20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat

a fegyelmi eljárásról[1]

Veszélyhelyzeti normák

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 8. pontjában

a 6.1. pont és a 42.7. pont tekintetében az Üttv. 170. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 40.10. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 32. pontjában,

a 41.2. pont és a 41.3. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 33. pontjában

kapott felhatalmazás alapján az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva,

az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat és Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozat véleményének kikérésével,

a 3.2. pont, a 6.5. pont a) alpontja, 8.5. pont, 11.2. pont, 14.3. pont és a 14.6. pont tekintetében az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat egyetértésével, valamint

az 1.6. pont és a 14.5. pont tekintetében az Üttv. 156. § (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljáró Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozat egyetértésével

a következő szabályzatot alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat alkalmazási köre

1.1. Ezt a szabályzatot

a) a fegyelmi vétségre vonatkozó bejelentésnek (a továbbiakban: bejelentés) vagy

b) egyébként hivatalból a vezető fegyelmi biztos, a fegyelmi biztos, az országos vezető fegyelmi főbiztos vagy az országos fegyelmi főbiztos tudomására jutott fegyelmi vétség gyanújának

a kivizsgálására (a továbbiakban: előzetes vizsgálat), az előzetes vizsgálat alapján lefolytatandó, a fegyelmi felelősség megállapítása tárgyában folytatott eljárásra (a továbbiakban: fegyelmi eljárás), valamint a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására kell alkalmazni.

1.2. Ezt a szabályzatot ügyvédasszisztens kivételével a fegyelmi vétség elkövetésekor az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett természetes személyre kell alkalmazni.

1.3. A bejelentés visszavonása az előzetes vizsgálat elrendelését, lefolytatását, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezését és lefolytatását nem akadályozza.

1.4. A fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.5. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

1.6. A munkáltató biztosítja az eljárás alá vont alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, illetve az ügyvédjelölt számára az e szabályzat szerinti eljárásban való részvétel lehetőségét, ennek érdekében az eljárási cselekményeken való részvételhez szükséges és elégséges időre őt a munkavégzés alól mentesíti.

2. Adat- és titokvédelem

2.1. A bejelentő, illetve a tanú személyes adatait zártan kell kezelni, annyiban amennyiben

a) az e szabályzat szerinti eljárás lefolytatásához annak ismerete nem szükséges vagy

b) a bejelentő, illetve a tanú a személyi adatainak zártan történő kezelését kéri.

2.2. Fegyelmi ügyben az eljárás alá vont személy az eljárás lefolytatásához szükséges tények és adatok tekintetében nem hivatkozhat az ügyvédi titoktartási kötelezettségére.

2.3. Az ügyvédi titkon kívül a törvény által védett egyéb titoknak is minősülő titoknak a fegyelmi biztos, illetve a fegyelmi tanács általi megismerésére és kezelésére a titok védelmére vonatkozó törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

2/A. Iratbetekintés[5]

2/A.1. A fegyelmi ügyben eljáró személyek jegyzetei, valamint a döntés tervezete nem része a fegyelmi ügy iratanyagának.

2/A.2. A titok felett rendelkezni jogosult, illetve az érintett eltérő rendelkezése hiányában nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely törvény által védett titokra, illetve olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn.

2/A.3. Az eljáró fegyelmi biztos, illetve az eljáró fegyelmi tanács elnöke az eljárásnak az eljárás alá vont személyen és képviselőjén kívüli bármely résztvevője részére a betekintést

a) a jegyzőkönyvnek abba a részébe, amely arról az eljárási cselekményről szól, amelynél jelen volt, valamint

b) az általa benyújtott, illetve a részére is kiadmányozott iratba

engedélyezi.

2/A.4. Az eljáró fegyelmi biztos, illetve - ha a bejelentőt a fegyelmi eljárásban tanúként kívánják meghallgatni, a meghallgatását követően - az eljáró fegyelmi tanács elnöke engedélyezi a bejelentő részére a betekintést az iratoknak abba a részébe, amely a bejelentőnek az eljárás alá vont személy által a bejelentő javára végzett ügyvédi tevékenységre vonatkozó bejelentésével közvetlenül összefügg.

2/A.5. Az iratbetekintést az ügyvédi kamara hivatali helyiségében, előre egyeztetett időpontban, fegyelmi biztos, illetve az eljáró fegyelmi tanács tagja jelenlétében kell biztosítani.

2/A.6. Az iratbetekintésre jogosult az általa megismerhető iratokról jegyzetet, illetve másolatot készíthet.

2/A.7. Az eljáró fegyelmi biztos, illetve az eljáró fegyelmi tanács az iratbetekintést az arra jogosult által megismerhető iratok, iratrészek digitális másolatának elektronikus úton történő megküldésével is biztosíthatja.

2/A.8. Az iratbetekintésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 33. § (4) bekezdését alkalmazni kell.[6]

3. Képviselet

3.1. Az e szabályzat szerinti eljárásban az eljárás alá vont személy képviseletére ügyvédnek vagy ügyvédi irodának adhat meghatalmazást.

3.2. Az e szabályzat szerinti eljárásban az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos és jogi előadó a képviseletére olyan kamarai jogtanácsosnak adhat meghatalmazást, akivel van közös munkáltatója.[7]

3.3. Az e szabályzat szerinti eljárásban az eljárás alá vont személy, illetve a bejelentő meghatalmazotti képviseletét nem láthatja el[8]

a) fegyelmi biztos, vezető fegyelmi biztos,

b) országos fegyelmi főbiztos, országos vezető fegyelmi főbiztos,

c) ügyvédi kamarai elnökség tagja,

d) fegyelmi bizottság tagja, valamint

e) az eljárás alá vont személyt - az eljárás tárgyává tett magatartás, vagy az eljárás idején - nyilvántartó területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi kamara) választott tisztségviselője.[9]

3.4. Az eljáró szervek a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az e szabályzat szerinti eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálják. Ha az eljáró szerv megállapítja, hogy a meghatalmazott nem jogosult az eljárás alá vont személy képviseletére, ezt határozatban állapítja meg.

3.5. Ha az eljárás alá vont személyt meghatalmazott képviseli, a kézbesítendő határozatokat az eljárás alá vont személy és a meghatalmazott részére is kézbesíteni kell.

3.6. Ha az eljárás alá vont személyt meghatalmazott képviseli, a kézbesítés joghatásai az eljárás alá vont személy részére történő kézbesítéssel állnak be.

4. Határidő számítása és az igazolási kérelem

4.1. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

4.2. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

4.3. Ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője az e szabályzat szerinti eljárásban valamely határidőt vagy határnapot önhibáján kívül mulasztott el, igazolási kérelmet terjeszthet elő.

4.4. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő három munkanapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

4.5. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg a mulasztást pótolni kell.

4.6. Az igazolási kérelemről az a fegyelmi biztos, illetve tárgyaláson kívül az a fegyelmi tanács dönt, amelynek az eljárása során a mulasztás történt.

4.7. A fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet az első fokon eljárt fegyelmi tanács tárgyaláson kívül bírálja el.

4.8. A fegyelmi tanács igazolási kérelmet elutasító határozata ellen önálló fellebbezésnek van helye.

4.9. A fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a mulasztással érintett fellebbezéssel együtt kell az országos fegyelmi bizottság elnökének felterjeszteni. Ha a másodfokon eljáró fegyelmi tanács az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen előterjesztett fellebbezésnek helyt ad, a mulasztással érintett fellebbezést is elbírálja.

4.10. A másodfokú eljárásban előterjesztett igazolási kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt másik fegyelmi tanács bírálja el.

4.11. Nincs helye igazolásnak

a) az igazolási kérelem előterjesztése, valamint

b) az igazolási kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény

határidejének, illetve határnapjának elmulasztása miatt.

5. Az eljárás nyelve

5.1. A fegyelmi eljárás nyelve a magyar.

5.2. Törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, az eljáró szerv a beadványokat, és a határozatát magyar nyelven küldi meg. Az e pont megsértésével előterjesztett beadvány hatálytalan, amelyről az eljáró szerv tájékoztatja a benyújtót.

5.3. Az eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet, vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatása helyett írásban tehet nyilatkozatot.

6. Kapcsolattartás

6.1. Az e szabályzat szerinti eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus kapcsolattartás az ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai számára kötelező.

6.2. Az e szabályzat szerinti eljárásban az eljárás elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett résztvevői jogosultak elektronikus úton kapcsolatot tartani, erre az eljárás során az első kapcsolatfelvétel alkalmával a figyelmet fel kell hívni.

6.3. Az e szabályzat szerinti eljárásban a kamarai szervek és tisztségviselők elektronikus úton tartanak kapcsolatot azokkal, akik

a) elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek vagy

b) velük elektronikus úton tartanak kapcsolatot.

6.4. A beadvány elektronikus levélcímről történő benyújtása nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak.

6.5. Ha az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező vagy nem lehetséges, az e szabályzat szerinti eljárásban az iratokat a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint,

a) kamarai jogtanácsos és jogi előadó esetén a lakcímére,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kamarai tag és nyilvántartott részére az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartott irodája, illetve munkáltatója címére,

c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése hatálya alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartott részére az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő lakcímére,

d) az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nem szereplő személy részére a lakcímére

kell kézbesíteni.

6.6. Ha az eljárás alá vont személy ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett lakcíme vagy irodája címe valódisága, fennállása tekintetében kétség merül fel, erről a fegyelmi biztos, illetve a fegyelmi tanács elnöke értesíti az eljárás alá vont személyt nyilvántartó területi kamara elnökét.

6.7. Ha az eljárás alá vont személy személyi szabadság elvonásával járó büntetés vagy kényszerintézkedés hatálya alatt áll, akkor részére az e szabályzat szerinti eljárásban az iratokat az intézkedést foganatosító intézetbe kell kézbesíteni oly módon, hogy azokat az intézet vezetőjének címzett - kísérőlevéllel ellátott - postai küldeményben az eljárás alá vont személy nevére szóló zárt borítékban kell elhelyezni. A kísérőlevélben a fegyelmi biztos, illetve az eljáró tanács elnöke - az ügyvédi titok sérelme nélkül - feltünteti az eljárás tárgyát és az irat megnevezését.

II. Fejezet

Előzetes vizsgálati és fegyelmi eljárásban eljáró szervek

7. Az eljáró szervek illetékessége

7.1. Ha több területi kamara fegyelmi biztosa is illetékes, az jár el, amelyik a fegyelmi ügyben először intézkedett.

7.2. A területi kamara elnöke, elnökhelyettese, elnökségi tagja, főtitkára, titkára, a regionális fegyelmi bizottság elnöke és tagja, a fegyelmi biztos, valamint az országos fegyelmi főbiztos fegyelmi ügyében az előzetes vizsgálat lefolytatására a fegyelmi biztost a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke jelöli ki.

7.3. Az eljáró fegyelmi biztos és fegyelmi tanács az eljárási jogosultságát hivatalból vizsgálja.

7.4. Ha a fegyelmi biztos, illetve a fegyelmi tanács megállapítja, hogy nem illetékes eljárni, az ügyet az erre okot adó körülmény tudomására jutásától számított nyolc napon belül az iratanyag megküldésével átteszi az eljárásra jogosult fegyelmi biztos, illetve fegyelmi tanács kijelölésére jogosultnak, és erről a bejelentőt és az eljárás alá vont személyt egyidejűleg értesíti.[10]

8. Vezető fegyelmi biztos és fegyelmi biztos

8.1. Előzetes vizsgálati ügyben a területi kamara vezető fegyelmi biztosa vagy az általa kijelölt fegyelmi biztos jár el.

8.2. Előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos rendelhet el.

8.3. A vezető fegyelmi biztost akadályoztatása esetén az általa kijelölt fegyelmi biztos, ennek hiányában a legidősebb fegyelmi biztos helyettesíti.

8.4. Az elrendelt előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos, vagy az általa kijelölt fegyelmi biztos folytatja le és látja el a fegyelmi eljárásban a fegyelmi biztosi teendőket.

8.5. A fegyelmi biztos a kamarai jogtanácsos Üttv. 69. § (4) bekezdése szerinti bejelentéséről a bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül tájékoztatja a vezető fegyelmi biztost, vagy - ha a kötelezettségszegéssel összefüggésben előzetes vizsgálat vagy fegyelmi eljárás van folyamatban - az eljáró fegyelmi biztost, regionális fegyelmi bizottság elnökét, illetve fegyelmi tanácsot.

9. Regionális fegyelmi bizottság

9.1. Ha a regionális fegyelmi bizottság működési területe több területi ügyvédi kamarára terjed ki, a regionális fegyelmi bizottság elnöke az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot úgy jelöli ki, hogy annak legalább egy tagja ne az eljárás alá vont személyt az eljárás tárgyává tett magatartás vagy az elbírálás idején nyilvántartó kamara tagja legyen.

9.2. Ha a fegyelmi tanács a 9.1. pontban foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt.[11]

10. Országos vezető fegyelmi főbiztos és országos fegyelmi főbiztos

10.1. Ahol az Üttv. vagy e szabályzat az országos fegyelmi főbiztos számára biztosít hatáskört, az országos vezető fegyelmi főbiztos vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos jár el.

10.2. Az országos vezető fegyelmi főbiztos vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos a másodfokú fegyelmi eljárásban az előterjesztett fellebbezésre írásbeli észrevételt tesz és - ha az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson kizárás fegyelmi büntetést szabtak ki, vagy ha az eljárás alá vont személy terhére terjesztettek elő fellebbezést - a fegyelmi tárgyaláson részt vesz.[12]

10.3. Az országos vezető fegyelmi főbiztost akadályoztatása esetén az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos, ennek hiányában a legidősebb országos fegyelmi főbiztos helyettesíti.

11. Kizáró okok

11.1. A fegyelmi tanács tagjának, a fegyelmi biztosnak, a vezető fegyelmi biztosnak, az országos fegyelmi főbiztosnak és az országos vezető fegyelmi főbiztosnak az elfogultságát vélelmezni kell, ha

a) az eljárás alá vont személlyel azonos ügyvédi iroda, ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség tagja, az e jogviszony ügyvédi kamarai nyilvántartás szerinti megszűnésétől számított két évig,

b) az eljárás alá vont személy kamarai nyilvántartásba bejegyzett helyettese, e jogviszony ügyvédi kamarai nyilvántartás szerinti megszűnésétől számított két évig,

c) az eljárás alapját képező ügyben közvetítőként eljár vagy eljárt,

d) az eljárás alapját képező ügyben ügyvédi tevékenységet folytatott, vagy az ügyben indult eljárásban ügyfélként, félként, tanúként, sértettként vagy más minőségben részt vett,

e) eljár olyan folyamatban lévő közhatalmi eljárásban, amelyben az ellenérdekű felet az eljárás alá vont személy képviseli.

11.2. A kamarai jogtanácsos ellen indult fegyelmi eljárásban vélelmezni kell annak a fegyelmi tanács tagjaként eljáró kamarai jogtanácsosnak az elfogultságát, akinek az ügyfele az eljárás alá vont személy ügyfelével azonos, továbbá akinek az ügyfele az eljárás alá vont személy ügyfelének a versenytársa, vagy egyébként a gazdasági érdekeik révén ügyfeleik kapcsolatban állnak.

11.3. Az előzetes vizsgálat során az érintett fegyelmi biztos a kizárási okot a vezető fegyelmi biztosnak köteles írásban haladéktalanul bejelenti, aki késedelem nélkül intézkedik más fegyelmi biztos kijelöléséről.

11.3/A. Ha a kizárási ok a vezető fegyelmi biztossal szemben merül fel, a kizárás tárgyában a regionális fegyelmi bizottság elnöke dönt.[13]

11.4. A regionális, illetve az országos fegyelmi bizottság elnöke a kizárás tárgyában soron kívül határoz.

11.5. Az elfogultsági kifogás tárgyában ki kell kérni az érintett személy írásbeli nyilatkozatát. A kizárás tárgyában a regionális fegyelmi bizottság elnöke a bejelentés, illetve a kifogás beérkezését követő három, az országos fegyelmi bizottság elnöke a bejelentés, illetve a kifogás beérkezését követő öt munkanapon belül határoz.

11.6. A kizárási indítvány nem akadálya az előzetes vizsgálat, illetve az eljárás folytatásának, de a kizárási indítvány elbírálásáig az előzetes vizsgálat megszüntetéséről, a fegyelmi eljárás elrendeléséről, az ügyvédi tevékenység felfüggesztéséről, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztéséről, a fegyelmi ügy érdemében, valamint az eljárás egyéb okból történő megszüntetéséről nem lehet határozatot hozni.[14]

12. Kijelölés

12.1. Ha a fegyelmi bizottság elnöke az elfogultsági kifogásnak helyt ad, másik tanácstagot jelöl ki, illetve felhívja a kamara vezető fegyelmi biztosát másik fegyelmi biztos, vagy az országos vezető fegyelmi főbiztost másik országos fegyelmi főbiztos kijelölésére.

12.2. A fegyelmi biztos tartós akadályoztatása, vagy kizárása esetén a vezető fegyelmi biztos új fegyelmi biztost jelöl ki. Ha a területi kamaránál nincs kijelölhető fegyelmi biztos, és a vezető fegyelmi biztos sem járhat el, akkor a vezető fegyelmi biztos a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét keresi meg más területi kamaránál működő fegyelmi biztos kijelölése iránt.

12.2/A. Ha a fegyelmi eljárásban a regionális fegyelmi bizottság illetékességi területén kívül illetékes fegyelmi biztosnak kellene eljárnia, a vezető fegyelmi biztos, akadályoztatása esetén a regionális fegyelmi bizottság elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét megkeresheti más vezető fegyelmi biztos kijelölése iránt.[15]

12.2/B. Más területi kamarában működő vezető fegyelmi biztos kijelölése esetén a kijelölt vezető fegyelmi biztos területi kamarájának az elnöke gyakorolja a területi kamarai elnök számára az Üttv. Hatodik Részében és az e szabályzatban megállapított hatásköröket.[16]

12.3. Ha a regionális fegyelmi bizottságnak nincs elfogulatlannak tekinthető háromtagú tanácsa, vagy az ügy elfogulatlan elbírálása a regionális fegyelmi bizottság egyik tagjától sem várható, a regionális fegyelmi bizottság elnöke az ok felmerülésétől számított három munkanapon belül az országos fegyelmi bizottság elnökét keresi meg új regionális fegyelmi bizottság kijelölése érdekében. A megkereséshez mellékelni kell az ügyre vonatkozó iratokat. A regionális fegyelmi bizottság elnöke a kijelölés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kijelöli az eljáró fegyelmi tanácsot.[17]

12.3/A. Ha a kizárási ok az országos fegyelmi bizottság elnökével szemben merül fel, a kizárás tárgyában a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke dönt, és szükség szerint kijelöli az országos fegyelmi bizottság elnökének jogkörében eljáró országos fegyelmi bizottsági tagot.[18]

12.4. A fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően a kijelölt regionális fegyelmi bizottság elnöke az iratokat annak a regionális fegyelmi bizottságnak küldi meg, amely az eljárás lefolytatására egyébként illetékes lett volna.

III. Fejezet

Előzetes vizsgálat

13. A bejelentés vizsgálata

13.1. Ha a bejelentő a bejelentést nem teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy saját kézzel aláírt papír alapú okiratban terjeszti elő, a területi ügyvédi kamara, ennek hiányában a vezető fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított nyolc napon belül erre nyolc napos határidővel felhívja, ennek elmulasztása esetén a bejelentést hatálytalannak tekinti. A bejelentés a szabályszerű benyújtás napján válik hatályossá.[19]

13.2. A vezető fegyelmi biztos a bejelentőt a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül egy alkalommal, legfeljebb nyolc napos határidővel a bejelentés kiegészítésére hívhatja fel. A határidő elmulasztása az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, az elkésett pontosítást a fegyelmi biztos nem köteles figyelembe venni.

13.3. A bejelentés azon elkülöníthető része tekintetében, amelynek a tekintetében a területi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot a bejelentés kamarához történő érkezésétől számított harminc napon belül nem rendeli el, a kamara elnökét a bejelentés kamarához történő érkezésétől számított harminc napon belül az ügy rövid leírásával, az előzetes vizsgálat el nem rendelése okának, azok alapjául közvetlenül szolgáló tények és körülmények megjelölésével, a bejelentés egyidejű megküldése mellett tájékoztatja. Az e pont szerinti határidő elmulasztása esetén a vezető fegyelmi biztos az Üttv. 119. § (2) bekezdés b)-d) pontja kivételével az előzetes vizsgálatot elrendeli.[20]

13.4. Ha a kamara elnöke a bejelentés valamely elkülöníthető része alapján az előzetes vizsgálat elrendelésére nem tesz javaslatot, a bejelentés e része tekintetében bejelentőnek tájékoztatás ad[21]

a) arról, hogy az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos nem rendelte el, és arra ő sem tett javaslatot, az ennek közvetlen alapjául szolgáló tények és körülmények megjelölésével,

b) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a vezető fegyelmi biztost kezdeményezésre vagy hivatalból az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja, de arra nem köteles,

c) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a bejelentés beérkezésétől számított kilencven napon belül - amelynek lejártát a tájékoztatásban naptári nap szerint kell megjelölni - a tudomására jutott tényeket, körülményeket és bizonyítékokat tudja figyelembe venni, valamint

d) az országos vezető fegyelmi főbiztos nevéről és hivatali elérhetőségéről.

13.4/A. A 13.3. és 13.4. pont alkalmazásában a bejelentés elkülöníthető részének kell tekinteni[22]

a) ha a bejelentést több személlyel szemben tették meg, az egyes, a bejelentéssel érintett személyek tekintetében előterjesztett részeit,

b) ha ugyanazon személlyel szemben többrendbeli fegyelmi vétség miatt tettek bejelentést, az egyes fegyelmi vétségek tekintetében előterjesztett részeit,

c) ha több személy tett bejelentést, az egyes bejelentők tekintetében előterjesztett részeit.

13.5. Ha az előzetes vizsgálat elrendelésére nem kerül sor, a vezető fegyelmi biztos, illetve a területi kamara elnöke az országos vezető fegyelmi főbiztos felhívására három munkanapon belül megküldi, valamint hivatalból megküldheti a bejelentést és az ügyben keletkezett iratokat az országos vezető fegyelmi főbiztosnak.

13.6. A bejelentés és az iratok megküldése esetén az országos vezető fegyelmi főbiztos, az előzetes vizsgálat elrendelésére utasítás mellőzése okának megjelölésével a határidő lejártát követő három munkanapon belül tájékoztatja a területi kamara elnökét, aki erről tizenöt napon belül tájékoztatja a bejelentőt.

14. Az előzetes vizsgálat elrendelése

14.1. Amennyiben az eljárás alá vont személy nyilatkozattételi jogának gyakorlásához, vagy iratcsatolási kötelezettségének teljesítéséhez a bejelentő személyére vonatkozó adatok ismerete nem szükséges, úgy a bejelentés ezen adatok feltárása nélkül, névtelenséget biztosító formában, vagy pedig a bejelentőnek a személyes adatai továbbításához történő hozzájárulása esetén küldhető meg az eljárás alá vont személy, illetve képviselője részére.

14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) annak a fegyelmi vétségnek a megjelölését, amely elkövetésének a gyanúja felmerült, és azt a tájékoztatást, hogy ez az előzetes vizsgálat lefolytatása során a fegyelmi biztost nem köti,

b) azt a figyelmeztetést, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem tesz nyilatkozatot,

c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni, valamint

d) azt a tájékoztatást, hogy a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

14.3. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli az iratcsatolási kötelezettség olyan iratok vonatkozásában, amelyek felett nem jogosult rendelkezni.

14.4. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről a határozat egy kiadmányának megküldésével értesíti a kamara elnökét, aki az értesítés megtörténtétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

14.5. Arról, hogy az alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, illetve az ügyvédjelölt ellen előzetes vizsgálat indult, az eljárás tárgyát képező magatartással érintett munkáltatót a fegyelmi biztos tájékoztatja.

14.6. Arról, hogy a kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó ellen előzetes vizsgálati eljárás indult, a kamarai nyilvántartásban szereplő, az eljárás tárgyát képező magatartással érintett munkáltatóját, illetve ügyfelét a fegyelmi biztos tájékoztatja.

14.7. Ha az eljárás alá vont személy többszemélyes ügyvédi iroda tagja, és az eljárás adataiból az állapítható meg, hogy az eljárás tárgyát képező magatartás az ügyvédi iroda jogos érdekét sértheti, a fegyelmi biztos az ügyvédi iroda vezetőjét is tájékoztatja az előzetes vizsgálat megindulásáról.

15. Az előzetes vizsgálat lefolytatása

15.1. Az előzetes vizsgálat határidejének lejártát követően végzett vizsgálati cselekmények hatálytalanok, ide nem értve a vizsgálati eljárást lezáró határozat meghozatalát.

15.2. A tényállás tisztázása során az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló tényeket és körülményeket is fel kell tárni, bizonyítékokat is be kell szerezni.

15.3. Az előzetes vizsgálat során az olyan nem írásbeli eljárási cselekményről, amelynél az eljárás alá vont személy, képviselője vagy a fegyelmi biztoson kívül más személy jelen van jegyzőkönyvet, egyébként feljegyzést kell felvenni.

15.4. A feljegyzés tartalmazza

a) az eljárási cselekmény helyét és idejét,

b) az eljárási cselekmény során tett ténymegállapításokat.

15.5. A jegyzőkönyv a feljegyzésre előírtakon túl tartalmazza az eljárási cselekményen jelen lévő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint nyilatkozataik lényegét.

15.6. A jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény során meghallgatott személy, a fegyelmi biztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A feljegyzést a fegyelmi biztos írja alá. Ha a meghallgatott személy a jegyzőkönyvet nem írja alá, a megtagadás tényét és ennek a közölt indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

15.7. Az eljárás alá vont személy nyilatkozatának a bejelentő javára végzett ügyvédi tevékenységére vonatkozó bejelentésével közvetlenül összefüggő részét az eljáró fegyelmi biztos a tényállás tisztázása érdekében a bejelentőnek megküldheti.[23]

16. A fegyelmi biztos határozata

16.1. Kisebb súlyú fegyelmi vétséggel összefüggésben eredményesen lefolytatott közvetítői eljárás esetén a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásbeli figyelmeztetést alkalmaz.

16.2. Az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásbeli figyelmeztetést alkalmazó határozatban az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti.

17. A határozat kézbesítése, tájékoztatás

17.1. A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a határozathozatalt követő nyolc napon belül tájékoztatja a bejelentőt.

17.2. A bejelentés azon része tekintetében, amelynek a tekintetében a fegyelmi eljárás kezdeményezésére - akár írásbeli figyelmeztetés alkalmazása miatt - nem került sor, a fegyelmi biztos az Üttv. 124. § (2) bekezdése szerinti határidő lejártát követő nyolc napon belül tájékoztatja a bejelentőt[24]

a) arról, hogy a fegyelmi eljárást nem kezdeményezte, és erre a területi kamara elnöke sem utasította, az ennek közvetlen alapjául szolgáló tények és körülmények megjelölésével, valamint az eljárás alá vont személynek a bejelentő javára végzett ügyvédi tevékenységére vonatkozó bejelentésével közvetlenül összefüggő lényeges nyilatkozatának az összefoglalásával,

b) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost hivatalból a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja, de arra nem köteles,

c) arról, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a tudomására jutott tényeket és körülményeket tudja figyelembe venni, valamint

d) az országos vezető fegyelmi főbiztos elérhetőségéről.

17.3. Ha a kamara elnöke a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja a fegyelmi biztost, erről az országos vezető fegyelmi főbiztost is tájékoztatja.

17.4. Ha a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nem kerül sor, a fegyelmi biztos, illetve a területi kamara elnöke az országos vezető fegyelmi főbiztos felhívására megküldi, valamint hivatalból megküldheti az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot és az ügyben keletkezett iratokat.

18. A fegyelmi biztos határozatának a felülbírálata

18.1. A fegyelmi biztos határozata ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.

18.2. Ha az eljárás alá vont személy írásbeli figyelmeztetés alkalmazása esetén a fegyelmi biztosnál a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezi, a fegyelmi biztos annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fegyelmi eljárást kezdeményezi.

18.3. Ha az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a fegyelmi biztos az eljárást megszüntető határozatát visszavonja, és kezdeményezi a fegyelmi eljárást.

IV. Fejezet

Elsőfokú fegyelmi eljárás

19. A regionális fegyelmi bizottság elnökének teendői a fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén

19.1. A regionális fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi ügyeket arányosan, a fegyelmi ügyek érkezési sorrendje szerint szignálja az eljáró fegyelmi tanácsokra.

19.2. Amennyiben a regionális fegyelmi bizottság elnöke megítélése szerint a fegyelmi ügynek másik folyamatban lévő fegyelmi üggyel történő egyesítése lehetséges, az ügyekre azonos összetételű fegyelmi tanácsot jelölhet ki.

20. A fegyelmi eljárás időtartama

20.1. Ha a fegyelmi tanács elnöke határidő tűzésével az előzetes vizsgálat kiegészítését rendeli el, az előzetes vizsgálat kiegészítésének a határideje a kiegészítést elrendelő döntés kézbesítésével veszi kezdetét. Az előzetes vizsgálat kiegészítése esetén a fegyelmi tanács határozatának a meghozatalára előírt határidő a fegyelmi iratok fegyelmi tanács elnöke részére történő visszaérkezésétől folytatódik.

20.2. Ha a fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hoz határozatot, és az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi tanács határozatának a meghozatalára előírt határidő e kérelem fegyelmi tanács elnöke részéről történő átvételétől folytatódik.

21. Az elsőfokú fegyelmi tanács elnökének teendői

21.1. Az eljáró fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi iratok átvételének a napját utólag ellenőrizhető módon köteles rögzíteni.

21.2. A fegyelmi tárgyalást az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetése időpontjában nyilvántartó kamara székhelyére kell kitűzni.

21.3. A fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást úgy készíti elő és tűzi ki, hogy az elsőfokú eljárás a lehetőség szerint egy tárgyaláson befejezhető legyen.

22. Az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyaláson kívüli eljárása

22.1. A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, illetve a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény tekintetében legalább részben eredményes közvetítői eljárást folytattak.

22.2. A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás elrendelésének a feltételei nem álltak fenn.

23. Idézés és kézbesítés

23.1. A fegyelmi tanács elnöke a törvényben felsoroltakon kívül tanúként megidézheti a bejelentőt, valamint azokat a személyeket, akiknek a meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében szükséges.

23.2. Az idézésnek tartalmaznia kell, hogy az idézettnek mikor, hol és milyen minőségben kell megjelennie.

23.3. A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanú érdekében eljáró ügyvédet az eljárásban egyéb jogosultságok nem illetik meg. A tanút erről az idézésében tájékoztatni kell.

23.4. Az idézésben az eljárás alá vont személyt és képviselőjét figyelmeztetni kell

a) a meg nem jelenés következményeire,

b) arra, hogy a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában foglaltakra észrevételeit legkésőbb a tárgyaláson előterjesztheti, bizonyítási indítványát pedig az idézés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban nyújthatja be, továbbá

c) arra, hogy az eljárás alá vont személyt megilleti az a jogosultság, hogy nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti az iratcsatolási kötelezettségét.

23.5. A fegyelmi tanács ügygondnokot rendel ki az eljárás alá vont személy részére, ha nincs képviselője és

a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy

b) egészségi állapota vagy személyi szabadságának korlátozása miatt nem tud az ügyben eljárni.

23.6. A fegyelmi ügyben eljáró ügygondnokot 20.000 Ft összegű ügygondnoki díj illeti meg. Az ügygondnoki díj a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e pontban meghatározott összegen mint adóalapon felül kell - jogszabály rendelkezései szerint - felszámítani.[25]

24. A tárgyalás

24.1. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, meghatározza a bizonyítás sorrendjét, foganatosítja a meghallgatásokat, és kihirdeti a fegyelmi tanács határozatait.

24.2. A tárgyaláson a fegyelmi biztos részvétele kötelező.

24.3. Az eljárás alá vont személy a tárgyalás általa, illetve képviselője által történő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel az elsőfokú eljárás során egy alkalommal élhet.

24.4. A tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke számba veszi a megjelenteket, megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának van-e akadálya.

24.5. A tárgyalást nem lehet megtartani, ha

a) a fegyelmi biztos nincs jelen,

b) a fegyelmi tanács nem határozatképes, vagy

c) az eljárás alá vont személy szabályszerű idézése nem állapítható meg.

24.6. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a fegyelmi tanács elnöke bemutatja a fegyelmi tanács tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a fegyelmi biztost, és nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt az elfogultsági kifogás tárgyában. Ezt követően a fegyelmi biztos ismerteti a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát, majd a tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont személyt, és más idézetteket, ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

24.7. A tanút a meghallgatása előtt figyelmeztetni kell a mentességi jogára, illetve az igazmondási kötelezettségére, valamint a hamis tanúzás következményeire. Figyelmeztetni kell arra is, hogy kérheti személyes adatainak zárt kezelését. A figyelmeztetéseket, valamint a tanúnak a figyelmeztetésekre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A zárt adatkezelésre irányuló kérelem esetén a tanács elnöke a tanú személyi adatait külön íven jegyzi fel, és azt zárt borítékban csatolja az iratokhoz. A boríték tartalmát kizárólag az ügyben eljáró fegyelmi tanács tagjai, illetve bíróság, valamint a fegyelmi biztos ismerhetik meg.

24.8. Nem hallgatható ki tanúként:

a) a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,

b) az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

c) akitől testi, vagy szellemi állapota miatt helyes vallomás nyilvánvalóan nem várható, valamint

d) minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

24.9. A vallomástételt megtagadhatja az a tanú:

a) aki az eljárás alá vont személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

b) aki magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolná az ezzel kapcsolatos kérdésben,

c) aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették.

24.10. A tanács elnöke ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a meghallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetve az arra történő válaszadást megtiltja.

24.11. Ha a tanács elnöke kérdésfeltevéssel kapcsolatos intézkedése - figyelmeztetés ellenére - nem vezet eredményre, a szót megvonja.

24.12. Az ellentmondások tisztázása érdekében a tanács elnöke szembesítést is elrendelhet.

24.13. A tárgyaláson előterjesztett bizonyítási indítványnak akkor lehet helyt adni, ha azt az indítványozó korábban, határidőben önhibáján kívül nem terjesztette elő.

24.14. Ha az eljárás alá vont személy, illetve képviselője valamely nyilatkozat megtételével vagy bizonyítási indítvány előterjesztésével - határidőt tartalmazó felhívás ellenére - indokolatlanul késedelmeskedik, a fegyelmi tanács ezek bevárása nélkül, illetve mellőzésével határoz.

24.15. A fegyelmi tanács a bizonyítást elsősorban a tárgyaláson folytatja le. Amennyiben a meghallgatandó személy más ügyvédi kamara területén lakik, vagy működik, akkor a bizonyítás felvétele

a) a megkeresett regionális fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt fegyelmi tanács útján, vagy

b) kiküldött fegyelmi tanácstag útján is teljesíthető.

24.16. A megkeresett regionális fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt fegyelmi tanács a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül, míg a kiküldött fegyelmi tanácstag tizenöt napon belül köteles a megkeresésnek eleget tenni és az elvégzett eljárási cselekményről felvett jegyzőkönyvet a megkeresőnek megküldeni.

24.17. A tárgyalás elnapolása esetén a következő tárgyaláson ismertetni kell az előző tárgyalás óta keletkezett iratokat.

24.18. A tárgyalás elnapolása esetén a tárgyalási időközre vonatkozó rendelkezéstől el lehet térni, ha a tárgyaláson folytatólagos határnap kitűzésére kerül sor és az eljárás alá vont személy, valamint a képviselője jelen van.

24.19. Ha az első tárgyalást követően valamely tárgyaláson a tanács tagjainak, vagy a fegyelmi biztos személyében változás állt be, az eljárás alá vont személyt az elfogultsági kifogás tárgyában ismételten nyilatkoztatni kell a megváltozott tanácstag, illetve fegyelmi biztos személyét illetően.

24.20. Az eljárást befejező határozat meghozatalát megelőző vagy a tanács elnökének a személyét érintő tanácsváltozás esetén a tanács elnöke röviden ismerteti az ügyet; a fegyelmi biztos, az eljárás alá vont személy, és képviselője az iratismertetésre észrevételt tehet, illetve iratok ismertetését kérheti. A tanács tagjának elkerülhetetlen akadályoztatása esetén a tárgyaláson a határozatot - az elnök kivételével - más összetételű tanács is kihirdetheti.[26]

24.21. Amennyiben a fegyelmi biztos a bizonyítási eljárás során további fegyelmi vétség alapos gyanúját észleli, erről haladéktalanul értesíti a vezető fegyelmi biztost, vagy megteszi a szükséges intézkedéseket.

24.22. A fegyelmi tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet öt napon belül kell elkészíteni és aláírni. A tanács elnöke elrendelheti a tárgyalás hanganyagának rögzítését. Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet nyolc napon belül kell írásba foglalni, és azt a hanganyag leírójának, valamint a tanács elnökének aláírni.

24.23. A jegyzőkönyvet az eljárás alá vont személy, valamint képviselője kérésére tájékoztató jelleggel elektronikus levélben nem elektronikus kapcsolattartás esetén is meg kell küldeni.

24.24. A bizonyítási eljárás befejezése után a fegyelmi biztos terjeszti elő a végindítványát, amely tartalmazza a megállapítani indítványozott tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás megszüntetésére vagy az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló indítványt, a fegyelmi vétség jogszabály, illetve kamarai szabályzat szerinti megjelölését és az alkalmazni indítványozott fegyelmi büntetést.

24.25. A fegyelmi biztos végindítványára az eljárás alá vont személy, illetve képviselője nyilatkozatot tehet.

25. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a felfüggesztése

25.1. Az elsőfokú fegyelmi tanács az Üttv. 130. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, illetve az Üttv. 130. § (1a) bekezdésében írt esetekben az ügyvédi tevékenység gyakorlásának, illetve az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságnak a felfüggesztése tárgyában - lehetőség szerint az eljárás alá vont személy meghallgatását követően - tárgyaláson dönt. A határozatot a tárgyalást követő nyolc napon belül írásba kell foglalni és a fellebbezésre jogosultak részére kézbesíteni kell.[27]

25.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának, illetve az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságnak a felfüggesztését meg kell szüntetni, ha az elrendelésének az oka megszűnt.[28]

25.3. Az eljáró fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlása, illetve az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztése időtartamának a meghosszabbításáról tárgyalás mellőzésével hozott határozattal - az eljárás felfüggesztése alatt az eljárás folytatásának elrendelése nélkül - dönthet.[29]

25.4. Az Üttv. 130. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlása és az Üttv. 130. § (1a) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság ugyanabban a fegyelmi eljárásban csak egy alkalommal felfüggeszthető fel. A felfüggesztő, illetve a felfüggesztést meghosszabbító határozatban rendelkezni kell arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása, illetve az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztése az eljárást befejező határozat meghozatalával hatályát veszti, ha addig a felfüggesztés időtartama még nem telt el.[30]

25.5. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztését tartalmazó határozat kihirdetésekor a tárgyaláson jelen lévő eljárás alá vont személy az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultságot igazoló arcképes igazolványát (a továbbiakban: igazolvány) a fegyelmi tanács elnökének átadja, aki ennek megtörténtét a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzíti.

25.6. A fegyelmi tanács az átvett igazolványt az eljárás alá vont személyt nyilvántartó kamarának a határozat kihirdetését követő három munkanapon belül megküldi.

25.7. Ha a tárgyaláson az igazolvány leadása nem történt meg, úgy az eljárás alá vont személyt a határozatban kell kötelezni arra, hogy az igazolványát a szárazbélyegzőjével együtt haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja át a területi kamarának.

25.7/A. Ha a fegyelmi tanács ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást alkalmazott és annak végrehajtását nem függesztette fel, a fegyelmi tanács elnöke a területi kamara elnökét haladéktalanul értesíti az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztését tartalmazó határozat közléséről.[31]

25.8. A kamarai jogtanácsos, az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazott európai közösségi jogász, illetve az ügyvédjelölt ügyvédi tevékenysége gyakorlása, illetve az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultsága felfüggesztéséről a kamarai jogtanácsos, az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazott európai közösségi jogász, illetve az ügyvédjelölt munkáltatóját a fegyelmi tanács haladéktalanul tájékoztatja.[32]

26. Fegyelmi büntetések

26.1. A pénzbírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az tízezerrel maradék nélkül osztható legyen.[33]

26.2. A kizárás, a kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás), a kamarai közügyektől eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetések tartamát egész években kell meghatározni.[34]

26.2/A. A kamarai jogtanácsossal, az alkalmazott ügyvéddel, az alkalmazott európai közösségi jogásszal, illetve az ügyvédjelölttel szemben kiszabott kizárás fegyelmi büntetés végrehajthatóvá válásáról a kamarai jogtanácsos, az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazott európai közösségi jogász, illetve az ügyvédjelölt munkáltatóját a fegyelmi tanács tájékoztatja.[35]

26.3. Több fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban az egyes fegyelmi büntetések végrehajtásának a felfüggesztéséről egyenként kell dönteni.

26.4. Törvény eltérő rendelkezése hiányában enyhítő körülményként értékelendő különösen, ha

a) a közvetítői eljárás legalább részben eredménnyel zárult, és az eljárás alá vont személy a megállapodásban vállalt kötelezettségét igazolhatóan teljesítette,[36]

b) az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította vagy kárt megtérítette,

c) a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont személlyel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak,

d) az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően tíz éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet, továbbá

e) a fegyelmi vétség elkövetése és annak elbírálása között jelentős idő telt el.

26.5. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fegyelmi vétség megítélését - egyebek mellett - súlyosbítja, ha

a) az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétséget korábban kiszabott fegyelmi büntetés hatálya alatt követte el, kivéve, ha ez a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, vagy

b) az eljárás alá vont személyt korábban már több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben marasztalták el.

27. Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárást befejező határozata

27.1. A fegyelmi tanács a bizonyítási eljárás befejezését követően eljárást befejező határozattal dönt.

27.2. A fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.

27.2/A. A fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál köti[37]

a) a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítélete annyiban, hogy nem állapíthatja meg, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, valamint

b) a közigazgatási perrendtartásban meghatározott körben a közigazgatási bíróság határozata.

27.2/B. A fegyelmi tanács a 27.2/A. pontján kívül az általa ismert bírósági határozat rendelkező részétől, valamint az indokolásában megállapított tényállástól csak a fegyelmi eljárásban feltárt olyan bizonyíték alapján térhet el, amelyet a bírósági eljárásban nem bíráltak el.[38]

27.3. Az eljárást befejező határozat

a) bevezető részből,

b) rendelkező részből,

c) indokolásból és

d) záró részből áll.

27.4. Az eljárást befejező határozat bevezető része tartalmazza

a) a regionális fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsának megjelölését,

b) a fegyelmi ügy számát,

c) az eljárás alá vont személy ügyvédi nevét, ennek hiányában viselt nevét, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának a formáját, képviselőjének nevét és

d) azt, hogy a határozatot tárgyaláson, vagy tárgyalás tartása nélkül hozták meg.

27.5. Az eljárást befejező határozat rendelkező része tartalmazza

a) az eljárás alá vont személy azonosításához szükséges adatokat, irodája, illetve munkáltatója nevét és címét,

b) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja és büntetést szab ki, vagy az eljárást megszünteti,

c) a felelősség megállapítása esetén az elkövetés módját (szándékos vagy gondatlan, illetve folytatólagos), az elkövetett fegyelmi vétségek számát (rendbeliségét),

d) a kiszabott fegyelmi büntetést,

e) a végrehajtásában fel nem függesztett pénzbírság kiszabása esetén azt a rendelkezést, hogy az eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles a pénzbírságot megfizetni a fegyelmi vétség elkövetése időpontjában őt nyilvántartó területi kamarának, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint a pénzbírság megfizetésének módját,

f) a végrehajtásában nem felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tevékenység gyakorlásának a felfüggesztését,

g) korábban kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának elrendelése esetén az erről szóló határozati rendelkezést,

h) az eljárási költségek összegét, a viselésére vonatkozó rendelkezést, megfizetésének határidejét és módját,

i) kizárás fegyelmi büntetéshez kapcsolódó ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés esetén felhívást a kamarai igazolvány és szárazbélyegző területi kamarának haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belüli történő leadására,[39]

j) a határozat elleni jogorvoslatról szóló teljes körű tájékoztatást.[40]

27.6. Az eljárást befejező határozat indokolása tartalmazza:

a) az eljárás alá vont személy személyi körülményeit, az eljárás adatait,

b) a megállapított tényállást és annak bizonyítékait,

c) az eljárás alá vont személy ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárás adatait,

d) a levont ténybeli és jogi következtetést,

e) büntetés kiszabása esetén az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a súlyosító és enyhítő körülményeket,

f) a bizonyítási indítvány elutasításának indokát,

g)[41]

h) a határozat alapjául szolgáló jogszabályok, egyéb jogi normák megjelölését.

27.7. Az eljárást befejező határozat záró része tartalmazza

a) a határozathozatal helyét és idejét, valamint

b) a tanács elnökének és tagjainak nevét és aláírását, illetve az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett - az akadály tényének megjelölésével - a tanács elnökének aláírását.

27.8. A kisebbségben maradt fegyelmi tanácstag az eljárást befejező határozathoz jogosult különvéleményt megfogalmazni, amelyet a fegyelmi iratok között, zárt borítékban "különvélemény" megjelöléssel kell elhelyezni. A zárt borítékot csak az ügyben eljáró, jogorvoslatot elbíráló másodfokú fegyelmi tanács, illetve bíróság bonthatja fel.

27.9. A fegyelmi tanács elnöke a tárgyaláson meghozott eljárást befejező határozatot szóban kihirdeti.

27.10. Az eljárást befejező határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni (a továbbiakban: kishatározat). A kishatározatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

27.11. A tárgyaláson hozott eljárást befejező határozat kihirdetése a rendelkező rész és a megállapított tényállás ismertetéséből, rövid indokolásból, valamint a jogorvoslatról való tájékoztatásból áll.

27.12. A fegyelmi tanács elnöke az eljárást befejező határozat kiadmányát a fegyelmi biztosnak való megküldésével egyidejűleg küldi meg a területi kamara elnökének. A fegyelmi biztos a határozat kézhezvételének időpontjáról haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül tájékoztatja a területi kamara elnökét.

28. Egyéb határozatok

28.1. Az eljárást befejező határozaton kívüli egyéb határozatok (a továbbiakban: egyéb határozatok) tartalmára az eljárást befejező határozat tartalmára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a kérelemnek teljes egészében helyt adó egyéb határozatot nem kell indokolni.

28.2. A fegyelmi tanács egyéb határozatot hoz különösen:

a) az ügy áttételről,

b) az eljárás felfüggesztéséről,

c) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről,

d) az igazolási kérelem elbírálásáról,

e) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának az Üttv. 130. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságnak az Üttv. 130. § (1a) bekezdése szerinti felfüggesztéséről, annak meghosszabbításáról és megszüntetéséről,[42]

f) a határozat módosításáról, visszavonásáról, kijavításáról és kiegészítéséről,

g) a mentesítés, részletfizetés, fizetési halasztás iránti kérelem elbírálásáról,

h) új eljárás elrendelése esetén a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának a felfüggesztéséről.

28.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságnak a felfüggesztése kivételével az egyéb határozat tárgyalás tartása nélkül is meghozható.[43]

28.4. Az egyéb határozatot

a) a 28.2. pont b), c) és g) alpontjában meghatározott esetben a tudomásszerzéstől, illetve a fegyelmi biztos indítványának beérkezésétől számított tizenöt napon belül,

b) a 28.2. pont a), d), e), f) és h) alpontjában írt esetben nyolc napon belül

indokolással ellátva írásba kell foglalni, azt az eljáró tanács valamennyi tagjának alá kell írnia, és azt az eljárás alá vont személy, képviselője, valamint a fegyelmi biztos részére kézbesíteni kell.

28.5. A 28.2. pont a), b), d) és e) alpontjában meghatározott határozat, valamint a határozat módosítása és kiegészítése ellen az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz indokolással ellátott fellebbezést nyújthat be, amelynek elbírálási ideje nem számít be az eljárást befejező határozat meghozatalára előírt határidőbe.

28.6. A fegyelmi tanácsot az egyéb határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.

29. A fegyelmi eljárás felfüggesztése

29.1. A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás folytatását a fegyelmi eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul elrendeli. A felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatásának az elrendeléséről a tárgyalásra szóló idézésben is lehet rendelkezni.[44]

29.2. A felfüggesztett fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személy köteles az előzetes kérdés - ideértve az ellene indult büntetőeljárást is - tárgyában hozott bírósági és hatósági döntést a fegyelmi tanács részére a kézhezvételétől számított három munkanapon belül bejelenteni, és a döntést tartalmazó okiratot a bejelentéséhez csatolni.

30. Az ügyek egyesítése és elkülönítése

30.1. Egyesíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára, vagy az eljárás alá vont személyre vagy személyekre tekintettel indokolt.

30.2. El lehet különíteni lehet azokat az ügyeket, amelyek külön-külön való elbírálása az eljárás tárgyára, vagy az eljárás alá vont személyre vagy személyekre tekintettel indokolt.

30.3. A fegyelmi ügyek egyesítésére nem kerülhet sor, és az együtt tárgyalt ügyeket el kell különíteni, ha az ügyek együttes tárgyalása a százhúsz napos eljárási határidő betarthatóságát, vagy az ügyvédi titok megtartását veszélyezteti.

V. Fejezet

Jogorvoslat

31. Fellebbezés

31.1. Az egyéb határozat ellen nincs helye önálló fellebbezésnek, kivéve, ha azt ez a szabályzat kifejezetten megengedi.

31.2. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

31.3.[45]

31.4. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fegyelmi biztos a fellebbezési jogról a kamara elnökének előzetes írásbeli hozzájárulásával mondhat le. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza.[46]

31.5. A fellebbező fél a fellebbezését a másodfokú határozat meghozatala előtt vagy - tárgyalás tartása esetén - a másodfokú tárgyalás berekesztéséig visszavonhatja. A fegyelmi biztos a fellebbezést a kamara elnökének előzetes írásbeli jóváhagyásával vonhatja vissza. A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni nem lehet.[47]

31.6. A fellebbezés visszavonása esetén a másodfokú tanács elnöke az iratokat visszaküldi az elsőfokú fegyelmi tanácsnak. Ha az a fellebbezési eljárással kapcsolatban szükséges, az elnök a költség viseléséről is határoz.[48]

32. Az elsőfokú fegyelmi tanács intézkedései a fellebbezés alapján

32.1. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezést az országos vezető fegyelmi főbiztos útján küldi meg az országos fegyelmi bizottság elnöke részére, aki a fellebbezést az ügy irataival és észrevételeivel együtt a fellebbezés benyújtását követő tizenöt napon belül továbbítja az országos fegyelmi bizottság elnökének.

32.2. A nem jogosulttól származó, elkésett vagy indokolást nem tartalmazó fellebbezés esetén a fegyelmi tanács elnöke az iratokat az elutasítási okot megjelölő véleményét tartalmazó kísérő irattal küldi meg az országos vezető fegyelmi főbiztos útján az országos fegyelmi bizottság elnökének.

33. A másodfokú fegyelmi tanács intézkedései a fellebbezés alapján

33.1. A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás e szabályzat szerinti szabályait az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

33.2. Az eljárásra előírt határidő a fegyelmi iratoknak a másodfokú fegyelmi tanács elnöke általi átvételével kezdődik.

33.3. A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a másodfokú fegyelmi tárgyalás kitűzésével egyidejűleg kijelöli az ügy előadóját.

33.4. Az eljárás alá vont személy és képviselője részére meg kell küldeni az országos fegyelmi főbiztos észrevételét, egyéb indítványát. Gondoskodni kell arról, hogy a későbbiekben esetlegesen előterjesztésre kerülő beadványokat az érintettek kölcsönösen megismerjék.

34. A másodfokú fegyelmi tárgyalás

34.1. A másodfokú fegyelmi tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke vezeti, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, tárgyalási jegyzőkönyv felvételéről, kihirdeti a másodfokú fegyelmi tanács határozatait.

34.2. A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az országos vezető fegyelmi főbiztos vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos részt vesz, ha az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson kizárás fegyelmi büntetést szabtak ki vagy ha az eljárás alá vont személy terhére terjesztettek elő fellebbezést.[49]

34.3. A másodfokú fegyelmi tárgyalás megnyitása után az ügy kijelölt előadója ismerteti az ügy iratait, a fellebbezésben, észrevételekben, egyéb beadványokban foglaltakat.

34.4. Az országos vezető fegyelmi főbiztos, vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos, az eljárás alá vont személy, valamint képviselője az iratismertetést követően szólalhat fel.

34.5. Az eljárás alá vont személy által előterjesztett fellebbezés esetén a felszólalási jog először az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét illeti meg.

34.6. Az országos vezető fegyelmi főbiztos, vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos, az eljárás alá vont személy és képviselője az Üttv.-ben biztosított keretek között bizonyítási indítványt terjeszthet elő. A bizonyítás elrendeléséről a másodfokú fegyelmi tanács zárt ülésen határoz.

34.7. Az országos vezető fegyelmi főbiztos, vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos az eljárás alá vont személy terhére értékelhető új tényre, bizonyítékra akkor hivatkozhat, ha arra a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott.

34.8. A bizonyítási eljárás lefolytatása után az országos vezető fegyelmi főbiztos, vagy az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos terjeszti elő a végindítványát, amelyre az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeket tehet, illetve védekezést terjeszthet elő.

34.9. Ha az országos vezető fegyelmi főbiztos, illetve az általa kijelölt országos fegyelmi főbiztos szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani, kivéve, ha az eljárás alá vont terhére jelentettek be fellebbezést, illetve, ha az elsőfokú fegyelmi határozat kizárás fegyelmi büntetést tartalmaz. Erről az az országos vezető fegyelmi főbiztost az idézésben tájékoztatni kell.[50]

35. A másodfokú fegyelmi tanács határozatai

35.1. A másodfokú fegyelmi tanács határozataira az elsőfokú fegyelmi tanács határozataira vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben és az Üttv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

35.2. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálja. A kiszabott fegyelmi büntetés súlyosbítására csak az arra irányuló fellebbezés esetén van lehetőség.

35.3. Megalapozatlan az elsőfokú határozat, ha a tényállás nincs felderítve, hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve, ha helytelen ténybeli vagy jogi következtetést tartalmaz.[51]

35.4. A másodfokú fegyelmi tanács határozatát a fegyelmi tárgyalás berekesztését követően zárt tanácskozásban hozza meg.

35.5. A másodfokú határozat tartalmazza azt, hogy a határozat a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

35.6. A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendeli el, ha a másodfokú határozat fegyelmi büntetésként kizárást alkalmaz és annak végrehajtása nem került felfüggesztésre.

35.7. A másodfokú határozattal megállapított eljárási költséget a jogerős határozat előírása szerint a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül átutalással kell teljesíteni.

35.8. Kamarai közügyektől való eltiltást, ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltást tartalmazó határozat végrehajthatóvá válásáról a másodfokú fegyelmi tanács a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül, az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást, valamint kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó határozat végrehajthatóvá válásáról a másodfokú fegyelmi tanács haladéktalanul köteles a területi kamara elnökét a végrehajthatóságot megállapító záradékkal ellátott vagy végrehajtható határozat megküldésével tájékoztatni.[52]

35.9. Ha a másodfokú fegyelmi tanács a kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó határozat azonnali végrehajtását rendelte el, a fegyelmi határozatban felhívja az eljárás alá vont személyt, hogy haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles az ügyvédi igazolványát és ügyvédi szárazbélyegzőjét a területi ügyvédi kamaránál leadni.

36. A határozatok módosítása, visszavonása, kijavítása és kiegészítése

36.1. A módosító, kijavító, kiegészítő határozat rendelkező részéből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a határozat mely része, rendelkezése került módosításra, kijavításra vagy kiegészítésre.

36.2. Ha a módosított, visszavont, kijavított vagy kiegészített határozatot kihirdették, de még nem kézbesítették, akkor a határozatot a módosított, visszavont, kijavított, vagy kiegészített határozattal együtt kell az arra jogosultaknak kézbesíteni.

36.3. A határozat kijavítása és visszavonása ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat módosítása és kiegészítése ellen olyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen az eredeti határozat esetében volt.

37. Új eljárás kezdeményezése

37.1. Új eljárást az elsőfokú fegyelmi bizottságnál lehet kezdeményezni.

37.2. A megengedhetőség kérdésének tárgyalás tartása nélkül történő elbírálása esetén a fegyelmi biztos írásbeli véleményét előzetesen, a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül ki kell kérni. A fegyelmi biztos a nyilatkozattételre történő felhívásnak a kézhezvételétől számított nyolc napon belül tesz eleget.

37.3. Ha a fegyelmi tanács az új eljárás megengedhetősége kérdésében a kérelmező, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását szükségesnek tartja, tárgyalást tűz ki.

37.4. Az új eljárás megengedhetősége kérdésében kizárólag a kérelem elutasítása esetén kell külön írásba foglalt indokolással ellátott határozatot hozni. Az új eljárás megengedhetősége esetén a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki, vagy a tárgyalást a fegyelmi ügy érdemében folytatja.

37.5. Ha a fegyelmi tanács meghallgatást nem tart szükségesnek, tárgyaláson kívül dönt a megengedhetőségről. Ha az új eljárást megengedhetőnek tartja, külön határozat hozatalára nincs szükség, és az új eljárás során a törvény és e szabályzat első- és másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

37.6. A fegyelmi tanács az eljárás újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a kérelemmel támadott határozatát hatályában fenntartja, illetve annak egészben, vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak, egyéb jogi normáknak megfelelő új határozatot hoz.

37.7. Az új eljárás elrendelésének a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a fegyelmi tanács - erre irányuló kérelemre - határozattal intézkedik a jogerős fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt.

V/A. Fejezet[53]

ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ ESZKÖZ ÚTJÁN TÖRTÉNŐ LEBONYOLÍTÁSA

37/A. Általános szabályok[54]

37/A.1. A fegyelmi tárgyalások elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartása esetén e szabályzat rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

37/A.2. Elektronikus hírközlő eszközként olyan, az azonosítás során használható egyes elektronikus hírközlő eszközök auditációjáról szóló MÜK elnöki határozatban auditált, a fegyelmi ügyben eljáró szervek, valamint az idézettek számára korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhető, a különböző helyszínen jelen lévők közötti, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására, valamint végponti titkosításra alkalmas elektronikus hírközlő rendszer vehető igénybe.

37/A.3. A területi ügyvédi kamara az eljárás alá vont személy, illetve a tanú számára szükség esetén biztosíthatja az elektronikus hírközlő eszköz használatát.

37/A.4. A fegyelmi tanács előzetesen tájékozódik arról, hogy a megidézni kívánt személyek vállalják-e biztosítani a fegyelmi tárgyalás elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásához szükséges technikai feltételeket, vagy, ha az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott tárgyaláson való részvételhez szükséges technikai eszközöket és hozzáférést az eljárás alá vont személyt a tagjai közé utoljára felvevő, illetve nyilvántartásba vevő területi ügyvédi kamara helyiségében biztosítani tudja, úgy vállalják-e a fegyelmi tárgyaláson az ilyen módon való részvételt.

37/A.5. Ha a tanú, vagy az eljárás alá vont személy olyan - az e szabályzatban meghatározott esetek kivételével visszavonhatatlan - nyilatkozatot tesz, amely szerint élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a meghallgatására, illetőleg a fegyelmi tárgyaláson történő részvételére a kamara által biztosított eszközön keresztül kerüljön sor, úgy a kamara biztosítja a nyilvánosság kizárását, illetőleg a szükséges technikai támogatást és a folyamatos csatlakozás lehetőségét.

37/A.6. A 37/A.4. és a 37/A.5. pont szerinti vállalást a fegyelmi eljárás iratai között rögzíteni kell.

37/A.7. A fegyelmi tanács elnöke - ha a 37/A.4. szerinti előzetes tájékozódás eredményeképpen a fegyelmi tárgyalásra megidézni kívánt személyek ahhoz előzetesen hozzájárulnak -, elrendelheti a fegyelmi tárgyalás elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartását.

37/A.8. A 37/A.7. pont szerint elrendelt fegyelmi tárgyalás (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tárgyalás) elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásáról szóló döntést a tárgyalásra szóló idézésben kell közölni az eljárás alá vont személlyel, a tanúval és a fegyelmi biztossal.

37/A.9. A 37/A.8. pont szerinti idézésben közölni kell a tárgyalás időpontját és a kiválasztott elektronikus hírközlő eszköz megnevezését, valamint meg kell küldeni a tárgyaláson való részvételhez szükséges valamennyi információt.

37/A.10. Elektronikus hírközlő eszköz igénybevétele esetén a tárgyaláson való jelenlét alatt az idézésben megjelölt eseményhez való csatlakozást kell érteni.

37/A.11. Ha az eljárás alá vont személy előzetesen vállalta, hogy a tárgyaláson való részvételéhez szükséges elektronikus hírközlő eszköz alkalmazását maga biztosítja, ennek hiányában vele szemben a tárgyalás elmulasztásának következményeit kell alkalmazni, amennyiben igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy az nem vezet eredményre.

37/A.12. Ha a tárgyalás nem nyilvános, az idézésben tájékoztatni kell az eljárás alá vont személyt arról, hogy azon az eljárás alá vont személy, a jogi képviselője, a fegyelmi tanács tagjai, a fegyelmi biztos és a megidézett tanuk vehetnek részt.

37/A.13. Az eljárás alá vont személy gondoskodik arról, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel való csatlakozása során a tárgyaláson részt venni nem jogosult személy ne vehessen részt, erről a fegyelmi tanács elnöke nyilatkoztatja.

37/A.14. A megidézett tanú kizárólag a meghallgatása időtartamára vehet részt a tárgyaláson, ennek befejeztével az elektronikus kapcsolatot vele meg kell szüntetni.

37/A.15. Az eljáró fegyelmi tanács a tanút nyilatkoztatja arról, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel való csatlakozása során a tárgyaláson részt venni nem jogosult személy nincs jelen. Az e pont szerinti nyilatkozat megtételéig a tanú nem hallgatható meg.

37/A.16. A fegyelmi tárgyalásra megidézett, illetve megidézni kívánt személy a körülményeiben bekövetkezett előre nem látható változások esetén - azok egyidejű igazolása mellett - kérheti a tárgyalás személyes megjelenéssel történő megtartását. Ez esetben a már kitűzött tárgyalás megtartható azzal, hogy a személyes jelenlét biztosítására új határnapot kell kitűzni, amennyiben a megidézett személy meghallgatása szükséges és a tárgyalás elhalasztása az eljárási határidő megtartását nem veszélyezteti.

37/B. A tárgyalás lefolytatása elektronikus hírközlő hálózat útján[55]

37/B.1. A fegyelmi tanács elnöke a tárgyalás megnyitását követően számba veszi a megjelenteket akként, hogy az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott tárgyaláshoz csatlakozott személyeket felkéri a bemutatkozásra és azonosítására, majd megállapítja az idézések szabályszerűségét, és rögzíti az elektronikus tárgyaláson a szabályszerű idézés ellenére részt nem vevők személyét.

37/B.2. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát a fegyelmi tanács elnöke távazonosítás útján állapítja meg.

37/B.3. A távazonosítás során az azonosításhoz felhasznált okmány minden, rögzítendő adatot tartalmazó oldalát a kamerának - megfelelően megvilágítva - fel kell mutatni úgy, hogy az okmány jól látható, illetve adattartalma jól olvasható legyen. A biztonsági elemet tartalmazó okmány kamera előtti olyan mozgatását is meg kell követelni az azonosítottól, amely alapján a biztonsági elem az okmányon felismerhető.

37/B.4. A távazonosítás során az azonosítottnak az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell. Ha a távazonosítás megszakad, a távazonosítás teljes folyamatát meg kell ismételni.

37/B.5. A távazonosítás során az azonosított személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell a kamerába néznie, hogy a fegyelmi tanács elnöke meg tudjon győződni a felmutatott okmányon szereplő fénykép és az azonosított természetes személy arcképének.

37/B.6. A meghallgatandó személyek személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának, az eljárás alá vont személy esetén az ügyvédi tevékenység végzésére feljogosító igazolványának bemutatása során biztosítani kell, hogy azt csak a fegyelmi tanács és a jegyzőkönyvvezető tekinthesse meg.

37/B.7. A fegyelmi tanács elnöke meggyőződik arról, kétség esetén pedig nyilatkoztatja az eljárásban részt vevőket, hogy a tárgyalásról a nyilvánosság kizárása biztosított. Amennyiben a fegyelmi tanács elnöke szerint bármely, az elektronikus hírközlő eszköz útján a tárgyaláshoz csatlakozott személynél e feltételek nem biztosítottak, úgy a tárgyaláson való részvételből kizárhatja.

37/B.8. Az eljárás alá vont személy meghallgatásának ideje alatt a fegyelmi tanács elnöke a tanú részvételét az elektronikus hírközlési eszköz útján lefolytatott tárgyaláson felfüggeszti.

37/B.9. A fegyelmi tanács elnöke a tanú távazonosítása idejére az eljárás alá vont személy és a többi tanú részvételét felfüggeszti.

37/C. A jegyzőkönyv[56]

37/C.1. A tárgyalásról szóló jegyzőkönyvben (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: jegyzőkönyv) rögzíteni kell

a) a használt elektronikus hírközlő eszköz megnevezését,

b) az elektronikus hírközlő eszköz útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeit,

c) a megidézett személyek távazonosítását.

37/C.2. A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető elektronikus úton is aláírhatja.

37/C.3. A fegyelmi tanács a határozathozatal során zárt tanácskozást tart, melyről előzetesen tájékoztatja az eljárás alá vont személyt és a fegyelmi biztost, majd a tárgyaláson való részvételüket felfüggeszti. A zárt tanácskozás befejeztével a tanács elnöke az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos tárgyalási részvételét ismét biztosítja, és a határozatot kihirdeti.

37/D. Elektronikus hírközlő hálózat alkalmazása az előzetes vizsgálat során[57]

37/D.1. A területi ügyvédi kamara fegyelmi biztosa által az előzetes vizsgálat keretében foganatosított szükséges meghallgatásokra a 37/A-37/C. pontot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi tanács elnöke alatt a fegyelmi biztost kell érteni, és a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek helyességéről a meghallgatottnak nyilatkoznia kell.

VI. Fejezet

A fegyelmi határozat jogereje és végrehajtása

38. A fegyelmi határozatok jogereje és végrehajthatósága

38.1. A fegyelmi határozat a közlés napján jogerőre emelkedik, ha ellene nincs helye fellebbezésnek. A fellebbezéssel megtámadható határozat az azt követő napon válik jogerőssé, amelyiken a határozat közlését követően valamennyi fellebbezésre jogosult

a) tekintetében eredménytelenül telt el a fellebbezési határidő,

b) a fellebbezési jogáról lemondott,

c) a fellebbezését visszavonta, illetve

d) tekintetében elutasították a fellebbezést.

38.2. Törvény, bíróság vagy a fegyelmi tanács eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható a halasztó hatályú jogorvoslattal - eleve vagy már - nem támadható fegyelmi határozat. A teljesítési határidő lejártát követő napig nem végrehajtható a pénz fizetésére kötelezést tartalmazó határozat.[58]

38.2/A. A kizárás fegyelmi büntetés mellett alkalmazott ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás tartama a kizárás fegyelmi büntetés időtartamának lejártát követő naptól kezdődik.[59]

38.2/B. A fegyelmi tanács elnöke a kiszabott fegyelmi büntetés és - szükség szerint - a fegyelmi határozat más rendelkezése végrehajthatóvá válásának az időpontját legfeljebb az első rendelkezés végrehajthatóvá válásától számított három munkanapon belül záradékban állapítja meg, és a záradékolt határozatot közli az eljárás alá vont személlyel, valamint, ha a rendelkezés végrehajtást igényel, a területi kamara elnökével.[60]

39. Mentesítés a joghátrányok alól, részletfizetési és halasztási kedvezmény

39.1. Az eljárás alá vont személy a jogerős és végrehajtható

a) kizárás, kamarai közügyektől eltiltás, ügyvédjelölt foglalkoztatásától eltiltás és az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetésben meghatározott határidő lejártáig,[61]

b) pénzbírság fegyelmi büntetés esetén a pénzbírság megfizetéséig

a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

39.2. Pénzbírság fegyelmi büntetés alóli mentesítés esetén a még meg nem fizetett pénzbírság-tartozás az esedékességének időpontjától számítottan megszűnik.

39.3. A mentesítés iránti kérelmet az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell előterjeszteni.

39.4. A mentesítés iránti kérelem elbírálása előtt be kell szerezni a fegyelmi biztos indítványát.

39.5. Ha a fegyelmi biztos a megkeresés kézhezvételétől számított három munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a kérelem teljesítését nem ellenzi.

39.6. A fegyelmi tanács, ha a kérelmező tárgyalás tartását nem kéri, a mentesítés kérdésében tárgyalás tartása nélkül határoz.[62]

39.7. Az érdemesség elbírálásánál a kérelmezőnek a jogerőre emelkedett fegyelmi határozat meghozatalát követően tanúsított magatartását és megváltozott körülményeit kell figyelembe venni.

39.8. Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy kérelmére, méltányolható körülmények fennállása esetén a jogerősen kiszabott pénzbírság kettőtől tizenkettő havi részletben történő teljesítését, vagy a megfizetésre legfeljebb hat hónapi halasztást engedélyezhet.

39.9. A jogerősen kiszabott pénzbírság megfizetésére részletfizetési, illetve halasztási kérelmet az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell előterjeszteni a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséről számított tizenöt napon belül. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

39.10. Eljárási költség megfizetésére részletfizetés, vagy halasztás nem adható.

39.11. A fegyelmi tanács a részletfizetési, illetve halasztási kérelmet az előterjesztéstől számított nyolc napon belül bírálja el.

39.12. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetése elmulasztásának a napján a hátralékos összeg egy összegben esedékessé válik.

39.13. A fegyelmi tanács a mentesítés tárgyában, továbbá a részletfizetés, vagy teljesítés halasztásának engedélyezéséről hozott határozatát az illetékes területi kamara elnökével is közli.

VII. Fejezet

Költség

40. Költség

40.1. A fegyelmi eljárás költsége

a) kamarai átalányköltségből,

b) az eljárás alá vont személynél felmerülő költségből, valamint

c) egyéb tételes költségekből

áll.

40.2. A kamarai átalányköltség

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,

b) tárgyaláson kívüli eljárás esetén 30.000 Ft,

c) a másodfokú eljárásban 50.000 Ft.

40.3. Az eljárás alá vont személy az eljárással összefüggésben felmerült indokolt és igazolt költségét, de

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén legfeljebb 60.000 Ft-ot,

b) tárgyaláson kívüli eljárás esetén legfeljebb 20.000 Ft-ot,

c) a másodfokú eljárásban legfeljebb 35.000 Ft-ot

számíthat fel a fegyelmi eljárás költségeként.

40.4. A fegyelmi eljárás egyéb tételes költsége a szakértő, a tolmács és az ügygondnok díjából, a bizonyításhoz kapcsolódó okiratok beszerzésének költségéből, továbbá a tanúk és a szakértő útiköltségéből áll.

40.5. Átalányköltség mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban csak egy alkalommal számítható fel.

40.6. Az egyes fegyelmi ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara viseli.

40.7. A magyar nyelvet nem beszélő eljárás alá vont személy anyanyelvének szóbeli használatával, a hallássérült és siketvak jelnyelv-használatával, illetve speciális kommunikációs rendszer használatával kapcsolatban felmerült eljárási költséget az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara viseli.

40.8. Fegyelmi eljárás megindulása esetén az előzetes vizsgálat során felmerült költségeket a fegyelmi eljárásban keletkezett költséghez hozzá kell számítani.

40.9. Az eljárás alá vont személyt nem lehet kötelezni annak az eljárási költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére mást kell kötelezni.[63]

40.9/A. A fegyelmi tanács azon eljárás alá vont személyeket, akiknek a felelősségét megállapította, külön-külön kötelezi az eljárási költség viselésére.[64]

40.9/B. Több eljárás alá vont személy esetén az átalányköltséget a költségviselésre köteles személyek között felelősségük arányában, kétség esetén egyenlő arányban úgy kell megosztani, hogy az egyes eljárás alá vont személyek által fizetendő összeg ezerrel maradék nélkül osztható legyen.[65]

40.9/C. A fegyelmi tanács a fegyelmi vétség tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy eljárási költség egy részének megfizetése alól a fegyelmi felelősségre vont személyt mentesítheti, illetve méltányolható okból az átalányköltség összegét mérsékelheti.[66]

40.10. A területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara azt az eljárási költséget, amely az eljárás alá vont személyre nem hárítható át, elsősorban a fegyelmi határozatokkal kiszabott és befolyt pénzbírságokból fedezi.

40.11. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a területi ügyvédi kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

41. Hatálybalépés, módosítás és hatályon kívül helyezés

41.1. Ez a szabályzat az igazságügyi miniszter általi jóváhagyását követően, a közzétételét követő napon lép hatályba.

41.2. E szabályzat módosításait - eltérő rendelkezés hiányában - a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően előterjesztett kérelmekre és meg nem kezdett eljárási cselekményekre alkalmazni kell.[67]

41.3.[68]

42. Átmeneti rendelkezések

42.1. 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat alapján kell lefolytatni a 42.2. és 42.3. pontban meghatározottak szerint. A regionális fegyelmi bizottságok szabályszerű megalakulását a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a megalakulást követően haladéktalanul határozatban állapítja meg, és az erről szóló közleményt haladéktalanul közzé kell tenni.

42.2. E szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

42.3. A fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot megelőzően megkezdett eljárási cselekményekre a hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

42.4. Az országos fegyelmi bizottság, illetve az országos vezető fegyelmi főbiztos feladatait hivatalba lépésükig a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja látja el.

42.5. A 42.1. pont szerinti időpontban folyamatban lévő vagy felfüggesztett fegyelmi eljárást az eljáró fegyelmi tanács elnöke, akadályoztatása esetén a fegyelmi tanács legidősebb nem akadályoztatott tagja megküldésre előkészíti, és a regionális fegyelmi bizottság elnökének megválasztását követően haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül az ügy teljes iratanyagával együtt megküldi az e szabályzat szerint illetékes regionális fegyelmi bizottság elnökének. Felfüggesztett fegyelmi eljárás esetén az e pont szerinti áttétel nem hatálytalan.

42.6. A 42.1. pont szerinti időpontban már felfüggesztett fegyelmi eljárásokat a felfüggesztés okának megszűnését követően az Üttv. szerinti eljárási szabályok szerint kell folytatni.

42.7. Az e szabályzat szerinti eljárásban 2021. január 1-ig az ügyvédi kamarák tagja és nyilvántartottja nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.[69]

42.8. A V/A. Fejezet rendelkezései a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazhatóak.[70]

Budapest, 2018. november 27.

Dr. Bánáti János

elnök

Dr. Fekete Tamás

főtitkár