A Gazdasági Versenyhivatal 33/2005/20 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: Kereskedelmi és Hitelbank Rt.

Vj-33/2005/20

Vj-33/2005/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a "K&H megtakarítási betétszámla" elnevezésű termékére vonatkozó egyes tájékoztatásaival.

E magatartás további folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 10.000.000 Ft (tízmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy az eljárás alá vont megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit a "K&H megtakarítási betétszámla" elnevezésű termékének 2005. évi televíziós reklámjaival, illetve a termékről az eljárás alá vont internetes honlapján közzétett tájékoztatással. Az eljárás nem terjedt ki a termék egyéb reklámjaira, így azok nem képezték a Versenytanács által elvégzett versenyjogi értékelés tárgyát.

I.

Az eljárás alá vont, az érintett termékpiac

1. Az eljárás alá vont és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja ügyfeleinek (számlavezetés, befektetések, megtakarítások, hitelek, bankgaranciák, letétkezelés, biztosítási szolgáltatások nyújtása stb.). Az eljárás alá vont kiterjedt országos fiókhálózattal rendelkezik. A lakossági forint betétek piacán részesedése 2005 januárjában meghaladta a 10%-ot.

2. Az eljárás alá vonttal szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt Vj-153/2004. számon indult versenyfelügyeleti eljárásban a Versenytanács megállapította, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást tett közzé "Hírmondó" című kiadványa 2004 áprilisi számában a Visa bankkártyával rendelkezők részére 2004. április 1. és június 30. között megtartott akcióval kapcsolatban, a fogyasztók számára azt az üzenetet közvetítve, hogy az akcióban valamennyi eljárás alá vont által kibocsátott Visa vagy Visa Electron bankkártyával 2.000 Ft feletti összegű (vásárlással vagy mobiltelefon-feltöltéssel kapcsolatos) tranzakció részt vesz, s sorsolás útján kerülnek meghatározásra azok a kártyabirtokok, akik a nyereményekben részesülnek. A reklám még csak utalást sem tartalmazott arra nézve, hogy a nyertes fogyasztók nem sorsolás révén kerülnek kiválasztásra, illetve hogy a nyerési esély vonatkozásában alapvetően az egy adott kártyával végrehajtott tranzakciók száma a meghatározó. A Versenytanács nem szabott ki bírságot az eljárás alá vonttal szemben, mivel megítélése szerint a jogsértés megállapítása önmagában alkalmasnak tűnt annak megakadályozására, hogy az eljárás alá vont a jövőben hasonló jogsértést kövessen el.

3. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény értelmező rendelkezéseket tartalmazó 2. számú "Pénzügyi szolgáltatások" melléklete I.2. és I.3. pontjai értelmében betétnek minősül a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is, míg a betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. A Ptk. 530.§-a szerint betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.

A lakossági betétek vonatkozásában többféle csoportosítási lehetőség van, így megkülönböztethetők például a forint- és a devizabetétek, a könyves (okirati) és számlabetétek, a kamatozó (ezen belül a látra szóló, a lekötött stb.) és a nyereménybetétek. A számlabetét esetén a betét egy olyan, külön erre a célra nyitott számlán kerül nyilvántartásra, amelynek a határidős, lekötött betétekkel ellentétben nincs lejárata, felette a számla tulajdonosa bármikor rendelkezhet, illetve a betét összege is szabadon változtatható.

4. A lakossági betétek piacán számos piaci szereplő kínálja termékeit, köztük a "K&H megtakarítási betétszámla" elnevezésű termékhez hasonló konstrukciókat is. A vállalkozások rendszeresen tesznek közzé reklámokat, szerveznek akciókat. A különböző termékek, betételhelyezési lehetőségek közötti tájékozódást szolgálja az egységesített betéti kamatláb mutató (a továbbiakban: EBKM).

A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló, a betéti kamatláb számítására vonatkozó rendelkezések tekintetében a hitelintézetekre kiterjedő 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet célja, hogy meghatározott betéti szerződések tekintetében az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága. A jogszabály előírja, hogy a hitelintézetnek üzletszabályzatában az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az EBKM-et is ki kell számítania, és azt a rendeletben meghatározottak szerint közzé kell tennie. A hitelintézetnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett üzletszabályzatában közzé kell tennie a kamatszámítás képletét, a kamatozás kezdő és utolsó napját, a kamatjóváírás időpontját (időpontjait), a lejárat előtti felvétel feltételeit, minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor, illetve a futamidő után, a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et. A rendelet értelmében a betéti szerződésre vonatkozó ajánlatban, reklámban, hirdetésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza, illetőleg a betétek egyedi hirdetésének, reklámjának, a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak az EBKM mértékét - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - feltűnő módon tartalmaznia kell.

5. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a fogyasztók pénzügyi szervezetek általi tájékoztatásáról szóló 15/2001. számú ajánlása aláhúzza, a fogyasztó tájékoztatása során a pénzügyi szervezet legyen figyelemmel arra, hogy fokozott tájékoztatási, együttműködési kötelezettség terheli a fogyasztó irányában.