BH 2023.6.160 Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzőt védi.

Az ellenérték fejében szerzés feltételének hiányában a ráépítés jogcímén ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző érvényesítheti jogát az ingyenesen szerzővel szemben [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:175. § (1)-(2) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék P.20087/2019/82., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20860/2021/5., Kúria Pfv.20669/2022/5. (*BH 2023.6.160*), 3101/2024. (III. 14.) AB határozat

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a III. rendű alperes gyermeke. A v.-i /52. helyrajzi számú ingatlan korábban a felperes gyermeke, a perben nem álló G. Zs. tulajdonában állt. A felperes és házastársa kérelmére, erre az ingatlanra - panzió és étterem létesítésére - 1996-ban építési, 1998-ban bővítési engedélyt adott a hatóság. A felperes a nevére kiadott működési engedély alapján a létesítményt a házastársával 1997 áprilisától családi vállalkozás keretében üzemeltette, amelybe a III. rendű alperes is besegített. Az 52. ingatlant G. Zs. 2001-ben a III. rendű alperesnek ajándékozta.

[2] Az 52. ingatlan megosztásából alakult ki a v.-i /66. helyrajzi számú, kivett közút és a v.-i /67. helyrajzi számú, kivett panzió, udvar megnevezésű ingatlan.

[3] A felperes, a III. rendű alperes és G. Zs. között 2007. február 5-én létrejött "Ingatlan tulajdonjogának megállapításáról az ingatlanok megosztása után" megnevezésű szerződés (a továbbiakban: 2007-es szerződés) 1.) pontjában a felek rögzítettek a tulajdonukban álló egyes, egyebek mellett az 52. ingatlant, a 2.) pontban pedig az építési hatóság 2006. november 24-i határozata folytán kialakult új ingatlan állapotokat. A 3.) pont szerint a felek közösen megállapodtak abban, hogy a szerződés 1.) pontjában meghatározott ingatlanok telekalakítása után keletkezett ingatlanok G. Zs., a 66. és 67., valamint egyéb ingatlanok a III. rendű alperes, míg további ingatlanok a felperes kizárólagos tulajdonába és használatába kerülnek. Az 5.) pontban a szerződő felek közösen megállapodtak abban, hogy a szerződésben foglaltak a telekalakítással érintett ingatlanok eddig kialakult és ténylegesen gyakorolt használatát és birtoklását nem érintik. A 6.) pontban pedig együttesen kijelentették, hogy a szerződés 1.) pontjában megnevezett ingatlanok telekalakítása, valamint a szerződésben foglaltak a jogaikat és méltányos érdekeiket nem sérti, ezért "egymással szemben e tárgyban semminemű követelést nem támasztanak".

[4] A 2007-es szerződés alapján a földhivatal a 66. és 67. ingatlanokra a III. rendű alperes 1/1 arányú tulajdonjogát bejegyezte. Ezeket az ingatlanokat 2011. március 9-én a III. rendű alperes 1-1 arányban a felperesnek és G. Zs.-nek ajándékozta, de az addigi birtok és használati állapotok nem változtak.

[5] A felperes és a házastársa az 52. ingatlanon lévő panzión, majd a 67. ingatlanon 3 ütemben: 1994-ben, 1996 és 1998 között, valamint 2011-ben az épület szerkezetét érintő építési, átalakítási munkát végeztek. Ezen kívül a szerkezetet nem érintő, egyéb beruházások is történtek a perbeli ingatlanokon.

[6] A felperes és a III. rendű alperes viszonya 2012-2013-ban fokozatosan megromlott. 2014. szeptemberben a III. rendű alperes ajándék visszakövetelése iránt pert indított a felperessel szemben, a keresetet a bíróság jogerősen elutasította. G. Zs. és a III. rendű alperes a közöttük létrejött ajándékozási szerződést 2014. december 10-én felbontották, ez alapján a III. rendű alperes ajándékozás jogcímén szerzett 1/2 arányú tulajdonjogát visszajegyezték a 66. és 67. ingatlanra.

[7] A III. rendű alperes e két ingatlanon fennálló tulajdoni illetőségét 2015. április 8-án a II. rendű alperesnek ajándékozta, aki azt gyermekének, az I. rendű alperesnek ajándékozta. Ezután azt megajándékozott elajándékozta édesanyja részére, aki pedig azt a per során "visszaajándékozta" az I. rendű alperesnek. Az I. rendű alperes az édesapja, a II. rendű alperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított mindkét ingatlanra bejegyzett tulajdoni illetősége terhére.

[8] A felperes 2015. augusztusban a III. rendű alperessel szemben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránt indított pert, a keresetet a bíróság jogerősen elutasította.

[9] A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a 66. ingatlan 1/2 tulajdoni hányada a felperes, másik 1/2 tulajdoni hányada az I. rendű alperes tulajdonában áll, a II. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten, és azt a IV. rendű alperes javára vezetékjog is terheli. A 67. ingatlan 1/2 tulajdoni hányada a felperes tulajdonában áll, amelyet a III. rendű alperes haszonélvezeti joga terhel, másik 1/2 tulajdoni hányada az I. rendű alperes tulajdonában áll, amelyet a II. rendű alperes haszonélvezeti joga terhel.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[10] A felperes végleges keresetében kérte annak megállapítását, hogy ráépítés jogcímén megszerezte a 67. ingatlan 17178/20000 arányú tulajdonjogát, így a felperes és az I. rendű alperes ajándékozás címén bejegyzett 1-1 tulajdoni hányada 1411/20000-1411/20000 tulajdoni hányadra csökkent, a II. és a III. rendű alperes haszonélvezeti joga pedig ezen tulajdoni hányadokra korlátozódott, kérte a megszerzett tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, az alpereseknek a bejegyzés tűrésére kötelezését. Kérte továbbá a 66. és 67. ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését, a 66. ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának 2 327 000 forint, a 67. ingatlan 1411/20000 tulajdoni hányadának 13 954 000 forint megváltási áron, a II. rendű alperes haszonélvezetétől mentesen a felperes tulajdonába adását azzal, hogy a megváltási árból 698 100 forint, illetve 4 186 200 forint a II. rendű alperes haszonélvezeti jogának az értéke.

[11] Kérte továbbá a 66 és 67. ingatlanokon fennálló közös tulajdon - a felperes által történő megváltás útján való - megszüntetését és a II. rendű alperes mindkét ingatlanban meglévő haszonélvezeti jogának a megváltását.

[12] A tulajdoni keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 137. § (3) bekezdésére alapította. Az érvényesített jog ténybeli alapjául előadta, hogy az 52. ingatlanon három ütemben végzett a meglévő épület szerkezetét érintő átalakítási és más építési munkákat, amely a javára a megjelölt mértékű további tulajdonjog megszerzését eredményezte. Vitatta, hogy a 2007-es szerződés a ráépítéssel kialakult tulajdoni helyzet rendezését célozta volna, és így kizárná ráépítés címén való tulajdonjogának megállapítását.

[13] Az I-II. rendű alperesek ellenkérelmükben a ráépítés címén előterjesztett kereset elutasítását kérték.

[14] Védekezésük szerint a régi Ptk. 137.§ (3) bekezdése értelmében a ráépítésre alapított tulajdoni igény az ingatlannak a ráépítés idején bejegyzett tulajdonosával szemben érvényesíthető, a keresetben írt időszakban pedig az 52. és 67. ingatlanok a felperes gyermeke, illetve a III. rendű alperes tulajdonában álltak.

[15] Előadásuk szerint a felperes nem bizonyította, hogy az állított építési munkálatokat a saját pénzügyi forrásai felhasználásával, a saját beruházásaként finanszírozta, és állították, hogy az építkezés költségeit a III. rendű alperes fizette.