8/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat
a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat módosításáról[1]
A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva,
az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat és Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozat véleményének kikérésével
a következő szabályzatot alkotja:
1. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat módosítása
1.1. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) a következő 2/A. ponttal egészül ki:
"2/A. Iratbetekintés
2/A.1. A fegyelmi ügyben eljáró személyek jegyzetei, valamint a döntés tervezete nem része a fegyelmi ügy iratanyagának.
2/A.2. A titok felett rendelkezni jogosult, illetve az érintett eltérő rendelkezése hiányában nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely törvény által védett titokra, illetve olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn.
2/A.3. Az eljáró fegyelmi biztos, illetve az eljáró fegyelmi tanács elnöke az eljárásnak az eljárás alá vont személyen és képviselőjén kívüli bármely résztvevője részére a betekintést
a) a jegyzőkönyvnek abba a részébe, amely arról az eljárási cselekményről szól, amelynél jelen volt, valamint
b) az általa benyújtott, illetve a részére is kiadmányozott iratba
engedélyezi.
2/A.4. Az eljáró fegyelmi biztos, illetve - ha a bejelentőt a fegyelmi eljárásban tanúként kívánják meghallgatni, a meghallgatását követően - az eljáró fegyelmi tanács elnöke engedélyezi a bejelentő részére a betekintést az iratoknak abba a részébe, amely a bejelentőnek az eljárás alá vont személy által a bejelentő javára végzett ügyvédi tevékenységre vonatkozó bejelentésével közvetlenül összefügg.
2/A.5. Az iratbetekintést az ügyvédi kamara hivatali helyiségében, előre egyeztetett időpontban, fegyelmi biztos, illetve az eljáró fegyelmi tanács tagja jelenlétében kell biztosítani.
2/A.6. Az iratbetekintésre jogosult az általa megismerhető iratokról jegyzetet, illetve másolatot készíthet.
2/A.7. Az eljáró fegyelmi biztos, illetve az eljáró fegyelmi tanács az iratbetekintést az arra jogosult által megismerhető iratok, iratrészek digitális másolatának elektronikus úton történő megküldésével is biztosíthatja."
1.2. A FESZ a következő 9.2. ponttal egészül ki:
"9.2. Ha a fegyelmi tanács a 9.1. pontban foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt."
1.3. A FESZ 13.3. és 13.4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"13.3. A bejelentés azon része tekintetében, amelynek a tekintetében a területi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot a bejelentés kamarához történő érkezésétől számított harminc napon belül nem rendeli el, a kamara elnökét a bejelentés kamarához történő érkezésétől számított harminc napon belül az ügy rövid leírásával, az előzetes vizsgálat el nem rendelése okának, azok alapjául közvetlenül szolgáló tények és körülmények megjelölésével, a bejelentés egyidejű megküldése mellett tájékoztatja. Az e pont szerinti határidő elmulasztása esetén a vezető fegyelmi biztos az Üttv. 119. § (2) bekezdés b)-d) pontja kivételével az előzetes vizsgálatot elrendeli.
13.4. Ha a kamara elnöke a bejelentés valamely része alapján az előzetes vizsgálat elrendelésére nem tesz javaslatot, a bejelentés e része tekintetében bejelentőnek tájékoztatás ad
a) arról, hogy az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos nem rendelte el, és arra ő sem tett javaslatot, az ennek közvetlen alapjául szolgáló tények és körülmények megjelölésével,
b) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a vezető fegyelmi biztost kezdeményezésre vagy hivatalból az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja, de arra nem köteles,
c) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a bejelentés beérkezésétől számított kilencven napon belül - amelynek lejártát a tájékoztatásban naptári nap szerint kell megjelölni - a tudomására jutott tényeket, körülményeket és bizonyítékokat tudja figyelembe venni, valamint
d) az országos vezető fegyelmi főbiztos nevéről és hivatali elérhetőségéről."
1.4. A FESZ a következő 15.7. ponttal egészül ki:
"15.7. Az eljárás alá vont személy nyilatkozatának a bejelentő javára végzett ügyvédi tevékenységére vonatkozó bejelentésével közvetlenül összefüggő részét az eljáró fegyelmi biztos a tényállás tisztázása érdekében a bejelentőnek megküldheti."
1.5. A FESZ 17.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"17.2. A bejelentés azon része tekintetében, amelynek a tekintetében a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nem került sor, a fegyelmi biztos az Üttv. 124. § (2) bekezdése szerinti határidő lejártát követő nyolc napon belül tájékoztatja a bejelentőt
a) arról, hogy a fegyelmi eljárást nem kezdeményezte, és erre a területi kamara elnöke sem utasította, az ennek közvetlen alapjául szolgáló tények és körülmények megjelölésével, valamint az eljárás alá vont személynek a bejelentő javára végzett ügyvédi tevékenységére vonatkozó bejelentésével közvetlenül összefüggő lényeges nyilatkozatának az összefoglalásával,
b) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost hivatalból a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja, de arra nem köteles,
c) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a tudomására jutott tényeket és körülményeket tudja figyelembe venni, valamint
d) az országos vezető fegyelmi főbiztos elérhetőségéről."
1.6. A FESZ 41.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"41.2. E szabályzat módosításait - eltérő rendelkezés hiányában - a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően előterjesztett kérelmekre és meg nem kezdett eljárási cselekményekre alkalmazni kell."
1.7. Hatályukat vesztik a FESZ 41.3. pontjai.
2. Záró rendelkezések
2.1. Ez a szabályzat az igazságügyi miniszter jóváhagyását követően, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő hónap első napján lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Dr. Bánáti János
elnök
Dr. Fekete Tamás
főtitkár
Lábjegyzetek:
[1] A szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlése a 2019. június 24-i ülésén fogadta el, közzétéve 2019. július 29-én.