A Győri Ítélőtábla Pf.20095/2015/3. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 13. §, 58. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 225. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 7. §] Bírók: Ábrahám Éva, Mészáros Zsolt, Vass Mária

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Törvényszék P.20446/2013/28., Szombathelyi Törvényszék P.20446/2013/27/I., *Győri Ítélőtábla Pf.20095/2015/3.*

***********

A Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.095/2015/3/I. szám

A Győri Ítélőtábla felperesnek a Sárhegy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés és személyiségi jogok megsértéséből eredő igény iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék 2015. február hó 25. napján kelt - a P.20.446/2013/28. sz. végzéssel kijavított - P.20.446/2013/27/I. számú - ítélete ellen a felperes részéről 29. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a per fő tárgya tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A felperes által az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján az állam javára megtérítendő feljegyzett elsőfokú eljárási illeték mértékét 228.000 (kettőszázhuszonnyolcezer) forintra felemeli.

Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján 311.000 (háromszáztizenegyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a "Település"1, .... szám alatti társasházban egy tetőtéri és egy földszinti lakóingatlan egyaránt ½ arányban a felperes tulajdonát képezi. A felperes a földszinti lakást a per szempontjából releváns időszakban (2011 - 2012. években) előbb maga lakta, majd 2012. január végétől bérbeadás útján hasznosította, míg a tetőtéri lakást végig ügyvédi irodaként használta.

A per szempontjából jelentőséggel bíró tetőtéri ingatlan "Település"1 környezetvédelmi övezetnek minősülő történelmi belvárosában helyezkedik el. Az alperes 3/2010 /XII.28./ számú önkormányzati rendeletében - a továbbiakban Rendelet -szabályozta a belváros forgalmi rendjét. Ennek keretében a perbeli övezetben - egyebek mellett - a gépjármű tárolásra alkalmas ingatlannal rendelkező tulajdonosok részére a közterületen való várakozást megtiltotta, a gépjármű tárolásra alkalmas ingatlannal nem rendelkező tulajdonosok részére pedig 30 percben maximálta a várakozási időt. Az övezetbe "behajtási engedéllyel", egy beléptető rendszeren keresztül lehet bejutni a Rendeletben valamint a behajtási engedélyben meghatározott feltételek szerint. A "behajtási engedély" kiadására, kiadásának megtagadására és visszavonására az alperesi önkormányzat polgármestere volt jogosult.

A Rendelet szabályozta a "behajtási engedély" különböző típusait, megszerzésének feltételeit és a jogsértés esetén a részletes szankciórendszert. A Rendelet 17.§./1/ bekezdése értelmében az engedélyező egy évre visszavonhatta a behajtási engedélyt, ha az engedélyben előírt várakozási, tartózkodási időt egy éven belül négy alkalommal túllépte az engedély jogosultja.

A felperes 2011. április 7. napjától 2012. április 7. napjáig terjedő időszakra kapott a ... forgalmi rendszámú gépjárműre behajtási engedélyt a "Település"1 .... szám alatti lakóhely feltüntetésével. Maga az engedély is tartalmazta, hogy a belvárosi védett környezetvédelmi övezetben legfeljebb 30 percet lehet tartózkodni úgy, hogy a páros oldalon lehet várakozni, a páratlan oldalakon, valamint a ... tér, az ... tér, és az ... utca egészében várakozni tilos.

A felperes a per tárgyát képező időszakban a tetőtéri ingatlanban folytatta ügyvédi tevékenységét, illetve 2012. január végéig a később bérbeadás útján hasznosított földszinti lakóingatlanban is lakott. A felperes az önkormányzati rendelet övezeti tartózkodásra vonatkozó rendelkezéseit több ízben tudatosan megszegte a behajtási engedélyének érvényességi ideje alatt. Az alperes polgármestere helyett eljárva az alperes alpolgármestere 2011. július 23. (helyesen június 23) napján kelt, a felperes által 2011. július 27. (helyesen július 7) napján átvett levélben tájékoztatta a felperest, hogy több alkalommal túllépte a 30 perces időkorlátot és figyelmeztette arra, hogy újabb 3 időtúllépés esetében a behajtási engedély 1 éves időtartamra történő visszavonásra kerül. Felperes 2011. július 18. napján 210 perccel, 2011. július 19. napján 1163 perccel, 2011. július 21. napán 1089 perccel lépte túl ismételten az engedélyezett tartózkodási időtartamot, emiatt 30.000 forint pótdíjat kellett fizetnie.

2011. július 22. napján az alperes levélben közölte a felperessel, hogy behajtási engedélye 1 éves időtartamra visszavonásra került. A felperes 2012. július 26. napján gépjárművel akarta megközelíteni a per tárgyát képező ingatlant, de az elektronikus rendszer nem engedte be, a soproni mélygarázs diszpécsere közölte vele, hogy behajtási engedélye visszavonásra került.

Felperes 2011. szeptember 14. napján kelt a ... Megyei Kormányhivatalhoz címzett kérelmében a fenti önkormányzati rendelet törvényességi ellenőrzését kérte. Azt sérelmezte, hogy a rendelet szerint bizonyos feltételek bekövetkezte esetén az engedélyt kiállító szervnek lehetősége van arra, hogy egy éves időtartamra az engedélyt visszavonja, illetve megtagadja a behajtási engedély kiadását. A Kormányhivatal 2011.október 25. napján kelt levelével arról tájékoztatta a felperest, hogy hatásköre az önkormányzati hatósági ügyben meghozott döntések törvényességi ellenőrzésére nem terjed ki. A törvényességi észrevétel megtételén túl a kormánymegbízott megkereste az alperes polgármesterét és felhívta a figyelmét arra, hogy a jövőben a behajtási engedély visszavonása tárgyában a KET szabályainak megfelelően határozatban döntsön. A törvényességi felhívást az alperes közgyűlése megtárgyalta és a Rendeletet módosította. A kormánymegbízott azonban a módosított Rendelet vonatkozásában is megállapította, hogy az eredetileg is az Alaptörvénybe ütköző rendelkezések nem kerültek korrigálásra, ezért 2012. júliusában kezdeményezte a rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

2012. október 25. napján az alperes közgyűlése ismételten megtárgyalta a kérdést, ismét módosította a Rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálati indítvánnyal érintett rendelkezéseit. Az ekként módosított Rendelet vonatkozásában már a kormánymegbízott is azt állapította meg, hogy a Rendelet Alaptörvénnyel vagy más jogszabállyal nem ellentétes, ezért az alkotmánybírósági felülvizsgálati indítványt visszavonta.

A perben eljárt szakértő megállapította, hogy a szabályozással érintett belvárosi övezetben a lakások vonatkozásában nem mutatható ki szignifikáns különbség a Rendelet hatályba lépése előtti és utáni forgalmi értékek vonatkozásában (2,3 ezrelék). Az irodaként használt ingatlan vonatkozásában viszont a forgalmi érték csökkenés mértéke - a hibahatárhoz közeli adatként - 3,2 %. Ennek alapján az új forgalomszabályozási rend okozta forgalmi értékcsökkenés mértékét 358.000 forintban, a Rendelet módosítására is figyelemmel a tartósnak tekinthető forgalmi értékcsökkenés mértékét 238.000 forintban jelölte meg.