A Székesfehérvári Törvényszék K.21754/2010/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 365. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 1. §, 2. §, 47. §, 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 3. §, 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 5. §, 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 8. §] Bíró: Müllerné dr. Hradszky Erzsébet

Fejér Megyei Bíróság

21.K.21.754/2010/11. szám

a magyar köztársaság nevében!

A Fejér Megyei Bíróság dr. Kész Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- dr. Markovits Eszter által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatója (alperes címe) alperes ellen - akinek pernyertessége érdekében beavatkozott Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) - fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg 20.000,- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes nyilatkozata, a felek előadása és a perbe becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást tárta fel.

Alperesi beavatkozó panaszt nyújtott be a felperes ellen.

A beadvány alapján az elsőfokú hatóság eljárást indított.

Az eljárás során nyilatkozattételre hívta fel a felperest az alperesi beavatkozó beadványában foglaltakra.

A felperes írásban nyilatkozott.

Ezt követően az elsőfokú hatóság a 2010. február 17-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy az alábbi hiányosságot 15 napon belül szüntesse meg:

"A fogyasztó által szóban bejelentett reklamációról vegyen fel jegyzőkönyvet és annak másolatát adja át a fogyasztónak, illetve a fogyasztó által a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzést vizsgálja ki és a kivizsgálás eredményéről a bejegyzéstől számított 30 napon belül írásban tájékoztassa a fogyasztót.

Megállapította, hogy a Zrt. azzal, hogy a szóban bejelentett reklamációról nem vett fel jegyzőkönyvet, illetve a Vásárlók Könyvében bejegyzett panaszra 30 napon belül írásban nem válaszolt, megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. § (2) bekezdését.

A szerint "A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.

Az Fgytv. 17/A. (3) bekezdése értelmében a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell.

A Vásárlók Könyvével kapcsolatban hivatkozott a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 5. § (4) bekezdésére.

A hatóság eljárásával összefüggésben felhívta az Fgytv. 45/A. §-át, továbbá a 47. §-át.

A 47. § (1) bekezdés értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek (...) figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával, határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot.

A felperes fellebbezését a másodfokú hatóság a HAJ-1417-3/2010., 2010. május 12-én kelt határozatával bírálta el és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes fellebbezése alapvetően arra irányult, hogy a határozatban megjelölt jogviszony nem tartozik a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá.

A másodfokú hatóság álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban szükséges volt annak vizsgálata, hogy a panaszügy terén az eljárás iránti kérelmet benyújtó személy fogyasztónak minősül-e.

Ebben a körben az Fgytv. 1. § (1) bekezdését, továbbá 2. § ae) ai) és l) pontjait idézte.

Álláspontja szerint az Fgytv. 2. § i) pontja alapján - mely a fogyasztó fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: "Az árunak vagy a szolgáltatásnak közvetlenül a fogyasztó, mint végső felhasználó részére történő forgalmazása vagy nyújtása (...)" - a gazdálkodó szervezet által a hulladék birtokos, mint fogyasztó részére történő szolgáltatásnyújtás valósul meg azáltal, hogy a hulladék megvásárlását felajánlja annak birtokosa részére. Az a felvásárlási tevékenység, amit a vizsgálat alá vont Zrt. végzett, a lakosság oldaláról olyan szolgáltató tevékenységnek tekinthető, amelynek keretében az általa felkínált hulladék felvásárlása megtörténik. Ebben a relációban a felvásárló minősül szolgáltatónak, az áruval rendelkező személy pedig a szolgáltatás igénybe vevője. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság helyesen alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes HAJ-1417-3/2010. számú határozata felülvizsgálatára.

Abban a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Megítélése szerint a határozat jogilag megalapozatlan, a határozat alapjául szolgáló jogviszony nem tartozik a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá.

Az Fgytv. 2. § a) pontja szerinti taxatív felsorolásból kitűnően az alperesi beavatkozó nem minősül fogyasztónak, hiszen ő árut adott el. Az alperesi beavatkozót a felperesi Zrt. nem kereste meg áru eladásával kapcsolatban.

A tárgybani esetre ugyancsak nem lehet vonatkoztatni az Fgytv. 17/A. §-át. Miután pedig a jogviszony nem tartozik az Fgytv. hatálya alá, így az Fgytv. 45/A. §-a alapján a hatóság sem járhatott volna el.

Hivatkozott az Fgytv. 2. § g) pontjára is, amely a szolgáltatás fogalmát határozza meg.

Véleménye szerint szolgáltatásnyújtásról csak akkor lehet beszélni, ha nem termék értékesítés történik - márpedig a perbeli esetben is ugyanúgy, mint bármely más esetben a MÉH telepi ügyleteknél, adott áru adásvételéről van szó. A jelen jogviszonyban a felperes az áru ellenértékéről állít ki számviteli bizonylatot, mivel termék értékesítése történik.