62018CJ0154[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2019. február 14. Tomás Horgan és Claire Keegan kontra Minister for Education & Skills és társai. A The Labour Court (Írország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - 2000/78/EK irányelv - A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Az életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés - Újonnan felvett tanárok - A felvétel időpontja - A felvétel során kedvezőtlenebb bértábla és fizetési fokozatba való besorolás, mint amelyeket a már szolgálatban lévő tanárok tekintetében alkalmaznak. C-154/18. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2019. február 14. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - 2000/78/EK irányelv - A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Az életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés - Újonnan felvett tanárok - A felvétel időpontja - A felvétel során kedvezőtlenebb bértábla és fizetési fokozatba való besorolás, mint amelyeket a már szolgálatban lévő tanárok tekintetében alkalmaznak"

A C-154/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Labour Court (munkaügyi bíróság, Írország) a Bírósághoz 2018. február 27-én érkezett, 2018. február 23-i határozatával terjesztett elő a

Tomás Horgan,

Claire Keegan

és

a Minister for Education & Skills,

a Minister for Finance,

a Minister for Public Expenditure & Reform,

Ireland,

az Attorney General

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök (előadó), E. Levits, M. Berger, C. Vajda és P. G. Xuereb bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- T. Horgan és C. Keegan képviseletében A. M. Lyne solicitor,

- a Minister for Education & Skills, a Minister for Finance, a Minister for Public Expenditure & Reform, Ireland és az Attorney General képviseletében M. Browne, L. Williams és A. Joyce, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében J. Tomkin és D. Martin, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Tomás Horgan és Claire Keegan, valamint a Minister for Education & Skills (oktatási és szakképzési minisztérium, Írország), a Minister for Finance (pénzügyminisztérium, Írország), a Minister for Public Expenditure & Reform (a közkiadásokért és reformért felelős minisztérium, (Írország), Ireland (Írország), valamint az Attorney General (Írország) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya egy 2011. január 1-je óta az újonnan felvett tisztviselők, köztük az állami iskolák tanárai tekintetében alkalmazandó nemzeti intézkedés jogszerűsége, amely intézkedés a felvétel során kevésbé kedvező bértáblát és fizetési fokozatba való besorolást ír elő, mint amelyeket a már szolgálatban lévő tanárok tekintetében kell alkalmazni.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2000/78 irányelv 1. cikke előírja:

"Ennek az irányelvnek a célja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel."

4 Ezen irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik: (1) Ezen irányelv alkalmazásában az »egyenlő bánásmód elve« azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni. 2. Az (1) bekezdés alkalmazásában: [...] [...]"

b) közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges előírás, feltétel vagy gyakorlat egy bizonyos életkorú személyt más személyekkel szemben hátrányos helyzetbe hoz, kivéve ha

i. az előírás, feltétel vagy gyakorlat törvényes cél által objektíve igazolható, és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelők és szükségesek; [...]

Az ír jog

5 A 0040/2011. sz., "A 2011-ben kinevezett új tanárokra vonatkozó új bértáblák" című körlevél 1-4. pontjában az alábbiak szerint rendelkezik: "Bevezetés Az új díjazás alkalmazása A 10%-os csökkentést alkalmazni kell az alapbérre az indexált emelések minden fizetési fokozatában. Ugyancsak csökkentésre kerültek az általános iskolában dolgozó tanárok - függetlenül attól, hogy helyettesítő tanárok-e -, valamint az általános iskolát követő oktatásban részmunkaidőben dolgozó tanárok - függetlenül attól, hogy helyettesítő tanárok-e - napi- és óradíjai. A felülvizsgált díjazásokat a jelen körlevél melléklete rögzíti [...] A 10%-os csökkentést alkalmazni kell továbbá minden támogatásra, az előléptetéshez kapcsolódó támogatások, azaz különleges feladatok utáni, valamint az oktatási intézmények helyettes vezetőit, igazgatóhelyetteseit és igazgatóit megillető támogatások kivételével. Újonnan kinevezett tanárok [...]"

1. Az oktatási és szakképzési minisztérium fontosnak tartja tájékoztatni a szakképzési bizottságokat, a vezetői testületeket és a tanárokat a 2011. január 1-jétől kinevezett új tanárokra vonatkozó, felülvizsgált díjazások alkalmazásáról.

2. A 2011-es évi költségvetés keretében a kormány az újonnan felvett tisztviselők (a továbbiakban: újonnan felvettek) díjazása tekintetében 10%-os csökkentést alkalmazott, és 2011. január 1-jétől valamennyi újonnan felvettnek az irányadó bértábla közszolgálatba lépéskori besorolási fokozatának első fizetési fokozatában kell kezdenie.

3. A 10%-os csökkentést alkalmazni kell az alapbérre, a támogatásokra, valamint a felügyeleti és helyettesítési díjra.

a) Alapbér

b) Támogatások

4. Az új díjazást a 2011. január 1-jén vagy ezen időpontot követően kinevezett valamennyi tanár tekintetében alkalmazni kell.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

6 T. Horgan és C. Keegan 2011 folyamán megszerezte a tanári foglalkozáshoz való hozzáférést számukra lehetővé tévő oklevelet. Ugyanezen év őszétől kezdve egy ír állami általános iskolában gyakorolták e foglalkozást.

7 Az újonnan felvett tanárokra vonatkozó, a 0040/2011. sz. körlevélben foglalt új bértáblák 2011. január 1-jétől kezdve a bértábla valamennyi fizetési fokozatában 10%-os csökkentést valósítanak meg az ezen időpontot megelőzően felvett tisztviselők béréhez képest.

8 Ezenkívül e körlevél értelmében minden újonnan felvett tanárt az alkalmazandó bértábla első fizetési fokozatába soroltak be, ellentétben azzal a korábbi gyakorlattal, amelynek megfelelően az új tanárokat e tábla második vagy harmadik fizetési fokozatába sorolták be.

9 Az ezen intézkedések által követett célt annak a szükségessége indokolta, hogy középtávon a közszolgáltatás költségeinek strukturális csökkenését érjék el egy jelentős költségvetési kötelezettségekkel jellemezhető időszakban, továbbá csökkentsék az ugyancsak jelentős államháztartási hiányt.

10 T. Horgan és C. Keegan az említett intézkedéseket életkoron alapuló eltérő bánásmódra való hivatkozással vitatta az Equality Tribunal (esélyegyenlőségi bíróság, Írország) előtt. Miután e bíróság keresetüket elutasította, T. Horgan és C. Keegan fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

11 E bíróság pontosítja, hogy az alapügy tárgyát képező intézkedések azt eredményezték, hogy két munkavállalói csoport létezik egymás mellett, amelyek azonos értéket képviselő munkát végeznek, de különböző díjazásban részesülnek, a két csoport között pedig nyilvánvaló életkori különbség van.

12 Ugyanis a 2011-es év folyamán szolgálatba lépő tanárok hozzávetőleg 70%-a legfeljebb 25 éves volt. Így felvételük időpontjában az ezen évben szolgálatba lépő tanárok, köztük T. Horgan és C. Keegan, általában fiatalabbak voltak, mint az ezen évet megelőzően felvett tanárok, és ez utóbbiak minősülnek a magasabb díjazásban részesülő személyek csoportjának.

13 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi ugyanakkor, hogy a tanárok tekintetében alkalmazandó bértáblákat meghatározó tényező a szolgálatba lépésük éve, és minden, 2011. január 1-jét követően felvett tanár tekintetében a kevésbé kedvező bértáblát alkalmazzák, függetlenül attól, hogy hány éves a felvétel időpontjában. És megfordítva: az ezen évet megelőzően felvett összes tanárt a régi bértábla szerint sorolták be, és továbbra is e szerint vannak besorolva, függetlenül attól, hogy a felvétel időpontjában hány évesek voltak. A felvétel időpontja tehát a díjazás olyan kritériumát képezi, amely az életkort illetően látszólag semleges.

14 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi továbbá, hogy az alapeljárás felei nem vitatják, hogy a 2011. január 1-jét követően felvett tanárok korfája nem tér el az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok korfájától, függetlenül a felvétel évétől. E bíróságban felmerül tehát az a kérdés, hogy fennáll-e az életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés, amint azt T. Horgan és C. Keegan állítja.

15 Ami az esetleges közvetett hátrányos megkülönböztetés igazolását illeti, a kérdést előterjesztő bíróság felhívja a figyelmet arra, hogy két indokra is hivatkoztak, egyrészt arra, hogy Írországnak reagálnia kellett a gazdasági válságra, másrészt arra, hogy meg kellett felelnie egy olyan kollektív szerződésnek, amely a 2011-et megelőzően felvett tisztviselők díjazásának minden további csökkentését tiltotta.

16 E bíróság úgy véli, hogy ezen okok külön-külön nem adnak érvényes igazolást, de együttesen esetleg igen.

17 E körülmények között a Labour Court (munkaügyi bíróság, Írország) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: Amennyiben az 1) kérdésre igenlő válasz adandó, az alacsonyabb fizetési fokozatok bevezetése objektíve igazolható-e azzal, hogy a közszolgálat költségein közép- és hosszú távon szerkezeti csökkentést kellett végrehajtani, tekintettel azon költségvetési megszorításokra, amelyekre az állam kényszerült és/vagy tekintettel a már közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselőkkel fennálló jó szociális kapcsolat fenntartásának fontosságára? Másként kellene-e megválaszolni a 2) kérdést, ha az állam ezzel egyenértékű megtakarítást érhetett volna el azzal, hogy az összes tanár díjazását egy jelentősen alacsonyabb összeggel csökkenti, mint amennyivel az újonnan felvett tanárok díjazását csökkentette? Másként kellene-e megválaszolni a 2) vagy 3) kérdést, ha azt a döntést, hogy nem alkalmaznak csökkentést a már alkalmazásban álló tanárokra vonatkozó bértáblában, a kormány mint munkáltató és a közszolgálati alkalmazottakat képviselő szakszervezetek között fennálló kollektív szerződésnek megfelelően hozták, amelyben a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy nem csökkenti tovább a már közszolgálati jogviszonyban állók díjazását, akik díjazását már csökkentették, figyelembe véve továbbá a szociális partnerek közötti kapcsolatokra gyakorolt azon következményeket, amelyek az említett megállapodás betartásának elmulasztásából erednének, tekintettel arra, hogy a 2011-ben bevezetett új bértábla nem képezte e kollektív szerződések részét?"

"1) Életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében, ha valamely tagállam munkáltatói minőségében alacsonyabb fizetési fokozatokat vezet be a pályakezdő állami tanárok számára, miközben a már munkaviszonnyal rendelkező ugyanilyen tanárok díjazását változatlanul hagyja, amennyiben:

a felülvizsgált fizetési fokozatok és a meglévő fizetési fokozatok életkortól függetlenül minden tanárra vonatkoznak;

felvételük és fizetési fokozat szerinti besorolásuk időpontjában nem volt különbség a magasabb díjazásban részesülő csoport és az alacsonyabb díjazásban részesülő csoport életkori megoszlásában;

a felülvizsgált fizetési fokozat bevezetése jelentős díjazásbeli különbséget eredményezett az azonos értékű munkát végző tanárok két csoportja között;

a csökkentett fizetési fokozat alapján besorolt személyek átlagos életkora alacsonyabb, mint az eredeti fizetési fokozat alapján besorolt személyek átlagos életkora;

az alacsonyabb fizetési fokozatok bevezetésekor az állami statisztikák szerint a kijelölt tanárok 70%-a legfeljebb 25 éves volt, és elismerték, hogy a pályakezdő állami tanárok életkori megoszlására bármely évben ez volt a jellemző; valamint

azok az állami tanárok, akik 2011-ben és később kezdték a pályát, egyértelmű anyagi hátrányba kerülnek a 2011 előtt kijelölt tanártársaikkal szemben?

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

18 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell-e értelmezni, hogy egy olyan intézkedés, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely egy meghatározott időponttól az új tanárok felvételekor kevésbé kedvező bértábla és fizetési fokozatba való besorolás alkalmazását írja elő, mint amelyeket az ezen intézkedést megelőző szabályok értelmében az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok tekintetében alkalmaztak, az e rendelkezés értelmében vett, életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

19 Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelv 1. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy ezen irányelv alkalmazásában az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy semmilyen, többek között az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés nem állhat fenn, sem közvetlenül, sem közvetetten. Az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjából az irányelv alkalmazásában ezenkívül az is következik, hogy az életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges előírás, feltétel vagy gyakorlat egy bizonyos életkorú személyt más személyekkel szemben hátrányos helyzetbe hoz, kivéve, ha ez az előírás, feltétel vagy gyakorlat törvényes cél által objektíve igazolható, és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelők és szükségesek.

20 Annak meghatározásához tehát, hogy T. Horgan és C. Keegan hivatkozhat-e az előző pontban hivatkozott elvre, azt kell megvizsgálni, hogy a 2011. január 1-jét követően felvett tanárok és az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok a felvételkori életkoron alapuló eltérő bánásmódban részesülnek-e.

21 E tekintetben a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból kitűnik, hogy Írország úgy döntött, 2011. január 1-jétől módosítja az újonnan felvett tisztviselők, köztük a tanárok díjazási feltételeit a díjazás 10%-os csökkentésének és a bértábla második vagy harmadik fizetési fokozatába való besorolás helyett annak első fizetési fokozatába való besorolásnak az előírásával.

22 Ezen új feltételek alkalmazandók T. Horgan és C. Keegan helyzetére, valamint az ezen időpontot követően felvett más tanárokra, és nem vitatott, hogy e tanárok az említett időpontot megelőzően felvett tanárokéhoz hasonló munkát végeznek.

23 A 2011. január 1-jét megelőzően felvett tanárokat ugyanakkor szükségképpen a felvételük időpontjában hatályos korábbi feltételek alapján sorolták be fizetési fokozatukba, ami meghatározta díjazásuk összegét.

24 Következésképpen ezen eltérő bánásmód az adott tanárok felvételének időpontjából következik, mivel a bértáblára és a fizetési fokozatba való besorolásra vonatkozó régi vagy új szabályok ezen időpont függvényében alkalmazandók.

25 Tehát a bértáblára és a fizetési fokozatokba való besorolásra vonatkozó új szabályok alkalmazása céljából egyetlen releváns kritérium "a 2011. január 1-jétől újonnan felvett tisztviselő" minőség, a tisztviselő felvételkori életkorától függetlenül. E kritérium tehát, amely az új szabályok alkalmazását kizárólag a felvétel időpontjától mint objektív és semleges tényezőtől teszi függővé, nyilvánvalóan idegen a felvett személyek életkorának bármiféle figyelembevételétől (lásd ebben az értelemben: 2008. december 22-iCenteno Mediavilla és társai kontra Bizottság ítélet, C-443/07 P, EU:C:2008:767, 81. és 83. pont).

26 Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság pontosította, hogy jóllehet a felvétel időpontjában T. Horgan, C. Keegan és a többi 2011. január 1-jét követően felvett tanár többségében fiatalabb volt, mint az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok, amennyiben az említett időpontban az előbbiek hozzávetőleg 70%-a legfeljebb 25 éves volt, ugyancsak nem vitatott, hogy a felvétel évétől függetlenül mind a 2011. január 1-jét követően, mind az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok átlagosan legfeljebb 25 évesek voltak.

27 A fentiekből az következik, hogy az Írország által bevezetett új felvételi követelmények nem olyan kritériumon nyugszanak, amely elválaszthatatlanul vagy közvetetten kötődik a tanárok életkorához, következésképpen nem állapítható meg, hogy az új szabályozás életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést vezet be (lásd ebben az értelemben: 2012. június 7-iTyrolean Airways Tiroler Luftfahrt Gesellschaft ítélet, C-132/11, EU:C:2012:329, 29. és 30. pont).

28 E megfontolások fényében az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy egy olyan intézkedés, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely egy meghatározott időponttól az új tanárok felvételekor kevésbé kedvező bértábla és fizetési fokozatba való besorolás alkalmazását írja elő, mint amelyeket az ezen intézkedést megelőző szabályok értelmében az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok tekintetében alkalmaztak, nem valósít meg az e rendelkezés értelmében vett, életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést.

A második, a harmadik és a negyedik kérdésről

29 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második, a harmadik és a negyedik kérdésre nem kell válaszolni.

A költségekről

30 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy egy olyan intézkedés, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely egy meghatározott időponttól az új tanárok felvételekor kevésbé kedvező bértábla és fizetési fokozatba való besorolás alkalmazását írja elő, mint amelyeket az ezen intézkedést megelőző szabályok értelmében az ezen időpontot megelőzően felvett tanárok tekintetében alkalmaztak, nem valósít meg az e rendelkezés értelmében vett, életkoron alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.