BH+ 2005.6.268 A közös tulajdon megszüntetése során - a lakott értéken történő megváltás esetén - a tulajdonjogon alapuló lakáshasználatot elveszítő volt tulajdonostársat úgy kell tekinteni, mint akinek a jogi helyzete a bérlőéhez hasonló, quasi bérlő [1/1971. (II. 8.) Korm. r. 47. § (2) bek., 1993. évi LXXVIII. tv.].
A perbeli házas ingatlannak 5/8-ad részben a felperes, 3/8-ad részben az alperes férje volt a tulajdonosa, aki az ingatlan egyik lakásában lakott 1925-től kezdődően, míg az alperes a házasságkötését követően, 1944-ben költözött ide, és azóta itt lakik.
A bíróság az 1989. augusztus 25-én hozott jogerős ítéletével a felperes és az alperes férje között fennálló közös tulajdont megszüntette és az alperes férjének 3/8-ad tulajdoni illetőségét 190 000 forintban megállapított lakott forgalmi érték megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adta. Az alperes és a férje ezt követően havi 1172 forintot fizetett a felperesnek az ottlakásuk ellenében. Az alperes férje 1998. május 28-án meghalt.
A felperes az 1998. októberében benyújtott keresetében az alperesnek a lakás kiürítésére való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy már az alperes férje is jogcím nélkül lakott az ingatlanban, az alperesnek pedig semmiféle jogcíme nincs a lakáshasználatra, csupán szívességi alapon lakik ott, amelyet megszüntet és a használati díjat sem fogadja el tőle.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint még a férje életében ráutaló magatartással bérleti szerződés jött létre a férje és a felperes között, ő pedig bérlőtárs volt a lakásban, tehát annak kiürítésére nem kötelezhető.
A bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Tényként megállapította, hogy a felperes és az alperes férje között a bíróság úgy szüntette meg a közös tulajdont, hogy az alperes férje a lakott forgalmi értéknek megfelelő megváltási árat kapott, és azt követően bérleti díjat fizettek a felperesnek, miután a bérlővel azonos jogok illették, és kötelezettségek terhelték őket. Az alperes a közös tulajdon megszüntetésekor hatályban volt 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (R.) 47. §-ának (2) bekezdése alapján bérlőtársnak minősült, tehát nem szívességi lakáshasználó volt, így a lakáshasználati joga egyoldalúan nem vonható meg, és nem kötelezhető a lakás kiürítésére.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!