EH 1999.100 A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint jár kártérítés [1969. évi III. tv. 10. §, 52. § (2) bek.]
Nem vagyoni kártérítést a szerzői jogsértéssel összefüggően bekövetkezett nem vagyoni hátrány alapoz meg [Ptk. 354. §, 355. § (4) bek., 34/1992. (VI. 1.) AB határozat].
A jogerős ítélet arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 40 000 forint szerzői jogdíjat, ezen összeg után 1994. március 1-jétől a kifizetés napjáig számított évi 20%-os kamatot. A nem vagyoni kártérítés iránti keresetet a jogerős ítélet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a felperes a perben szereplő grafikáit - Erdély címere, Székelykapa, Térképkeret, Koltó, Ady-ház, a csiksom-lyói Mária-szobor, Mádéfalvi emlékmű tollrajzokat, valamint az Erdélyi fatemplom és a Boglyák elnevezésű fametszetet - P. F. megrendelésére a perben nem álló K. Utazási Iroda által kiadni szándékozott utazási prospektusban való felhasználás érdekében készítette, és ezért 6750 forint díjazásban részesült. Az alperes ezeket az alkotásokat a felperes szerző hozzájárulása nélkül használta fel az "Erdélyi utazások" c. prospektusában, amely felhasználás az 1969. évi III. tv. (Szjt.) 53. §-ának (1) bekezdése értelmében jogosulatlan felhasználásnak minősül. A jogosulatlan felhasználás miatt a szerzőt a jogszerű felhasználás fejében járó díj illeti meg.
A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint jár kártérítés. A felperes a perben valószínűsítette, hogy a jogsértés 1992. június 1-je után következett be, a felperes által érvényesített nem vagyoni kárigény elbírálására, ezért a Ptk. 354. §-ának az Alkotmánybíróság 34/1992. (VI. 1.) AB. határozata alapján módosult szövege volt az irányadó. E szerint a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát. Kártérítés címén pedig azt a kárpótlást kell megtéríteni, amely a károsultat ért nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Nem vagyoni hátrány bizonyítása hiányában ezért nem vagyoni kártérítés nem állapítható meg [Ptk. 355. § (4) bekezdés].
A jogerős ítéletnek a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet elutasító rendelkezése ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és az alperesnek ezen a jogcímen a kereset szerinti 200 000 forint megfizetésére való kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése sérti az Szjt. 10. §-ában írt rendelkezéseket, valamint a 34/1992. számú Alkotmánybírósági határozatban kifejtett elveket.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése a szerzői jogról szóló, valamint a kártérítésre vonatkozó szabályok helyes értelmezésén alapul.
A jogerős ítélet nem sért jogszabályt.
A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (továbbiakban: Szjt.) 10. §-a értelmében a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása.
Az Szjt. 52. §-ának (2) bekezdése értelmében a szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár.
A felek jogvitájának elbírálásánál irányadó Ptk. 354. §-a értelmében a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát.
A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
A felperes az eljárás során azt adta elő, hogy megfelelő díjazás ellenében az alperesnek engedélyezte volna a perbeli mű kiadását. Ebből a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes sem a kiadó személyét, sem pedig a megjelentetett kiadványt nem tekintette olyan jellegűnek, amely a felperes közmegbecsülését, szakmai hírnevét hátrányosan érintette volna. Önmagában a jogsértés nem csökkentette a mű felhasználási lehetőségeit sem, ezért egyéb hátrányok bizonyítottsága hiányában a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes nem vagyoni kárpótlás iránti igényét.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa osztja a jogerős ítéletnek azt az álláspontját, ami szerint a műnek a szerző engedélye nélküli kiadása miatti jogos felháborodás egyéb hátrányok bizonyítottsága hiányában nem alapozza meg a nem vagyoni kárpótlás iránti igényt. Amennyiben tehát a szerzői személyhez fűződő jog megsértése következtében nem vagyoni hátrány a sérelmet szenvedett személyt nem éri, vagy ilyet nem bizonyít, nincsen helye nem vagyoni kár megállapításának önmagában azon az alapon, hogy a károkozó a személyhez fűződő jogot megsértette.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. § (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 275/B. §-a értelmében alkalmazásra kerülő Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. X. 21. 039/1997. sz.)