BH 2017.10.325 A tárgyalás megnyitása és megkezdése nem azonos fogalmak, tárgyalásnak csak a megkezdett tárgyalás minősül. Nem valósul meg tehát eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást az egyik ülnök betegség miatti távolléte miatt elhalasztják, ha az elhalasztáson kívül más eljárási cselekményre nem került sor [Be. 282. § (4) bek., 284. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1149/2012/168., Fővárosi Ítélőtábla Bf.270/2015/38., Kúria Bfv.1418/2016/12. (*BH 2017.10.325*), 3213/2022. (V. 11.) AB határozat

***********

[1] A törvényszék a 2015. május 28. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont, (7) bek. b) pont - tényállás 1. pont ], társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (7) bek. a) pont - tényállás 2. pont ], felbujtóként, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (7) bek. b) pont - tényállás 3. pont ], csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont - tényállás 4. pont ], közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) pont - tényállás 5. pont ] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. § - tényállás 1-2. pont ).

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 10 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, s vele szemben 481 669 005 forint vagyonelkobzást rendelt el.

[3] A védelmi fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2016. június 28. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: megállapította, hogy a tényállás 1. pontbeli cselekményét társtettesként követte el; a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházra enyhítette; korrigálta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést - egyebekben helybenhagyta.

[4] A másodfokú bíróság a következőket rögzítette:

[5] "az I. r. vádlott védője perbeszédében fellebbezését hatályon kívül helyezés érdekében tartotta fenn, elsődlegesen abszolút okként arra hivatkozva, hogy a 2011. február hó 7. napján tartott tárgyaláson a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mivel csak egy ülnök volt jelen".

[6] "Az I. r. vádlott védője által hivatkozott ok alapján (ha a bíróság nincs törvényesen megalakítva, illetve a tárgyaláson a tanács tagjai nincsenek mindvégig jelen) a másodfokú bíróság mérlegelés nélkül [a Be. 373. § (1) bekezdés II/a) pontja értelmében] hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. [Jogerős ügydöntő határozat esetében a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ugyanez a körülmény felülvizsgálat alapjául szolgálhat]. Az iratokból kitűnően a 2011. február hó 7. napján 8 óra 30 percre kitűzött tárgyaláson a megjelentek számbavétele kapcsán (több vádlott és védő távollétének rögzítése mellett) L. E. ülnök jelezte, hogy S. J.-né ülnök késve érkezik. A távol maradók miatt a törvényszék - anélkül, hogy érdemi tárgyalásba bocsátkozott volna - a tárgyalást elhalasztotta és új tárgyalási határnapot tűzött ki. Mivel a hivatkozott napon érdemi tárgyalásra nem került sor, ezért az ülnök távolmaradásának nincs jelentősége. Figyelemmel arra, hogy az elhalasztott tárgyalás jegyzőkönyve az ügy érdemét érintően nem tartalmaz adatot, a felfüggesztést követően újraindult eljárásban ezen tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltakra hivatkozás bizonyítékként szóba sem kerülhetett. A fentiekből adódóan a törvényszék eljárása során nem valósult meg az I. r. terhelt védője által felrótt, mérlegelés nélkül hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási hiba."

[7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt: arra hivatkozva, hogy az elsőfokú tárgyaláson a bíróság tanácsának tagjai nem voltak mindvégig jelen.

[8] A védő indítványa szerint az elsőfokú tárgyalás egyik napján, 2011. február 7-én S. J.-né ülnök nem jelent meg, a bíróság mégis 5 óra 25 perc tartamban tárgyalást tartott. A tárgyaláson tehát a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen [Be. 240. § (1) bek.]. Ezáltal abszolút hatályú eljárási szabálysértés [Be. 416. § (1) bek. c) pont, Be. 373. § (1) bek. II.a) pont 2. ford.] valósult meg.

[9] A védő tehát megismételte az alapügyben már kifejtett álláspontját, s nem értett egyet a másodfokú bíróság indokaival. Úgy látta, hogy a büntetőeljárási törvény nem tesz különbséget "érdemi" és "nem érdemi" tárgyalás között, továbbá az elsőfokú bíróság a saját eljárásának megismétlésével nem orvosolta az abszolút hatályú szabálysértést, mert 2011. február 7-én akkori védője közölte, hogy az I. r. terheltnek "valószínűleg stroke problémája van", s betegségének megállapítására mindvégig az akkor felvett jegyzőkönyv szolgált forrásként. A megismételt eljárásban a tanács elnöke a 2010. október 4-i tárgyalási nap jegyzőkönyvét többször is részleteiben ismertette, vagyis az elsőfokú bíróság nem egészében ismételte meg az eljárását.

[10] A védő összegzése szerint az abszolút eljárási hiba nem relativizálható, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Álláspontja szerint az indítványban megjelölt napon az egyik ülnök valóban késett, azonban az I. r., IV-V. r. és XI-XII. r. terheltek távolléte miatt az elsőfokú bíróság nem tartott érdemi tárgyalást, hanem azt elhalasztotta. Érdemi tárgyalás hiányában az ülnök késésének nincs eljárási következménye. Az elsőfokú bíróság egyébként 2013. április 9-én a tárgyalást elölről kezdte, így az indítványban felvetett szabálysértésnek még valósága esetén sem lett volna jelentősége.

[12] A Legfőbb Ügyészség más - felülvizsgálatot megalapozó - eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta az I. r. terhelt tekintetében.

[13] Az I. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt.

[14] A védő az észrevételében fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglalt érvelését. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú tárgyalás 2013. április 9-i elölről kezdése nem orvoslás "hisz az abszolút hatályon kívül helyezési ok a tárgyalás egész addigi anyagát mintegy megsemmisíti, hisz arra nem törvényesen került sor".

[15] A Kúria azt állapította meg, hogy az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[16] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II.a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva (1. fordulat), vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen [240. § (1) bekezdés] (2. fordulat).