32016D1847[1]

A Bizottság (EU) 2016/1847 határozata (2016. július 4.) a Hollandia által az MVV (Maastricht) hivatásos labdarúgó-egyesület vonatkozásában végrehajtott SA.41612. - 2015/C (korábbi SA.33584. (2013/C) [korábbi 2011/NN.]) intézkedésről (az értesítés a C(2016) 4053. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1847 HATÁROZATA

(2016. július 4.)

a Hollandia által az MVV (Maastricht) hivatásos labdarúgó-egyesület vonatkozásában végrehajtott SA.41612. - 2015/C (korábbi SA.33584. (2013/C) [korábbi 2011/NN.]) intézkedésről

(az értesítés a C(2016) 4053. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének (a) pontjára, és

miután a Szerződés 108. cikke (2) bekezdésének megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1) és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1) 2010-ben a Bizottságot arról tájékoztatták, hogy Hollandia támogatási intézkedést hajtott végre a maastricht-i MVV hivatásos labdarúgó-egyesület javára. A Bizottsághoz 2010 és 2011 során panaszokat nyújtottak be egyéb hivatásos holland labdarúgó-egyesületek is, nevezetesen a Willem II (Tilburg), FC Den Bosch ('s-Hertogenbosch), a NEC (Nijmegen) és a PSV (Eindhoven) javára tett intézkedésekkel kapcsolatban. 2011. szeptember 2-án Hollandia tájékoztatta a Bizottságot az MVV-t érintő intézkedésről.

(2) 2013. március 6-án kelt levelével a Bizottság értesítette Hollandiát arról, hogy a Willem II, NEC, MVV, PSV és az FC Den Bosch javára tett intézkedések tekintetében megindítja a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében említett eljárást.

(3) Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megküldésére.

(4) Hollandia az MVV javára tett intézkedést érintő eljárás keretében észrevételeket nyújtott be 2013. május 31-én és 2013. november 12-én kelt leveleiben. Hollandia továbbá 2014. március 26-i levelében válaszolt egy kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre. 2014. június 13-án a Bizottság szolgálatai és Maastricht önkormányzata között megbeszélésre került sor, amelyet Hollandia 2014. július 30-i levele követett.

(5) A Bizottság az MVV javára hozott intézkedésekkel kapcsolatban az érintettektől nem kapott észrevételeket.

(6) Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően és Hollandiával egyetértésben a különböző egyesületek ügyében külön vizsgálat indult. Az MVV-t érintő vizsgálat SA.41612. ügyszámon került iktatásra.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE

2.1. Az intézkedés és hasznai

(7) A nemzeti labdarúgó szövetség, a Koninklijke Nederlandse Voetbal Bond (a továbbiakban: KNVB) a hivatásos és amatőr labdarúgó-bajnokságok ernyőszervezete. Hollandiában a hivatásos labdarúgást kétszintű rendszerben szervezik. A 2014/2015-ös idényben ez 38 egyesületből állt, amelyek közül 18 az első osztályban (eredivisie), 20 pedig a másodosztályban (eerste divisie) játszott.

(8) A Maastrichtse Voetbal Vereniging egyesületet, amelynek elnevezése 2010/2011-es idény óta Maatschappelijke Voetbal Vereniging Maastricht (a továbbiakban: az MVV), 1908-ban alapították, és hazai mérkőzéseit a maastrichti De Geusselt futballstadionban játssza. Az MVV-t az első osztályból 2000-ben a másodosztályba sorolták át. Az MVV 1970. óta nem játszott európai bajnokságon.

(9) Az MVV jogi struktúrája alapítvány (Stichting MVV). A Hollandia által benyújtott információk szerint az MVV kisvállkozás (3). A 2009/2010-es idényben 38 alkalmazottja volt, a 2010/2011-es idényben pedig 35. Forgalma és mérlegfőösszege mindkét évben jóval 10 millió euro alatt maradt.

(10) 2010 első negyedévében Maastricht önkormányzata (a továbbiakban: az önkormányzat) tudomására jutott, hogy az MVV komoly pénzügyi nehézségekkel szembesült. Adósságterhe 6,5 millió euróra növekedett, ebből 1,7 millió euróval magának az önkormányzatnak tartozott alárendelt kölcsöntőke formájában. A támogatók, vállalkozások és szponzorok 2010 áprilisában indítottak egy kezdeményezést az MVV csődjének elkerülésére ("Initatiefgroup MVV Maastricht"). Ez a kezdeményezés magában foglalt egy üzleti tervet az MVV pénzügyi helyzetének megtisztításához, és az MVV életképes hivatásos labdarúgó-egyesületté alakításához. Az önkormányzat csatlakozott ehhez a tervhez. 2010 májusában a hitelezők között létrejött megállapodás részeként, azonban nem a kifizetések hivatalos felfüggesztése keretében, az önkormányzat elengedte az 1,7 millió eurós követelését. Ezenkívül 1,85 millió euróért megvásárolta a stadiont és az edzőpályákat, amelyeket az MVV csak használt, azonban egy harmadik fél (a Stichting Stadion Geusselt alapítvány) gazdasági tulajdonában álltak tartósbérletet érintő ügylet alapján. Ez az ár egy külső értékbecslési jelentésen alapult.

(11) Hollandia nem értesítette a Bizottságot a Szerződés 108. cikke (3) bekezdésének értelmében arról a szándékáról, hogy elengedje az MVV-vel szembeni 1,7 millió eurós követelését és 1,85 millió euróért megvásárolja a futballstadiont és az edzőpályákat.

2.2. Az eljárás megindításának indokai

(12) Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az önkormányzat szelektív előnyhöz juttatta a MVV-t az állami források használatával, következésképpen a labdarúgó-egyesültnek támogatást nyújtott. A Bizottság véleménye alapján mindkét intézkedésről együtt döntöttek és azok szorosan kapcsolódtak egymáshoz. A Bizottság továbbá azon a véleményen volt, hogy a hivatásos labdarúgó-egyesületek támogatása torzíthatja a versenyt és befolyásolhatja a tagországok közötti kereskedelmet a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében. Az adósság elengedését illetően a Bizottság nem tudta a rendelkezésre álló információk alapján megállapítani, hogy az önkormányzat tipikus piacgazdasági hitelezőként járt-e el. A stadion és az edzőpálya harmadik féltől való megvásárlását illetően a Bizottság az adásvétel előtt elkészített hiteles üzleti terv hiányában nem tudta megállapítani, hogy az önkormányzat tipikus piacgazdasági befektetőként járt-e el. Végezetül a Bizottság részletes tájékoztatást kért az önkormányzat tanácsában tett nyilatkozatokról, amelyek szerint a stadion megvásárlásából származó hozamot a harmadik fél (a Stadium De Geusselt alapítvány) átadta az MVV adósságai elsőbbségi részeinek, például a nyugdíjjárulékok és adók fedezésére.

(13) A Bizottság megjegyzi, hogy az MVV 2010 előtt több évig nehéz helyzetben volt. A 2007/2008-as idényben 0,15 millió euro volt a vesztesége, saját tőkéje pedig negatív volt (mínusz 2,7 millió euro). A 2008/2009-es idényben vesztesége 1,1 millió euro volt, saját tőkéje pedig mínusz 3,8 millió euro. 2010 márciusára további 1,3 millió eurós vesztesége keletkezett, és saját tőkéje mínusz 5,17 millió euróra zuhant. 2010 áprilisában az MVV már nem volt képes fizetni a béreket és egyéb folyó kiadásait, és valósággal a csőd szélére került.

(14) Ez alapján az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megjegyezte, hogy az MVV a támogatás megítélésének idején pénzügyi nehézségekkel küzdött. Annak érdekében, hogy a Bizottság megvizsgálja, hogy a támogatás összeegyeztethető-e 2004-es "A közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról" iránymutatással (4) (a továbbiakban: az iránymutatás), tájékoztatást kért az iránymutatásban szereplő összes követelménynek aló megfelelésre vonatkozóan.

(15) A Bizottság nevezetesen nem volt képes igazolni, hogy a szerkezetátalakítási terv jellegére és megvalósítására vonatkozóan az iránymutatás 34-37. pontjában szereplő feltételeket teljesítették-e. A Bizottság továbbá nem tudta igazolni, hogy tettek-e az iránymutatás 38-42. pontja értelmében vett megfelelő kompenzációs intézkedéseket. Továbbá igazolnia kellett, hogy a támogatás a szükséges minimálisra korlátozódott, hogy maga a kedvezményezett a szerkezetátalakításához megfelelő mértékű saját erőt fizetett, és hogy betartották az "először és utoljára elvet".

3. HOLLANDIA ÉSZREVÉTELEI

(16) Az MVV érdekében hozott intézkedéseket illetően Hollandia vitatta, hogy azok állami támogatások lettek volna. Hollandia véleménye szerint az önkormányzat, amelynek egy csőd szélén álló vállalkozással szemben volt alárendelt követelése, a piacgazdasági hitelezői elvnek megfelelően járt el azzal, hogy elengedte követelését 2010-ben. Kijelentette, hogy valamely hitelezőnek a csődeljárás megindítása iránti puszta hivatalos kérelme azonnali csődöt váltott volna ki. Hollandia szerint az MVV csődje esetén az önkormányzat minden valószínűség szerint semmilyen esetben sem kapott volna vissza semmit az alárendelt kölcsönéből. A követelés alárendelt volt, és ezért hátrább sorolt ranghelyű, mint az összesen mintegy 3 millió euro összegű követelések (más hitelezők elsőbbségi ("preferente") és fedezetlen ("concurrente") követelései). Hollandia az állította, hogy ezért nem volt valószínűsége annak, hogy a kölcsön összege után bármekkora kártalanításhoz is jut, és hogy még a "preferente" és "concurrente" hitelezők is hajlandók voltak elengedni követeléseiket az általános szerkezetátalakítási terv keretében. Ugyanakkor, ha az önkormányzat nem engedte volna el a követelését 2010 májusában, és ezzel egy hivatalos fizetésképtelenségi eljárás indítását váltotta volna ki, az MVV azt kockáztatta volna, hogy elveszíti hivatásos labdarúgói játékengedélyét a KNVB szabályainak értelmében. Semmi lehetőség nem lett volna arra, hogy ezt az engedélyt másik egyesületre ruházzák át.

(17) Az MVV által használt De Geusselt stadion és edzőlétesítmények megvásárlását illetően Hollandia azzal érvelt, hogy erre az adásvételre külső szakértő által megállapított áron került sor, és ezért az megfelel a piacgazdasági befektető elvének. Ez az értékbecslés a tartósbérleti jog és a telken álló épületek értékének megállapításából állt. Hollandia továbbá hangsúlyozta a stadion stratégiai elhelyezkedését Maastrichtban és az önkormányzat érdekeltségét annak a De Geusselt körzetnek a terjedelmes önkormányzati (újra)fejlesztésében, amelybe a stadion és edzőpálya is be van ágyazódva.

(18) Hollandia azzal is érvelt, hogy ha az intézkedéseket úgy is ítélik meg, hogy azzal szelektív előnyhöz juttatta az MVV-t, azok nem torzították a versenyt vagy voltak hatással a tagállamok kereskedelmére. Hollandia hangsúlyozta az MVV gyenge helyzetét a nemzeti hivatásos labdarúgásban, amely nagyon valószerűtlenné tette részvételét az európai szintű mérkőzéseken. Azt is kijelentette, hogy a Bizottság elmulasztotta igazolni, hogy az MVV-nek juttatott támogatás az eljárás megindításáról szóló határozatban említett piacokon torzította a versenyt vagy befolyásolta a kereskedelmet.

(19) Kiegészítő érvelésképp Hollandia hozzátette, hogy még ha az intézkedések támogatást is jelentenének, azok összeegyeztethetők lennének a belső piaccal. Ezek az érvek először is, az iránymutatáson alapultak, másodszor pedig közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja alapján elvégzett összeegyeztethetőségi vizsgálaton.

4. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

4.1. Állami támogatás jelenléte a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében

(20) A Szerződés 107. cikke (1) bekezdése értelmében az állami támogatás olyan a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében lefektetett feltételek halmazati feltételek, és ezért ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, az összes feltételt teljesítenie kell.

(21) Az eljárás megindításáról szóló határozat alapján a Bizottság megvizsgálta az önkormányzatnak az MVV-vel szemben fennálló 1,7 millió eurós alárendelt követelésének elengedésére, valamint a De Geusselt stadion és az MVV edzőlétesítményeinek 1,85 millió euróért történő megvásárlására vonatkozó 2010. május 25-i döntését. Hollandia azzal érvelt, hogy mindkét intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, így azokat ne minősítsék állami támogatásnak.

(22) A Bizottság úgy véli, hogy - a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban (5) - szükségszerű és felbonthatatlan kapcsolat van a két intézkedés között. A Bizottság úgy jutott erre a következtetésre, hogy figyelembe vette a szóban forgó intézkedések időrendiségét, azok célját és az MVV döntés időpontjában fennálló helyzetét annak alátámasztására, hogy az önkormányzat támogatta az MVV-t (6). A Bizottság megjegyzi, hogy először, mindkét intézkedést együtt terjesztették elő, és azokról az önkormányzat tanácsának ugyanazon ülésén határoztak 2010. május 25-én. Mindkét intézkedés célja az MVV megmentésének biztosítása volt a közeljövőben, és mindkettőt - egy előterjesztés keretében - az önkormányzatnak az "Initiatiefgroep MVV Maastricht" által összeállítandó mentési tervvel kapcsolatos álláspontja részeként vitatták meg. A Bizottság ezért arra a véleményre jutott, hogy az intézkedések céljukat és az MVV akkori helyzetét tekintve szorosan kapcsolódnak, nevezetesen az MVV megmentését szolgálták figyelemmel annak nyilvánvaló kritikus pénzügyi helyzetére.

(23) Mindkettő intézkedésről az önkormányzat döntött, és azok az önkormányzatra nézve pénzügyi következményekkel jártak (összesen 3,55 millió euro). Így ezek állami források felhasználásával jártak, amely megállapítást Hollandia nem vitatta. Az állami források átruházása bármilyen formában történhet, például közvetlen támogatás, kölcsön, garancia, közvetlen befektetés a vállalkozások tőkéjébe, illetve természetbeni juttatás. Az állam követelésének elengedése, és a nem piaci feltételek mellett történő befektetés szintén az állami források átruházását jelenti.

(24) Következő, Hollandia és az önkormányzat azt állítják, hogy az önkormányzat a követelés elengedését illetően a piacgazdasági hitelező elvének, a stadion és edzőlétesítmények megvásárlását illetően pedig a piacgazdasági befektető elvének megfelelően járt el, és ezért nem biztosított megengedhetetlen előnyt az MVV számára. A Bizottság a következő okok miatt nem ért egyet ezzel a nézettel.

(25) Amikor egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozás hatására javul, előnyről beszélünk. Annak vizsgálatához, hogy ez az előny megengedhetetlen-e, össze kell hasonlítani a vállalkozás intézkedést követő pénzügyi helyzetét azzal a pénzügyi helyzettel, amely akkor állt volna fenn, ha az intézkedést nem hajtották volna végre. Vitathatatlan, hogy az MVV pénzügyi helyzete jelentősen javult a vizsgálat tárgyát képező beavatkozás hatására.

4.1.1. Az alárendelt kölcsön/követelés elengedése

(26) Az önkormányzat és más jelentős hitelezők által elfogadott intézkedés lehetővé tette, hogy az MVV megtisztítsa a mérlegét. A Bizottság megjegyzi, hogy az MVV más jelentős hitelezői, vagyis azok, akiknek a követelése meghaladta a 150 000 eurót, szintén elengedték a követeléseiket, míg a kisebb hitelezők a követeléseik egy részét engedték el. Ezekre az intézkedésekre, amelyek a magánhitelezők 2,25 millió eurós követelésének elengedéséhez vezettek, valamint az önkormányzat intézkedéseire nem a kifizetések felfüggesztésére irányuló hivatalos eljárás keretében került sor. A hivatalos keret hiánya magyarázza, hogy a hitelezőknek összesen 145 347 eurós követelést támasztó kisebb csoportja végül miért nem vett részt a követelés elengedésében, még ha néhányan közülük erre ígéretet is tettek. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy egyéb elengedett követelések nem alárendelt jellegűek voltak, mint amilyen az önkormányzaté volt. Hollandia szerint a hivatalos eljárás hiánya nem okozott jelentős különbséget abban az értelemben, hogy az önkormányzat számára az adósságrendezés végeredménye azonos volt azzal, ami a nemzeti csődtörvény értelmében a kifizetések felfüggesztésére irányuló hivatalos eljárás keretében történt volna, vagyis, hogy az egyéb hitelezőket belekényszeríthették volna egy hitelezői megállapodásba, amely az önkormányzat esetében minden esetben a(z alárendelt) kölcsönösszeg teljes elveszését eredményezte volna.

(27) Azonban az eljárás megindításáról szóló határozatban már említettek szerint a Bizottság megjegyzi, hogy három hitelező nem engedte el teljesen a követelését, hanem átalakította az MVV-nek az egyesületet elhagyó játékosok után fizetett lehetséges jövőbeli átigazolási díjakra szóló követelésekké. E tekintetben Hollandia kiemelte, hogy ennek a három hitelezőnek a követelése elsőbbségi és biztosított követelés volt 1,135 millió euro összegben. Ezért ezeknek egy hivatalos csődeljárás keretében a többi, fedezetlen követeléssel rendelkező hitelezőkhöz - nem beszélve az alárendelt követelést támasztó önkormányzatról - képest jobb esélyeik lettek volna követeléseik legalább egy részének visszaszerzésére. A Bizottság álláspontja, hogy noha az önkormányzat kölcsönét nem azonos feltételek mellett nyújtotta, egy magánhitelező nem engedte volna el a követelés teljes összegét, vagy legalább biztosított volna vagy törekedet volna valamilyen (lehetséges) biztosíték bebiztosítására egy ilyen jelentős kölcsönösszeg elengedéséhez, még akkor is, ha a visszafizetés esélyei csekélyek voltak. A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy az önkormányzat valószínűleg tudott volna a többi hitelezőtől valamilyen előnyre szert tenni, ha a megmentési terv valóban az önkormányzat részvételétől is függött. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az, hogy az önkormányzat a teljes kölcsönt mindenféle feltétel vagy biztosíték nélkül elengedte, nincs összhangban a piacgazdasági hitelezői elvvel.

(28) A kifizetések felfüggesztésére irányuló hivatalos eljáráson kívüli hitelezői megállapodásban való részvételről szóló döntést illetően Hollandia kiemelte, hogy a KNVB a kifizetések hivatalos felfüggesztése esetén visszavonta volna az MVV hivatásos labdarúgói játékengedélyét. Ezért úgy ítélték meg, hogy a kifizetések hivatalos felfüggesztése nem áll sem az önkormányzat, sem pedig a többi hitelező nagy többségének érdekében. Ez a szempont ezért önmagában nem különbözteti meg az önkormányzat helyzetét a többi hitelező helyzetétől.

(29) Ezzel összefüggésben a holland hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatnak arra a részére hivatkoznak, amelyben a Bizottság megállapította, hogy Arnhem önkormányzatának a Vitesse labdarúgó-egyesület javára hozott intézkedése nem minősül állami támogatásnak: az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a helyzetet Arnhem önkormányzatának helyzetével azonos módon értékeljék, vagyis mivel az megfelel-e a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének, mintha az önkormányzat döntése megfelelnének a magánhitelezői elvnek. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy minden ügyet egyedileg kell megvizsgálni. Az Arnhem/Vitesse esetében a hitelezői megállapodáshoz kötött feltételek azt jelentették, hogy az önkormányzat és a többi hitelező helyzete teljesen kiegyenlített volt (mindegyik a fennálló követeléseinek 12 %-át kapta volna meg), a Maastricht/MVV esetében viszont nem erről van szó: a többi (elsőbbségi) hitelező követelésük elengedése fejében részesülhetnek a játékosok átigazolásából származó esetleges bevételekből, amiről Maastricht esetében nincs szó.

(30) A Hollandia által felhozott egyéb okok az MVV csődjének szocio-gazdasági következményeivel kapcsolatban nem vehetők figyelembe a piacgazdasági befektetői elv vizsgálatának keretében.

(31) Először is, az MVV esetleges csődje az önkormányzat, mint állami szerv szerepéhez kapcsolódik, nem pedig magánbefektetetői minőségéhez. Noha az önkormányzatnak a De Geusselt területtel kapcsolatban lehetett befektetői minősége, ahogy arra az önkormányzat tanácsának 2010. május 25-i jegyzőkönyve is hivatkozik, ezek az érdekek egyéb általános politikai célokhoz kapcsolódó tágabb érdekek részét képezi, mint a terület infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, az önkormányzat sportpolitikája és önkormányzati partnersége. Ezért a kölcsön elengedése - annak időpontjában - nem vagy csak részben kapcsolódott az önkormányzatnak, mint a telek tulajdonosának, vagy mint vállalkozásnak a magán kereskedelmi érdekéhez. Amennyiben léteztek kereskedelmi érdekek, Hollandia nem szolgáltatott információt arra vonatkozóan, hogy azok miből álltak. Másodszor, megjegyzendő, hogy a kölcsön elengedése önmagában nem akadályozta volna meg az MVV csődjét: több támogató intézkedésre volt szükség, mint a stadion és az edzőpálya megvásárlása, ami a Bizottság álláspontja szerint nem volt összhangban a piacgazdasági befektető elvével. A fent ismertetetteknek megfelelően az intézkedéseket együttesen kell vizsgálni.

(32) Ez okokból a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzat, amikor 2010 májusában döntött az 1,7 millió eurós kölcsön elengedéséről, nem piacgazdasági szereplőként járt el. Ez a következtetés továbbá azon alapul, hogy a kölcsön elengedését az edzőpályák és a stadion megvásárlásával együtt kell vizsgálni, ami a Bizottság álláspontja szerint, a következőkben kifejtettek alapján, nem felel meg a piacgazdasági befektető elvének.

4.1.2. Az edzőpályák és a stadion megvásárlása

(33) Az önkormányzat nem csak az MVV-vel szembeni alárendelt követelést engedte el, hanem megvásárolta a De Geusselt stadiont és az egyesület Klein Geusselt edzőlétesítményeit, ami szintén az MVV megmentését és szerkezetátalakítását szolgáló általános terv része volt. Hollandia azt állítja, hogy ez a vásárlás nem jelent állami támogatást, mert arra piaci feltételek mellett került sor. Az érv a Bizottságnak a telkek állami hatóságok általi értékesítésének támogatási elemeiről szóló közleményére (7) (a továbbiakban: a telekeladásokra vonatkozó közlemény) alapul, valamint a piacgazdasági befektető elvére, amelynek értelmében az állami hatóságok valamely vállalkozást érintő pénzügyi intézkedései, amennyiben azok azonos feltételek mellett más piaci szereplők számára is elfogadhatók lettek volna, a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nem juttathatják valamely vállalkozást előnyhöz. A telekeladásokra vonatkozó közleményt illetően Hollandia elismeri, hogy az a közlemény a telkek eladására vonatkozik, nem pedig ingatlaneladásra, azonban úgy véli, hogy rendelkezései hasonlóan alkalmazandók.

(34) A Bizottság megjegyzi, hogy az 1,85 millió eurós vételárat külső szakértő értékbecslése alapján határozták meg, amelyet a Bizottságnak is benyújtottak (a Van Der Horst Taxateurs által 2010 júniusában készített jelentés). A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a telek, amelyre a stadion épült, már az önkormányzat tulajdonában volt. Megvásárolta a stadiont és egyéb eszközöket, de még a telek tartósbérleti jogát is (recht van erfpacht). [...] (*) Az 1,85 millió eurós vételár tartalmazta az edzőlétesítményeket, amelyek nem szerepeltek a szakértő jelentésében. Megjegyezte, hogy a szakértő jelentése nem határozta meg a vevő személyazonosságát.

(35) A Bizottság megjegyzi, hogy, először, az önkormányzat stadionvásárlási indokai között szerepeltek a "közegészséghez" és "társadalmi kohézióhoz" kapcsolódó megfontolások, figyelemmel arra, hogy fenn akart tartani és fejleszteni kívánat egy "sportkörzetet" a De Geusselt területen (8). Ezek a politikai célok nem képezték volna részét egy piaci befektető befektetési döntésének, és ezért az önkormányzat nem azonos egy piacgazdasági szereplővel. Másodszor, a Bizottság nem ért egyet azzal, hogy egy piacgazdasági szereplő hajlandó lett volna megvásárolni egy futballstadiont annak pótlási értékén. A telektől és egyéb áruktól eltérően egy futballstadion termelő eszköz, amelyet jövedelemtermelésre lehet használni, azonban amelynek fenntartási költségei is vannak. Egy piacgazdasági szereplő egy ilyen stadiont kizárólag olyan üzleti terv alapján vásárolna meg, amely komoly valószínűséget mutat a megfelelően nyereséges hasznosításra. Ez az üzleti terv határozná meg azt az árat, amelyen egy befektető hajlandó lenne megvásárolni a stadiont. Az önkormányzat nem rendelkezett ilyen üzleti tervvel, sem a vásárlás előtt, sem akkor, amikor döntött a stadion megvásárlásáról. Valójában 2010 májusában az önkormányzati tanácsot tájékoztatta az önkormányzat vezetője, hogy terv fog készülni a stadion többfunkciós létesítményként történő jövőbeli hasznosítására. Egy ilyen tervet csakugyan benyújtottak a tanácsnak, 2010 decemberében. A Bizottság megjegyzi, hogy 2010 májusában, amikor megszületett a döntés a stadion megvásárlásáról, az önkormányzat becslése szerint a stadion fenntartásának éves költsége 380 000 euro lenne, miközben az MVV 75 000 euro éves bérleti díjat fizet (9). A 305 000 eurós különbözetet egyéb bérleti díjakból vagy egyéb rendezvényekből származó bevételekből finanszíroznák, vagy azt az önkormányzatnak kellene fedeznie. Miközben a vételár úgy lett meghatározva, hogy az figyelembe vegye az MVV alacsony bérleti díjából eredő lehetséges veszteséget, nem lehet azt állítani, hogy egy magánpiaci szereplő belement volna egy olyan szerződésbe, amelynél deklaráltan komoly kockázata van a veszteségnek. A 2010 decemberében az önkormányzatnak bemutatott jelentés megerősíti, hogy "a jelenlegi helyzetben nem lehetséges a stadion kereskedelmi vagy költségeket fedező hasznosítása". 2012 júniusában az önkormányzati Számvevőszék (10) által készített jelentés megállapította, hogy a stadion veszteséges maradt.

(36) Továbbá egy olyan sürgős értékesítés esetén, amely az MVV-t illetően kialakult, az lenne elvárható, hogy a piaci szereplő eszközként használja az időzítési szempontot annak érdekében, hogy az értékbecslő által megállapított értéknél jobb árat érjen el. Az önkormányzat esetében erről nem volt szó, egyszerűen elfogadta "reális értékként" az értékbecslő által megállapított értéket.

(37) Ezen a megállapításon nem változtat az önkormányzatnak a De Geusselt terület fejlesztési tervével kapcsolatos konkrét érdekeltsége. A 2010-ben összeállított megmentési tervben Hollandia nem mutatott rá 2010 júniusa előtt egyetlen vásárlási tervre vagy számításra sem az önkormányzat lehetséges vásárlásával kapcsolatban. Vásárlás előtt azonban egy piaci befektetőtől elvárható lenne egy ilyen becslés.

(38) Mindezek miatt a Bizottság megállapítja, hogy az önkormányzat 2010-ben, amikor döntött a stadion és edzőpályák megvásárlásáról, nem piacgazdasági szereplőként járt el.

4.1.3. Az MVV-nek nyújtott támogatás hatása

(39) Az MVV-nek nyújtott előny az volt, hogy, először, adósságterhétől megszabadult, másodszor pedig, a labdarúgást hazai stadionjában, a De Geusselt-ben folytathatta. A két létesítmény nem kizárólagos használatának havi bérleti díja azok önkormányzat általi megvásárlását követően az MVV költségvetésének 3 %-át vagy minimum 75 000 eurót tett ki (11). A Bizottság azt is megjegyzi, hogy az adásvételéi szerződés feltételei szerint az önkormányzat által fizetett 1,85 millió eurót az eladó, a harmadik fél Stichting Stadion De Geusselt (12) az MVV adóhátralékának, játékosai fizetésének és nyugdíjjárulékaiknak fedezésére fordította; ezek a tartozások nem tartoztak a hitelezői megállapodás alá. Ezt az 1,85 millió eurós összeget valójában az MVV könyveiben a 2009/2010-es idényben rendkívüli bevételként könyvelték el "Maastricht önkormányzatának hozzájárulása" (Bijdrage Gemeente Maastricht) megjegyzéssel. A Stichting Stadion De Geusselt adásvételből származó bevételeit valóban az MVV adósságának rendezésére és szerkezetátalakítására fordították (lásd az alapítvány önkormányzatnak küldött 2010. június 9-i levelét).

(40) Hollandia megkérdőjelezte a támogatások hatását a nem európai szinten játszó labdarúgó-egyesületek, konkrétabban az MVV belső piacára. E tekintetben a Bizottság kiemelte, hogy az MVV minden évben az európai labdarúgó bajnokságok lehetséges résztvevője. Még másodosztályú egyesületként is elvben képes befolyásolni a nemzeti labdarúgó kupáért folyó versenyt, és megnyerheti a kupát, ami lehetővé tenné, hogy a következő évben az európai kupáért játsszon. Rövid idő alatt még egy alacsonyabb minősítésű labdarúgó egyesület is magasabb szintre fejlődhet (13). A Bizottság továbbá kiemeli, hogy a hivatásos labdarúgó-egyesületek a labdarúgó mérkőzéseken való részvételen kívül számos piacon folytatnak gazdasági tevékenységet, például a hivatásos játékosok átigazolási piaca, publicitás, szponzorálás, áruforgalmazás vagy médiaközvetítés. Valamely hivatásos labdarúgó-egyesületnek adott támogatás erősíti annak pozícióját e piacok mindegyikén, amelyek legtöbbje számos tagállamot magában foglal. Ezért, ha az állami forrásokat arra használják, hogy egy hivatásos labdarúgó-egyesületet szelektív előnyhöz jutassanak, a támogatás torzíthatja a versenyt és befolyásolhatja a tagországok közötti kereskedelmet a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében. (14) Konkrétabban az MVV-t illetően 2010 folyamán az MVV számos játékosa más tagállam, nevezetesen Belgium állampolgára volt.

(41) A fentiekre figyelemmel a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a kölcsön elengedése és az edzőlétesítmények, valamint a stadion megvásárlása (összesen 3,55 millió euróért) a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül. A belső piaccal való összeegyeztethetőségüket a következőkben vizsgálja.

4.2. Vizsgálat a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében

(42) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az MVV javára tett támogatási intézkedéseket a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehet-e tekinteni. A Bíróság joggyakorlatának megfelelően a tagállamon múlik, hogy hivatkozik-e az összeegyeztethetőség lehetséges indoklására, és hogy igazolja, hogy teljesítette ennek az összeegyeztethetőségnek a feltételeit (15).

(43) A Szerződés 107. cikke (2) bekezdésében említett egyik eltérés sem vonatkozik a szóban forgó támogatási intézkedésre. Hollandia sem állította, hogy erről lenne szó.

(44) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésében rögzített eltéréseket illetően a Bizottság megjegyzi, hogy egyik holland régió sem tartozik a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alá. Továbbá a szóban forgó támogatási intézkedések nem mozdítanak elő közös európai érdeket szolgáló fontos projektet, se nem szolgálnak orvoslásul a holland gazdaságban bekövetkezett valamely komoly zavar megszüntetésére a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(45) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérést, vagyis az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító olyan támogatást illetően, amely nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, Hollandia azzal érvelt, hogy ez az eltérés alkalmazható, amennyiben a Bizottság megállapítaná, hogy a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősül. E tekintetben Hollandia azzal is érvelt, hogy a Bizottság elemzésében a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontját a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vonatkozásában a Szerződés 165. cikkével együtt kellene figyelembe venni.

(46) A "gazdasági tevékenységek fejlesztése" a sport ágazatban elgondolásra irányuló vizsgálatában a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a Szerződés 165. cikkének (1) bekezdését, és a Szerződés 165. cikke (2) bekezdésének utolsó francia bekezdését, amelyek arról rendelkeznek, hogy az Unió hozzájárul az európai sport előmozdításhoz, miközben figyelembe veszi a sport sajátos természetét, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepét. Azonban a Szerződés különbséget tesz a sport és a kultúra fogalma között, ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja nem szolgálhat alapul az MVV-nek nyújtott támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálatakor.

(47) A támogatási intézkedéseknek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében történő vizsgálatához a Bizottság számos rendeletet, keretet, iránymutatást és közleményt bocsátott ki a támogatások formájára, valamint azokra a horizontális vagy ágazati célokra vonatkozóan, amelyekhez a támogatásokat odaítélik. Figyelemmel arra, hogy az MVV pénzügyi nehézségekkel szembesült abban az időben, amikor az intézkedéseket megtették, és arra, hogy a támogatást az önkormányzat e nehézségek megoldására ítélte meg, a Bizottság megfelelőnek tartja annak vizsgálatát, hogy az iránymutatásban (16) lefektetett kritériumok vonatkoznak-e. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az iránymutatás nem zárja ki a hivatásos labdarúgást. Ezért az irányelv kiterjed erre a gazdasági tevékenységre.

(48) 2014 júliusában a Bizottság közzétette az új iránymutatást a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (17). Ezek azonban nem vonatkoznak erre a 2010-ben nyújtott nem bejelentett támogatásra. Az új iránymutatás 137. pontja szerint bármely előzetes engedély nélkül nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás esetén akkor lenne erről szó, ha a támogatás egy részét, illetve egészét az iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után nyújtották. Az új iránymutatás 138. pontja szerint a Bizottság minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában alkalmazandó iránymutatás alapján folytatja le a vizsgálatot. Ezért a jelen esetben a Bizottság vizsgálatát a 2004-es iránymutatás alapján fogja elkészíteni (lásd fentebb a (14) preambulumbekezdést).

(49) Az iránymutatás 11. pontjának értelmében egy vállalkozás akkor tekintendő nehéz helyzetben lévőnek, ha egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy a hazai jog alapján kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene. A fenti (13) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az MVV saját tőkéje a 2007/2008-as idény óta negatív volt, és 2010 első negyedévében saját tőkéje mínusz 5,1 millió euróra zsugorodott, míg az MVV adósságai elérték a 6,4 millió eurót. Ahogy arra Hollandia rámutatott, az MVV 2010 tavaszán gyakorlatilag csődbe jutott. Ezért az MVV egyértelműen az iránymutatás értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt. Ezt a tényt Hollandia nem vitatja. Ezért az MVV-nek nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségét az iránymutatás alapján kell megvizsgálni.

(50) Az iránymutatás 3.2. szakasza előírja, hogy a támogatás nyújtásának feltétele kell, hogy legyen egy szerkezetátalakítási terv végrehajtása. Azonban az iránymutatás 59. pontjának megfelelően KKV-k (mint amilyen az MVV is) esetében nem szükséges a szerkezetátalakítási terv Bizottság által történő jóváhagyása, mindazonáltal a tervnek meg kell felelnie az iránymutatás 35., 36. és 37. pontjaiban lefektetett követelményeknek, valamint az érintett tagállamnak azt jóvá kell hagynia és arról a Bizottságot tájékoztatni kell. A Bizottság megjegyzi, hogy Hollandia tájékoztatta a szerkezetátalakítási tervről, amely figyelembe veszi az iránymutatás 34-37. pontjait. A szerkezetátalakítás teljes költsége közel 6 millió eurót tett ki. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az önkormányzat döntése, hogy támogatást nyújtson az MVV-nek, számos feltételtől függött. Ezeket a feltételeket a (10) preambulumbekezdésben hivatkozott 2010-es üzleti terv rögzítette.

(51) E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az önkormányzat arra vonatkozó döntését, hogy elengedje kölcsönét és fizessen a De Geusselt-nek, az MVV nehézségeinek jellegét és okait feltáró vizsgálat követte. Az ügylet számos feltételen alapult, amelyek az egyesület hosszú távú életképességének helyreállítását szolgálják egy ésszerű három éves időszakon belül, valamint a KNVB követelményeinek a teljesítését, hogy fenntartsa az MVV hivatásos versenyengedélyét. A szerkezetátalakítási tervben szerepelt egy új vezetőség, a létszám és a játékosok csoportjának csökkentése. A szerkezetátalakítási terv nem támaszkodik olyan külső tényezőkre, amelyeket ugyan a MVV képes befolyásolni, viszont nem képes teljes mértékben irányítani, például új szponzorok felkutatása és a nézőközönség számának növelése. Elképzelhető az egyesület pénzügyi helyzetének folyamatos javulása, valamint a hivatásos labdarúgó egyesületként való folyamatos működése. Az alábbi preambulumbekezdésben megállapítottak szerinti fejlődés azt mutatja, hogy a terv valójában reális.

(52) A hozott intézkedések szükségesek voltak az MVV életképességének helyreállításához. Az egyesület jó pénzügyi helyzetét valóban sikerült helyreállítani. Ezen intézkedések eredményeképp a teljes 2009/2010-es idény alatt az MVV 3,9 millió eurós nyereséget könyvelt el, és sok év után először lett pozitív a saját tőkéje (0,051 millió euro). A következő, a 2010/2011-es idényt az MVV 0,021 millió eurós nyereséggel zárta, és saját tőkéje 0,072 millió euróra növekedett. Az MVV számára még a 2011/2012-es idény is áttörést hozott. A KNVB az MVV pénzügyi helyzetét a 2011/2012-es idény elején felminősítette az 1-es kategóriáról (elégtelen) a 3-as kategóriára (jó).

4.2.1. Kompenzációs intézkedések

(53) Az iránymutatás 38-42. pontjai előírják, hogy a kedvezményezettnek kompenzációs intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a támogatás torzító hatásait és annak kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék. Azonban az iránymutatás 41. pontjának megfelelően ez a feltétel nem vonatkozik az olyan kisvállalkozásokra, mint az MVV.

4.2.2. Minimálisra korlátozott támogatás

(54) A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szerkezetátalakítási tervet a belső megtakarításokon túl jelentős mértékben külső magánszervezetek finanszírozzák, az iránymutatás 43. és 44. pontjával összhangban. Számos magánszervezet is beleegyezett abba, hogy elengedje a követelését. A hitelezők és az önkormányzat teljes hozzájárulása az MVV refinanszírozásához nagyjából 5,8 millió euro volt (az adósság-elengedéssel és a stadion valamint a tartósbérlet megvásárlásával együtt). A nem állami szervezetek adósság-elengedéssel történő hozzájárulása 2,25 millió euro volt, magasabb tehát a kisvállalkozások esetében előírt 25 %-nál.

(55) A támogatás összege szükséges volt. A szerkezetátalakítási terv szerint annak a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben egy kisebb mértékű veszteséget, később pedig mérsékelt pozitív eredményt kell eredményeznie. Ez nem tette volna lehetővé az MVV számára, hogy új játékosokat vásároljon, vagy magasabb fizetéssel csalogasson magához.

(56) A terv célja az volt, hogy egy karcsúsított MVV-nek adósságterhei nélkül és egy új szerkezettel lehetővé tegye az újrakezdést. Az intézkedések eredményeképp az MVV pénzügyi helyzetének helyre kellett állnia, és teljesíteni kellett a KNVB követelményeit. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy mindegyik hivatásos holland labdarúgó-egyesület engedélyt kap a KNVB-től, amely értelmében eleget kell tennie különféle kötelezettségeknek. Az egyik kötelezettség az egyesület pénzügyi józanságához kapcsolódik. Az egyesületek kötelesek minden egyes idényben november 1-jéig, március 1-jéig és június 15-ig pénzügyi jelentést benyújtani, amely többek között ismerteti aktuális pénzügyi helyzetüket, valamint a következő idényre vonatkozó pénzügyi tervüket. E jelentések alapján az egyesületeket három kategóriába sorolják (1: elégtelen, 2: kielégítő, 3: jó). Az 1. kategóriába tartozó egyesületek kötelezhetők arra, hogy fejlesztési tervet nyújtsanak be ahhoz, hogy elérjék a 2-es vagy 3-as kategóriát. Ha az egyesület nem teljesíti a tervet, a KNVB szankciókat vethet ki, ideértve a hivatalos figyelmeztetést, a versenypontok csökkentését, és - végső szankcióként - az engedély visszavonását. Egy csődbe jutottnak nyilvánított hivatásos-labdarúgó egyesület Hollandiában elveszíti az engedélyét. Ha jogutód egyesületet alapítanak, azt közvetlenül nem engedik be a hivatásos labdarúgó ligába, hanem a második legmagasabb osztályú amatőr ligában kell kezdenie.

(57) A szerkezetátalakítási tervben szerepelt egy új vezetőség, egy új szerkezet, új név, a fizetések és a létszám, köztük a játékosok csoportjának csökkentése. Számos játékost átigazoltak, a meglévő szerződéseket vagy felmondták, vagy alacsonyabb fizetés mellett újították meg, új szerződéseket vagy átigazolási díj nélkül kötöttek vagy a játékosokat más egyesületektől bérelték, néhány amatőr szerződést kötöttek, ami a személyzet és a játékosok költségeinek 40 %-os csökkentésével járt. A (26) és az azt követő preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az önkormányzaton kívüli hitelezők összesen 2,25 millió eurót engedtek el az MVV-vel szemben fennálló követeléseikből. Az MVV így majdnem az összes terhétől megszabadult.

(58) A Bizottság megítélése szerint a szerkezetátalakítási terv megoldásokat tartalmaz az MVV pénzügyi nehézségeinek okaira, különösen a játékosok költségeire, bérek és átigazolási díjak formájában. Egy hivatásos labdarúgó-egyesülettől nem várható el, hogy az iránymutatás értelmében egyéb piacokra is nyisson, az azonban elvárható, hogy fő tevékenységén megtakarítást érjen el, és ezt az MVV teljesítette. Hollandia továbbá átadott egy listát azokról az intézkedésekről, amelyeket az MVV az egyesület egyéb költségeinek csökkentése érdekében hozott. A szerkezetátalakítási terv nem támaszkodik olyan külső tényezőkre, amelyeket ugyan a MVV képes befolyásolni, viszont nem képes teljes mértékben irányítani, például új szponzorok felkutatása és a nézőközönség számának növelése. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a terv megvalósítása lehetővé teszi az MVV számára, hogy biztos alapokon folytassa működését a holland hivatásos labdarúgásban, amit a KNVB is elismert azzal, hogy az egyesületnek megadta a 3-as kategóriás státust. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szerkezetátalakítási tervet a belső megtakarításokon túl jelentős mértékben külső magánszervezetek finanszírozzák. Ezzel teljesül az irányelv 44. pontjának előírása, hogy a MVV-hez hasonló kisvállalkozások esetében a szerkezetátalakítási költségek legalább 25 %-át a kedvezményezett saját forrásaiból kell fedezni, beleértve a külső finanszírozást, ami jelzi, hogy hisznek a kedvezményezett életképessége visszaállításának lehetőségében.

(59) Hollandia továbbá adatokat szolgáltatott az átalakított MVV társadalom, köztük Maastricht és az Euregio számos iskolája javára végzett kiegészítő tevékenységeiről. Ezek a tevékenységek mondhatni hozzájárulnak a sportnak a Szerződés 165. cikkében említett társadalmi és oktatási funkciójához.

Monitoring és éves beszámoló, valamint az először és utoljára elv

(60) Az iránymutatás 49. pontja előírja, hogy az érintett tagállam rendszeresen megküldött részletes beszámolók révén tájékoztatást adjon a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtásáról. Az 51. pont kevésbé szigorú feltételeket határoz meg a kis- és közepes vállalkozások esetében, ahol rendszerint elég, ha évente megküldik a vállalkozás mérlegének és eredménykimutatásának másolatát. Hollandia kötelezettséget vállalt e jelentések megküldésére. Az iránymutatással összhangban Hollandia kötelezettséget vállalt arra, hogy megküldi a szerkezetátalakítási terv végrehajtására vonatkozó zárójelentést.

(61) Az iránymutatás 72-77. pontja az "először és utoljára" elvre hivatkozik, amely szerint szerkezetátalakítási támogatást minden tíz éves időszak alatt csak egyszer lehet adni. Hollandia leszögezte, hogy az MVV a jelen támogatás nyújtását megelőző tíz évben nem kapott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatást. Hollandia továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő tíz éves időszak alatt nem nyújt az MVV-nek újabb megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatást.

5. KÖVETKEZTETÉS

(62) A Bizottság megállapítja, hogy Hollandia nem teljesítette a Szerződés 108. cikke (3) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségét azzal, hogy nem tájékoztatta előzetesen a 3,55 millió euro összegű állami támogatásról, amit az MVV-nek 2010-ben ítélt meg, amikor az pénzügyi nehézségben volt. Ez a támogatás azonban a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, mint az iránymutatás értelmében vett szerkezetátalakítási támogatás, mivel az az iránymutatásban az ilyen támogatásokra megállapított összes feltételnek megfelelt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 3,55 millió euro összegű állami támogatás, amelyet Hollandia a maastrichti MVV labdarúgó-egyesület javára végrehajtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 4-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) A Bizottság határozata az SA.33584. (2013/C) (korábbi 2011/NN.) számú ügyben - Hollandia 2008-2011 között bizonyos holland hivatásos labdarúgó-egyesületeknek nyújtott támogatása - Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése értelmében (HL C 116., 2013.4.23., 19. o.).

(2) Vö. az 1. lábjegyzettel.

(3) A Bizottság mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) mellékletének 2. cikke (2) bekezdésében foglalt definíció alapján a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, éves forgalma és/vagy mérlegfőösszege pedig nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(4) A Bizottság közleménye - A közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.). Ennek az iránymutatásnak az alkalmazását meghosszabbította A Bizottság közleménye a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. október 1-jei közösségi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbításáról (HL C 296., 2012.10.2., 3. o.).

(5) A T-1/12. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 37. és azt követő pontjai, valamint az abban hivatkozott ítélkezési gyakorlat (a T-11/95. sz., BP Chemicals kontra Bizottság ügyben hozott ítélet).

(6) A BP Chemicals ügybe hozott ítélet 171. pontja.

(7) HL C 209., 1997.7.10., 3. o.

(*) Bizalmas információ.

(8) Az önkormányzat tanácsának 2010. május 25-i jegyzőkönyvének 10. pontja. Az 5. pont szerint, továbbá, noha az önkormányzat a stadion megvásárlásának indokaként azt jelölte meg, hogy biztosítani kívánta pozícióját az ingatlanban, egyéb gazdasági és társadalmi hatásokra is hivatkozik, amelyeket el kíván érni.

(9) A MVV-vel 2010. június 21-én egy új bérleti szerződést kötöttek.

(10) Rekenkamer Maastricht: De relatie tussen de gemeente Maastricht en MVV.

(11) Az új bérleti díjat az MVV forgalmához rögzítették 75 000 eurós legalacsonyabb értékkel. Ha az MVV fellendül, a bérleti díj is növekszik. A stadion egyéb célú bérbeadásából származó bevétele szintén az önkormányzatnál jelentkezne.

(12) Egy alapítvány, amely Hollandia szerint egyaránt független az MVV-től és Maastricht önkormányzatától.

(13) Ezt valójában más holland hivatásos labdarúgó-egyesület, a PEC Zwolle is bizonyította, amely 2010/2011-es idényben másodosztályban játszott. A PEC-et a 2012/2013-as idényben felminősítették az első osztályba, a 2013/2014-es idényben pedig megnyerte a nemzeti bajnokságot, amely feljogosította, hogy a 2014/2015-ös idényben európai szinten játsszon.

(14) A Bizottság határozatai Németországot illetően: 2013. március 20-i határozat a Multifunktionsarena der Stadt Erfurt (SA.35135. (2012/N)) ügyben, 12. pont, és a Multifunktionsarena der Stadt Jena (SA.35440. (2012/N)) ügyben (összefoglaló közlemény: HL C 140., 2013.5.18., 1. o.), és a 2013. október 2-i határozata a Fußballstadion Chemnitz (SA.36105. (2013/N)) ügyben (összefoglaló közlemény: HL C 50., 2014.2.21., 1. o.).

(15) C-364/90. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1993:157) 20. pontja.

(16) Vö. a 4. lábjegyzettel.

(17) A Bizottság közleménye - Iránymutatást a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.).