BH 2022.6.156 I. A másodfokú bíróság eljárása akkor felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek, ha a bíróság a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően veszi figyelembe.

II. A másodfokú eljárásban csak olyan semmisségi ok észlelhető hivatalból, amelyet az elsőfokú bíróság nem észlelt. Ha ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéletében az adott semmisségi okkal már foglalkozott, és döntését a fél fellebbezéssel nem támadta, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaiba ütközne, illetve a rendelkezési elvet sértené, ha a másodfokú bíróság erre vonatkozóan más döntést hozhatna.

III. A kötelezett a kötbérfelelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amely a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. E feltételek konjunktívak, azaz a mentesüléshez mindegyikük egyidejű fennállta szükséges, megfordítva: egyik feltétel hiánya önmagában kizárja a mentesülést [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 110. § (3) bek., 369. § (1) bek., (3) bek. c), e) pont, 370. § (1) bek., 371. § (1) bek. a), b), d) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:186. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A képviseletében eljáró S. Zrt. mint felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kiegészítő tájékoztatás keretében 2019. március 21-én az M. termékek felhasználási engedélyének kedvezményes (GOV) beszerzésével kapcsolatos kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a felperes nem tartozik a kormányzati kedvezményes körbe. A közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában beérkezett előzetes vitarendezési kérelemre a szaktanácsadó 2019. március 25-én azt javasolta, hogy az ajánlatkérő módosítsa a közbeszerzési kiírást és a dokumentációkat, figyelemmel a kiegészítő tájékoztatásban tett nyilatkozatra úgy, hogy a beszerezni kívánt M. licenctermékek egyike sem lehet kormányzati (GOV) licenc.

[2] A felperes módosította a közbeszerzési eljárás második részére vonatkozó műszaki leírást, a szoftverek meghatározásából törölte a GOV-specifikációt. A módosításról korrigendum-hirdetmény került feladásra, amely annak megjelenését követően vált elérhetővé. A módosítás az ajánlattételi határidőt 2019. április 12. napjának 10:00 órájáig meghosszabbította.

[3] Az egyetlen ajánlattevő az alperes volt, aki 315 db szoftver GOV-licenc eladására tett ajánlatot összesen 34 927 177 forint összegben.

[4] A felperes a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában indokolást kért az alperestől, miután a benyújtott tételes műszaki és árajánlatban GOV-specifikáció szerepelt, holott az a 2019. március 25-én kiadott módosítással az ajánlati táblázatból kikerült, mert az ajánlatkérő nem jogosult kormányzati kedvezményre. Az alperes belföldi disztribútora, az I. M. M. Kft. az alperes felhívására 2019. április 30. napján e-mailben úgy nyilatkozott, hogy a felperes jogosult az alperes által megjelölt GOV-licencek megvásárlására. Az alperes válaszként ezt a tájékoztató e-mailt küldte meg a felperesnek.

[5] A felperes az alperest hirdette ki az eljárás nyerteseként.

[6] A felperes, mint vevő és az alperes, mint eladó között 2019. június 5-én létrejött a szerződés az ajánlattételi dokumentációban meghatározott műszaki specifikációnak megfelelő szoftverelemek beszerzésére és üzembe helyezésére. A felek a teljesítési határidőt valamennyi szolgáltatási elem teljesítése tekintetében egy napban, a vételárat 34 927 177 forint + áfa, azaz bruttó 44 357 517 forintban határozták meg.

[7] A szerződés 7.1. pontja szerint meghiúsulás és/vagy késedelmes teljesítés esetén, amennyiben az eladó olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést, kötbért köteles fizetni. A kötbér alapja a szerződés nettó ellenértéke. A 7.3. pont alapján a szerződésnek az eladó érdekkörében felmerült lehetetlenülése, a teljesítés megtagadása, a harminc napot meghaladó eladói késedelem, valamint a szerződés eladó általi felmondása esetén, továbbá, ha a vevő az eladó szerződésszegő magatartása miatt azonnali hatállyal felmondja a szerződést, az eladót meghiúsulási kötbér fizetési kötelezettség terheli. Az eladó nem köteles meghiúsulási kötbért fizetni, ha a vevő szerződésszegése okán kénytelen a szerződést felmondani. A meghiúsulási kötbér mértéke az adott részre vonatkozó teljes nettó szerződéses összérték 30%-a. A szerződés 7.4. pontja alapján a vevő a kötbért kiszámlázza, és az eladó köteles azt a számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megfizetni.

[8] Az alperes 2019. június 6-án akadályközlést küldött a felperesnek, amelyben arra hivatkozott, hogy a szállítandó szoftverek gyártója az eddig megszokott megrendelési rendet a magyarországi visszaélések miatt megszigorította, emiatt az egynapos határidő maximum 72 órával meghosszabbodik. Az alperes ezt követően sem tett eleget az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségének. A felek között számos üzenetváltásra került sor, a felperes teljesítésre szólította fel az alperest. Az alperes 2019 augusztusában arról tájékoztatta a felperest, hogy az M. nem tartja megfelelőnek a felperes tekintetében korábban a disztribútor által visszaigazolt GOV-jogosultságot, ezért csak normál (commercial) licencek szállítását tudja biztosítani a felperes részére. A peres felek közötti ezt követő egyeztetés is eredménytelenül zárult.

[9] A felperes a 2019. szeptember 25-én kelt levelében a kötelezett késedelme miatti érdekmúlásra figyelemmel a szerződéstől elállt, és felhívta az alperest 10 478 153 forint meghiúsulási kötbér 30 napon belül történő megfizetésére. A felszólító levelet az alperes 2019. október 1. napján átvette, az igényelt kötbért azonban nem fizette meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[10] A felperes keresetében 10 478 153 forint meghiúsulási kötbér és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérelme jogalapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:186. § (1) bekezdésében és 6:155. § (1) bekezdésében jelölte meg, valamint utalt az adásvételi szerződés 7.1. és 7.3. pontjára.

[11] Érvelése értelmében az alperes az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesítette, az elállás napjáig 111 nap késedelembe esett, azt nem mentette ki, az adásvételi szerződés érvényes és hatályos, amelytől jogszerűen állt el, ezért a meghiúsulási kötbérre szerződésszerűen tart igényt. Hangsúlyozta, több alkalommal felhívta az alperes figyelmét arra, hogy GOV-kedvezményre nem jogosult, azonban az alperes beszállítója által tett nyilatkozatot elfogadta, a nyilatkozat tartalmáért az alperest mint ajánlattevőt terheli felelősség.

[12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

[13] Arra hivatkozott, hogy a felperes a meghiúsulási kötbér vonatkozásában számlát nem állított ki, ezért e tekintetben késedelembe nem esett, a felperes követelési joga nem nyílt meg, a felperes késedelmi kamatot sem követelhet.