32007R1279[1]

A Tanács 1279/2007/EK rendelete ( 2007. október 30. ) az Orosz Föderációból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Thaiföldről és Törökországból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 1279/2007/EK RENDELETE

(2007. október 30.)

az Orosz Föderációból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Thaiföldről és Törökországból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:ELJÁRÁSHatályos rendelkezések

(1) A Tanács 2001. február 2-án a 230/2001/EK rendelettel ( 2 ) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket vetett ki a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó bizonyos vas- és acélkötelekre és -kábelekre (a továbbiakban: ADK; a legutóbbi három ország a továbbiakban: érintett országok). Az ADK-ra végleges dömpingellenes intézkedéseket a Tanács 2001. augusztus 2-án rendelt el az 1601/2001/EK rendelettel ( 3 ) (a továbbiakban: eredeti rendelet). A Cseh Köztársaságból származó ADK behozatalára vonatkozó intézkedések az Európai Unió 2004. május 1-jei kibővítését követően érvényüket vesztették.

(2) 2001. július 26-án, a 2001/602/EK határozattal ( 4 ) a Bizottság elfogadta egy orosz és egy thai exportőr kötelezettségvállalásait az (1) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban.

(3) 2005. november 8-án a Tanács, az 1858/2005/EK rendelettel ( 5 ) a Kínai Népköztársaságból, Indiából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó egyes acélkötelek és kábelek behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes intézkedéseket hozott (a továbbiakban: párhuzamos eljárás).

Felülvizsgálatok iránti kérelemRészleges időközi felülvizsgálatok az oroszországi exportáló gyártókkal szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről

(4) 2004-ben a Bizottság két, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, részleges időközi felülvizsgálat (a továbbiakban: időközi felülvizsgálatok) iránti kérelmet kapott. A kérelmeket, amelyeknek hatálya a dömpingre korlátozódott, a Cserepoveckij Sztaleprokatnüj Zavod Nyilvános Részvénytársaság (Open Joint Stock Company Cherepovetsky Staleprokatny Zavod, a továbbiakban: ChSPZ), illetve a Belorecki Vas- és Acélművek Részvénytársaság (Joint Stock Company Beloretsk Iron & Steel Works, a továbbiakban: BMK) nyújtotta be, amelyek mindketten ADK-t exportáló gyártók Oroszországban.

(5) Amint azt egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hirdetmény ( 6 ) kifejti, a ChSPZ neve, miután az Orlovszkij Sztaleprokatnüj Zavod Nyilvános Részvénytársasággal (Open Joint Stock Company Orlovsky Staleprokatny Zavod, a továbbiakban: OSPAZ) és a Szeversztal-Metiz Zártkörű Részvénytársasággal összeolvadt, Szeversztal-Metiz Zártkörű Részvénytársaságra (Closed Joint Stock Company Severstal-Metiz, a továbbiakban: SSM) változott. Ez a névváltozás 2006. január 1-jétől lépett érvénybe.

(6) A kérelmezők szerint az intézkedések alapját képező körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartós jellegűek. Ezenkívül mindkét exportáló gyártó azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések meglévő mértéke többé nem szükséges a dömping ellensúlyozásához.

(7) A Bizottság - miután egyeztetett a tanácsadó bizottsággal - megállapította, hogy a két időközi felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, ezt a felülvizsgálatot 2004. augusztus 10-én megindította ( 7 ).

Részleges időközi felülvizsgálat egy törökországi exportáló gyártóval szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről

(8) A közelgő lejáratról szóló értesítés ( 8 ) közzétételét követően, 2006. április 28-án a Bizottság kapott egy, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet (amely a 11. cikk (2) bekezdésén alapuló felülvizsgálat (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) iránti, a (12)-(15) preambulumbekezdésben tárgyalt kérelemmel együtt érkezett be).

(9) A kérelmet az európai drótkötélgyártók összekötő bizottsága (Liaison Committee of EU Wire Ropes Industries, a továbbiakban: EWRIS vagy a kérelmező) nyújtotta be, a Közösség vas- és acélkötél- és -kábel-előállításának nagy részét, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében.

(10) Az időközi felülvizsgálatnak a kérelmező által kért hatálya az egyetlen törökországi exportáló gyártó dömpingszintjére korlátozódott (amelyre jelenleg nulla mértékű a vám). A kérelmező szerint az intézkedések szintje többé nem elegendő a károkozó dömping ellensúlyozására.

(11) Mivel a Bizottság - miután konzultált a tanácsadó bizottsággal - megállapította, hogy az időközi felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, ezt a felülvizsgálatot 2006. augusztus 3-án megindította ( 9 ).

Hatályvesztési felülvizsgálat az Oroszországgal, Thaifölddel és Törökországgal szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről

(12) A közelgő lejáratról szóló értesítés közzétételét követően, 2006. április 28-án a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem érkezett (amely együtt érkezett a fenti (8)-(11) preambulumbekezdésben tárgyalt, időközi felülvizsgálat iránti kérelemmel).

(13) A kérelmet az európai drótkötélgyártók összekötő bizottsága (Liaison Committee of EU Wire Ropes Industries a továbbiakban: EWRIS vagy a kérelmező) nyújtotta be, a Közösség vas- és acélkötél- és -kábel-előállításának nagy részét, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében.

(14) A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem az alaprendelet által jelenleg lefedett összes országra vonatkozik, és arra alapozták, hogy az intézkedések lejárata valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érintő károkozás folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(15) Mivel a Bizottság - miután egyeztetett a tanácsadó bizottsággal - megállapította, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, ezt a felülvizsgálatot 2006. augusztus 3-án megindította.

Részleges időközi felülvizsgálat egy thaiföldi exportáló gyártóval szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről

(16) A Bizottság kapott egy kérelmet az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, részleges időközi felülvizsgálat iránt. A kérelmet, amelynek hatálya a dömpingre korlátozódik, az Usha Siam Steel Industroes Public Company Ltd., az ADK thaiföldi exportáló gyártója nyújtotta be.

(17) A kérelmező szerint az intézkedések meghozatalának alapját képező körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartós jellegűek. Ezenkívül az exportáló gyártó azt állította, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések mértéke többé nem szükséges a dömping ellensúlyozásához.

(18) Mivel a Bizottság - miután konzultált a tanácsadó bizottsággal - megállapította, hogy az időközi felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, ezt a felülvizsgálatot 2007. március 22-én megindította ( 10 ).

A vizsgálatok által érintett felek

(19) A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az exportáló országok képviselőit, az importőröket, a közösségi gyártókat, a felhasználókat és a hatályvesztési felülvizsgálatot, illetve a részleges időközi felülvizsgálatokat kezdeményező kérelmezőt. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a megindításról szóló értesítésben megállapított határidőn belül nézeteiket írásban ismertessék vagy szóbeli meghallgatást kérjenek. Mindazok az érdekelt felek, akik azt kérték, és bemutatták, hogy vannak különleges okok a meghallgatásukra, megkapták a szóbeli meghallgatás lehetőségét.

Mintavétel közösségi gyártókból

(20) Tekintettel a közösségi gyártók láthatólag nagy számára, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat során, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően, megvizsgálandó a mintavétel esetleges alkalmazása. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a közösségi gyártókat felkérték arra, hogy a vonatkozó felülvizsgálatok megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és adják át a Bizottságnak a megindításról szóló értesítésben kért információkat.

(21) A 17 közösségi gyártó által benyújtott információk megvizsgálása után az a vélemény alakult ki, hogy öt vállalatot kell a mintához kiválasztani, mégpedig a vizsgálati időszakban megvalósult gyártási és értékesítési volumenük alapján. A minta a következő cégekből áll:

- Bridon GmbH, Gelsenkirchen, Németország

- Casar Drahtseilwerk Saar GmbH ("Casar"), Saarbrücken, Németország

- Wire and Rope Factory Drumet S.A. ("Drumet"), Włocławek, Lengyelország

- Manuel Rodrigues de Oliveira SA & Filhos S.A. ("Oliveira"), Gemunde, Portugália

- Tréfileurope S.A., Bourg-en-Bresse, Franciaország.

Mintavétel közösségi importőrökből

(22) Tekintettel a közösségi importőrök láthatólag nagy számára (a kérelemben 32 importőrt soroltak fel), a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat során, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően, megvizsgálandó a mintavétel esetleges alkalmazása. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a közösségi importőröket felkérték arra, hogy a vonatkozó felülvizsgálatok megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek és adják át a Bizottságnak a megindításról szóló értesítésben kért információkat.

(23) Mivel azonban csak egyetlen importőr jelentkezett a mintavételi kérdőív megválaszolásával, az a döntés született, hogy a mintavétel ebben az esetben nem biztosított.

Kérdőívek és ellenőrzés

(24) A kérdőíveket ezért megküldték az érintett országokban az összes ismert exportáló gyártónak, a fenti, (23) preambulumbekezdésben említett egyetlen importőrnek, a mintában szereplő közösségi gyártóknak és a felhasználóknak.

(25) A kérdőívekre válaszok a következőktől érkeztek:

- két exportáló gyártó az Orosz Föderációból, az időközi felülvizsgálat céljára és egy a hatályvesztési felülvizsgálat céljára,

- egy exportáló gyártó Thaiföldről és kapcsolatban álló importőre az Egyesült Királyságból,

- két exportáló gyártó Törökországból,

- egy importőr, amely az érintett országok exportáló gyártóival áll kapcsolatban,

- öt közösségi gyártó, amelyek a mintába bekerültek,

- egy független importőr.

(26) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet elemzéséhez szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatást tett a következő cégek telephelyein:

a) Oroszország

- Szeversztal-Metiz, Cserepovec

- BMK, Beloreck

b) Thaiföld

- Usha Siam Ltd., Bangkok

c) Törökország

- Celik Halat, Izmit-Kocaeli

- Has Çelik ve Halat Sanayi Ticaret A.S. ("Has Celik"), Hacilar Kayseri

d) A mintában szereplő közösségi gyártók

- Bridon GmbH, Gelsenkirchen, Németország

- Casar Drahtseilwerk Saar GmbH ("Casar"), Saarbrücken, Németország

- Wire and Rope Factory Drumet S.A., Włocławek, Lengyelország

- Manuel Rodrigues de Oliveira SA & Filhos S.A., Gemunde, Portugália

- Tréfileurope S.A., Bourg-en-Bresse, Franciaország

e) Kapcsolatban álló importőr a Közösségben

- Usha Martin UK Ltd., Clydebank, Egyesült Királyság

f) Független importőrök a Közösségben

- HEKO Industrieerzeugnisse GmbH, Hemer, Németország.

A felülvizsgálati eljárás által lefedett vonatkozó időszakok

(27) A dömping és a károkozás folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a hatályvesztési felülvizsgálat esetében a 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat vizsgálati időszaka vagy hatályvesztési vizsgált időszak) terjedt ki. A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét megítélendő, az erre vonatkozó tendenciák megvizsgálása a 2003. január 1-jétől a hatályvesztési vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(28) Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, a két oroszországi exportáló gyártótól történő behozatalra vonatkozó részleges időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka a 2003. július 1. és 2004. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: oroszországi időközi felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(29) Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, törökországi exportáló gyártótól történő behozatalra vonatkozó részleges időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka (a továbbiakban: törökországi időközi felülvizsgálati időszak) azonos a hatályvesztési felülvizsgálati időszakkal.

(30) Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, a thaiföldi exportáló gyártótól történő behozatalra vonatkozó részleges időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka a 2006. április 1. és 2007. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: thaiföldi időközi felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

Közzététel és véleményezési lehetőség

(31) Valamennyi érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a szándék az volt, hogy az Oroszországból származó egyes vas- vagy acélkötelekre és -kábelekre végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, és a Thaiföldről és Törökországból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatokat meg kell szüntetni. Egyúttal kijelöltek egy, ezt a közzétételt követő határidőt is, amelynek folyamán észrevételeiket benyújthatták. Észrevételeiket mérlegelték, adott esetben pedig figyelembe is vették.

ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉKÉrintett termék

(32) A jelen hatályvesztési felülvizsgálat által érintett termék ugyanaz, mint amelyet az eredeti rendelet meghatároz, vagyis az érintett országokból származó kötél és kábel - ideértve a zárt sodrású vas- vagy acélkötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet nem - 3 mm-t meghaladó keresztmetszettel, szerelvényekkel is (a továbbiakban: érintett termék). Az ADK jelenleg a 7312 10 81, 7312 10 83, 7312 10 85, 7312 10 89 és 7312 10 98 KN-kód alatt kerül besorolásra.

(33) Az egyik érdekelt fél úgy érvelt, hogy az érintett terméket két különböző csoportba kellene besorolni, nevezetesen: a) általános rendeltetésű ADK; és b) nagyteljesítményű ADK. Továbbá azzal érvelnek, hogy ez utóbbiakat - amelyeket állításuk szerint az exportáló országokban nem gyártanak - az eljárásból ki kellene zárni, mivel egyes importőrök szerint az e kategóriába tartozó ADK-típusok különböznek a mások kategóriába tartozó ADK-któl, és ezek között az ADK-k között nincs verseny.

(34) Először is, az érdekelt fél nem hozott fel semmiféle olyan elemet, amely megmutatná, hogy az érintett országokból importált termék nem olyan, mint az, amelyet a közösségi gazdasági ágazat gyárt, vagy hogy a kérdéses ADK-k nem versenyeznek egymással, vagy egymással nem behelyettesíthetők. Ezért a panaszt el kellett utasítani.

(35) Nem tudta továbbá bemutatni, hogy az érintett termék meghatározása és leírása, ahogyan az ideiglenes rendelet (10)-(13) preambulumbekezdésében szerepel, téves lenne.

(36) Az érintett termékre az eredeti rendeletben megadott meghatározás ezért megerősítést nyert.

Hasonló termék

(37) Az eredeti rendelet (14)-(19) preambulumbekezdésében megállapítást nyert, hogy az érintett termék, a közösségi gyártók által előállított és értékesített ADK és az érintett országok belföldi piacain értékesített és a Közösségbe exportált ADK ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonlónak kell tekinteni.

(38) Az egyik érdekelt fél úgy érvelt, hogy az importált ADK a Közösségben előállított és értékesített ADK-tól jelentősen különbözik, és a jelen vizsgálatok céljaira ezek nem összehasonlíthatók. Úgy érvelt, hogy a Közösségbe behozott termékek nem versenyeznek közvetlenül a Közösségben előállított ADK-val.

(39) Ugyanezek az érvek hangzottak el az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében tett megállapításokhoz vezető vizsgálat során. Mivel az érdekelt fél nem hozott fel egyetlen új elemet sem, amely megmutatná, hogy az érintett országokból importált termék nem ugyanolyan, mint az, amelyet a Közösségben állítanak elő és értékesítenek, a panaszt el kell utasítani.

(40) Az eredeti rendelet (14)-(19) preambulumbekezdésében a hasonló termék tekintetében levont következtetések ezért megerősíthetők.

DÖMPING ÉS A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGEA behozatal dömpingje a felülvizsgálati vizsgálati időszak során - Általános elvek

(41) Az összhang érdekében első lépésben megvizsgálásra került, hogy jelenleg van-e dömping és hogy az intézkedések lejárata valószínűleg a dömping folytatódásához vezetne-e. Második lépésben - az alaprendeletnek megfelelően - országonként megvizsgálásra került, hogy az időközi felülvizsgálatok az eredeti rendelet megállapításaira milyen kihatásokkal járhatnak.

Általános módszertan

(42) Az alábbiakban ismertetett általános módszertant alkalmazták az érintett országok valamennyi exportáló gyártójára, és az azonos az eredeti vizsgálat módszertanával. A dömpingre vonatkozó megállapítások bemutatása az egyes érintett országoknál ezért csak azt ismerteti, ami az egyes exportáló országokat tekintve sajátos.

Rendes érték

(43) A rendes érték meghatározásához a Bizottság először minden egyes exportáló gyártónál azt állapította meg, hogy az érintett termék általa megvalósított belföldi értékesítése reprezentatív-e a Közösségbe irányuló exportértékesítésével összevetve. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a belföldi értékesítést akkor tekintette reprezentatívnak, ha minden egyes exportáló gyártó teljes belföldi értékesítési volumene a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítési volumenének legalább 5 %-át tette ki.

(44) Ezt követően a Bizottság azonosította az érintett termék azon, az összességében reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező exportáló gyártók által belföldön értékesített típusait, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített típusokkal.

(45) A Bizottság minden egyes, az exportáló gyártók által saját belföldi piacukon értékesített és a Közösségbe irányuló kivitelre értékesített ADK-típusokkal közvetlenül összehasonlíthatónak tekinthető típusra megállapította, hogy a belföldi értékesítés kellően reprezentatív-e az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Az ADK egy adott típusának belföldi értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi összértékesítésének volumene a hatályvesztési vizsgált időszak vagy a vonatkozó időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka folyamán elérte vagy meghaladta a Közösségbe exportált, összehasonlítható ADK-típus összértékesítési volumenének 5 %-át.

(46) Megvizsgálták azt is, hogy az egyes ADK-típusok belföldi értékesítése, az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján, a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósultnak tekinthető-e. Ez úgy történt, hogy az érintett országok minden egyes exportáló gyártója esetében az érintett termék minden egyes exportált típusánál meghatározták a belföldi piacon független ügyfeleknek történő nyereséges értékesítés arányát a vizsgálati időszak folyamán.

a) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél volumenében mérve a belföldi piacon való értékesítés több mint 80 %-a nem a fajlagos költségek alatt történt, vagyis ahol az érintett terméktípus értékesítési átlagára az érintett terméktípus előállítási átlagköltségével azonos vagy annál magasabb volt, a rendes értéket a szóban forgó terméktípus belföldi összértékesítésének átlagáraként számították ki, függetlenül attól, hogy ez az értékesítés nyereséges volt-e vagy sem.

b) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi piacon történő értékesítés volumenének legalább 10, de legfeljebb 80 %-a nem volt a fajlagos költségek alatt, a rendes értéket azoknak az ügyleteknek a súlyozott értékesítési átlagáraként számították ki, amelyeket a szóban forgó típus fajlagos költségeinek megfelelően vagy annál magasabb áron kötöttek.

c) Azon terméktípusok esetében, amelyeknél volumenben mérve a belföldi piacon kevesebb mint 10 %-ot értékesítettek a fajlagos költségeknél nem alacsonyabb áron, úgy ítélték meg, hogy azt a terméktípust nem a rendes kereskedelemi forgalom keretében értékesítették, és ezért az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban más módszert kellett alkalmazni.

(47) Azokban az esetekben, amikor a rendes értékeket számtanilag kellett képezni, azok képzése az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban történt, vagyis az érintett típus előállítási költségének alapján, amihez hozzáadtak egy összeget az értékesítési, általános és igazgatási (selling, general and administrative, SGA-) költségekre és bizonyos nyereséghányadra. Az SGA-költségek összege az exportáló gyártónál a hasonló termék kapcsán felmerült összeget és az exportáló gyártó által a hasonló termék értékesítésén a rendes kereskedelmi forgalom keretében elért átlagos nyereséghez kapcsolt nyereség összegét jelenti.

Exportár

(48) Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független ügyfeleknek szállították a Közösségben, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint történt, nevezetesen a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján.

(49) Azokban az esetekben, amikor az értékesítés egy kapcsolatban álló importőrön vagy kereskedőn keresztül történt, az exportárat számtanilag képezték, a kapcsolatban álló importőr független ügyfeleknek történő viszonteladási árai alapján. Kiigazítások történtek az összes, a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségre, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, és egy indokolt mértékű nyereséghányadot, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban. A megfelelő nyereséghányad megállapítása a közösségi piacon működő független együttműködő kereskedők/importőrök által megadott információk alapján történt.

Összehasonlítás

(50) A rendes érték és az exportár összehasonlítása a gyári árak alapján történt. A rendes érték és az exportár közötti valós összehasonlítás biztosítása céljából, kiigazítások formájában megfelelő engedményt rendeltek az árat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek miatt, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. Megfelelő kiigazításokra minden olyan esetben sor került, amikor azok indokoltnak, pontosnak és bizonyítottnak találtattak.

(51) A kiigazítások a belvízi és az óceáni hajózásra, a biztosítási költségekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és az importilletékekre vonatkoztak, amelyeket a viszonteladói árból mind levontak, hogy a gyári árhoz elérkezzenek.

Dömpingkülönbözet

(52) Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, a dömpingkülönbözetet minden egyes együttműködő exportáló gyártóra kiszámították, a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlításával.

(53) Azoknál az országoknál, ahol az együttműködés szintje magasnak minősült (a hatályvesztési vizsgált időszak vagy a vonatkozó felülvizsgálati időszak folyamán a Közösségbe behozott teljes volumen 80 %-a felett), és ahol nem volt ok úgy vélni, hogy bármelyik exportáló gyártó az együttműködéstől tartózkodott volna, az intézkedések hatásosságának biztosítása érdekében a maradvány dömpingkülönbözet meghatározása annak az együttműködő exportáló gyártónak a szintjén történt, amelynél a dömpingkülönbözet a legmagasabb volt.

(54) Azoknál az országoknál, ahol az együttműködés szintje ennél alacsonyabbnak találtatott (a hatályvesztési vizsgált időszak vagy a vonatkozó felülvizsgálati időszak folyamán a Közösségbe behozott teljes volumen 80 %-ánál kevesebb), ott a maradvány dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 18. cikkének megfelelően, vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján történt.

A behozatal dömpingje a felülvizsgálati vizsgálati időszakok során - Általános elvekOroszország

Előzetes megjegyzések

(55) Két exportáló gyártóról ismeretes, hogy ADK-t gyártanak Oroszországban: a Szeversztal-Metiz, Cserepovec (a továbbiakban: SSM) és a BMK, Beloreck (a továbbiakban: BMK). Ily módon ezek a gyártás 100 %-át teszik ki, és a hatályvesztési vizsgált időszak folyamán a közösségi piacra irányuló behozatalban 1,5 %-os részesedést képviseltek. Mindkét gyártó együttműködött az időközi felülvizsgálat folyamán, de csak egyikük működött közre a hatályvesztési felülvizsgálatban. A másik gyártó jelezte, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatban nem kíván együttműködni. Azzal érvelt, hogy leszámítva azt a tényt, miszerint a cég az oroszországi időközi felülvizsgálati időszak alatt csak kis mennyiségeket exportált az EU-ba, a cég helyzete nem változott lényegesen a 2004 augusztusában indult időközi felülvizsgálat óta (lásd a fenti (4)-(7) preambulumbekezdést).

Részleges időközi felülvizsgálat az oroszországi exportáló gyártókkal szemben hatályban lévő intézkedésekről

(56) A részleges időközi felülvizsgálatok mindkét ismert orosz gyártó esetében az EU-ba irányuló dömping szintjére korlátozódtak. Mindkettőjüktől teljes mértékben kitöltött kérdőívek érkeztek be.

Rendes érték

(57) A rendes érték meghatározása a fenti (43) és (47) preambulumbekezdésben ismertetett általános módszertan szerint történt.

(58) Az egyik orosz exportáló gyártónál a rendes érték a tényleges belföldi árakon alapult, a fenti (46) preambulumbekezdésben meghatározott módszertannal összhangban. A másik orosz exportáló gyártónál a rendes érték főként a tényleges belföldi árakon alapult, de azt bizonyos terméktípusoknál számtanilag kellett képezni, a fenti (47) preambulumbekezdésben kifejtett módszertannak megfelelően.

Exportár

(59) Az exportár meghatározásához a fenti (48) és (49) preambulumbekezdésben kifejtett általános elveket alkalmazták.

(60) Ami az egyik orosz exportáló gyártónak egy kapcsolatban álló kereskedelmi cégen keresztül a Közösségbe irányuló exportértékesítését illeti, az exportár meghatározása az utóbbinak az oroszországi időközi felülvizsgálati időszak során a Közösségben az első független vevő által ténylegesen fizetett vagy fizetendő viszonteladói árak alapján történt.

(61) Megjegyzendő, hogy az egyik orosz exportőrnél szinte minden, a Közösségbe irányuló kivitele a Bizottság által 2001 augusztusában elfogadott árazási kötelezettségvállalás szerint valósult meg. Ilyen összefüggésben az exportárak meghatározása nem korlátozódott csupán az exportőrök múltbeli magatartásának megvizsgálására, hanem az exportárak várható jövőbeli alakulása is megvizsgálásra került. Ezen belül megvizsgálásra került az a kérdés, hogy ennek a kötelezettségvállalásnak a megléte befolyásolta-e az exportárak szintjét, és ezáltal nem váltak-e azok megbízhatatlanná a jövőbeli exportőri magatartás megállapítása számára.

(62) Továbbá megvizsgálásra került, hogy az exportőr által a Közösségben lévő ügyfeleknek felszámított exportárak megbízhatóak-e, és megfelelő alapot szolgáltatnak-e a dömpingkülönbözet kiszámításához a jelenlegi vizsgálatban az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás megléte ellenére. A vizsgálat elsősorban annak bemutatására irányult, hogy a Közösségbe irányuló export jelenlegi árait nem mesterségesen állapították-e meg a minimumimportárakhoz (minimum import price, a továbbiakban: MIP) viszonyítva, és ezért azok a jövőben fenntarthatók-e vagy sem. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a termék-ellenőrzési számok (product control number, a továbbiakban: PCN) megállapítására ehhez a vizsgálathoz felhasznált rendszer kifinomultabb volt, mint az a besorolási rendszer, amelyet akkor alkalmaztak, amikor a kötelezettségvállalás elfogadása 2001-ben megtörtént. Ez ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy a MIP-ek PCN-jei és a jelenlegiek közötti bármiféle összehasonlítás nem adna megbízható eredményt.

(63) A Közösségbe irányuló export árainak az egyéb harmadik országoknak felszámított árakkal való összehasonlítása típusonként történt. Ez azt mutatta, hogy a harmadik országokba irányuló export árai átlagukban lényegesen alacsonyabban voltak. Ezért az a következtetés adódott, hogy ennél a cégnél a Közösségbe irányuló exportjának árai nem használhatók fel az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése értelmében megbízható exportárak megállapítására a jelenlegi felülvizsgálat összefüggéseiben. Az EU-15-be irányuló eladások megbízható exportárainak hiányában a más országokban történő eladások áraira hagyatkoztak.

Összehasonlítás

(64) A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást illetően az (50) preambulumbekezdésben ismertetett megközelítést követték.

(65) Mivel az egyik orosz exportáló gyártó svájci kapcsolatban álló kereskedője egy jutalékalapon dolgozó ügynökhöz hasonló funkciókkal rendelkezik, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i. pontjával összhangban az exportárban a jutalékra kiigazítás történt. A jutalék szintjét az ilyen funkciókkal kapcsolatos árrés létére uraló közvetlen bizonyíték alapján számították ki.

Dömpingkülönbözet

(66) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban, a rendes érték súlyozott átlagát az exportárak súlyozott átlagával hasonlították össze, típusonként, az érintett termék megfelelő típusára.

(67) Amint azt az alábbi (104)-(107) preambulumbekezdés részletesebben kifejti, az összehasonlítás a BMK-nál folytatólagos dömping fennállását mutatta ki. Az SSM esetében szintén folyamatos dömping meglétét mutatta a súlyozott átlagos rendes érték és a súlyozott átlagos eladási ár összehasonlítása azon országok esetében, amelyeknél nem volt hatályban kötelezettségvállalás.

(68) A BMK esetében a nettó, a közösségi határparitáson számolt árának százalékában kifejezett, illetékfizetés előtti dömpingkülönbözet 36,2 %-nak bizonyult. Az SSM ugyanilyen alapon kifejezett dömpingkülönbözete 9,7 % volt.

Végleges dömpingellenes intézkedések

(69) Az időközi felülvizsgálati vizsgálatok során megállapított dömpingkülönbözetekre vonatkozó eredményekre is figyelemmel helyénvalónak tekinthető, hogy az alkalmazandó dömpingellenes vám a BMK esetében 36,2 %-ra, az SSM esetében pedig 9,7 %-ra módosuljon.

Hatályvesztési felülvizsgálat az oroszországi exportáló gyártókkal szemben hatályban lévő intézkedésekről

(70) A két ismert oroszországi ADK-gyártó közül csak az SSM működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálat vizsgálatában. Az összegyűjtött információk alapján ez a cég képviselte a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban Oroszország teljes, a Közösségbe irányuló kivitelének csaknem 100 %-át. A cég egyúttal az orosz gyártás mintegy 50 %-át képviselte. A Közösségbe irányuló kivitel alacsony szintű volt, és mintegy 3 300 tonnát tett ki a hatályvesztési felülvizsgálati időszakban, ami az EU fogyasztásának 1,5 %-át képviseli. Ez a látszólag alacsony piaci részesedés azonban nem takarhatja el azt a tényt, hogy Oroszországban nagy kihasználatlan gyártókapacitások vannak. A Közösségbe irányuló kivitel részesedése mennyiségben az együttműködő cég összes értékesítésének kevesebb mint 5 %-át tette ki. Amint a fenti (61) preambulumbekezdés említi, az együttműködő cégnek a Közösségbe irányuló szinte teljes kivitelére érvényben van az árakra vonatkozó kötelezettségvállalási megállapodás.

Rendes érték

(71) Amikor egy, az SSM által értékesített adott terméktípus belföldi árai nem voltak felhasználhatók a rendes érték meghatározására, mivel azt a belföldi piacok reprezentatív mennyiségben nem értékesítették, más módszert kellett alkalmazni. Amennyiben semmilyen más ésszerű módszer nem volt, a terméktípusonkénti, számtanilag képzett rendes értéket használták, ahogyan azt az SSM megadta és a Bizottság ellenőrizte.

(72) Ami a gyártás költségét illeti, az SSM azt állította, hogy az EU-ba irányuló kivitel költségszerkezete eltérő, a Közösségben és az orosz piacon érvényes műszaki szabványok eltérése miatt. A cég szerint a Közösség piacán eladott ADK-nak meg kell felelnie az úgynevezett DIN-szabványnak, ami Oroszországban nem követelmény. A belföldön értékesített és a Közösségnek eladott ADK gyártási költségét tartalmazó táblázat azt mutatta, hogy a különféle típusok között lényeges különbségek nem voltak. Egyes terméktípusoknál a belföldi gyártási költségek kissé magasabbak voltak, míg másoknál a közösségi gyártási költségek voltak kicsit alacsonyabbak. Ezért megállapítást nyert, hogy ez az állítólagos különbség a dömpinggel kapcsolatos számításokra nem lehetett kihatással.

Exportár

(73) Ami a Közösségbe irányuló kivitelt illeti, egyetlen ügylet kivételével, a gyártó az érintett terméket közvetlenül a Közösségnek értékesítette, kapcsolatban álló fél közreműködése nélkül. Az exportőr bizonyítékot nyújtott be arról, hogy az az egy ügylet nem az érintett termékre vonatkozott, és ezért azt a számítások során nem vették figyelembe.

Összehasonlítás

(74) A rendes érték és az exportár közötti valós összehasonlítás biztosítása céljából, kiigazítások formájában megfelelő engedményt tettek az árat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek miatt, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban.

Dömpingkülönbözet

(75) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban, a dömpingkülönbözetet terméktípusonként, a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján állapították meg. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat vizsgálati időszakában dömping nem volt.

(76) A Közösségbe irányuló kivitelre vonatkozó, az exportáló gyártók által szolgáltatott adatoknak és az Eurostat importstatisztikájából kinyert teljes behozatali volumennek az összehasonlítása azt mutatta, hogy az együttműködés magas szintű, mivel az együttműködő exportáló gyártó képviselte a vizsgálati időszakban nagyjából az Oroszországból származó közösségi behozatal egészét.

Thaiföld

Időközi felülvizsgálat egy thaiföldi exportáló gyártóval szemben hatályban lévő intézkedésekről

Rendes érték

(77) A rendes érték, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a rendes kereskedelem keretében független ügyfelek között a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő áron alapult. A thaiföldi időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka folyamán a cég az érintett terméket közvetlenül végső felhasználóknak értékesítette a belföldi piacon. A rendes érték csak a nyereséges értékesítésen alapul.

(78) A rendes érték, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a rendes kereskedelem keretében független ügyfelek között a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő áron alapult.

Exportár

(79) A kérelmező és együttműködő gyártó, az Usha Siam, korlátozott mennyiségben szállított ADK-t a Közösségbe a thaiföldi időközi felülvizsgálat időszakában. Erre az exportra árakra vonatkozó kötelezettségvállalás volt érvényben.

(80) A közösségi piacra irányuló közvetlen eladásoknál az exportárak, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, a rendes kereskedelem keretében független ügyfelek között a Közösségben fizetett vagy fizetendő áron alapultak.

(81) A kapcsolatban álló importőr, az Usha Marton UK közvetítésével megvalósult exportértékesítésnél az exportárak számtani képzése - az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban - azoknak az áraknak az alapján történt, amelyeken az importált terméknek a Közösségben első ízben, független ügyfeleknek történő viszonteladása megvalósult. Engedményt adtak minden, a vizsgálati időszakban a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségre, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a kapcsolatban álló importőr által a Közösségben realizált nyereséget is.

Összehasonlítás

(82) A rendes értéket az érintett termék minden egyes típusára összehasonlították az átlagos exportárral, a gyári ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, a valós összehasonlítás biztosítása céljából, figyelembe lettek véve azok a tényezők is, amelyekről azt állították és bemutatták, hogy az árra és az árak összehasonlíthatóságára hatással vannak. A kiigazítások a belvízi és az óceáni hajózásra, a biztosítási költségekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és az importilletékekre vonatkoztak, amelyeket a viszonteladói árból mind levontak, hogy a gyári árhoz elérkezzenek.

Dömpingkülönbözet

(83) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban, a dömpingkülönbözetet terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén, a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján állapították meg. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy az időközi felülvizsgálat vizsgálati időszakában dömping nem volt.

Hatályvesztési felülvizsgálat a thaiföldi exportáló gyártókkal szemben hatályban lévő intézkedésekről

(84) A három ismert thaiföldi ADK-gyártó közül egy működött együtt a vizsgálatban. Az összegyűjtött információk alapján ez a cég képviselte a hatályvesztési vizsgált időszakban a Közösségbe irányuló teljes thai kivitelnek csaknem 100 %-át. A cég egyúttal a thai gyártás mintegy 80 %-át képviselte. A Közösségbe irányuló kivitel a felülvizsgálat vizsgálati időszakában nagyon alacsony szinten volt. Az együttműködő cégnek a Közösségbe irányuló kivitelére árakra vonatkozó kötelezettségvállalás van érvényben.

Rendes érték

(85) Megállapítást nyert, hogy a hatályvesztési vizsgált időszak folyamán minden egyes exportált terméktípus teljes előállítási költsége magasabb volt, mint a belföldi ár. Ennek következtében a rendes érték megállapítása nem történhetett - az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban - a rendes kereskedelem keretében független ügyfelek között a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő ár alapján az együttműködő thai exportáló gyártó által exportált egyetlen ADK-típus esetében sem.

(86) A belföldi árakat számtanilag képezték, az exportáló gyártó saját gyártási, illetve értékesítési, általános és igazgatási költségeinek, valamint az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján egy ésszerű 5 %-os nyereséghányad figyelembevételével, az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

Exportár

(87) Az együttműködő exportáló gyártó az érintett terméket egy, a Közösségben található kapcsolatban álló cégen keresztül exportálta. Ennek következtében - és az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban - az exportárak számtani képzése azoknak az áraknak az alapján történt, amelyeken az importált terméknek a Közösségben első ízben, független ügyfeleknek történő viszonteladása megvalósult. Engedményt adtak minden, a vizsgálati időszakban a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségre, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és az importáló cég által a Közösségben realizált nyereséget is.

Összehasonlítás

(88) A rendes értéket az érintett termék minden egyes típusára összehasonlították az átlagos exportárral, a gyári ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban és a valós összehasonlítás biztosítása céljából, figyelembe vették azoknak a tényezőknek az eltéréseit, amelyekről azt állították és bemutatták, hogy az árra és az árak összehasonlíthatóságára hatással vannak. A kiigazítások a belvízi és az óceáni hajózásra, a biztosítási költségekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és az importilletékekre vonatkoztak, amelyeket a viszonteladói árból mind levontak, hogy a gyári árhoz elérkezzenek.

Dömpingkülönbözet

(89) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban, a dömpingkülönbözetet terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén, a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján állapították meg. Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a hatályvesztési vizsgált időszakban - az eredeti rendelethez képest - viszonylag alacsony mértékű volt a dömping. A dömpingkülönbözet súlyozott átlaga, a közösségi határon, CIF paritás szerinti érték százalékában kifejezve 7,6 % volt.

Törökország

Előzetes megjegyzések

(90) Két exportáló gyártó van Törökországban; mind a Celik Halat (a továbbiakban: Halat), mind a Has Celik (a továbbiakban: Has) együttműködött a hatályvesztési felülvizsgálat vizsgálatában, és a Has együttműködött a dömping szintjére vonatkozó részleges időközi felülvizsgálatban. A két gyártó teszi ki a Törökországból az EU-ba irányuló kivitel 100 %-át.

Időközi felülvizsgálat egy törökországi exportáló gyártóval szemben hatályban lévő intézkedésekről

(91) Emlékeztetni kell arra, hogy a fenti (10) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat egyetlen török exportőrre vonatkozik, amely állítólag dömpingeli ADK-ját a Közösségben.

Rendes érték

(92) A vizsgálat azt mutatta, hogy az érintett török exportőr által exportált terméktípusok rendes értékének meghatározásához felhasznált belföldi árak többsége nyereséget hozott. Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezért a felhasznált ár a rendes kereskedelem keretében független ügyfelek által a belföldi piacok fizetett vagy fizetendő áron alapult.

(93) Egyes terméktípusoknál a rendes érték számtani képzése a gyártó saját, az értékesítési, általános és igazgatási költségeket is magában foglaló gyártási költségei és egy ésszerű, 5 %-os haszonkulcs alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

Exportár

(94) Ami a Közösségbe irányuló kivitelt illeti, az érintett török gyártó az érintett terméket közvetlenül értékesítette a Közösségben, kapcsolatban álló fél közreműködése nélkül. A figyelembe vett exportár ezért - az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban - a termékért annak az exportáló országból a Közösségbe irányuló exportra történő értékesítésekor fizetett vagy fizetendő ár volt.

Összehasonlítás

(95) A rendes értéket az érintett termék minden egyes típusára összehasonlították az átlagos exportárral, a gyári ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. A valós összehasonlítás céljából a számítások során figyelembe vették a tényezők azon eltéréseit, amelyekről megállapítást nyert, hogy az árakra és az árak összehasonlíthatóságára hatást gyakorolnak. A kiigazítások a belvízi és az óceáni hajózásra, a biztosítási költségekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és az importilletékekre vonatkoztak, amelyeket a viszonteladói árból mind levontak, hogy a gyári árhoz elérkezzenek.

Dömpingkülönbözet

(96) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban, a dömpingkülönbözetet terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén, a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján állapították meg. Összességében ez az összehasonlítás megmutatta, hogy a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga, a közösségi határon, CIF-paritás szerinti érték százalékában kifejezve 0,12 % volt, vagyis csekély (de minimis) szintű.

Hatályvesztési felülvizsgálat a Törökországgal szemben hatályban lévő intézkedésekről

Rendes érték

(97) A fenti (46) preambulumbekezdésben ismertetett általános módszertanban leírt tesztek elvégzését követően megállapítást nyert, hogy a rendes értéket az egyik török exportáló gyártó által az EK-ba exportált ADK-típusok többségére számtanilag kell képezni. A rendes érték kiszámítása így a gyártó saját gyártási költségei és egy ésszerű, 5 %-os haszonkulcs alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(98) A másik gyártónál, amint azt a fenti (92) és (93) preambulumbekezdés kifejti, a terméktípusok többségénél a belföldi értékesítési árat lehetett felhasználni a rendes érték megállapítására. Ily módon a rendes érték, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a rendes kereskedelem keretében független ügyfelek között a belföldi piacok fizetett vagy fizetendő áron alapult.

Exportár

(99) Ami a Közösségbe irányuló kivitelt illeti, a török gyártók az érintett terméket közvetlenül értékesítették a Közösségben, kapcsolatban álló fél közreműködése nélkül. A figyelembe vett exportár - az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban - a termékért annak az exportáló országból a Közösségbe irányuló exportra történő értékesítésekor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

Összehasonlítás

(100) A rendes értéket az érintett termék minden egyes típusára összehasonlították az átlagos exportárral, a gyári ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban és a valós összehasonlítás biztosítása céljából, figyelembe vették azoknak a tényezőknek az eltéréseit, amelyekről azt állították és bemutatták, hogy az árra és az árak összehasonlíthatóságára hatással vannak. A kiigazítások a belvízi és az óceáni hajózásra, a biztosítási költségekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és az importilletékekre vonatkoztak, amelyeket a viszonteladói árból mind levontak, hogy a gyári árhoz elérkezzenek.

Dömping

(101) Az átlagos exportárnak a rendes értékkel való összehasonlítása minden egyes érintett terméktípus esetében a dömping fennállását csak az egyik törökországi exportőr esetében mutatta ki, és de minimis különbözetet mutatott a másik gyártónál (lásd a (96) preambulumbekezdést). A jelzett exportőrnél a dömpingkülönbözet, a közösségi határon, CIF paritás szerinti érték százalékában kifejezve 33,6 % volt.

(102) Megjegyzendő, hogy annak az exportőrnek az esetében az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet magas (50 %-nál több) volt, ami a károkozás mértékén alapuló vám kivetéséhez vezetett, az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban. A jelen felülvizsgálat szerint elvégzett vizsgálat azt jelzi, hogy a dömping továbbra is fennáll, alacsonyabb exportvolumenek mellett is, bár a szintje alacsonyabb.

A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(103) Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban az is megvizsgálásra került, hogy a vonatkozó felülvizsgálatok során feltárt megváltozott körülmények feltételezhetően tartós jellegűek-e.

Oroszország

BMK

(104) Erre a cégre jelenleg maradványvám vonatkozik, amelynek mértéke, az eredeti vizsgálat során - mivel abban a vizsgálatban a BMK nem működött együtt, egy másik orosz exportőrre vonatkozó adatok alapján - megállapított 50,7 %. A jelenleg 36,2 %-ban meghatározott dömpingkülönbözet kiszámítása azonban a BMK-val kapcsolatos, a teljes felülvizsgálati időszakra vonatkozó információk alapján történt.

(105) Emellett voltak olyan jelzések, hogy a rendes értéknek vagy az exportárnak a jelen vizsgálatban a BMK-ra megállapított szintje nem megbízható. A BMK exportára a Közösség esetében a más országokba irányuló kiviteléhez hasonlónak bizonyult, ahol a felülvizsgálati időszakban számottevően nagyobb mennyiségeket értékesítettek.

(106) Bár a felülvizsgálati időszakra megállapított dömpingkülönbözet az ADK viszonylag kis volumenű, a Közösségbe irányuló kivitelén alapul, okkal feltételezhető, hogy a megállapított dömpingkülönbözet tartós jelleggel megváltozott körülményeken alapul.

SSM

(107) Fontos emlékeztetni arra is, hogy az SSM exportáraira a Közösség viszonylatában árakra vonatkozó kötelezettségvállalás van érvényben, amelyet alkalmaznia kellett annak a tíz új tagállamnak a viszonylatában is (EU-10), amelyek az oroszországi időközi felülvizsgálati időszak utolsó két hónapjának elején, nevezetesen 2004 májusában csatlakoztak az EU-hoz. Bár a 2004. május 1-je előtt az EU-t alkotó 15 tagállamban található ügyfeleknek felszámított exportárak a kötelezettségvállalás által megkövetelt szinten voltak, megállapítást nyert, hogy az EU-10 ügyfeleknek történő értékesítés ennél alacsonyabb árszinten ment végbe. Továbbá az is megállapítást nyert, hogy az oroszországi időközi felülvizsgálati időszakban az egyéb harmadik országokba irányuló kivitel lényegesen alacsonyabb árakon és lényegesen nagyobb mennyiségekben valósult meg, mint a Közösségbe irányuló kivitelben.

(108) Az, hogy az SSM ADK-exportjának mennnyisége az oroszországi időközi felülvizsgálati időszakban alacsony volt, nem kapacitáskorlátoknak tulajdonítható, hiszen megállapítást nyert, hogy a cég jelentős tartalékkapacitásokkal rendelkezett. Ezért egyértelműnek tűnik, hogy a kivitel kis mennyisége az árakra vonatkozó kötelezettségvállalások által előírt árak eredménye. Ez arra utal, hogy amennyiben az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás megszűnik, nagyon valószínű, hogy az SSM a Közösség piacán nagyobb mennyiségeket értékesítene alacsonyabb (és ily módon dömpingelt) árakon.

(109) A fentiekben jelzettek szerint ebben az elemzésben az összes, mind a Közösségbe, mind a harmadik országokba irányuló kivitelt figyelembe vették.

(110) A vizsgálat megmutatta, hogy az SSM rendelkezik elegendő tartalékkapacitással ahhoz, hogy kivitelét mind a Közösség, mind harmadik országok irányában jelentősen megnövelje. Ha - amint az valószínű - az SSM megpróbálná az intézkedések kivetését megelőzően a Közösség piacán birtokolt piaci részesedését visszaállítani, azt azzal tehetné meg, ha dömpingelt áron értékesítene a Közösség piacán. Emellett az egyéb országok számára az árak átlagosan alacsonyabbak voltak, mint a Közösség piacán érvényesített árak, és a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az érintett terméket az EU-n kívüli országoknak dömpingelt áron értékesítették.

(111) Az SSM rendes értékét a felülvizsgálati időszakra a versenyjellegű belföldi piacon, a rendes kereskedelem keretében értékesített nagy volumen (a gyártás nagyobbik része) alapján határozták meg. Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi vizsgálatban megállapított rendes érték szintje tartós jellegű.

(112) Következésképpen úgy ítélhető meg, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában az SSM exportvolumenei a Közösség viszonylatában meredeken emelkednének, az exportárak pedig jelentősen esnének. Ezért a következtetés az, hogy az SSM exportárai tekintetében az állítólag megváltozott körülmények indokoltan nem tekinthetők tartós jellegűeknek.

Thaiföld

(113) Az időközi felülvizsgálati vizsgálat azt mutatta, hogy a Közösségbe irányuló, az együttműködő thai exportőr által megvalósított kivitel nem dömpingelt árakon történt. Az is megállapítást nyert, hogy a thai exportőr által a Közösségnek felszámított exportárak hasonlóak voltak a többi, harmadik országokban található feleknek felszámított árakhoz, ahol nagyobb mennyiségeket értékesítettek.

(114) Emellett megállapítást nyert, hogy a thai exportőr fejlesztette értékesítési hálózatát és az ADK-t az ügyfelek széles körének szállította a világ többi részén is. Az értékesítő leányvállalatokat Ausztráliában, Szingapúrban és az Egyesült Államokban hozták létre. Az Usha kis mennyiségű, a Közösségbe irányuló ADK-kivitele ezért nem tulajdonítható kapacitáskorlátoknak, mivel a cég tartalékkapacitással lényegében nem rendelkezik.

(115) Úgy ítélhető meg, hogy dömpingellenes intézkedések (vagyis jelenleg az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás) hiányában az Usha exportvolumenei a Közösség viszonylatában nem nőnének jelentősen, és hogy ez az exportárakat ez aligha érintené. A fenti tények és megfontolások alapján az a következtetés vonható le, hogy jelentős tartalékkapacitás hiányában és annak figyelembevételével, hogy a cég főként a Közösségtől különböző számos más exportpiacára összpontosít, ahol az exportárak jelentősen magasabbak, mint a Közösség piacán, a megállapított, az Usha tekintetében megváltozott körülmények tartós jellegűeknek tekinthetők.

Törökország (Has Celik)

(116) A Törökországból származó ADK-nak a Közösségbe történő behozatala 2005 óta jelentősen megnőtt. Akkor egy időközi felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy dömping hiányában a kérelmező török exportőrt illetően helyénvaló az intézkedések hatályon kívül helyezése.

(117) Ugyanazon gyártó jelenlegi időközi felülvizsgálata megerősítette, hogy a Közösségbe irányuló kivitele olyan árakon történt, amelyekről nem állapították meg, hogy dömpingeltek lennének. Emellett ennek a cégnek a gyártókapacitását, a közösségi fogyasztással összehasonlítva, korlátozottnak találták. Ennek következtében az a következtetés vonható le, hogy a körülményeknek az időközi felülvizsgálat során megállapított megváltozása tartós jellegű.

A behozatal alakulása, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék

Előzetes megjegyzések

(118) Ebben a vizsgálatban az együttműködő gyártók csaknem a teljes, az érintett országokból az EU-ba irányuló behozatalt képviselik. Ezért annak megvizsgálása, hogy a dömping folytatódna-e, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, nagy mértékben az ezen együttműködő exportáló gyártók által biztosított információkon alapult. Ezen belül megvizsgálták az együttműködő exportáló gyártók árazási magatartását más exportpiacok vonatkozásában, valamint gyártásukat, gyártási kapacitásukat és készleteiket.

(119) Annak meghatározására, hogy van-e valószínűsége a dömping folytatódásának, a Bizottság megvizsgálta az érintett országok és a vizsgálatban érintett felek jelenlegi helyzetét. Szükség szerint megnézte azt is, hogy lehetséges-e dömping fennállása a Közösségbe irányuló kivitelben. Elemzés készült az árazási magatartásról, az egyéb exportáló gyártók termeléséről, gyártókapacitásairól is a vizsgálat által érintett országokban. Ez az elemzés a közösségi gazdasági ágazat és az exportáló gyártók, az Eurostat importstatisztikái és - amennyiben ilyenek rendelkezésre álltak - az érintett országok exportstatisztikái által biztosított piacfelmérési adatokon alapult.

Oroszország

Gyártás, gyártókapacitás és beruházások

(120) Az SSM-nek a hatályvesztési vizsgált időszak folyamán 2005-höz képest 7 %-kal sikerült növelnie termelését.

(121) Miközben a gyártókapacitás a figyelembe vett időszak során állandó maradt, az átlagos kapacitáskihasználtság Oroszországban a megállapítások szerint a felülvizsgálati vizsgálati időszakban mintegy 60-65 % volt. Ezért levonható az a következtetés, hogy az oroszországi exportáló gyártók rendelkeznek a közösségi piacra irányuló kivitel növeléséhez szükséges kapacitással, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

(122) Ráadásul Oroszország összesített kapacitása az érintett termék tekintetében a becslések szerint megközelítőleg az EU-fogyasztás szintjén volt a hatályvesztési vizsgált időszakban, ami 220 000 tonna. Mivel az orosz piac ilyen szintű kínálatot nem tud felvenni, ha az intézkedések hatályukat vesztik, az orosz gyártók dönthetnek úgy, hogy ezt a tartalékkapacitást a Közösségbe irányítják, dömpingelt árakon.

Kapcsolat a harmadik országokkal kapcsolatos exportárak és a Közösségen belüli árszint között

(123) A (61) és (62) preambulumbekezdésben kifejtésre került, hogy az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás megléte miatt a Közösségbe irányuló kivitel nem dömpingelt szinten történt. Az is kimutatásra került, hogy az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás révén létrejött MIP-ek hatással voltak az érintett orosz cég árképzésére a közösségi piacon. Ezért a következtetés az volt, hogy a Közösségre vonatkozó exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése értelmében nem megbízható.

(124) Ezért a harmadik országokra vonatkozó árakat megbízhatóbbnak tekintették, mivel azokra a hatályvesztési vizsgált időszakban semmiféle korlátozás nem volt érvényben.

(125) Szintén a hatályvesztési vizsgált időszak folyamán a harmadik országokkal kapcsolatos orosz exportárak általában alacsonyabbak voltak, mint a Közösségen belüli árszint. Ezért ha az intézkedések hatályukat vesztenék, az orosz exportőrök valószínűleg nagy mennyiségekben exportálnának ADK-t a Közösségbe, mégpedig a jelenlegi, az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás szerintinél alacsonyabb árakon. Ennek következtében valószínűnek tűnik, hogy amennyiben a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, a dömping megismétlődne. Ez különösen fontos az árakra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatos jelenlegi helyzetre való tekintettel.

Következtetés Oroszországgal kapcsolatban

(126) Az orosz exportőrök magatartása és az árakra vonatkozó kötelezettségvállalás hatása az exportárakra a Közösség viszonylatában, az árak mostani alacsonyabb szintje a harmadik országokban és a rendelkezésre álló nagy tartalékkapacitások világos jelzéseket jelentenek arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az orosz gyártók valószínűleg jelentős mennyiségekkel, dömpingelt árakon térnének vissza a Közösség piacára.

Thaiföld

Gyártás, gyártókapacitás és beruházások

(127) A thai együttműködő gyártó a domináns gyártó Thaiföldön, amely jelentős részesedést, nevezetesen mintegy 80 %-ot képvisel a kiépített gyártókapacitásokban és az ADK gyártásában Thaiföldön. A vizsgálat megmutatta, hogy ez a gyártó teljes kapacitással termel, a másik két thai gyártó pedig csaknem teljes mértékben távol marad a Közösség piacától, és nem állnak rendelkezésükre nagy gyártókapacitások.

(128) A vizsgálat megmutatta, hogy még akkor is, ha az együttműködő exportáló gyártó a Közösség piacán dömpingelt árakon értékesít, értékesítési volumenei rendkívül kicsik. A Bizottság megfigyelése szerint a cég világméretű exportja alapján a cég több más, a Közösségtől eltérő exportpiacra összpontosít, éspedig az Egyesült Államokra, Szingapúrra, Indonéziára, Ausztráliára, Japánra és Malajziára. Ezekben az országokban még értékesítési leányvállalatok is létrejöttek.

Kapcsolat az exportárak és az árakra vonatkozó kötelezettségvállalások között

(129) Az együttműködő exportáló gyártó az árakra vonatkozó kötelezettségvállalást tiszteletben tartotta, és - a jelenlegi magas piaci árakra való tekintettel - számos alkalommal a megállapodott minimumárak felett értékesített. Nincs más thai cég, amely az érintett terméket exportálná a Közösség piacára.

Kapcsolat a harmadik országokkal kapcsolatos exportárak és a Közösségen belül árszint között

(130) A hatályvesztési vizsgált időszak folyamán az Usha értékesítési volumene a világ többi részében jelentősen nagyobb volt, mint a Közösségbe irányuló értékesítés, annak ellenére, hogy a Közösségben az exportárak színvonala átlagban 9,5 %-kal magasabb volt, mint a világ többi részében.

(131) A fenti tények és megfontolások alapján nem valószínű, hogy a thaiföldi együttműködő exportáló gyártó nagy mennyiségeket fog exportálni a Közösség piacára, még akkor sem, ha az intézkedések hatályukat vesztik. A másik két thai gyártó a jelek szerint nem rendelkezik olyan kialakult, nemzetközi forgalmazási hálózattal, amely lehetővé tenné számukra, hogy agresszíven lépjenek be a Közösség piacára és ott piaci részesedésüket növeljék.

Törökország

Gyártás, gyártókapacitás és beruházások

(132) A vizsgálat során összegyűjtött információk szerint a gyártókapacitás a megvizsgált időszakban változatlan maradt, a kapacitáskihasználás pedig nőtt. Ennek következtében megállapítást nyert, hogy mindkét török cég eléri gyártókapacitásának mintegy 90 %-át. Az érintett terméket Törökországban más cég nem gyártja.

(133) Emellett megfigyelték, hogy a Törökországból (a Celik Halattól) származó dömpingelt behozatal részesedése a Közösség piacán 0,5 %-nál kevesebb, amelyből 10 % nem is versenyzett a közösségi gyártással, mivel olyan terméktípusokat érintett, amilyeneket a közösségi gazdasági ágazat nem állít elő. Mivel megállapítást nyert, hogy a Has nem dömpingelt, a Törökországból származó dömpingelt behozatal részesedése így nagyon kicsi. Ezért a Törökországból származó kivitelnek csak kis része dömpingelt és áll közvetlen versenyben a közösségi gazdasági ágazattal.

A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos következtetés

(134) A fenti érvek figyelembevételével nem valószínű, hogy a törökországi együttműködő exportáló gyártók nagy mennyiségeket exportálnának a Közösség piacára, még akkor sem, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik. Ennek alapján a dömping megismétlődése vagy folytatódása nem valószínűsíthető.

A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGEA közösségi gyártás és a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározása

Közösségi gyártás

(135) Az ADK-t a Közösségben 29 közösségi gyártó állítja elő, és a termelésről megállapítható, hogy a hatályvesztési vizsgált időszakban mintegy 202 000 tonnát tett ki.

(136) Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan egyes közösségi gyártókról megállapították, hogy importálják az érintett terméket. Az importált mennyiségek azonban a gyártásukkal való összehasonlításban elhanyagolhatóak (gyártási volumenük kevesebb mint 1 %-a), és az érintett országokból származó importált termékek nem voltak. Ezért megállapítást nyert, hogy nincs ok ezen gyártók bármelyikének a közösségi gyártás fogalommeghatározásából való kizárására.

(137) Az ezen 29 közösségi gyártó által előállított ADK ily módon, az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, a teljes közösségi gyártást képezi.

Közösségi gazdasági ágazat

(138) Az időközi és a hatályvesztési felülvizsgálatok iránti kérelmeket 22 közösségi gyártó támogatta, és valamennyien beleegyeztek abba, hogy a vizsgálat során együttműködést fognak tanúsítani. Megvizsgálásra került, hogy ezek az együttműködő gyártók az érintett termék közösségi gyártásának jelentős részét képviselik-e, és megállapítást nyert, hogy a hatályvesztési vizsgált időszakban és a különféle időközi felülvizsgálati vizsgálati időszakokban az érintett termék teljes közösségi gyártásának 87 %-át jelentették.

(139) Ezért a Bizottság úgy tekintette, hogy a 22 együttműködő és támogató közösségi gyártó az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazatot képviselik. A továbbiakban rájuk a "közösségi gazdasági ágazat"-ként történik hivatkozás.

A közösségi piac helyzeteFogyasztás a közösségi piacon

(140) A közösségi fogyasztás meghatározása a következők alapján történt:

- a közösségi gazdasági ágazatot alkotó közösségi gyártók értékesítési volumenei,

- a többi gyártó értékesítésére vonatkozó becslések, Közösség piacán, a kérelemben megadott adatok alapján, és

- Eurostat-adatok az érintett terméknek az érintett országokból, valamint harmadik országokból történő behozataláról.

(141) 2003 és a hatályvesztési vizsgált időszak között a Közösség fogyasztása több mint 46 000 tonnával, vagyis 26 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati vizsgálati időszak folyamán több mint 222 000 tonna összfogyasztási volument ért el.

1. táblázat

A behozatal alakulása és árleszorítás Oroszország részéről

Az oroszországi import volumene, piaci részesedése és ára

(142) Az érintett terméknek az Orosz Föderációból származó behozatalának volumene és piaci részesedése az alábbi táblázatban megadott módon alakult:

2. táblázat

(143) A figyelembe vett időszak folyamán az Orosz Föderációból származó behozatal 51 %-kal, a 2003. évi 2 198 tonnáról 3 323 tonnára nőtt a hatályvesztési vizsgálati időszak alatt. A közösségi fogyasztáson belül a behozatal aránya időközben 1,2 %-ról 1,5 %-ra, vagyis 25 %-kal nőtt.

(144) Az árleszorítás kiszámításához követett módszer ebben az esetben az ideiglenes rendelet (136)-(140) preambulumbekezdésében leírttal azonos. Az érintett exportőrök által a Közösség határán felszámított árat típusonként összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat gyári árával. Az összehasonlítás eredményét a közösségi gazdasági ágazat gyári árának százalékában fejezték ki.

(145) Az SSM által a Közösségben található ügyfeleknek felszámított árra minden valószínűség szerint hatást gyakorolt az eredeti rendelet összefüggéseiben elfogadott kötelezettségvállalás. Azonban jelentős szintű, 49 %-os árleszorítást találtak.

(146) A fenti megállapításokra való tekintettel úgy tűnik, hogy az orosz export viszonylag alacsony piaci részesedése bizonyára az Oroszországgal szemben hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek tudható be. Az orosz árak szintje és a jelenleg Oroszország vonatkozásában megállapított dömping nagyságrendje miatt nagyon valószínű, hogy az országban rendelkezésre álló nagy tartalékkapacitások könnyen felhasználhatók lennének a Közösség piacára irányuló kivitel növelésére.

Az e felülvizsgálat által érintett más országokból származó behozatal volumene, piaci részesedése és árai

(147) Emlékeztetni kell arra, hogy a (131) és (134) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy a Thaiföldről és Törökországból származó ADK behozatala vonatkozásában nem áll fenn a dömping megismétlődésének veszélye. A Bizottság megvizsgálta az érintett terméknek a jelen felülvizsgálatban érintett más országokból történő behozatalának tendenciáit is. Az e felülvizsgálat által érintett más országok importvolumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

(148) A táblázat azt mutatja, hogy a figyelembe vett időszakban Thaiföldről a behozatal volumenében jelentéktelen volt, a hatályvesztési vizsgált időszakban 0,1 %-os piaci részaránnyal.

(149) A teljes behozatal Törökországból 2 248 tonnáról 4 805 tonnára, vagyis 113 %-kal nőtt 2003 és a hatályvesztési vizsgált időszak között. Piaci részesedés szempontjából csak nem kétszeresére nőtt, 1,3 %-ról 2,2 %-ra. Mégis, a közösségi piac átfogó méretével összefüggésben, a Törökországból származó behozatal volumene nem túl jelentős.

(150) Megjegyzendő azonban, hogy a fő törökországi exportáló gyártó kivitelével szemben nulla vám van hatályban. Valószínűleg ez tette a képessé ezt az exportáló gyártót arra, hogy az EU-ba irányuló értékesítését növelje, viszonylag magas árak mellett.

(151) Az árleszorítás kiszámításához követett módszer ebben az esetben az ideiglenes rendelet (136)-(140) preambulumbekezdésében leírttal azonos, a fentieknek megfelelően. Az érintett exportőrök által a Közösség határán felszámított árat típusonként összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat gyári árával. Az összehasonlítás eredményét a közösségi gazdasági ágazat gyári árának százalékában fejezték ki.

(152) A fenti megfontolások ellenére a Törökországból érkező dömpingelt behozatalnál 24 %-os árleszorítást találtak, miközben az árleszorítás szintje a Thaiföldről származó behozatal esetében mintegy 1 % volt.

A dömpingellenes intézkedések által érintett, de a jelen vizsgálatban nem érintett egyéb országokból származó behozatal volumene és piaci részesedése

(153) Emlékeztetni kell arra, hogy a Kínai Népköztársaságból, Indiából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acélkötelekre és kábelekre dömpingellenes intézkedéseket vetettek ki. Ezek a dömpingellenes intézkedések a teljes figyelembe vett időszak folyamán hatályban voltak.

4. táblázat

(154) Említésre méltó, hogy a dömpingellenes intézkedések hatálya alatt lévő országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, mind volumenben - ahol a növekedés 135 % volt -, mint a piaci részesedés tekintetében - amely ugyanebben az időszakban 3,7 %-ról 7,2 %-ra nőtt.

A dömpingellenes intézkedések által nem érintett egyéb országokból származó behozatal volumene és piaci részesedése

(155) Az egyéb harmadik országokból származó behozatal az alábbiak szerint alakult.

5. táblázat

(156) A behozatal azokból az országokból, amelyekre nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések, mintegy 19 000 tonnával, vagyis 44 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak folyamán. Ennek a behozatalnak nagy része Dél-Koreából származik.

A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzeteElőzetes megjegyzések

(157) A közösségi gazdasági ágazatot alkotó közösségi gyártók nagy számára való tekintettel az a döntés született, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően, a fenti (20) és (21) preambulumbekezdés szerint, egy mintát ki kell választani a közösségi gyártókból. A mintába bevett öt közösségi gyártót azért választották ki, mert ezek képviselik a legnagyobb, reprezentatív gyártási volument, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható volt. Ezeket a fenti (26) preambulumbekezdés említi.

(158) Az alábbiakban a károkozásra vonatkozóan megadott adatok ezért részben a mintába bevett közösségi gyártók szintjén tett megállapításokon, részben a közösségi gazdasági ágazatot alkotó 22 gyártó szintjén tett megállapításokon alapulnak. Az egyértelműség érdekében olyankor, amikor a károkozási tényezők a mintából nyert információkra utalnak, ez kifejezetten ki van nyilvánítva. Ilyen utalás hiányában úgy tekintendő, hogy az adatok a közösségi gazdasági ágazatot alkotó 22 közösségi gyártótól származnak.

Gyártás, létrehozott gyártókapacitás és kapacitáskihasználási ráta

(159) 6. táblázat

(160) A figyelembe vett időszak folyamán a teljes közösségi gazdasági ágazat termelése mintegy 26 000 tonnával, vagyis 17 %-kal nőtt. Ezt a növekedést a közösségi fogyasztással összefüggésben kell vizsgálni, amely 46 000 tonnával, vagyis 26 %-kal nőtt, és ugyanazon időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat kivitele is megnőtt.

(161) A termelés növekedése 8 %-os növekedést váltott ki a gyártókapacitásnál is, amely a hatályvesztési vizsgált időszak során csaknem 248 000 tonnát ért el.

(162) A kapacitáskihasználtság a figyelembe vett időszak első éveiben viszonylag stabil maradt. A hatályvesztési vizsgált időszak folyamán azonban, a termelés növekedése miatt a kapacitáskihasználtság a körülbelül 65 %-ról több mint 70 %-ra nőtt.

Készlet - a mintából beszerzett információk

7. táblázat

(163) A készletszint viszonylag stabil marad a figyelembe vett időszak során, különösen az értékesítéshez viszonyítva.

Értékesítési volumenek és a piaci részesedés a közösségi fogyasztásban és növekedésben

8. táblázat

(164) A közösségi gazdasági ágazat értékesítése a Közösség piacán abszolút értelemben viszonylag stabil maradt. A hatályvesztési vizsgált időszak folyamán az értékesítésben 9 %-os növekedés volt tapasztalható, de ezt a teljesítményt a közösségi fogyasztás alakulására is figyelemmel kell szemlélni, amely 26 %-kal nőtt.

(165) A közösségi fogyasztás alakulására való tekintettel, és a növekvő értékesítési volumen ellenére, a közösségi gazdasági ágazat piaci részaránya a figyelembe vett időszak folyamán jelentősen csökkent. A közösségi gazdasági ágazat ebben az időszakban a közösségi fogyasztáson belüli részesedéséből több mint 8 százalékpontot veszített.

(166) A közösségi gazdasági ágazat átfogó értékesítési forgalma a figyelembe vett időszak folyamán 36 %-kal nőtt. Ezt elsősorban a megnövekedett egy tonnára jutó értékesítési árra figyelemmel kell szemlélni, ami főként a magasabb költségeket és a nyersanyagok magasabb beszerzési árait tükrözi.

A közösségi árakat befolyásoló értékesítési árak és tényezők - a mintából beszerzett információk

9. táblázat

(167) A közösségi gazdasági ágazat értékesítési átlagára a közösségi piacon 240 EUR/tonnával, vagyis 13 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak folyamán. A vizsgálat megmutatta, hogy ez nyilvánvalóan a nyersanyagok - elsősorban az acél hengerhuzal - árainak növekedését tükrözte. A vásárolt hengerhuzal költsége tonnánként 223 EUR-val, vagyis 43 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak folyamán a figyelembe vett időszak kezdetén érvényes költséghez képest.

(168) Az egyik, a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásába belevett gyártóról kiderült, hogy a nyersanyagokat, ideértve a hengerhuzalokat, kapcsolatban álló felektől vásárolja (a továbbiakban: vertikálisan integrált acélipari csoportok). Ezért a Bizottság megvizsgálta, hogy a kapcsolatban álló beszállítók árai a közösségi gyártók számára azonos szinten vannak-e a kapcsolatban álló beszállító által független ügyfeleknek felszámított árakkal. Megállapítást nyert, hogy a közösségi gyártóknak felszámított árak a független ügyfeleknek felszámított árakkal azonos szinten vannak, és ez a növekedés az acélárakban a figyelembe vett időszak folyamán végbement általános növekedését is tükrözte. Ezért a következtetés az volt, hogy a vertikálisan integrált közösségi gyártók által vásárolt nyersanyagok átlagos költségeit is szerepeltetni kell a számításokban.

Foglalkoztatás és bérek - a mintából beszerzett információk

10. táblázat

(169) A fent említett termelési és értékesítési volumenekre való tekintettel a közösségi gazdasági ágazat a foglalkoztatottak számát a figyelembe vett időszakban 6 %-kal növelte.

(170) Az egy foglalkoztatottra jutó bérek is növekedtek a figyelembe vett időszak folyamán, a fizetések ebben az időszakban bekövetkezett általános növekedésével azonos szinten. Megállapítást nyert azonban, hogy az egy előállított tonnára jutó átlagos bérköltség a figyelembe vett időszak folyamán enyhén csökkenhetett.

Termelékenység - a mintából beszerzett információk

11. táblázat

(171) A közösségi gazdasági ágazatban megfigyelt termelékenység szintje a figyelembe vett időszak folyamán jelentősen nőtt. Ez azt mutatja, hogy az gazdasági ágazat képes alkalmazkodni a közösségi piacon kialakult helyzethez.

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendje és az előző dömping hatásai utáni felépülés

(172) Ami a tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, az érintett országokból származó behozatal volumenére és áraira való tekintettel, ez a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak.

Jövedelmezőség, befektetési hozam és cash flow - a mintából beszerzett információk

12. táblázat

(173) Tekintettel a jövedelmezőség pozitív alakulására a figyelembe vett időszak folyamán, a cash flow és az eszközarányos megtérülés is pozitív tendenciákat mutatott ebben az időszakban. A 2003-as enyhe veszteség után a közösségi gazdasági ágazat nyereségét lassan, de stabilan tudta növelni, mind az értékesítés, mind az eszközök vonatkozásában. Ez a teljesítmény valószínűleg a termelékenység erőteljes javulásának köszönhető.

(174) Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy ez a helyzet gyorsan változhat, az acélnak a piacon érvényesülő magas árszintje miatt, de különösen akkor, ha a dömpingellenes intézkedéseket hagynák megszűnni és a dömpingelt behozatal nagy volumeneit a piacra beengednék.

13. táblázat

Beruházások és tőkebevonási képesség - a mintából beszerzett információk

(175) A mintában szereplő cégek szintjén a beruházások szintje a figyelembe vett időszak folyamán 21 %-kal nőtt, és azt a megnövekedett gyártókapacitásra is figyelemmel kell szemlélni.

(176) A közösségi gyártók egyike sem számolt be semmiféle sajátos problémáról tőkebevonási képességével kapcsolatban.

Következtetés a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete tárgyában

(177) A vizsgálat megmutatta, hogy az ADK-ra vonatkozó dömpingellenes intézkedések kivetése óta a közösségi gazdasági ágazat képes volt javítani gazdasági helyzetét. A károkozás legtöbb tényezője - mint például az értékesítési volumen, a gyártás és a gyártókapacitás, a termelékenység - növekedni tudott. Ezt a teljesítményt egy fellendülő piacon érték el, mivel a fogyasztás a figyelembe vett időszak során 26 %-kal nőtt.

(178) Az a tény azonban, hogy a közösségi gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből, azt jelzi, hogy nem tudta teljes mértékben kihasználni a Közösség piacán kialakult pozitív helyzetet.

(179) A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat javítani tudta átfogó pénzügyi helyzetét. Az értékesítési áraknak a hatályvesztési vizsgált időszak folyamán bekövetkezett 13 %-os emelkedése a gazdasági ágazat számára lehetővé tette, hogy nyereséges legyen, a nyersanyagok árainak jelentős emelkedése ellenére. Következésképpen az eszközarányos megtérülés és a cash flow is javult a figyelembe vett időszak folyamán. Ezért a következtetés az, hogy - bár az intézkedések kivetését megelőző időszakhoz képest javult - a közösségi gazdasági ágazat helyzete még mindig sérülékeny.

A közösségi gazdasági ágazat exporttevékenységei - a mintából beszerzett információk

14. táblázat

(180) A közösségi gazdasági ágazat mintájának exportteljesítménye a figyelembe vett időszak folyamán jelentősen javult. Az exportértékesítés a figyelembe vett időszak folyamán 57 %-kal nőtt. Összértékesítésének arányában is az exportértékesítés 15 %-ról 22 %-ra nőtt.

(181) Az egy tonnára jutó átlagár az exportértékesítésnél szintén jelentősen magasabb, mint a Közösség piacán folyó értékesítés átlagára (lásd a (167) preambulumbekezdést). Az exportált ADK magasabb árai annak köszönhetők, hogy ezek kifinomultabb termékek, amelyek magasabb nyersanyagköltséget és magasabb gyártási költségeket igényelnek. A magasabb gyártási költség ellenére a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye jelentősen hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat egészének nyereségességéhez.

Következtetés a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége tárgyában

(182) A vizsgálat megmutatta, hogy a rendelkezésre álló orosz tartalékkapacitások jelentősek, és nem láthatók olyan okok, amelyek megakadályoznák ezeknek a kapacitásoknak az aktivizálását, ha az intézkedések megszűnnek. Emellett az orosz gyártók valószínűleg jelenlegi, harmadik piacokra irányuló értékesítésük jelentős részét is a Közösségbe irányítanák át, az ott érvényesülő magasabb árak miatt. Együttesen ezek a mennyiségek számottevőek lehetnek, a folyamatot pedig elősegítik az orosz kivitel számára a Közösségben kialakult forgalmazási csatornák.

(183) Ezenkívül a dömping és árleszorítás jelentős szintje, az a tény, hogy a kötelezettségvállalások a jelek szerint a legalacsonyabb árként működnek, valamint a más harmadik országokba irányuló orosz kivitelben alkalmazott alacsony árszint arra utalnak, hogy a Közösségbe irányuló, számottevően magasabb exportvolumenek, a fentiekben említettek szerint, dömpingelt árakon valósulnának meg, amelyek a közösségi gazdasági ágazat árainál és költségeinél lényegesen alacsonyabbak lennének.

(184) Ezeknek a volumeneknek és áraknak az együttes hatása valószínűleg lényeges romlást idézne elő a közösségi gazdasági ágazat helyzetében, holott még mindig sérülékeny a helyzete. Akár az értékesítés (és ezzel a gyártás) visszaesése, akár az árak csökkentése - vagy mindkettő - lenne a közösségi gazdasági ágazat reagálása, a pénzügyi romlás jelentős lenne, és visszatérést jelentene az eredeti intézkedések kivetése előtt megfigyelt helyzethez.

(185) Ezen az alapon, a következtetés az, hogy amennyiben az Orosz Föderációból származó ADK behozatalával kapcsolatos intézkedéseket hagynák megszűnni, a károkozó dömping megismétlődése egyértelműen valószínű.

A KÖZÖSSÉG ÉRDEKEElőzetes megjegyzések

(186) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A Közösség érdekének meghatározása a különféle kapcsolódó érdekek felmérésén alapult. A jelen vizsgálat egy olyan helyzetet elemez, amelynek keretében dömpingellenes intézkedések már vannak, és lehetővé teszi a jelenlegi dömpingellenes intézkedések által az érintett felekre gyakorolt, szükségtelen negatív hatások felmérését.

(187) Ennek alapján megvizsgálásra került, hogy a károkozó dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére vannak-e meggyőző okok egy olyan következtetés levonásához, hogy a Közösségnek ebben a konkrét esetben nem érdeke, hogy az intézkedéseket fenntartsa.

A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(188) A fentiekben vázoltak szerint, ha az orosz exportőrökre vonatkozó intézkedések hatályukat vesztenék, a károkozó dömping megismétlődésének valószínűsége egyértelmű.

(189) Emlékeztetni kell arra, hogy a Közösség nem kevesebb, mint 22 gyártója, amelyek a Közösség teljes ADK-gyártásának megközelítőleg 87 %-át képviselik, együttműködtek a Bizottsággal a vizsgálat során, és kifejezték, hogy támogatják a jelenlegi intézkedéseket.

(190) Az érintett országokból érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések folytatódása nagyobb lehetőséget teremtene a közösségi gazdasági ágazat számára ahhoz, hogy jelenlegi helyzetét fenntartsa és megerősítse. Egyértelműen valószínű, hogy a károkozó dömping jelentős volumenekkel ismétlődne meg, ami a közösségi gazdasági ágazat számára valószínűleg nem elviselhető. A közösségi gazdasági ágazatnak ezért továbbra is hasznot kellene húznia a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásából, különösen azért, mert a KNK-ból, Indiából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acélkötelek és -kábelek behozatalával szemben is vannak intézkedések.

Az importőrök érdeke

(191) Az ideiglenes rendelet (lásd a (202) preambulumbekezdést) kifejti, hogy az ADK forgalmazását a Közösségben az importőrök/kereskedők jelentős száma jellemzi. Annak ellenére azonban, hogy a jelen hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem tartalmazott egy jegyzéket 32 importőrről/kereskedőről, amelyek mindegyikével felvették a kapcsolatot, csak három importőr működött együtt a vizsgálatban, amelyek közül az egyik importőr az érintett terméket importálta.

(192) Ennek az importőrnek a főtevékenysége valójában az ADK-ra összpontosult (55 % és 85 % közötti mértékben), és megállapítást nyert, hogy pénzügyi teljesítményére a hatályban lévő intézkedések komoly hatást nem gyakoroltak.

A beszállítók érdeke

(193) Amint azt az ideiglenes rendelet (197)-(198) preambulumbekezdése részletesebben kifejti, az ADK gyártása során felhasznált fő nyersanyag az ipari acélhuzal, amelyet acél hengerhuzalból gyártanak.

(194) Az ADK egyes közösségi gyártóiról megállapítást nyert, hogy vertikálisan integráltak, vagyis vannak kapcsolatban álló beszállítóik az ipari acélhuzalra. Míg a nyersanyagárakra vonatkozó kérdésekre két kapcsolatban álló beszállító válaszolt (lásd a fenti (168) preambulumbekezdést), független nyersanyagszállító nem jelentkezett.

(195) Akár kapcsolatban álló, akár független nyersanyag-beszállítóról van szó a Közösség gazdasági ágazatában, egyértelmű, hogy ezek a közösségi beszállítók jelentősen megszenvednék, ha az intézkedéseket hagynák megszűnni, és ennek következtében a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene csökkenne. Ezért egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása a nyersanyagok közösségi beszállítóinak érdekeit szolgálná.

A felhasználók érdeke

(196) A Bizottság az ADK 21 felhasználójával lépett közvetlenül kapcsolatba a Közösségben, de egyetlen felhasználó sem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban.

(197) Ennek alapján az a vélemény alakult ki, hogy a felhasználóknak nincsenek meggyőző okaik a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

Következtetés a Közösség érdeke tárgyában

(198) Az összes fenti tényezőt figyelembe véve a következtetés az, hogy nincsenek meggyőző okok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(199) Amint ez a fenti (2) preambulumbekezdésből is kitűnik, a Bizottság a 2001. július 26-i 2001/602/EK határozattal elfogadta az SSM kötelezettségvállalását. Az időközi felülvizsgálat rámutatott, hogy a kötelezettségvállalás 2001-es elfogadása óta az SSM termékköre jelentősen megváltozott.

(200) A kötelezettségvállalás az általuk gyártott ADK-t számos terméktípusba sorolta, az egyes típusokon belül jelentős árkülönbségekkel. A felülvizsgálat megerősítette, hogy a vállalatnak jelentős nehézséget okoz a különböző terméktípusok megfelelő - és a kötelezettségvállalás feltételeivel összhangban történő - besorolása. Ez részben a könyvelési rendszer korlátainak tudható be, amely nem teszi lehetővé a különféle ADK-típusok közötti megfelelő különbségtételt. Hasonló problémák már a kötelezettségvállalás figyelemmel kísérése során is felmerültek, és egy figyelmeztető levelet eredményeztek.

(201) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy jelenlegi formájában a kötelezettségvállalás megvalósíthatatlan, ezért vissza kell vonni.

(202) A végleges közzétételt követő határidőn belül ugyan mindkét orosz exportőr kötelezettségvállalást ajánlott fel, ám az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül egyikük sem ajánlott fel elfogadható kötelezettségvállalást, vagyis olyat, amely tükrözné a felülvizsgálat megállapításait és a különböző termékeket olyan kategóriákba sorolná, amelyek megvalósíthatók és korlátozott árbeli különbségeik vannak.

(203) Tekintve, hogy az eljárás késői szakaszában tették közzé a kötelezettségvállalások visszavonásával kapcsolatos kérdéseket, kivételes módon mindkét orosz exportőrnek lehetővé kell tenni, hogy kötelezettségvállalását kiegészítse, legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított tíz napon belül. Ha szükséges, a Bizottságnak ennek megfelelően lehetősége van, hogy módosítást javasoljon ehhez a rendelethez.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(204) Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a szándék az Oroszországból érkező behozatalra vonatkozó meglévő intézkedések fenntartásának ajánlása, és annak ajánlása, hogy az intézkedéseket indokolt esetben módosítsák. A felek kaptak határidőt is, a közzétételt követően, észrevételeik és panaszaik benyújtására. Nem érkeztek be olyan jellegű észrevételek, amelyek miatt a fenti következtetések megváltoznának.

(205) A fentiekből következik, hogy amint azt az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése előírja, az érintett országokból származó ADK behozatalára érvényes dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani Oroszország esetében és hatályon kívül kell helyezni Törökország és Thaiföld esetében.

VÁMOK

(206) A dömping folytatódása, a károkozás megismétlődésének valószínűsége és a Közösség érdeke tárgyában megfogalmazott következtetésekre való tekintettel az Oroszországból származó ADK-behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket meg kell erősíteni, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését el lehessen kerülni.

(207) A két orosz céget érintő időközi felülvizsgálati vizsgálatok megállapításaira való tekintettel helyénvalónak tekinthető, hogy a BMK-ra alkalmazandó dömpingellenes vám 36,2 %-ra, az SSM-re alkalmazandó pedig 9,7 %-ra módosuljon.

(208) Azonban a Törökországgal kapcsolatos megállapításokra figyelemmel és a dömping leendő megismétlődésének kockázatára utaló jelek hiányában, az ebből az országból származó ADK behozatalára megállapított dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell henyezni.

(209) Továbbá a Thaifölddel kapcsolatos megállapítások - vagyis a Thaiföldre vonatkozó időközi felülvizsgálati időszakban a dömping hiánya és a dömping jövőben való megismétlődésére mutató kockázatok hiánya - fényében az ebből az országból származó ADK behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket szintén hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám kivetésére kerül sor az Orosz Föderációból származó, ex731210 81, ex731210 83, ex731210 85, ex731210 89 és ex731210 98 (TARIC-kódok: 7312108111, 7312108112, 7312108119, 7312108190, 7312108311, 7312108312, 7312108319, 7312108390, 7312108511, 7312108512, 7312108519, 7312108590, 7312108911, 7312108912, 7312108919, 7312108990, 7312109811, 7312109812, 7312109819 és 7312109890) KN-kódok alá tartozó vas- vagy acélkötélre és kábelre - ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és kábelt nem -, 3 mm-t meghaladó keresztmetszettel, kapcsolódó szerelvényekkel is.

(2) Az (1) bekezdésben ismertetett és az alábbi cégek által előállított termékek nettó, tehermentes közösségi határparitáson érvényes, a vám megfizetése előtti árára vonatkoztatott végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A Thaiföldről és Törökországból származó, ex731210 81, ex731210 83, ex731210 85, ex731210 89 és ex731210 98 KN-kódok alá tartozó vas- vagy acélkötél és kábel - ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet nem -, 3 mm-t meghaladó keresztmetszettel, kapcsolódó szerelvényekkel is, behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás ezennel megszűnik és az 1601/2001/EK rendelettel ezekre az országokra kivetett dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 34., 2001.2.3., 4. o. A legutóbb az 1274/2003/EK rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 34. o.) módosított rendelet.

( 3 ) HL L 211., 2001.8.4., 1. o. A legutóbb az 564/2005/EK rendelettel (HL L 97., 2005.4.15., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 211., 2001.8.4., 47. o.

( 5 ) HL L 299., 2005.11.16., 1. o. A 121/2006/EK rendelettel (HL L 22., 2006.1.26., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL C 51., 2006.3.1., 2. o.

( 7 ) HL C 202., 2004.8.10., 12. o.

( 8 ) HL C 270., 2005.10.29., 38. o.

( 9 ) HL C 181., 2006.8.3., 15. o.

( 10 ) HL C 66., 2007.3.22., 14. o.