T/18. számú törvényjavaslat indokolással - az országgyűlési képviselők választásáról
2010. évi ... törvény az országgyűlési képviselők választásáról
A választójog
1. § A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.
2. § Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
3. § A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
A választási rendszer
4. § (1) Az országgyűlési képviselők száma - a kedvezményes kisebbségi mandátumok nélkül - százkilencvennyolc.
(2) Kilencven országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, hetvennyolcat országos listán választanak. Az egyéni választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített töredékszavazatok alapján további harminc kompenzációs mandátum kerül betöltésre.
(3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyek a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet állíthatnak (a továbbiakban: kisebbségi jelölő szervezet) e törvényben foglalt feltételekkel kedvezményes kisebbségi mandátumot szerezhetnek. Az így megszerezhető mandátumok száma a tizenhármat nem haladhatja meg.
(4) A kisebbségi jelölő szervezetekre - e törvényben foglalt eltérésekkel - a pártokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
A jelölés
5. § (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is jelölhet.
(2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van.
(3) Az országos listán pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat országos listát, amely legalább huszonhárom egyéni választókerületben jelöltet állított.
(4) Kisebbségi jelölő szervezet csak olyan választópolgárt jelölhet, aki a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik és a kisebbségi jelölő szervezet által képviselt nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. Kisebbségi jelölő szervezet akkor állíthat országos listát, ha legalább öt egyéni választókerületben jelöltet állított.
(5) A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös országos listát állíthatnak. Közös országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább negyvenhat egyéni választókerületben közös jelöltet állítottak. Az önálló vagy közös országos listák kapcsolhatók. Kisebbségi jelölő szervezetek közös listát nem állíthatnak, illetve országos listáikat nem kapcsolhatják.
(6) Az országos listán háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.
(7) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, és egy országos listán lehet jelölt. Párt által egyéni választókerületben jelölt személy csak ugyanazon párt országos listáján szerepelhet. Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt az országos listáról törölni kell.
(8) Ha a listáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép.
(9) Ugyanazon párt egy választókerületben csak egy jelöltet állíthat.
A választás eredményének megállapítása
6. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy jelöltre szavazhat.
(2) Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóban
a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;
b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
(3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltek között szavazategyenlőség alakul ki, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban
a) azok a jelöltek indulhatnak, akik között az első fordulóban szavazategyenlőség alakult ki;
b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
(4) Ha a második választási fordulóban szavazategyenlőség alakul ki a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltek között, a mandátumot a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltek között sorsolással kell kiosztani. Ha az első választási forduló eredménytelen volt, és a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltek közül bármelyik időközben visszalép, vagy egyébként kiesik, a mandátumot az egyedül maradt jelölt szerzi meg.
(5) Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani (9. §).
7. § (1) Országos listán a pártok jelöltjei a leadott szavazatok arányában - e törvény mellékletében írt számítási mód alapján - a listán szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy listára szavazhat.
(2) Ha az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon országos listák indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártok jelöltjei a leadott szavazatok arányában - e törvény mellékletében írt számítási mód alapján - a listán szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti számítást követően betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal a kompenzációs mandátumok száma növekszik.
(4) Kisebbségi jelölő szervezet országos listája mandátumot szerez, ha az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat egyharmadánál több szavazatot kapott. További mandátum megszerzéséhez annyi szavazatra van szükség, amennyi egy mandátum megszerzéséhez szükséges. A kisebbségi jelölő szervezet országos listán szerzett mandátuma nem csökkenti a pártok által megszerezhető mandátumok számát, azzal az országgyűlési képviselők száma megnő (kedvezményes kisebbségi mandátum).
(5) A (3) bekezdés szerinti mandátumszerzés esetén az egy mandátum megszerzéséhez szükséges és a ténylegesen elért szavazatszám különbségét le kell vonni a párt országosan összesített töredékszavazatainak számából.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben említett esetben sem kap mandátumot a lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget:
a) az önálló lista nem kap mandátumot, ha az érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el,
b) a közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el.
(7) Azok a pártok, amelyek országos listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra leadott összesített szavazatok arányában, a lista sorszáma szerinti sorrendben szereznek mandátumot.
(8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de az országos listán megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.
8. § (1) Az országos listán mandátumot szerző pártok az országosan összesített töredékszavazataik arányában - e törvény mellékletében írt számítási mód alapján - további, kompenzációs mandátumokat szereznek. A kompenzációs mandátumot a párt által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg. Kompenzációs mandátumot egyéni választókerületi jelölt is megszerezhet.
(2) Töredékszavazatnak minősülnek az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot.
(3) Közös országos listát állító pártok, vagy azok a pártok, amelyek országos listáikat kapcsolják, önálló vagy közös egyéni választókerületi jelöltjeikre leadott töredékszavazataik összesített számának arányában szereznek mandátumot. Azok a pártok, amelyek országos listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő lista sorszáma szerinti sorrendben szereznek kompenzációs mandátumot. Önálló országos listát állító pártok közös egyéni választókerületi jelöltjeire leadott töredékszavazatai az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen meghatározott arányban kerülnek felosztásra.
Időközi választás
9. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetőleg, ha az egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani.
(2) Az időközi választásra az általános választás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy akkor érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint egyharmada szavazott, a második választási forduló pedig a szavazásban részt vevők számától függetlenül érvényes.
(3) Az időközi választás eredménye nem érinti a kompenzációs mandátumokat.
(4) Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
(5) A megüresedett kompenzációs mandátumot a párt által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
Záró rendelkezések
10. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az egyéni választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő általános országgyűlési képviselői választások kitűzésének napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény.
12. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"88. § Az egyéni választókerületek kialakításának elvei:
a) az egyéni választókerület a főváros, megye területén belül van,
b) a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül van; a fővárosban az egyéni választókerület két vagy több fővárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet; a fővárosi kerület és a megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre is osztható,
c) az egyéni választókerület székhelye - lehetőség szerint - városban van,
d) a város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat,
e) az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól."
Melléklet a 2010. évi ... törvényhez
A szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módja
I. Egyéni választókerület
1. Érvényes és érvénytelen választási forduló:
a) Érvényes első választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott.
b) Érvénytelen első választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.
c) Érvényes második választási forduló
Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [l/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.
d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [l/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede.
2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:
a) Eredményes első választási forduló
Eredményes az az érvényes első választási forduló [1/a) pont], amelyen a legtöbb szavazatot elért jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
b) Eredménytelen első választási forduló
Eredménytelen az az érvényes első választási forduló [l/a) pont], amelyen a legtöbb szavazatot elért jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.
c) Eredményes második választási forduló
Eredményes az az érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [l/b) és 2/b) pont] követő második érvényes választási forduló, amelyen a legtöbb szavazatot elért jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
d) Eredménytelen második választási forduló
Nincs. [6. § (4) bekezdés]
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.
II. Országos lista
1. Érvényes és érvénytelen választási forduló
a) Érvényes választási forduló
Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott.
b) Érvénytelen választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.
c) Érvényes második választási forduló
Érvényes az az első érvénytelen fordulót [l/b) pont] követő második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott.
d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen az első érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követő második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott.
2. Az országos listás választási eredmény kiszámításának előfeltételei:
a) országos listákra leadott érvényes szavazatok összesítése pártonként külön-külön,
b) azon pártok körének megállapítása, amelyekre leadott szavazatok összege nem haladta meg a törvény 7. § (6) bekezdésében meghatározott százalékos határt.
3. Az országos listán az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása:
a) A pártok országos listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat).
b) Az országos listán megszerezhető mandátumok számához (78) egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó).
c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ).
e) A párt országos listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményekénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 7. § (8) bekezdését is.
f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor az e) pont szerinti osztás maradékának csökkenő sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha az országos listán minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet.
g) Az országos listán az fi pontban elvégzett számítás után még betöltetlenül maradó mandátumok a kompenzációs mandátumok számát növelik.
III. A kompenzációs mandátumok elosztása
1. Az egyéni választókerületben keletkezett töredékszavazatokat [8. § (2) bekezdés], országosan pártonként külön-külön összesíteni kell, figyelemmel a törvény 8. § (3) bekezdésére is (a továbbiakban: a pártra leadott töredékszavazat).
2. A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (a továbbiakban: országos töredékszavazat).
3. A kompenzációs mandátumok számához (30) hozzá kell adni az országos listán be nem töltött mandátumok számát [II./3 g)].
4. A töredékszavazatok alapján ki kell osztani a kompenzációs mandátumokat. Ennek eljárása a következő: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Minden párt töredékszavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.
5. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában találjuk meg azt, az a párt kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik párt oszlopában találjuk, az a párt kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg ki nem osztjuk az összes mandátumot.
Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számokat találunk, akkor a törvény 7. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.
IV. A %-os határ és az országos listán megszerezhető mandátumok kapcsolata
1. Az országos listákra leadott szavazatok számát pártonként külön-külön összesíteni kell (a továbbiakban: a pártra leadott listás szavazatok száma).
2. A pártokra leadott listás szavazatokat összesíteni kell (a továbbiakban: listás szavazatok száma.)
3. Ki kell számítani a pártlistás szavazatok 7. § (6) bekezdésében meghatározott százalékát.
4. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazatok száma alapján több szavazatot kapott, mint a 7. § (6) bekezdésében meghatározott százalék, megszerzi az országos listás és kompenzációs mandátumait.
5. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazataival nem haladja meg a 7. § (6) bekezdésében meghatározott százalékot
a) elveszti az egyéni választókerületben elért tőredékszavazatait,
b) nem szerez az országos listán mandátumot,
c) nem szerez kompenzációs mandátumot.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az 1989-ben megalkotott választási törvény szerint, az országgyűlési képviselők száma háromszáznyolcvanhat, akik közül a képviselők 45 %-át egyéni választókerületben, 40 %-át területi listákon, 15 %-át pedig kompenzációs listán választják meg. A választópolgároknak két szavazata van, az egyéni képviselőjelöltekre és a területi listákra közvetlenül szavaznak, az országos listáról az országosan összesített töredékszavazatok alapján jutnak a pártok mandátumokhoz.
Gyakorlatilag már az első szabadon választott Országgyűlés megbízatásának idején - és azóta számtalan alkalommal - megfogalmazódott az az igény, hogy az országgyűlési képviselők létszámát csökkenteni kell, azonban az ehhez szükséges választójogi reformban a törvényhozás pártjai mindezidáig nem tudtak megegyezni. A 2006-2010 közötti Országgyűlés több törvényjavaslatot is tárgyalt ebben a tárgykörben, ezek közül azonban egyik sem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. A Javaslat ismét kísérletet tesz arra, hogy az eddigi álláspontok figyelembevételével, a jelenlegi választási rendszer előnyeinek megtartásával, újraalkossa a Magyar Köztársaság választójogi törvényét.
A Javaslat elfogadása esetén - a soron következő országgyűlési választások után - a jelenleginél lényegesen kisebb, százkilencvennyolc fős Országgyűlés alakulhat.
A Javaslat megtartja az 1989-es választási rendszer főbb elemeit, azaz a képviselők 45 %-át továbbra is egyéni választókerületben, 40 %-át listán, és 15 %-át töredékszavazatok alapján választanák. A Javaslat azonban megszüntetné a területi (fővárosi- és megyei) listákat, helyettük a pártok országos listáira szavaznának a választópolgárok. Ennek oka, hogy a jelentős létszámcsökkentés következtében a területi listákon megszerezhető mandátumok eléréséhez olyan magas szavazati arány lenne szükséges, amely súlyosan torzítaná a választási rendszert. A Javaslat szerint, a kompenzációs mandátumokat a pártok által megnevezett, mandátumot még nem szerzett jelöltjeik szerzik meg.
Az egyéni választókerületekben - az érvényességi küszöb megtartása mellett - a Javaslat relatív többségi választásra térne át. A jelenlegi választási rendszerben a második fordulóban az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, míg az első fordulóban a szavazatok abszolút többségének elnyerése szükséges a mandátumszerzéshez. A legutóbbi választások tapasztalatai azt mutatták, hogy a második fordulót - szinte kivétel nélkül - az a képviselőjelölt nyerte meg, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta, így a változtatást követően, második fordulóra csak kivételes esetben kerülne sor (érvénytelen választás esetén és szavazategyenlőség esetében).
A Javaslat új elemként kívánja bevezetni a magyar választási rendszerbe a kedvezményes kisebbségi mandátumot. A parlament régi adóssága a kisebbségek országgyűlési képviseletének biztosítása. A Javaslat szerint, a kisebbségi jelölő szervezetek - a törvényben meghatározott kedvezményekkel - olyan mandátumokat szerezhetnek, amelyek nem csökkentik a pártok által megszerezhető mandátumok számát, ezekkel a mandátumokkal az Országgyűlés létszáma megnövekszik. A kisebbségi jelölő szervezetek kedvezményesen állíthatnak országos listát, rájuk az úgynevezett 5 %-os küszöb nem vonatkozik, és első mandátumuk megszerzéséhez elegendő az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám egyharmadánál több szavazat megszerzése is. Ennél nagyobb kedvezmény biztosítása már súlyosan sértené a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvét.
Részletes indokolás
Az 1-2 §-hoz
A Javaslat az Alkotmány rendelkezéseivel egyezően határozza meg az aktív és a passzív választójog feltételeit.
A 3. §-hoz
A Javaslat deklarálja, hogy a választójog gyakorlása önkéntes.
A 4. §-hoz
A Javaslat kilencven egyéni mandátumban, hetvennyolc listás mandátumban, harminc kompenzációs mandátumban és legfeljebb tizenhárom kedvezményes kisebbségi mandátumban határozza meg a választási rendszer elemeit. A Javaslat a kedvezményes kisebbségi mandátum megszerzésére jogosult jelölő szervezeteket a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán jelölési joggal rendelkező szervezetekkel azonosítja. Ennek meghatározása a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben található.
Az 5. §-hoz
A Javaslat szerint, a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgár ajánlása szükséges. Figyelemmel arra, hogy egy választókerületre közel kilencvenezer választópolgár jut, a jelöléshez szükséges ajánlások összegyűjtése nem jelent igazi akadályt a pártok számára, csupán a jelölés komolyságát bizonyítja. A listaállítás joga azokat a jelölő szervezeteket illeti meg, akik a választókerületek több mint egynegyedében jelöltet állítottak. Kisebbségi jelölő szervezetek számára - e tekintetben - a Javaslat kedvezményt állapít meg. Közös lista állítására, illetve listáik kapcsolására a kisebbségi jelölő szervezetek nem jogosultak, mivel a Javaslat a kedvezmények igénybevételét azon kisebbségi jelöltek számára kívánja biztosítani, akik saját kisebbségüket képviselik.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint, az egyéni választókerületben a mandátumot megszerzi, aki megkapja a szavazatok relatív többségét. A választás érvényességéhez az első fordulóban a választók több mint felének, a második fordulóban több mint egynegyedének a részvétele szükséges. Szavazategyenlőség esetén a második fordulóban csak azok a jelöltek indulnak, akik között szavazategyenlőség alakult ki. Ha a második fordulóban alakul ki szavazategyenlőség, a választást sorsolással kell eldönteni. Ha az első forduló eredménytelen volt, második fordulóra csak akkor kerülhet sor, ha legalább két jelölt versenyben maradt.
A 7. §-hoz
Országos listán a pártok arányosan szereznek mandátumokat. Nem szerez mandátumot az a párt, aki nem éri el a szavazatok 5 %-át (közös lista, illetőleg kapcsolt lista esetén ez az arány 10 %, illetve 15 %). Kisebbségi jelölő szervezetekre ez a szabály nem vonatkozik. Kisebbségi jelölő szervezet már akkor is mandátumot szerez, ha az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám egyharmadánál több szavazatot szerzett.
A 8. §-hoz
Kompenzációs mandátumokat a pártok az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazataik arányában szereznek. A kompenzációs mandátumot a párt által, a második fordulót követően megnevezett, egyéni vagy listás jelölt szerzi meg. A párt nyilatkozatának hiányában a kompenzációs mandátumot az országos listán soron következő - mandátumot még nem szerzett - jelölt szerzi meg.
A 9. §-hoz
Egyéni választókerületben az időközi választás érvényességéhez első fordulóban a választók több mint egyharmadának a részvételére van szükség, míg a második fordulóban nincs érvényességi küszöb, a választás mindenképpen érvényes és eredményes lesz.
A 10. §-hoz
Az egyéni választókerületek kialakításáért a Kormány a felelős.
A 11. §-hoz
Az egyéni választókerületek kialakítása során érvényesíteni kell az Alkotmánybíróság 22/2005. (VI. 17.) AB számú határozatában foglalt arányossági szempontokat, a Javaslat ezért módosítja a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.
A 12. §-hoz
A Javaslat szerint, az új választási rendszer a soron következő általános országgyűlési választásokon lép életbe, kellő felkészülési időt biztosítva ezzel a pártoknak, a választási szerveknek, és a választópolgároknak.