3277/2014. (XI. 4.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz szerint a 2014. október 12-i önkormányzati választás nyírbogáti polgármesterjelöltje a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre hivatkozással, tekintettel az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 27. § a) pontjában foglaltakra és az Alaptörvény "Szabadság és Felelősség" XXVIII. cikk (7) bekezdésében, "Az Állam" 24. cikk (2) bekezdés d) pontjában és a 28. cikkben foglalt rendelkezésekre a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/12. számon 2014. október 21-én kelt végzése ellen 2014. október 24-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ítélőtáblához.

[2] Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/2. számú végzése az Alaptörvénnyel ellentétes és az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján a végzést semmisítse meg. Másodlagosan kérte, hogy "a döntéssel felülvizsgált Nyírbogát Nagyközség Helyi Választási Bizottságának 51/2014. számú és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Választási Bizottság 75/2014. számú határozatait" semmisítse meg az Alkotmánybíróság.

[3] Álláspontja szerint a sérelmezett végzés az Alaptörvény R) cikkébe, Az Alaptörvény I. cikkébe, az Alaptörvény XV. cikkébe, XXIV. cikke (1) bekezdésébe, XXVIII. cikke (7) bekezdésébe és az Alaptörvény 28. cikkébe ütközik.

[4] Az alkotmányjogi panasz a területi választási bizottság tagjainak behívásával, valamint szórólapok terjesztésével kapcsolatos észrevételeket tartalmaz az Ítélőtábla végzésével összefüggésben.

[5] 2. A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.704/2014/2. számú végzése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 75/2014. (X. 16.) számú határozatát helybenhagyta.

[6] A végzés indokolása szerint a polgármester-jelölt kérelmező 2014. október 12-én a Ve. 2. § (1) bekezdése a) és c) pontjaiban megjelölt, a választás tisztaságának megóvása, valamint az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között választási eljárási alapelvek megsértésére hivatkozással kifogást nyújtott be, kérte az eredmény hatályon kívül helyezését és Nyírbogáton új választás kitűzését.

[7] Az alapelvi sérelmet a kérelmező a végzés szerint négy jogsértés kapcsán állította:

[8] - A választás napján egy másik polgármester-jelölt és az őt támogató testületi tagjelöltek, barátok folyamatosan hordták az embereket gépjárművel szavazni és egy listát adtak a kezükbe azzal, hogy kire, kikre kell szavazni. Bizonyítékul fényképfelvételt csatolt egy személygépjárműről. (I.)

[9] - Sz. és a Jobbik Magyarországért Mozgalom nyírbogáti alapszervezete tagsága nevében szórólap terjesztése történt olyan tartalommal, hogy a nyírbogáti választópolgárok a szavazataikkal támogassák 24. sorszám alatt Sz.-t, valamint a FIDESZ-KDNP polgármester-jelöltjét és képviselőjelöltjeit. A szórólap szerint V. a Jobbik Magyarországért Mozgalom Országos Elnöke Nyíregyházán kijelentette, hogy ott, ahol a Jobbik nem állít jelöltet, ott támogatják a FIDESZ-KDNP jelöltjeit. A kifogástevő szerint Sz. ilyen szórólap kibocsátására nem volt felhatalmazva és a hivatkozás sem volt igaz. A szórólap ezért alkalmas volt a választók megtévesztésére, a Jobbik szavazók tényleges befolyásolására. (II.)

[10] - 2014. október 12-ére virradóra név nélkül mocskolódó, aljas és minden alapot nélkülöző adatokat tartalmazó szórólapot terjesztettek. Az alkalmas volt a választók befolyásolására. Ennek alátámasztására csatolt szórólap aláírás nélküli nyílt levél B.-nek és csapatának. (III.)

[11] - Egy másik jelölt a választást megelőző napokban több kisebbséghez tartozó személynek mobiltelefont ajándékozott, amely mindenképpen a választás miatt történt. (IV.)

[12] A végzés megállapítja, hogy a Nyírbogát Nagyközség Helyi Választási Bizottsága 51/2014. (X. 12.) számú határozatával a kifogást elutasította, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 75/2014. (X. 16.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította, a Nyírbogát Nagyközség Helyi Választási Bizottsága 51/2014. (X. 12.) számú határozatát helybenhagyta.

[13] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján indult nemperes eljárásban az Ítélőtábla kifejtette, hogy érdemben kizárólag a kérelmező által a fentiek szerint a kifogása fenti pontjaiban felhozott, a felhívott választási eljárási alapelvek sérelmével járó magatartásokról foglalhatott állást.

[14] Az Ítélőtábla a felülvizsgálat során figyelemmel volt arra is, hogy a kifogás nem a Ve. 241. §-ában meghatározott, a választás eredménye elleni jogorvoslat volt. A kifogást tevő a fellebbezését nem a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen nyújtotta be a 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megengedett jogalapon: nem hivatkozott a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő módjára, a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére.

[15] Az Ítélőtábla megállapította, hogy a kérelemben hivatkozott eljárási jogszabálysértés esetén sincs lehetősége a bíróságnak a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott választási bizottsági határozatok hatályon kívül helyezésére. A bíróság a megtámadott határozatot érdemben bírálja felül, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) és b) pontja alapján vagy helybenhagyja vagy megváltoztatja.

[16] Az Ítélőtábla megállapította azt is, hogy a kifogásban I. pont alatt jelölt, a szavazók szavazási napon szavazóhelyiséghez történő személygépjárművel való szállítását a Ve. kifejezetten megengedi. A 2013. évi CCVII. törvény 9. §-ával beiktatott, 2013. december 11-től hatályos Ve. 143/A. §-ának (1) bekezdése alapján a választópolgár a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni; a (2) bekezdése szerint a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető. Így a Ve. által engedett magatartás tanúsítása esetén választási alapelvi sérelem nem állapítható meg.

[17] Az Ítélőtábla a Jobbik nevében terjesztett szórólap kapcsán sem találta megállapíthatónak a megjelölt alapelvek megsértését. Utalt ara, hogy a kifogástevőnek igazolnia kellett volna az elkövetés, az észlelés időpontját is, mert a jogsértés elkövetésének időpontja az, melytől a kifogás benyújtására nyitva álló három napos jogvesztő határidő kezdete számítandó.

[18] A végzés szerint a kifogás eredményessége érdekében a kérelmezőnek meg kellett volna jelölnie a szórólap kifogásolt tartalmát, a hamis tényállításokat és annak ellenében az igaz tényekre, vagy az állítások hamisságára vonatkozóan bizonyítékokat kellett volna csatolnia. A bíróság szerint választási bizottságoknak nem volt feladata a kétoldalas szórólap tartalmának elemzése, értékelése.

[19] Az Ítélőtábla szerint mindkét fokú választási bizottság helyesen foglalt állást a kampányidőszakban a választópolgárok részére nyújtott ajándék kapcsán is. Az egyszeri magatartás kapcsán érvényesül a Ve. 209. §-ának (1) bekezdése szerinti anyagi jogi jogvesztő határidő: a kifogást legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon elő kell terjeszteni. Az elkésett kifogás a bíróság szerint érdemben a Ve. 215. §-ának b) pontja alapján nem is volt vizsgálható.

[20] 3. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben - bizonyos kivételekkel - az Abtv. rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.

[21] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel.

[22] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket.

[23] Az Abtv. 29. §-a szerint, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.

[24] Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja. Habár ez az előírás formálisan teljesül a jelen esetben az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény I. cikkére, XV. cikkére, XXIV. cikke (1) bekezdésére és XXVIII. cikke (7) bekezdésére való hivatkozással, tartalmi szempontból, a panasz befogadása körében, vizsgálni kell a hivatkozást abból a szempontból, hogy az az Abtv. 29. §-ának megfelel-e.

[25] 4. Az Ítélőtábla az indítványra okot adó ügyben a Ve. alapján járt el.

[26] Az ítélőtáblának a választási bizottság határozata törvényességének felülvizsgálatára van hatásköre. Ez az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontján alapul, és nem az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésén (3010/2014. (II. 11.) AB végzés, Indokolás [23] bekezdés).

[27] A jelen esetben is megállapítható, hogy a kifogással érintett ügyben nem alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.

[28] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. október 29.

Dr. Kiss László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1769/2014.