BH 2017.7.213 I. A központi hivatalok központi államigazgatási szervnek minősülnek, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Hivatalos személynek minősül az az autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; minden olyan tevékenység a szervek rendeltetésszerű működéséhez tartozik, amelynek végzésére az adott szervet jogszabály jogosítja fel vagy kötelezi [Btk. 459. § (1) bek. 11. pont k) alpont; a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bek. g) pont; 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.].

II. A hivatali vesztegetés elfogadása kapcsán vezető beosztásúnak kell tekinteni azt a hivatalos személyt, aki egységet, csoportot, osztályt vezetve, másokat irányítva részt vesz a központi hivatal feladatainak ellátásában [Btk. 294. § (2) bek.].

III. A folytatólagosság a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette kapcsán akkor állapítható meg, ha folyamatosan fennálló kapcsolatban ugyanattól a személytől többször kér vagy fogad el előnyt a hivatalos személy [Btk. 6. § (2) bek., 294. §].

[1] A törvényszék a 2015. március 2. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294. § (1) és (2) bek.]; ezért két év - végrehajtásában négyévi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható, emellett 14 414 405 forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró ítélőtábla a 2015. december 9. napján kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, azt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapítva.

[4] Álláspontja szerint védence sem az 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés j) pontja, sem a Btk. 459.§ (1) bekezdés 11. k) pontja alapján nem tekinthető az ítéleti tényállás időszakában hivatalos személynek; a Közlekedési Főfelügyelőségnél 2006 szeptemberétől megbízással mint elemző, javaslatkészítő tevékenykedett, 2006 novemberétől ugyancsak megbízás alapján tanácsadóként, 2007. szeptember 7. napjától mint külső jogi igazgatási tanácsadó, 2007. december 18-tól köztisztviselőként elnöki tanácsadó, 2009. január 15. napjától mint projektmenedzser, előadó, 2009. május 6. napjától stratégiai és módszertani főigazgató volt, és mivel a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál nem látott el a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági feladatot, nem volt sem államigazgatási szervnél, sem központi hivatalnál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő olyan személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozott; ezért bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor.

[5] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg és a terheltet a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének vádja alól mentse fel.

[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

[7] Arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt 2006 októbere és 2009 decembere között folyamatosan részt vett részint a Közlekedési Főfelügyeletnél megbízással az ún. KIV-projektre vonatkozó szerződések előkészítésében, majd ugyancsak tanácsadói feladatokat ellátva tevékenykedett a Közlekedési Főfelügyelet jogutódjaként létrehozott Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, az NKH-nál az ún. KÖKIR-program kapcsán, majd projektvezetőként, illetve elnöki biztosként további projektek végrehajtásában, 2009 májusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató lett. Miután ezek kapcsán feladata volt a hatósági feladatok ellátását támogató projektek megvalósításra pályázó és azt elnyerő zrt.-től az NKH által megrendelt informatikai rendszerek kivitelezésében történő aktív részvétel és az E. Zrt. teljesítményének igazolása, álláspontja szerint szakmai tevékenysége megkérdőjelezhetetlenül hozzátartozott az NKH jogszabályon alapuló tevékenységéhez, a hatóság működésének hatékonyabbá tételéhez.

[8] Ezért megítélése szerint az NKH-nál részletezett tevékenysége kapcsán mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény alapján hivatalos személynek minősült.

[9] Ugyanakkor utalt arra, hogy a bűncselekmény folyamatos jellege miatt azt helytelenül minősítették folytatólagosan elkövetettnek az eljárt bíróságok, azonban ez a büntetés törvényes voltát nem érinti.

[10] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[11] A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta.

[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra figyelemmel bírálta felül. Emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, az indítványozó által nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is, ilyet azonban nem észlelt.

[13] A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozó által felhívott - a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

[14] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő hatá­rozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

[15] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el, a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség; bizonyításnak pedig nincs helye.

[16] Az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást a másodfokon eljárt ítélőtábla kiegészítette.

[17] Az ekként irányadó tényállás lényege szerint az E. Zrt., aminek vezérigazgatója a II. r. terhelt volt, 2006 és 2009 között rendszeresen részt vett a Közlekedési Főfelügyelet (KF), majd annak jogutódja, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiírt meghívásos, informatikai fejlesztésű tárgyú pályázatokon, amiket rendre meg is nyert, és így több milliárd forint bevételre tett szert.

[18] Azoknak a szellemi termékeknek a létrejöttében, amelyre ezek a különböző informatikai rendszerek épültek, 2005-2006-ban az I. r. terhelt is részt vett, utoljára 2006. május 18-án készített ehhez modult; az elvégzett munkáról azonban számla nem készült.