BH 2010.8.210 I. A szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye rendőr által kizárólag a rendőri szolgálat során a szolgálat ellátásával szoros kapcsolatban követhető el. Ha a meg nem történt balesetről a rendőr fiktív igazolást állít ki, ezzel nem katonai bűncselekményt követ el, s a cselekményének elbírálása nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá [Btk. 122. § (1) bek., 348. §; Be. 470. § (1) bek.].

II. Az elfogultsági kifogás elbírálatlansága, ha azt nem a bíró maga vagy a tanács elnöke jelentette be, nem akadálya a kifogásolt bíró további eljárásának, s - 2009. augusztus 13. napját követően bejelentett ilyen kifogás esetén - annak sem, hogy a kifogásolt bíró az ügydöntő határozat meghozatalában részt vegyen [Be. 24. § (1)-(3) bek.; 2009. évi LXXXIII. tv. 2. §, 59. § (1) bek.].

A kerületi bíróság, illetve az eljárt másodfokú bíróság a 2008. október 21-én jogerőre emelkedett ítéletével csalás bűntette, illetőleg csalás bűntettének kísérlete, továbbá más bűncselekmények miatt az ügyben felülvizsgálati indítványt előterjesztő I. r., II. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r., XI. r. terheltet halmazati büntetésül próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, a XIII. r., a XIV. r., a XV. r. és XVI. r. terheltet pénzbüntetésre ítélte, továbbá a XXI. r. terheltet 1 évre próbára bocsátotta, míg a XXIII. r. és XXIV. r. terheltet 2-2. rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt megrovásban részesítette.

A jogerős határozatok ellen a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva a terheltek éltek közösen megszerkesztett és előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal eljárási szabálysértések, valamint a jogerős határozat megalapozatlansága miatt.

Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértést valósítottak meg azzal, hogy katonai büntetőeljárásra tartozó ügyet bíráltak el.

Az eljárt bíróságok ugyanis nem észlelték azt, hogy a hamis rendőri baleseti igazolólapok kiállításával a II. r., a IV. r. és a XIX. terhelt a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálatban kötelességszegés vétségét, 350. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jelentési kötelezettség megszegésének vétségét, és egy esetben a Btk. 354. §-ának (1) bekezdése szerinti parancs iránti engedetlenség vétségét is megvalósították. Az ügy ezért már a nyomozás kezdetétől katonai büntetőeljárásra tartozott, s arra is tekintettel, hogy egyes vádlottak rendőri szolgálati viszonya továbbra is fennállt, a bírósági szakban is katonai tanácsnak kellett volna eljárni.

Felhozták azt is, hogy az első fokon eljáró bíró ellen bejelentett elfogultsági kifogások az elsőfokú ítélet meghozataláig nem nyertek elbírálást, ezért a tanács elnöke az ítélethozatalban nem vehetett volna részt. Ezzel a Be. 373. § (1) bekezdés II/b. pontja szerinti eljárási szabálysértés valósult meg.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt valamennyi terhelt vonatkozásában törvényben kizártnak értékelve, annak elutasítását indítványozta.

Álláspontja szerint nem tévedtek a büntetőügy kapcsán eljárt hatóságok, amikor mellőzték a katonai büntetőeljárás hatályának megállapítását. Figyelemmel az irányadó tényállásra nem merül fel a terhelteknél a jelentési kötelezettség megszegésének, illetve a parancs iránti engedetlenségnek a gyanúja sem.

Az elsőfokú bíróság pedig azt követően hozott érdemi határozatot, hogy a tanácselnök ellen bejelentett kizárási indítványt az eljáró bíróság másik tanácsa elbírálta, és azt alaptalanként elutasította. Így a felülvizsgálatnak a Be. 373. § (1) bekezdés II/b. pontja szerinti okból sincs helye.

A Legfelsőbb Bíróság a terhelteknek a tényállás megalapozatlanságát állító érveivel nem foglalkozott.