A Kúria Bfv.1351/2016/6. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 294. §, 459. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Hivatalos személy minőségének megállapítása vesztegetés elfogadása esetén.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.654/2013/46., Fővárosi Ítélőtábla Bf.139/2015/9., *Kúria Bfv.1351/2016/6.* (BH 2017.7.213), 3266/2017. (X. 19.) AB végzés

***********

KÚRIA

Bfv.I.1351/2016/6. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év január hó 10. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 29.B.654/2013/46. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.139/2015/9. számú végzését I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2015. március 2. napján kihirdetett 29.B.654/2013/46. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) és (2) bekezdés]; ezért két év - végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható, emellett 14.414.405 forint vagyoni előnyre vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2015. december 9. napján kihirdetett 5.Bf.139/2015/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, azt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapítva.

Álláspontja szerint védence sem az 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés j) pontja, sem a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. k) pontja alapján nem tekinthető az ítéleti tényállás időszakában hivatalos személynek; a ... Főfelügyelőségnél 2006 szeptemberétől megbízással mint elemző, javaslat-készítő tevékenykedett, 2006 novemberétől ugyancsak megbízás alapján tanácsadóként, 2007. szeptember 7. napjától mint külső jogi igazgatási tanácsadó, 2007. december 18-tól köztisztviselőként elnöki tanácsadó, 2009. január 15. napjától mint projektmenedzser, előadó, 2009. május 6. napjától stratégiai és módszertani főigazgató volt, és mivel a ... Hatóságnál nem látott el a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági feladatot, nem volt sem államigazgatási szervnél, sem központi hivatalnál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő olyan személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozott; ezért bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg és a terheltet a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének vádja alól mentse fel.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

Arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt 2006 októbere és 2009 decembere között folyamatosan vett részt részint a ... Főfelügyeletnél megbízással az ún. ...-projektre vonatkozó szerződések előkészítésében, majd ugyancsak tanácsadói feladatokat ellátva tevékenykedett a ... Főfelügyelet jogutódjaként létrehozott ... Hatóságnál, az ún. ...-program kapcsán, majd projektvezetőként, illetve elnöki biztosként további projektek végrehajtásában, 2009 májusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató lett. Miután ezek kapcsán feladata volt a hatósági feladatok ellátását támogató projektek megvalósításra pályázó és azt elnyerő 1.Zrt.-től az ... Hatóság által megrendelt informatikai rendszerek kivitelezésében történő aktív részvétel és az 1.Zrt. teljesítményének igazolása, álláspontja szerint szakmai tevékenysége megkérdőjelezhetetlenül hozzátartozott az ... Hatóság jogszabályon alapuló tevékenységéhez, a hatóság működésének hatékonyabbá tételéhez.

Ezért megítélése szerint az ... Hatóságnál részletezett tevékenysége kapcsán mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos büntető törvény alapján hivatalos személynek minősült.

Ugyanakkor utalt arra, hogy a bűncselekmény folyamatos jellege miatt azt helytelenül minősítették folytatólagosan elkövetettnek az eljárt bíróságok, azonban ez a büntetés törvényes voltát nem érinti.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.1316/2016/1.).

A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, az indítványozó által nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozó által felhívott - a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el, a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség; bizonyításnak pedig nincs helye.

Az első fokú ítéletben rögzített tényállást a másodfokon eljárt ítélőtábla kiegészítette.

Ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Azonban a Kúria a következetes gyakorlatának megfelelően a tényállás részének tekintette helytelen ítéletszerkesztés miatt nem az ott, hanem a bizonyítékok értékelésére vonatkozó részben rögzített tényeket is.

Az ekként irányadó tényállás lényege szerint az 1.Zrt., aminek vezérigazgatója a II. rendű terhelt volt, 2006 és 2009 között rendszeresen részt vett a ... Főfelügyelet, majd annak jogutódja, a ... Hatóság által kiírt meghívásos, informatikai fejlesztésű tárgyú pályázatokon, amiket rendre meg is nyert, és így több milliárd forint bevételre tett szert.