A Kúria Kfv.37450/2018/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, (1) bek., 2007. évi I. törvény (Szmtv.) 14. §, (2) bek., 15. §, (1) bek., (3) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a házasságkötés célja a tartózkodási jog megszerzése, úgy a harmadik országbeli családtag tartózkodási joga megszűnik.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.450/2018/9.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (fél címe 2), mint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 7.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 19-én kelt 7.K.33.193/2017/6. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.33.193/2017/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A vietnámi állampolgár felperes 1998. július 28-án érkezett Magyarországra, majd részére kérelme alapján jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély került kiállításra, amely több alkalommal meghosszabbításra került. A felperes 2017. január 2-án magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyának kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő tekintettel arra, hogy 2016. június 11-én házasságot kötött Berei Béla magyar állampolgárral.

[2] Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes kérelmét elutasította, és megállapította, hogy magyarországi tartózkodási joga megszűnt. Kötelezte, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el Magyarország területét.

Az indokolásban rögzítette, hogy a munkatársai 2017. január 31-én a felperes bejelentett lakcímén ellenőrzést tartottak, a csengetésre senki sem nyitott ajtót. A közvetlen szomszéd elmondta, hogy a felperest ritkán látja, a fényképpel azonosított házastársat pedig soha nem látta. 2017. február 7-én ismét ellenőrzést tartott a hatóság felperes bejelentett lakóhelyén, ahol csak a felperes tartózkodott. Férfi ruhákat, személyes használati tárgyakat bemutatni nem tudott, kijelentette, hogy a magyar nyelvet nem érti, a férje pedig nem beszél vietnámiul. Az ellenőrzést végzők rögzítették, hogy véleményük szerint családi életközösség a felperes és házastársa között nem áll fenn, vélelmezhető, hogy a felperes a házasságot kizárólag a tartózkodási jog megszerzése érdekében kötötte.

[3] Az elsőfokú hatóság 2017. február 20-án külön-külön meghallgatta a felperest és házastársát, akik lényeges kérdésekben ellentétes nyilatkozatokat tettek.

[4] A Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) az elsőfokú hatóság megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a felperes a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 33. §-a alapján valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közbiztonságára. Vele szemben egy 2009-ben elkövetett kábítószerrel visszaélés miatt büntetőeljárás volt folyamatban, a bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélte, a büntetés-végrehajtási intézetből 2016 decemberében szabadult. Az eljárás ideje alatt a felperes háziőrizet szabályait többször megsértette.

[5] Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy egyrészt a felperes magyarországi tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a közrendre, közbiztonságra, másrészt a felperes a házasságot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette, így a kérelmet el kellett utasítani, egyben a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2017. szeptember 14-én kelt 106-Tk-17312/4/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, egyben megállapította, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt. Kötelezte, hogy Magyarország területét a határozat jogerőre emelkedésétől számított harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el. Az alperes eljárása során beszerezte az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) véleményét, amely a BRFK álláspontjával egyezően kifejtette, hogy a felperes személye valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közrendjére és közbiztonságára.

[7] Az alperes a bizonyítékokat mérlegelve megállapította, hogy a felperes házasságát csak a tartózkodási jog megszerzése érdekében kötötte. Összességében rögzítette, hogy a felperes belföldi tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közbiztonságára és a kérelmező a családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette.