése jogcímcsoport előirányzatából 29,5 millió forintot, a 13. Családpolitikai programok jogcímcsoport előirányzatából 215,0 millió forintot, 15. EU integrációra való felkészülés alcím előirányzatából 30,0 millió forintot, 19. Szociális intézmények rekonstrukciója alcím előirányzatából 70,0 millió forintot, a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 3. Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok cím előirányzatából 160,0 millió forintot, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Beruházás alcím, 9. SE Sürgősségi Központ jogcím- csoport előirányzatból 487,0 millió forintot, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 23. Club Aliga szak- és továbbképzési feladatok ellátása jogcímcsoport előirányzatból 80,0 millió forintot, a 44. Magzatvédelmi törvényből adódó feladatok jogcímcsoport előirányzatból 280,0 millió forintot, a 66. Rákszűrés és "Ép szív program" jogcímcsoport előirányzatból 60,0 millió forintot, összesen 1471,5 millió forintot, a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 58. Konszolidációs és reorganizációs feladatok ellátása jogcímcsoport előirányzatra átcsoportosítson.

(14)[110] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím, 4. Agrárhitelek törlesztési támogatása és elemikár-enyhítés alcím terhére, legfeljebb 60 000,0 millió forint mértékig támogatásban részesítsen mezőgazdasági termelőket. A támogatás a mezőgazdasági termelők éven belüli agrárhiteleiből származó pénzintézeti adósságok, az integrátori hitelek, a halasztott fizetés keretében nyújtott kölcsöntartozások mérséklésére, továbbá az elemi kárt szenvedett termelők kárenyhítő támogatására használható fel. A támogatás szabályozásának részleteit a Kormány rendeletben határozza meg.

(15)[111] Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy az e törvény 1. számú mellékletében szereplő 2002. évi előirányzatok közül a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia- gazdálkodási feladatok alcímről 400,0 millió forintot a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 1. Informatikai és Hírközlési Minisztérium igazgatás cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoporton belül, 1. Személyi juttatások 75,0 millió forint, 2. Munkaadókat terhelő járulékok 25,0 millió forint, 3. Dologi kiadások 300,0 millió forint kiemelt előirányzatokra csoportosítson át.

(16)[112] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy határozatban döntsön a kincstári vagyon térítésmentes átadásáról a nemzetközi segélyakciókban való magyar részvétel biztosítása érdekében.

(17)[113] Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 6. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja jogcímcsoport 2002. évi előirányzata javára és a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Támogatási célelőirányzatok alcím, 10. Területi és vidékfejlesztési célfeladatok jogcímcsoport, 4. Agrárlogisztika jogcím terhére 1470,0 millió forint átcsoportosítást hajtson végre.

(18)[114] Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Támogatási célelőirányzatok alcím, 1. Agrárberuházások támogatása jogcímcsoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím 2002. évi előirányzata javára és a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Támogatási célelőirányzatok alcím, 10. Területi és vidékfejlesztési célfeladatok jogcímcsoport, 3. Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai jogcím terhére 1000,0 millió forint átcsoportosítást hajtson végre.

110. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-ának (3) bekezdése, és az azt megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának a (3) bekezdése,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 23. §-a, az AT. 2. §-ának (4) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése, valamint az AT. 11. § (3) bekezdésének a)-b) pontja,

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése, valamint az 58. §-a,

d) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 59. §-ának (5) bekezdése,

e) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésének a) pontja, és az azt módosító 1998. évi XC. törvény 103. §-ának (2) bekezdésének vonatkozó része,

f) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 49. §-ának (4) bekezdése,

g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 1999. évi LXXIII. törvény 51. §-ának megfelelő része,

h) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 7. §-ának (6) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi CXVIII. törvény 3. §-a, a Priv.tv. 7. §-ának (9) bekezdése és az azt megállapító 1997. évi LXXVI. törvény 1. §-ának a vonatkozó része, valamint a 2000. évi LXXXIX. törvény 4. §-a, a Priv.tv. 21. §-ának (3) bekezdése, a Priv.tv. 22. §-a, a Priv.tv. 27. §-ának (2) bekezdésének d) pontja, a Priv.tv. 27. §-ának (3) bekezdésének c) pontja, a Priv.tv. 28. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 1997. évi IV. törvény 3. §-ának a vonatkozó része, a Priv.tv. 31. §-ának (2) bekezdése, a Priv.tv. 36. §-ának (2) bekezdése, a Priv.tv. 37-45. §-ai és az azt megállapító 1997. évi IV. törvény 7-10. §-ai,

i) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 119. § (4) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi LXVIII. törvény 54. §-ának (2) bekezdése, 123. § (3) bekezdés h) pontja harmadik gondolatjeléből az "a könyvtáros tanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2002. szeptember 1-jétől kötelező", 130. §-ának (2) bekezdése, valamint a Kt. 1. számú melléklete Második rész 1. pont d) alpontja,

j) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 97. §-a (1) bekezdése utolsó mondata és a (2) bekezdése,

k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (4) bekezdése és az azt megállapító 1998. évi LXXVII. törvény 9. §-a, az 54. §-ának (3) bekezdéséből "a nevelt gyermeknek" szövegrész, az 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja és b) pontjából a "vagy" szó, az 57. §-a, a 80. §-a (1) bekezdéséből a "jogerős" szó és a (2) bekezdésének második mondata és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 19. §-a (7) bekezdésének megfelelő része, valamint a 89. §-a (3) bekezdésének a) pontja és az azt megállapító 1999. évi CIX. törvény 19. §-a (9) bekezdésének megfelelő része,

l) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 1999. évi XLIX. törvény 9. §-ának vonatkozó része,

m) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú mellékletének 6. sorszám alatti rendelkezése,

n) a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény,

o)[115]

p) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 64. §-ának (2)-(3) bekezdése,

q) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdés utolsó mondata, illetve 3. § (4) bekezdése és 13. §-a,

r) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése,

s) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. § (8) bekezdéséből az "olyan, a Kormánnyal megállapodást kötött" szövegrész.

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 93. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28. §-a 2002. január 1-jén hatályát veszti. A 2. számú melléklet alapján besorolt közalkalmazott 2001. évi illetményét legalább 6%-kal, a 2002. évi illetményét legalább 5%-kal akkor is meg kell emelni, ha egyébként a besorolásra vonatkozó rendelkezések alapján nem, vagy ennél alacsonyabb mértékű illetményemelés illetné meg.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú mellékletének 6/a. sorszám alatti rendelkezése 2001. augusztus 31-én hatályát veszti.

(4) E törvény kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata.

111. § (1) A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tász.) 1. §-ában körülírt azon ingatlanok, amelyek e törvény hatálybalépésének napján a Magyar Állam tulajdonában és a KVI vagyonkezelésében vannak, és amelyekről törvény eltérően nem rendelkezik, a kincstári vagyon részét képezik.

(2)[116]

112. § (1) Az e törvény 83. §-ával megállapított,

a) Cct. 1. §-a (4) bekezdésének, az 1/A. §-a (3)-(5) bekezdésének, a 3. §-a (7) bekezdésének, 8. §-a (5) bekezdésének, a 9. §-a (2)-(3) bekezdésének, 10. §-a (1), (3) és (7) bekezdésének, a 11. §-a (4) bekezdésének, a 11/A. §-ának, a 12. §-a (2) bekezdésének, a 14. §-a (1), (2), (5) bekezdés c) pontjának, (6), (8) bekezdésének, a 16. §-a (2) bekezdésének, a 19. §-a, 20. §-a (2) bekezdésének, valamint 23. §-a c), g) pontjának rendelkezéseit első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni,

b) Cct. 1. §-a (1)bekezdésének, a 4. §-ának, 6. §-ának, 7. §-a (1) bekezdésének, 8. §-a (3) bekezdésének, és a 23. §-a t), u) pontjának rendelkezéseit első ízben a 2002. évi új igénybejelentésnél kell alkalmazni,

c) Cct. 13. §-ának rendelkezéseit 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E törvény 102. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezéseit a 2000. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre kell alkalmazni azzal, hogy a Tny. 101. §-a (4) bekezdésének rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben és az igénylő kérelmére induló új eljárás során egyaránt irányadónak kell tekinteni.

113. §[117]

114. § A 2000. február 1-jét megelőzően keletkezett járuléktartozások fejében átvett vagyonból az E. Alapot 43%, az Ny. Alapot 57% illeti meg.

115. § A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként; mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

116. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírásokat 2001-2002. években nem kell alkalmazni.

117. §[118] A 47. § (1) bekezdés p) pontjában szereplő nem tervezhető - az 1999. szeptember-2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz (264,52) képest adódó - többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyam csökkenés esetén az árfolyam nyereség a Külügyminisztérium költségvetésében az 5. cím 6. "Nemzetközi tagdíjak" alcím esetében a 2002. évben esedékes kiadások és a 19. "Külképviseletek deviza" alcím esetében a 2002. évben elindított ingatlan fejlesztési kiadások teljesítésére felhasználható. A Külügyminisztérium az árfolyam változások egész évi eredményéről a zárszámadás keretében köteles elszámolni.

118. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. augusztus 1-jével megalapította a Nemzeti Színház Részvénytársaságot.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Színház építése központi beruházási előirányzaton keletkezett, 2001-ben jóváhagyandó maradványát a színház felépítése céljára, a létrehozott Nemzeti Színház Részvénytársaság alaptőke-emelésként kapja meg.

119. §[119] (1) 2002. július hónapban 19 000 forint egyszeri juttatásban részesül minden olyan személy, aki 2002. július hónapban

a) öregségi nyugdíjban (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat),

b) rokkantsági nyugdíjban,

c) baleseti rokkantsági nyugdíjban,

d) özvegyi vagy szülői nyugdíjban,

e) árvaellátásban,

f) baleseti hozzátartozói nyugellátásokban,

g) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékban,

h) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékában,

i) átmeneti járadékban,

j) rendszeres szociális járadékban,

k) egészségkárosodási járadékban,

l) vakok személyi járadékában,

m) rokkantsági járadékban,

n) központi szociális segélyben,

o) házastársi pótlékban,

p) házastárs után járó jövedelempótlékban,

q) nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,

r) nemzeti gondozási díjban,

s) hadirokkant-járadékban,

t) hadiözvegyi járadékban,

u) hadiárva-járadékban,

v) hadigondozott családtag járadékában

részesül.

(2) Az egyszeri juttatás személyenként egy jogcímen jár.

(3) Az intézkedés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

120. §[120] (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény. 1-3., 5., 6. számú melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklet I. részének 31. pontja e törvény 24. számú melléklete szerint módosul.

121. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

a) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2001. évben 11%, 2002. évben 11%,

b) 301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2001. évben 11%, 2002. évben 11%,

c) 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2001. évben 4%, 2002. évben 4%.

122. § (1) Az Országgyűlés a Magyar Televízió Rt. 2000. november 30-án fennálló, a törvény 19. számú mellékletének a) pontjában felsorolt, összesen 9 541 226 538 forint; azaz kilencmilliárd-ötszáznegyvenegymillió-kettőszázhuszonhatezer-ötszázharmincnyolc forint köztartozásának megfizetését elengedi.

(2) Az Országgyűlés a törvény 19. számú mellékletének b) pontjában felsorolt egyes gazdasági társaságokat terhelő haditechnikai kutatás-fejlesztésekhez nyújtott támogatások egy része, összesen 359 612 867 forintnak, azaz háromszázötvenkilencmillió-hatszáztizenkétezer-nyolcszázhatvanhét forintnak a visszafizetését elengedi.

(3) Az Országgyűlés a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból, illetve a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból visszterhes támogatást igénybe vett, de az elmúlt években természeti csapások, értékesítési problémák miatt fizetési nehézségekkel küzdő gazdaságokat mentesíti a még fennálló kötelezettségek alól és felhatalmazza a Kormányt, hogy a mentesítés szabályait és eljárási rendjét rendeletben határozza meg.

(4)[121] Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-nak a Gödöllői Grassalkovich Kastély rehabilitációjának folyatására a Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatási céltól eltérő felhasználásából eredő - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben fennálló - 231 807 908 forint összegű tőke-, valamint az ezt terhelő, 2002. december 31-én fennálló kamat-tartozás megfizetését.

(5)[122] Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaságnak (a továbbiakban: BKV Rt.) a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból nyújtott, 2002. december 31-én fennálló 617,0 millió forint összegű, kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetését.

(6)[123] Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a BKV Rt. központi költségvetés felé fennálló 76,0 millió forint tőkeösszegű világbanki hiteltartozása, valamint annak kamat-terhei megfizetését.

(7)[124] Az NA Rt. autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak legfeljebb 207 000,0 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az NA Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hitel-tartozást - annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.

(8)[125] Az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) autópályákat ad át a Magyar Államnak 28 157,9 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az ÁAK Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hitel-tartozást - annak járulékaival együtt - vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.

A központi költségvetés az ÁAK Rt. 2002. december 31-én fennálló 263,3 millió euró és 1660,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 66 529,2 millió forint) értékű hitel-tartozásaiból az autópályák átadása ellenében átvállalt hiteleken felül fennálló hiteleit - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(9)[126] A központi költségvetés a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Rt.) 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 110,0 millió euró, 34,0 millió USD, valamint 23 700,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 60 284,4 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(10)[127] A központi költségvetés a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 71,1 millió euró és 13 650,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 34 854,7 millió forint) összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(11)[128] A központi költségvetés a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 4100,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(12)[129] A központi költségvetés a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 5360,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól.

(13)[130] A központi költségvetés

a) a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1059/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 280,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

b) a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1060/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 250,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

c) a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1062/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 190,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

d) a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1063/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 166,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

e) a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1064/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 610,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

f) a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1065/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 400,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

g) a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1066/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 100,0 millió forint összegű hitelt

- annak járulékaival együtt -,

h) a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1067/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 500,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

i) a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1068/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 108,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt -,

együttesen legfeljebb 2 604,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalások mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

(14)[131] A központi költségvetés a Debreceni Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 414,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(15)[132] A központi költségvetés a Miskolci Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 7,4 millió euró (2002. december 31-i árfolyamon számítva 1822,9 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(16)[133] A központi költségvetés a Kaposvári Tömegközlekedési Részvénytársaság 2001. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 155,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(17)[134] A központi költségvetés a Szegedi Közlekedési Társaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 170,0 millió forint és 670 ezer euró (2001. december 31-i árfolyamon számítva 165,0 millió forint), összesen legfeljebb 335,0 millió forint értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(18)[135] A központi költségvetés a BKV Rt., illetve annak kizárólagos tulajdonában lévő társaságai 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 25,0 millió USD, valamint 31 067,0 millió forint (2001. december 31-én számított árfolyamon számítva együttesen 37 313,8 millió forint) értékű hitelt - annak járulékaival - ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(19)[136] A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. NA Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 81 000,0 millió forintért.

(20)[137] A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. ÁAK Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 16 800,0 millió forintért.

(21)[138] A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. Diákhitel Központ Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 2500,0 millió forintért.

(22)[139] A (9)-(18) bekezdés szerint ellenérték nélkül átvállalt tartozás 2002. évben bevételként elszámolt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint passzív időbeli elhatárolásként figyelembe nem vett összege a kötelezettnél a társaságiadó-alap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.

(23)[140] Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Pusztazámori Regionális Szilárdhulladék Lerakó építésével összefüggő, a települési önkormányzatot terhelő, az APEH felé fennálló 214 483 000 Ft tőke, 55 166 000 Ft bírság és a 2002. december 31-én fennálló késedelmi pótlék tartozást.

123. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 8. §-ában a "2001. január 1-je" időpont "2003. január 1-je" időpontra és "az 1997. december 31-én" hivatkozás "a 2000. december 31-én" hivatkozásra, a Tny. 53. §-a (5) bekezdésében az "(1) bekezdés"-re hivatkozás "(1)-(2) bekezdés"-re, valamint az "50. § (1) bekezdés b) pontja" hivatkozás "50. § (2) bekezdés b) pontja" hivatkozásra, a Tny. 89. §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében a "kerülhet" szövegrész "kerül" szövegrészre, a Tny. 95. §-ának (2) bekezdésében a "mérséklésre, elengedésre irányuló" szövegrész a "tartozás mérséklésére, elengedésére, továbbá fizetési könnyítésének engedélyezésére irányuló" szövegrészre, a Tny. 96. §-a (6) bekezdésének első mondatában "A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv" szövegrész "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság" szövegrészre, a Tny. 101. §-a (2) és (3) bekezdésében a "2001." dátum "2003."-ra változik;

b) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának szövege "a 100%-ban állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező) kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti, és/vagy" szövegrészre, a 3. § (3) bekezdésének szövege "A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult." szövegrészre, a 27. § (1) bekezdésének szövege "Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet." szövegrészre, a 27/A. § (2) bekezdésének szövege "Ha az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni." szövegrészre, a 28/A. § (2) bekezdésének szövege "A lóversenyfogadás és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével kizárólag az az állami játékszervező szervezhet fogadást, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott." szövegrészre, és á 37. § 15. pontja a) pontjának szövege "az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet,a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint" szövegrészre változik;

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdésében és a 3. §-ban a "személy" szövegrész "személyek" szövegrészre változik;

d)[141]

(2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 1. számú mellékletének 6. pontjában az Szja tv. 1. számú melléklet 8.19. pontja a "valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amelyet a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter reprezentáció címén nyújt az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával; a külügyminiszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor a reprezentációt külképviselet által közvetve nyújtja;" szövegrésszel egészül ki.

124. § A helyi önkormányzatok a 2001. évre szóló költségvetési rendeletük elfogadásával egyidejűleg a 2002. évre szóló költségvetési rendeletüket, valamint azokat a rendeleteket is elfogadhatják, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák.

125. §[142] Az e törvény 122. § (7)-(21)bekezdései vonatkozásában az Áht. 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2000. évi CXXXIIL törvényhez[143]

Millió forintban