32008R1355[1]

A Tanács 1355/2008/EK rendelete ( 2008. december 18. ) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

A TANÁCS 1355/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által benyújtott javaslatra,

mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) 2007. október 20-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) (2) származó, egyes feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) Közösségbe történő behozatala tekintetében. 2008. július 4-én a Bizottság a 642/2008/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) a Kínából származó feldolgozott és tartósított citrusfélék behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(2) A eljárás megindítására a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek gyártóinak spanyol nemzeti szövetsége (Federación Nacional de Asociaciones de la Industria de Conservas Vegetales - FNACV -, a továbbiakban: panaszos) által 2007. szeptember 6-án az egyes feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) közösségi termelésének 100 %-át előállító közösségi gyártók nevében benyújtott panasz következtében került sor. A panasz bizonyítékot tartalmazott az érintett termék dömpingelt behozatalára és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, ami elégségesnek minősült a vizsgálat megindításához.

(3) Az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a dömping és a kár kivizsgálása 2006. október 1-jétől2007. szeptember 30-ig (a továbbiakban: vizsgálati időszak) tartott. Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. október 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(4) A Bizottság 2007. november 9-én ugyanezen Kínából származó termék behozatalára az 1295/2007/EK rendelettel (4) összhangban nyilvántartásbavételi kötelezettséget írt elő.

(5) Emlékeztetni kell arra, hogy 2007. november 8-ig védintézkedések voltak hatályban ugyanezzel a termékkel szemben. A Bizottság az 1964/2003/EK rendelettel (5) az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalával szemben ideiglenes védintézkedéseket rendelt el. A végleges védintézkedéseket a 658/2004/EK rendelet (a továbbiakban: védintézkedési rendelet) (6) vezette be. Mind az ideiglenes, mind a végleges védintézkedések vámkontingens formáját öltötték, azaz csak a vámmentes behozatalok mennyiségének kimerítése után kellett vámot fizetni.

B. AZ ELJÁRÁS TOVÁBBI MENETE

(6) A Kínából származó érintett termékre vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése után több érdekelt fél is írásban nyújtott be észrevételeket. Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is.

(7) A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt információk feltárását és ellenőrzését. A Bizottság különösen a közösségi érdek szempontjaival egészítette ki a vizsgálatot. E tekintetben a következő független közösségi importőrök telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

- Wünsche Handelsgesellschaft International (GmbH & Co KG), Hamburg, Németország,

- Hüpeden & Co (GmbH & Co), Hamburg, Németország,

- I. Schroeder KG. (GmbH & Co), Hamburg, Németország,

- Zumdieck GmbH, Paderborn, Németország,

- Gaston spol. s r.o., Zlin, Cseh Köztársaság.

(8) Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, melyek alapján a Kínából származó érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedését helyezték kilátásba. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően adott határidőn belül előterjesztéseket nyújthassanak be.

(9) Néhány importőr valamennyi érdekelttel közös találkozóra tett javaslatot az alaprendelet 6. cikkének (6) bekezdése értelmében, a kérést viszont az egyik érdekelt visszautasította.

(10) Az érdekelt felek által benyújtott írásbeli és szóbeli észrevételeket megfontolták és indokolt esetben figyelembe vették.

C. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(11) Két független közösségi importőr azzal érvelt, hogy bizonyos mandarinfajtákat ki kellene zárni az érintett termék köréből, vagy cukortartalmuk mértéke, vagy az export során jellemző csomagolásuk miatt. E tekintetben megjegyzendő, hogy ezeket az állításokat nem kísérte semmiféle ellenőrizhető információ vagy adat, ami bizonyítaná, hogy ezek a fajták olyan jellemzőkkel bírnak, amelyek megkülönböztetik őket az érintett terméktől. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a csomagolás különbsége az érintett termék meghatározásakor nem tekinthető kritikus jelentőségűnek, ez esetben pedig különösen azért nem, mert a csomagolásokat az adott érintett termék meghatározásakor már figyelembe vették, amint azt az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdése megfogalmazta. A fenti érveket ennek megfelelően elutasítjuk.

D. MINTAVÉTEL

1. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(12) Két független közösségi importőr vitatta, hogy a mintába beválogatott kínai exportáló gyártók a Közösségbe irányuló teljes behozatal 60 %-át képviselik. Nem voltak képesek ugyanakkor semmiféle ellenőrizhető információt nyújtani, ami megkérdőjelezte volna az együttműködő kínai exportáló gyártók által benyújtott, mintavételre vonatkozó információ pontosságát, amely egyébként a további vizsgálat során messzemenően bebizonyosodott. Ezt az érvet ezért elutasították.

(13) Három együttműködő kínai exportáló gyártó kimutatást nyújtott be azt állítva, hogy a velük kapcsolatban álló vállalataik az érintett termék exportáló gyártói, és ezért szerepelniük kellene az együttműködő exportáló gyártók mellékletében. Ezen állításokat indokoltnak tekintették, és döntés született arról, hogy a megfelelő mellékletet eszerint kell módosítani. Egy független közösségi importőr azzal érvelt, hogy a Közösségbe irányuló, kereskedők közreműködésével megvalósuló behozatal esetében automatikusan lehetővé kellene tenni, hogy részesüljenek a kínai exportáló gyártókra alkalmazandó intézkedések hatásaiból. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy dömpingellenes intézkedéseket a vizsgálat tárgyát képező országban működő exportáló gyártók által gyártott és a Közösségbe exportált termékekre vetnek ki (függetlenül attól, melyik vállalat forgalmazza azokat), nem pedig a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató üzleti vállalkozásokra. A kérelmet ezért elutasították.

E. A DÖMPING

1. Piacgazdasági elbánás

(14) Az ideiglenes intézkedések bevezetése után a piacgazdasági elbánásra vonatkozóan nem érkeztek észrevételek az együttműködő kínai exportáló gyártóktól. Egyéb, ehhez kapcsolódó lényegi észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29)-(33) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

2. Egyéni elbánás

(15) Lényegi észrevételek hiányában az ideiglenes rendeletnek az egyéni elbánással kapcsolatos (34)-(37) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

3. Rendes érték

(16) Emlékeztetni kell arra, hogy a rendes érték meghatározása a közösségi ipartól származó adatok alapján történt. Ezeket az adatokat az együttműködő közösségi gyártók telephelyein ellenőrizték.

(17) Az ideiglenes intézkedések bevezetése után a mintában szereplő mindhárom kínai együttműködő exportáló gyártó, valamint két független közösségi exportőr is megkérdőjelezte azt, hogy a rendes érték kiszámításához a közösségi ipar árait használták. Beadványuk szerint a rendes értéket a kínai előállítási költségek alapján kellett volna kiszámítani, figyelembe véve a Közösség és Kína piacai között fennálló különbségek miatt szükséges kiigazításokat. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nem piacgazdasági berendezkedésű országból és különösen olyan vállalatoktól származó információ felhasználása, amelyek nem részesülhetnek piacgazdasági elbánásban, ellentétes lenne az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával. Ezt az érvet ezért elutasították. Azzal is érveltek továbbá, hogy valamennyi más, a terméket behozó országból származó árakra vonatkozó adatokat vagy megfelelő nyilvánosságra hozott információt is használhattak volna ésszerű megoldásként, figyelembe véve a tényt, hogy analóg ország nem működött együtt a vizsgálat során. Ilyen általános információt azonban - ellentétben a Bizottság által használt adatokkal - nem lehetett volna ellenőrizni és összehasonlítani, összhangban az alaprendelet 6. cikkének (8) bekezdésében azok pontosságára vonatkozó rendelkezésekkel. Ezt az érvet ezért elutasították. Olyan további észrevételt pedig, amely kétségbe vonhatta volna a tényt, hogy a Bizottság által használt módszertan összhangban van az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával és különösen azzal, hogy ebben az esetben ez a módszer jelentette az egyetlen ésszerű alapot a rendes érték kiszámításához, nem nyújtottak be.

(18) Egyéb, ehhez kapcsolódó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (38)-(45) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4. Exportár

(19) Az ideiglenes rendelkezések bevezetése után a mintában szereplő egyik kínai együttműködő exportáló gyártó beadványában úgy érvelt, hogy a rá vonatkozóan megállapított exportárat ki kell igazítani azért, hogy figyelembe vegyen bizonyos költségelemeket (különösen a tengeri fuvardíjakat). E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ezt a kérdést a helyszíni ellenőrzés során rendezték mind az említett vállalat, mind a mintában szereplő többi vállalat esetében. Az ellenőrzés alkalmával mindegyik vállalat benyújtotta a kérdéses költségekre vonatkozó információkat. A vállalat által jelenleg közölt összeg jelentős mértékben meghaladja az eredetileg bejelentett összeget. Meg kell jegyezni, hogy ez az új állítás csak egy szállítmányozó nyilatkozatán alapul, és nem tükröz valós ügyletre vonatkozó adatokat. A mintában szereplő egyik exportáló gyártó sem kérdőjelezte meg a tengeri fuvardíjakra vonatkozó számokat. Ezen túlmenően egyébként késői benyújtása miatt a követelést nem lehetett ellenőrizni. Kiemelendő, hogy a kért kiigazítás nem hozható összefüggésbe az ügyben már feltárt semmiféle adattal. E követelés után a Bizottság mindazonáltal felülvizsgálta a kérdéses költség összegét, figyelembe véve jelentőségét a vállalat által bejelentett, Közösségbe irányuló exportügyletekhez képest. Ennek eredményeképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy helyénvalóbb a mintában szereplő valamennyi kínai vállalat esetében a helyszínen ellenőrzött tengeri fuvardíjak átlagát használni. Következésképpen a vállalat exportárát ennek megfelelően kiigazították.

(20) A mintában szereplő egyik együttműködő kínai exportáló gyártó az általa benyújtott kiviteli jegyzékkel kapcsolatos exportár kiszámolásában két számítási hibára hívta fel a figyelmet. A kérelem megalapozottnak bizonyult, és a gyártó megfelelő exportárát eszerint módosították.

(21) Ehhez kapcsolódó egyéb megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (46) preambulumbekezdését meg kell erősíteni.

5. Összehasonlítás

(22) Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (47) és (48) preambulumbekezdését meg kell erősíteni.

6. Dömpingkülönbözetek

(23) A fentiek fényében a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, végleges dömpingkülönbözetek a következők:

- Yichang Rosen Foods Co., Ltd, Yichang, Zhejiang 139,4 %

- Huangyan No.1 Canned Food Factory, Huangyan, Zhejiang, 86,5 %

- Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd, Sanmen, Zhejiang és kapcsolódó gyártója, Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd, Dangyang City, Hubei tartomány 136,3 %

- a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók 131 %

minden más vállalat 139,4 %.

F. A KÁROKOZÁS

1. A közösségi termelés és a közösségi ipar

(24) Megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (52)-(54) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat meg kell erősíteni.

2. Közösségi felhasználás

(25) Az egyik exportáló fél azzal érvelt, hogy eltérés van a 658/2004/EK védintézkedési rendeletben meghatározott fogyasztás mértéke és az ideiglenes rendeletben meghatározott mérték között. Kiemelendő, hogy a fogyasztási adatokban észlelt eltérés alapvetően annak köszönhető, hogy a jelenlegi vizsgálatban más volt a termékcsoport összetétele, illetve annak, hogy a két vizsgálatban eltért az érintett tagállamok száma. További új, megalapozott információ nem érkezett be erre a kérdésre vonatkozóan. Az ideiglenes rendelet (55)-(57) preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások ennélfogva megerősítést nyernek. Következésképpen az elemzés további, a fogyasztásra vonatkozó részeit e tekintetben meg kell erősíteni.

3. Az érintett országból származó behozatal

a) Az érintett termék behozatalainak mennyisége és piaci részesedése

(26) A piaci részesedést illetően néhány érdekelt fél ellent mondott a Bizottság (58) preambulumbekezdésében lefektetett megállapításainak, amelyek szerint a dömpingelt behozatalok piaci részesedése növekedett. Azzal érveltek, hogy ellentétben a Bizottság megállapításaival, a Kínából származó behozatal piaci részesedése csökkent. A Kínából származó behozatalok mennyiség és piaci részesedés szempontjából történő értékelését ezért ellenőrizni kellett. Amint azt az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdése megállapította, csak egyetlen egy év során csökkent a kínai import piaci részesedése. A vizsgált időszak többi részében a Kínából származó behozatal piaci részesedése folyamatosan magas volt. Ennélfogva az ideiglenes szakasz megállapításait meg kell erősíteni.

(27) Néhány fél azzal érvelt, hogy a vizsgálati időszak utáni szakaszban jellemző mennyiségeket is vizsgálat alá kellene vonni ahhoz, hogy megállapítsák, valóban növekedett-e a kínai import. Megjegyzendő, hogy a Kínából származó import alakulását a 2002/2003-2006/2007. közötti időszakra vonatkozóan értékelték, és egyértelmű növekedést lehetett megfigyelni. Az alaprendelettel összhangban a vizsgálati időszakot követő eseményeket nem kell figyelembe venni, kivéve kivételes körülmények esetén. Mindazonáltal - ahogy azt az alábbi (48) preambulumbekezdés megállapítja - a vizsgálati időszakot követő import mértékét megvizsgálták és jelentősnek találták.

b) Áralákínálás

(28) Három együttműködő exportáló gyártó kétségbe vonta a Bizottság áralákínálásra vonatkozó megállapításait. Egyikük az áralákínálás kiszámításakor használt módszertant kérdőjelezte meg, és olyan kiigazítást kért, amely tükrözné a közvetett értékesítésük kapcsán a kereskedők által viselt költségeket. Amennyiben ez megalapozott volt, a számításokat módosítani kellett. A felülvizsgált összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt az érintett termék behozatalát a közösségi ipar áraihoz képest alákínált áron értékesítették a Közösségben; az alákínálás mértéke a közösségi ipar árainak százalékában kifejezve 18,4-35,2 %, a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján.

4. A közösségi ipar helyzete

(29) Két importőr és az importőrök szövetsége kétségbe vonta a csomagolási időszaknak az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdésében megjelölt időtartamát. Azzal érveltek, hogy Spanyolországban a konzervgyártás időszaka csak három hónapig tart, ellentétben az ideiglenes rendeletben említett négy-öt hónapos időszakkal. Ez az állítás ugyanakkor a terméshez kötődik (ami természeténél fogva változó), valamint a termelt mennyiséghez, és semmilyen esetben nincs hatással a kárt befolyásoló tényezőkre, ahogy azokat a Bizottság szolgálatai értékelték.

(30) A közösségi ipar helyzetével kapcsolatos további megalapozott információk vagy észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (63)-(86) preambulumbekezdését meg kell erősíteni.

5. A kárra vonatkozó következtetés

(31) Az ideiglenes rendelet nyilvánosságra hozatala után néhány importőr és exportáló gyártó azt állította az ideiglenes rendelet (83)-(86) preambulumbekezdésére hivatkozva, hogy a Bizottság által a kár mértékének megállapításához használt adatok sem pontosak nem voltak, sem nem objektív értékelésből származtak. Azzal érveltek, hogy majdnem minden, a kárra vonatkozó mutató pozitív tendenciát követ, így a károkozásra vonatkozóan nem lehet bizonyítékot találni.

(32) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy még abban az esetben is, ha bizonyos mutatóknál javulás figyelhető meg, a közösségi ipar helyzetét a maga egészében kell értékelni. E kérdést az ideiglenes rendelet (51)-(86) preambulumbekezdése részletesen tárgyalta. A mélyreható átalakulási folyamat, amit e rendelkezések lehetővé tettek, és aminek eredménye a termelés és a kapacitás nagymértékű csökkenése, szokásos körülmények között a közösségi gyártók általános helyzetének jelentős javulásához vezetett volna, beleértve a termelést, a kapacitáskihasználást, az értékesítést, valamint az ár-költség arányokat. Ezzel ellentétben a mennyiségi mutatók alacsonyak maradtak, a készletek jelentős mértékben növekedtek, a pénzügyi mutatók pedig továbbra is a veszélyt jelző piros tartományban maradtak, sőt, némelyik még rosszabbodott is.

(33) Ennek alapján megállapítható, hogy nem változtak az ideiglenes rendeletben szereplő, a közösségi ipart ért jelentős kárra vonatkozó következtetések. További megalapozott információ, illetve érvelés hiányában a következtetések véglegesen megerősítést nyernek.

G. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. A dömpingelt behozatal hatása

(34) Néhány fél azzal érvelt, hogy a kínai import mennyisége stabil maradt 1982 óta, éppen ezért nem okozhatott kárt, ellentétben azzal, amit az ideiglenes rendelet kifejt (lásd az (58) preambulumbekezdést). Valójában viszont - ahogy azt a fenti (26) preambulumbekezdés kifejti -, a Kínából származó behozatal jelentős mértékben emelkedett a vizsgált időszak alatt, a közösségi ipar piaci részesedése kárára. Ezen túlmenően az érvelés olyan behozatali tendenciákra hivatkozik, amelyek jócskán túlhaladják a kérdéses időszakot, ennélfogva az érvet vissza kell utasítani.

(35) Ahogy azt a fenti (28) preambulumbekezdés említi, arra a végleges következtetésre jutottak, hogy a vizsgálati időszak alatt a mintában szereplő kínai exportáló gyártóktól származó behozatal árai 18,4 %-35,2 %-kal alákínáltak a közösségi ipar átlagárainak. Az alákínálási különbözet felülvizsgálata nem érinti a dömpingelt behozatal hatására vonatkozó, az ideiglenes rendelet (100) és (101) preambulumbekezdésében meghatározott következtetéseket.

2. Árfolyam-ingadozások

(36) Az ideiglenes vámok bevezetését követően néhány importőr azzal folytatta érvelését, hogy az árfolyam kedvezőtlen hatást gyakorolt az árszintre. Érveik szerint a kárt okozó legfőbb tényező az árfolyam szintje. A Bizottság értékelése azonban pusztán az árszintek különbségére vonatkozik, és nem teszi szükségessé az árak szintjére ható tényezők elemzését. Ennek következtében a magas dömpingszintek és a közösségi ipar által elszenvedett kár között világos az okozati kapcsolat, ezért az ideiglenes rendelet (95) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyerhetnek.

3. Nyersanyagkínálat és -árak

(37) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a kárt nem a dömpingelt behozatal, hanem inkább a rendelkezésre álló friss gyümölcs (azaz a konzerv mandarin nyersanyaga) szűkössége okozta.

(38) Ugyanakkor a spanyol Mezőgazdasági Minisztériumból származó hivatalos adatok megerősítik, hogy a konzervgyártás rendelkezésére álló mennyiség több mint elégséges ahhoz, hogy fedezze a spanyol gyártók termelési kapacitását.

(39) A friss gyümölcs beszerzése esetében a piacon a gyártók egy bizonyos mértékben versenyeznek a friss gyümölcs közvetlen fogyasztóival. Ez a verseny ugyanakkor nem töri meg az okozati kapcsolatot. A közösségi ipar viszonylag alacsony termelésének, értékesítésének és piaci részesedésének nagy jelentőségű okozója nyilvánvalóan inkább az, hogy a Kínából nagyon alacsony áron beérkező nagy mennyiségű import nyomást gyakorolt az ágazatra. Ilyen helyzetben, valamint figyelembe véve, hogy a piaci árat a piaci szükségletek több mint 70 %-át kielégítő behozatal határozza meg, ami áralákínálást, árnyomást és árleszorítást vont magával, gazdaságtalan lenne többet gyártani anélkül, hogy megalapozott elvárások lennének arra vonatkozóan, hogy a terméket a rendes nyereséget lehetővé tevő áron tudják értékesíteni. Éppen ezért ésszerűen a spanyol gazdaság jelentős mértékben nagyobb mennyiségeket tudott volna termelni, ha a piaci árszint nem szankcionálja gazdasági eredményeit.

(40) Egy másik tény, ami ezt az elemzést támasztja alá, a közösségi gyártóknál felhalmozott jelentős mennyiségű készlet, ami hangsúlyozza, hogy a közösségi ipar hátrányos helyzete nem az elégtelen termelés miatt alakult ki, hanem amiatt, hogy a kínai import nyomása alatt termelését nem tudta értékesíteni.

(41) Mivel mezőgazdasági termékről van szó, jellegénél fogva a nyersanyag ára szezonális ingadozást mutat. Mindazonáltal a vizsgált ötéves időszak alatt, ami egyaránt tartalmazott alacsonyabb, illetve magasabb árakkal járó betakarítási idényt, a Bizottság megfigyelte, hogy a (pénzügyi veszteség formájában jelentkező) kár ezen ingadozásoktól függetlenül megjelenik, éppen ezért a közösségi ágazat gazdasági eredményei nem függenek össze közvetlenül a szezonális áringadozásokkal.

4. Minőségbeli különbségek

(42) Néhány fél azt állította, hogy a kínai termék jobb minőségű volt, mint a közösségi termelésből származó. Az ebből származó árbeli különbségek azonban nem voltak kellően megalapozottak, és nincs bizonyíték arra, hogy a kínai termékek iránti állítólagos fogyasztói preferencia olyan mértékű lenne, hogy okozhatta a közösségi ipar rossz helyzetét. Mindenesetre az ilyen állítólagos árkülönbség a kínai termék szempontjából jelente előnyt, megnövelve ezáltal az árleszorítás/áralákínálás mértékét. Új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdését meg kell erősíteni.

5. Költségnövekedés

(43) Néhány fél azzal érvelt, hogy bizonyos gyártók kivételes költségnövekedése okozta a kárt. Ezeket az állításokat nem támasztották alá kellő mértékben. A Bizottság vizsgálata nem talált semmiféle olyan eseményt, ami ellentmondana az okozati összefüggés értékelésének vagy befolyásolná a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítását.

(44) Néhány fél észrevételeket nyújtott be a megnövekedett termelési költségekre és arra vonatkozóan, hogy a közösségi ipar képtelen volt ezeket csökkenteni. Bizonyos költségtételek (mint például az energia) valóban növekedtek, ám hatásuk nem olyan mértékű, hogy megtörné az okozati összefüggést egy olyan helyzetben, amikor a dömpingelt kínai export leszorítja az értékesítés és a termelés árait (megnövelve ezáltal a közösségi ipar egységnyi költségeit), valamint árleszorítást és árnyomást idéz elő.

6. Támogatási rendszerek

(45) Állítások szerint az EK támogatási rendszerek mesterségesen megnövelték az EK nyersanyagfeldolgozását és ezután arra ösztönöztek, hogy csökkentsék az érintett termékből a nyersanyagellátást. Ez az állítás általános jellegű, és nem volt kellően alátámasztva. Mindenesetre a kérdéses rendszereket 1996-ban módosították, amikor a támogatást az érintett termékek feldolgozói helyett a gazdálkodóknak adták. A Bizottság elemzése a vizsgálati időszak alatt semmiféle maradványhatást nem észlelt, ami az okozati összefüggést megszüntetné. Az ellátás tekintetében hivatkozni kell a fenti (40) és (41) preambulumbekezdésre.

7. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(46) További új vagy megalapozott információk vagy érvek hiányában az ideiglenes rendelet (87)-(101) preambulumbekezdését meg kell erősíteni.

(47) A fentiekre való tekintettel meg kell erősíteni azt az ideiglenes megállapítást, amely szerint a közösségi ipart ért jelentős kár és a dömpingelt kínai behozatal között okozati összefüggés van.

H. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. A vizsgálati időszak utáni fejlemények

(48) 2007. november 9. óta a Kínából származó behozatal nyilvántartásbavételi kötelezettség alá esett a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről szóló, 2007. november 5-i 1295/2007/EK bizottsági rendelet (a nyilvántartási rendelet) (7) értelmében. Ezt az esetleges visszamenőleges hatályú dömpingellenes vám kivetése fényében vezették be. Ebből következően és kivételes jelleggel a vizsgálati időszak utáni fejleményeket is figyelembe vették. Az Eurostat adatai is megerősítik, hogy a Kínából származó behozatal jelentős mértékű maradt, és ezt alátámasztotta néhány importőr is. A vizsgálati időszak utáni tíz hónapban a mennyiség elérte a 74 000 tonnát stabilan alacsony árakon.

2. A közösségi gyártók képessége a közösségi piac ellátására

(49) Számos fél észrevételeket fűzött a spanyol gyártás alacsony szintjéhez, ami - állításuk szerint - képtelen ellátni a közösségi piacot. Bár helyes az az állítás, hogy a jelen helyzetben a közösségi ipar nem látja el a teljes uniós piacot, meg kell jegyezni, hogy ez a tény - mint az a fentiekben bemutatásra került - kapcsolódik a kárt okozó importhoz. Mindenesetre az intézkedés célzott hatása nem az, hogy lezárják a közösségi piacot a kínai behozatal előtt, hanem a káros dömping hatásainak megszüntetése. Mivel adva van többek között a tény, hogy e terméknek csak két ellátási forrása van, úgy tekinthető, hogy a kínai termékek végleges intézkedések bevezetése esetében is jelentős közösségi keresletre számíthatnak.

3. A közösségi ipar és a beszállítók érdeke

(50) Az importőrök egyik szövetsége azt állította, hogy mennyiségi korlátozás nélkül semmiféle dömpingellenes intézkedés nem tudná megvédeni a spanyol gazdaságot, hanem automatikusan illegális kereskedést vonna maga után. Ez az érv inkább annak jelentőségét hangsúlyozza az intézmények szempontjából, hogy az intézkedések végrehajtását a megfelelő módon nyomon kövessék, mintsem azt, hogy megkérdőjelezzék a közösségi gyártókra esetleg gyakorolt jótékony hatásukat.

(51) Egy másik importőr azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések nem javítanák a spanyol gyártók helyzetét, az uniós importőrök által felhalmozott nagy készletek miatt, amelyekből a közeljövőben képesek lennének kielégíteni a piaci keresletet. A készletek nagyságát és a felhalmozás jelenségét egy másik importőr is megerősítette. Ezek a megjegyzések megerősítik a Bizottságnak az ideiglenes rendeletben, valamint az ebben a rendeletben más helyen kifejtett elemzését. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések célja nem csak egy, hanem az ötéves időszak alatti káros dömping hatásainak enyhítése.

(52) E tekintetben új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (103)-(106), valamint (115) preambulumbekezdésének a közösségi ipar érdekére vonatkozó következtetéseit meg kell erősíteni.

4. A független közösségi importőrök/kereskedők érdeke

(53) Az együttműködő importőrök általában érdeklődtek az iránt, hogy az érintett termék mindkét forrását fenntartsák az ellátáshoz, azaz Kínát és Spanyolországot egyaránt, annak érdekében, hogy az ellátás biztonságát versenyképes árakon lehessen biztosítani.

(54) Az importőrök többsége azonban abban az esetben, ha végleges intézkedéseket vezetnek be, jobban szeretné, ha az intézkedés mennyiségi elemeket is tartalmazna. Ez nem tekinthető megfelelő lépésnek, ahogy azt az alábbi (68) preambulumbekezdés is kifejti.

(55) A mintában szereplő, együttműködő importőröktől származó adatokat ellenőrizték, és azok megerősítették, hogy a konzerv mandarin ágazata összes forgalmuknak kevesebb mint 6 %-át jelenti, valamint hogy mind a vizsgálati időszak alatt, mind a 2004-2008 közti időszakban átlagban 10 %-ot meghaladó nyereséget értek el.

(56) Az előzőekből következik, hogy összességében az intézkedések importőrökre/kereskedőkre gyakorolt lehetséges hatása nem lenne aránytalan az azokból származó pozitív hatásokhoz képest.

5. A felhasználók/kereskedők érdeke

(57) Az egyik felhasználó, aki a fogyasztás kevesebb mint 1 %-át képviseli, általános észrevételeket nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a mandarin kevésbé elérhető az Unióban, illetve hogy a kínai termék minősége jobb. A felhasználót felkérték, hogy további együttműködés során bocsásson rendelkezésre egyéni adatokat, ám az érintett ezt elhárította és állításait nem támasztotta alá. Egy másik kiskereskedő, a fő importőr szövetség tagja, általában ellenezte az árnövekedést. A felhasználók/kereskedők érdekei tekintetében más beadványt nem kaptak a vizsgálat során. Ebben az esetben és a felhasználóktól/kereskedőktől érkező további megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (109)-(112) preambulumbekezdésében szereplő következtetések megerősítést nyernek.

6. A fogyasztók érdeke

(58) Ellentétben azzal, amit az egyik importőr állított, a fogyasztók érdekét már az ideiglenes szakaszban is figyelembe vették. A Bizottság megállapításai az ideiglenes rendelet (113) és (114) preambulumbekezdésében szerepelnek. Más felek véleménye szerint a fogyasztókra gyakorolt hatás jelentős lenne. Ugyanakkor semmiféle olyan információt nem nyújtottak be, ami kétségbe vonná a fent említett preambulumbekezdések megállapításait. Még ha a vámok a fogyasztói árak növekedéséhez vezetnének is, egyik fél sem vitatta azt a tényt, hogy az említett termék nagyon csekély mértékben jelentkezik a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásaiban. Ennélfogva a fogyasztóktól származó további észrevételek hiányában, valamint további új és megalapozott információ hiányában az említett preambulumbekezdéseket meg kell erősíteni.

7. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(59) A szóban forgó érdekek fenti kiegészítő elemzése ebben a tekintetben nem módosította az ideiglenes következtetéseket. A mintába beválogatott, együttműködő importőröktől származó adatokat ellenőrizték, és azok megerősítették, hogy a konzerv mandarin ágazata összes forgalmuknak kevesebb mint 6 %-át jelenti, valamint hogy mind a vizsgálati időszak, mind a 2004-2008 közti figyelembe vett időszakban átlagban több mint kielégítő eredményt értek el, azaz az importőrökre gyakorolt hatás csekély lesz. Az is bebizonyosodott, hogy a végső fogyasztóra gyakorolt pénzügyi hatás elhanyagolható lenne, figyelembe véve azt a tényt, hogy a fogyasztó országokban egy főre jutó vásárlások mennyisége igen csekély. Megállapítható, hogy nem változtak az ideiglenes rendeletben szereplő, a közösségi ipar érdekére vonatkozó következtetések. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet következtetései végleges megerősítést nyernek.

I. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(60) Egy importőr azt állította, hogy az ideiglenes szakaszban referenciaként használt 6,8 %-os mértékű haszonkulcs túlzó. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ugyanezt a mértéket alkalmazták a védintézkedéseknél, mint a közösségi ipar által 1998/1999 és 2001/2002 közötti időszakban ténylegesen megvalósított nyereség mértékét, és ott azt elfogadták. Az érték a közösségi gyártók nyereségére utal, amit rendes kereskedelmi körülmények között valósítottak meg, mielőtt az ágazatnak kárt okozó behozatal növekedésére sor került volna. Az érvelést ezért el kellett utasítani.

(61) A közösségi gyártók azt állították, hogy az ideiglenes vámok nem vették figyelembe a konzerv mandarinok piacának azt a sajátos helyzetét, ami szerint a termelés egyetlen országban összpontosul, míg az értékesítés, illetve behozatal legnagyobb része egy másik európai országban koncentrálódik. Ennek fényében azt kérték, hogy a végső számításokban vegyék figyelembe a gyártó országból a fogyasztó országba történő szállítás költségét. A kérelem megalapozott és indokolt volt, így a számítások aszerint módosultak, hogy tükrözzék az értékesítés koncentrációját a Közösség megfelelő területein.

(62) Egy fél észrevételeket fűzött az árleszorítás és áralákínálás kiszámolásához. Amennyiben indokolt volt, a végleges szakaszban módosításokra került sor.

(63) Az így kapott kárkülönbözetek - figyelembe véve, amennyiben indokolt, az érdekeltek által beadott kérelmeket -, a teljes CIF import értékének százalékában kifejezve, az egyes, mintában szereplő kínai exportőrök esetében az alábbi, a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb szinteket érték el:

- Yichang Rosen Foods Co., Ltd, Yichang, Zhejiang 100,1 %

- Huangyan No.1 Canned Food Factory, Huangyan, Zhejiang 48,4 %

- Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd és kapcsolódó gyártója, a Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd, Sanmen 92,0 %

- a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók 90,6 %

az összes többi vállalat 100,1 %.

2. Visszamenőleges hatály

(64) Amint azt a (4) preambulumbekezdés pontosítja, 2007. november 9-én a Bizottság a Kínából származó érintett termékre vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget írt elő a közösségi ipar kérésére. E kérelmet visszavonták, így az ügyet a továbbiakban nem vizsgálták.

3. Végleges intézkedések

(65) A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a megállapított dömping- vagy kárkülönbözetnek - attól függően, melyik alacsonyabb - megfelelő végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ez esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított kár szintjén kell meghatározni.

(66) A fentiek alapján és összhangban a Hivatalos Lap L 258. (8) számában közzétett helyesbítéssel, a végleges vámok összege a következő:

- Yichang Rosen Foods Co., Ltd, Yichang, Zhejiang 531,2 EUR/tonna

- Huangyan No.1 Canned Food Factory, Huangyan, Zhejiang, 361,4 EUR/tonna

- Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd, Sanmen, Zhejiang és kapcsolódó gyártója, a Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd, Dangyang City, Hubei tartomány 490,7 EUR/tonna

- a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók 499,6 EUR/tonna

minden más vállalat 531,2 EUR/tonna.

4. Az intézkedések formája

(67) Számos fél olyan intézkedéseket kérelmezett, amelyek árra és mennyiségre vonatkozó elemeket egyaránt tartalmaztak, miközben az első behozatali mennyiségre nem vagy csak csökkentett mértékű vámot kellene fizetni. Bizonyos esetekben ezt engedélyezési rendszerhez kötötték.

(68) Ezt a lehetőséget figyelembe vették, de végül elvetették, különösen a következők miatt. A dömpingellenes vámokat azért vetik ki, mert az exportár alacsonyabb mint a rendes érték. A Közösségbe exportált mennyiségek jelentősek annak megítélése szempontjából, hogy a dömpingelt behozatal kárt okoz-e. Mindazonáltal ezeknek az összegeknek rendes körülmények között nincs jelentőségük a kivetendő vám mértéke tekintetében. Másként fogalmazva, amennyiben kiderül, hogy a dömpingelt behozatal kárt okoz, a dömping ellensúlyozható egy olyan vámmal, ami a vám jogerőre emelkedése utáni első behozott szállítmánytól kezdve alkalmazandó. Végezetül pedig amennyiben bebizonyosodik, hogy a Közösség érdeke az, hogy bizonyos időn keresztül a termékeket dömpingellenes vám kivetése nélkül hozzák be, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi az intézkedés felfüggesztését bizonyos feltételek mellett.

(69) Néhány fél azt állította, hogy bármiféle, mennyiségi korlátozás nélküli intézkedés vámelkerüléshez fog vezetni. A felek újra a felhalmozás jelenségére utaltak, ami az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítése nyomán jelentkezett. A Bizottság szolgálatainak elemzése megerősítette, hogy ez világosan a vámok elkerülését szolgáló kísérlet volt. Ezen állítások és az ideiglenes rendelet (123) és (125) preambulumbekezdéseiben leírt tények fényében a Bizottság nyomon fogja követni a fejleményeket annak érdekében, hogy szükség esetén meghozhassa az intézkedések megfelelő végrehajtását biztosító lépéseket.

(70) Más felek azt az álláspontot képviselték, hogy az intézkedések ne vonatkozzanak a már meglévő értékesítési szerződések alá tartozó mennyiségekre. A gyakorlatban ez vámmentességgel lenne egyenértékű, ami aláaknázná az intézkedések javító hatását, éppen ezért a javaslatot elvetettük. Ezzel kapcsolatban hivatkozni kell a fenti (51) és (52) preambulumbekezdésre.

(71) Az ideiglenes rendelet olyan dömpingellenes vámot vetett ki, amely az egyes vállalatok esetében külön vámként jelenik meg, amely a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet alkalmazása a vizsgálati időszak során történt dömping kiszámításához használt exportárakra. Ezt a módszertant a végleges intézkedéseknél is megerősítették.

5. Kötelezettségvállalások

(72) A vizsgálat késői szakaszában számos kínai exportáló gyártó kötelezettségvállalásokat ajánlott fel. Ezeket elfogadhatatlannak kellett tekinteni, figyelembe véve a termék jelentős árfolyam-ingadozását, valamint a termék esetében a vámelkerülés és az intézkedések kijátszásának veszélyét (lásd a (124) és a (125) preambulumbekezdést), valamint azt a tényt, hogy a felajánlások nem tartalmaztak a kínai hatóságok részéről megfelelő nyomon követésre vonatkozó garanciát az olyan vállalatok esetében, amelyek nem kaptak piacgazdasági elbánást.

J. AZ IDEIGLENES VÁM VÉGLEGES BESZEDÉSE

(73) Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára, és figyelembe véve a közösségi ipart ért kár mértékét, szükségszerű, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket a kivetett ideiglenes vámok mértékéig véglegesen beszedjék. Azon exportáló gyártók esetében, akiknél a végleges vám kicsivel magasabb, mint az ideiglenes vám, az ideiglenesen biztosított összegeket az ideiglenes rendeletben meghatározott mértékben kell beszedni, az alaprendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a rendszerint a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kóddal bejelentett (TARIC-kód: 2008309061, 2008309063, 2008309065, 2008309067, 2008309069), a Kínai Népköztársaságból származó, a 2008. számú KN-vámtarifaszám meghatározása szerinti, - alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is - feldolgozott és tartósított mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és egyéb hasonló citrusfélék behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben leírt, az alábbi gyártók által előállított termékekre alkalmazandó végleges dömpingellenes vám összege a következő:

2. cikk

(1) Azokban az esetekben, amikor az áruk szabad forgalomba kerülésük előtt károsodnak, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat arányosítják a vámértéknek a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (9) 145. cikke alapján történő meghatározásához, a fenti 1. cikk szerint kiszámított dömpingellenes vám összege olyan százalékos arányban csökkentendő, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányosításának.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. cikk

(1) A Kínai Népköztársaságból származó, feldolgozott és tartósított citrusfélék (főként mandarin stb.) behozatalára a 642/2008/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket az alább meghatározott szabályoknak megfelelően véglegesen be kell szedni.

(2) Azon együttműködő exportáló gyártók esetében, akik hiba folytán nem szerepeltek a 642/2008/EK rendelet együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó mellékletében, nevezetesen a Ningbo Pointer Canned Foods Co., Ltd, Xiangshan, Ningbo, Ninghai Dongda Foodstuff Co., Ltd, Ningbo, Zhejiang és Toyoshima Share Yidu Foods Co., Ltd, Yidu, Hubei esetében, a mintában nem szereplő, együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó ideiglenes vám összegét meghaladó, biztosított összegeket fel kell szabadítani.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. BARNIER

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL C 246., 2007.10.20., 15. o.

(3) HL L 178., 2008.7.5., 19. o.

(4) HL L 288., 2007.11.6., 22. o.

(5) HL L 290., 2003.11.8., 3. o.

(6) HL L 104., 2004.4.8., 67. o.

(7) HL L 288., 2007.11.6., 22. o.

(8) HL L 258., 2008.9.26., 74. o.

(9) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

MELLÉKLET

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók (TARIC kiegészítő kód A889)

Hunan Pointer Foods Co., Ltd, Yongzhou, Hunan

Ningbo Pointer Canned Foods Co., Ltd, Xiangshan, Ningbo

Yichang Jiayuan Foodstuffs Co., Ltd, Yichang, Hubei

Ninghai Dongda Foodstuff Co., Ltd, Ningbo, Zhejiang

Huangyan No. 2 Canned Food Factory, Huangyan, Zhejiang

Zhejiang Xinchang Best Foods Co., Ltd, Xinchang, Zhejiang

Toyoshima Share Yidu Foods Co., Ltd, Yidu, Hubei

Guangxi Guiguo Food Co., Ltd, Guilin, Guangxi

Zhejiang Juda Industry Co., Ltd, Quzhou, Zhejiang

Zhejiang Iceman Group Co., Ltd, Jinhua, Zhejiang

Ningbo Guosheng Foods Co., Ltd, Ninghai

Yi Chang Yin He Food Co., Ltd, Yidu, Hubei

Yongzhou Quanhui Canned Food Co., Ltd, Yongzhou, Hunan

Ningbo Orient Jiuzhou Food Trade & Industry Co., Ltd, Yinzhou, Ningbo

Guangxi Guilin Huangguan Food Co., Ltd, Guilin, Guangxi

Ningbo Wuzhouxing Group Co., Ltd, Mingzhou, Ningbo